Világgazdaság, 2020. május (52. évfolyam, 85-104. szám)
2020-05-13 / 92. szám
6 külgazdaság ■ Kilábal a német bankrendszer a válságból A koronavírus-járvány nem fenyeget átfogó pénzügyi válsággal, a német bankszektor rendelkezik a válság kezeléséhez szükséges eszközökkel, még ha kis sérülésekkel kerül is ki belőle - mondta Felix Frufeld, a német szövetségi pénzügyi felügyelet, a BaFin elnöke a szervezet 2019-es éves beszámolóját ismertetve. A BaFin a pénzintézetekkel együtt minden lehetséges forgatókönyvre felkészül, mert a törlesztéskimaradás fedezetére elkülönített összegek nem elegendők a kockázatok teljes kivédésére. | VG • Anglia felkészülhet a negatív kamatokra Ugyan a brit jegybank már túl van két kamatvágáson és a nagyjából 650 milliárd fontnyi eszközvásárlási program beindításán, mégis szükség lehet további stimulusra - közölte tegnap Ben Broadbent, a Bank of England kormányzóhelyettese. A szakember nem jelölte meg, mi várható a jövőben, de a szavaiból további eszközvásárlásokra és a mostani, 0,1 százalékosnál még mélyebbre csúszó kamaatokra is lehet következtetni. Azt sem zárta ki, hogy a lazítás közben a kamat a negatív tartományba csúszik, annak ellenére, hogy korábban több hitelintézet is kritizálta az ötletet. Broadbent elutasította azt a felvetést, hogy a jegybank az elsődleges piacon finanszírozza az államadósságot. | VG fe:i Jöhet a horvát euró 2023-ban H. D. Akár már 2023 nyarától az euró lehet Horvátország hivatalos pénzneme. A szomszédos állam még tavaly nyáron kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II.), az euró bevezetésének előszobájába. Annak érdekében, hogy az ország megfeleljen a kritériumoknak, a pénzügyi tárca egy 19 rendelkezésből álló akciótervet hozott létre hat területen, amelyeket az ország mára sikeresen teljesített. A rendelkezések értelmében a parlament a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását segítő és az üzleti környezetet javító törvényeket alkotott. Az ERM II.-höz - a tervek szerint - az EU soros elnöki tisztségét betöltő szomszédaink júliustól csatlakoznak, ez az utolsó lépés az euró bevezetése előtt. Ha az ország a következő két évben megfelel a konvergenciakritériumoknak, 2023 nyarától lehet euróval fizetni a horvát pénztáraknál. Ehhez azonban még arra is szükség van, hogy az infláció, az államháztartási hiány, valamint az államadósság se nőjön nagyot a következő két évben. Az egységes fizetőeszköz mielőbbi bevezetése a horvát kormány szerint azért fontos, mert az eurózóna tagjaként a koronavírus okozta válság kezelésében így már számíthatnának az Európai stabilitási mechanizmusra, amely mintegy 700 milliárd eurós tagállami garanciavállalással rendelkezik. A koronavírus-járvány a gazdaságát a turizmusra alapozó Horvátországot igen keményen sújtja, a becslések szerint akár 5 százalékos GDP-visszaesést is okozhat. ■ Zuhantak a járvány miatt az orosz autóeladások Soha nem látott mértékben visszaesett az új autók eladása Oroszországban áprilisban a koronavírus-járvány miatt, és az ágazati szövetség májusra sem vár sokkal jobb eredményt. a VG Áprilisban éves összehasonlításban 72 százalékkal kevesebb, , 38 922 új autót adtak el üzleti napilap) www.vg.hu ■Tekernek egyet a pénzcsapon a norvégok A Norvégia olajbevételeiből, valamint az ezekből származó összegek tőke- és ingatlanpiaci fialtatásából táplálkozó, ezermilliárd dolláros állami tartalékalapból még soha nem szivattyúztak ki annyi pénzt, amennyit a kormány a járványhelyzet kezelése miatt most szükségesnek tart. Az októberi tervnél 71 százalékkal többet, 40,6 milliárd dollárt akarnak kivenni, ha a parlament is jóváhagyja. Elvileg csak gazdasági veszélyhelyzetben lehet az alap B százalékánál többet átcsatornázni a költségvetésbe: a 2008-as válság idején felhasznált 4,1 százalék után most 4,2 százalékoskivéttel próbálják az első negyedévben 6,9 százalékos visszaesést elszenvedő gazdaságot feltüzelni. A bevételeket a 2022-től kivetendő, kilónként 1B forintnyi lazacadóval egészíti ki a haltenyésztésben világelső ország, amely az idén 4 százalékos gazdasági visszaeséssel számol. | K. FOGLALKOZTATÁS • Aligha tartható fenn sokáig a Kurzarbeit program - vélik a szakértők A régiónk munkapiaca viszonylag ellenálló PETŐ SÁNDOR I Erősen megsínylik a járványt Közép- Európa gazdaságai is, de a munkanélküliségi rátájuk nem szökik fel annyira, mint egyes nyugati országokban. Pedig milliók költöztek haza a régióba, miután megjelent a fertőzés. Tömegével özönlöttek vissza Közép-Európába a munkavállalók, miután a koronavírus miatt nyugaton sorban álltak le az üzemek és a szolgáltatók. Súlyos aggodalmakat keltett, hogy ez a régiónkban is nekilódíthatja a járványt, és a nyugaton látottnál is nagyobb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyik sem történt meg. A járványban elhunytak száma sokkal alacsonyabb, mint az EU nyugati és déli részén, és a fertőzöttek száma a régiónkban összesen is jóval kevesebb, mint egy-egy nagy uniós tagállamban. Az EU átlagánál még Romániában is kedvezőbbek a munkanélküliség trendjei, ahova a járvány kezdete óta 1,3 millió ember özönlött vissza, tovább terhelve a régió többi országánál sokkal rosszabb helyzetben lévő állami költségvetést. A románok szerint legalább egyharmaduk aktívan munkát keres, és fontos szerepet vállalhat a mezőgazdaságban és az ipari termelésben. Sérülékenységet okozó tényezők a korábban kielégíthetetlen munkaerőéhséggel küszködő Közép- Európában is bőven vannak. A Scope Ratings hitelminősítő régiós áttekintése szerint például Lengyelország munkapiaci kitettsége azért nagy, mert magas az ideiglenesen alkalmazásban állók és az önfoglalkoztatók aránya. Magyarország a globális értékláncoknak erősen kitett, és ugyanezt a sérülékenységet Csehországgal kapcsolatban is emlegetik az elemzők. Világos, hogy a régió munkaerőpiacai erősen függnek attól, milyen gyorsan tér magához a nyugat-európai termelés. A közép-európai gazdaságok azonban várhatóan kevésbé sínylik meg a válságot, mint a nyugati partnerek, és sokkal jobb állapotban vannak, mint egy évtizede, a globális pénzügyi válság éveiben. „A jóléti veszteség, amelyet most várunk, a közép- és délkelet-európai régióban biztosan drámai, de nem egyedülálló a történelemben, és emiatt kevésbé egzisztenciális, mint Nyugat-Európában - írta elemzésében a Raiffeisen. - Úgy gondoljuk, ez az üzenet akkor is áll, ha még lejjebb kell vinni a GDP-előrejelzéseket." Európa-szerte és Közép-Európában is hatalmas terheket ró az állami költségvetésekre, hogy az alkalmazottak megtartásában segítséget nyújtanak a nehéz helyzetbe került vállalatoknak. Ezen a fronton is óriási a nyomás a kormányokon a gazdaságot gátló korlátozások feloldására. Jelzi ezt, hogy a világszerte mintaként emlegetett német Kurzarbeit program fenntarthatósága miatt is szaporodnak az aggodalmak. Mintegy 370 ezer cég vette igénybe a támogatást, és a német munkaerő negyedét érinti. Az Ifo kutatóintézet szerint ennek ellenére az autóipari cégek 39, a hotelek 50 és az éttermek 58 százaléka már áprilisban is bocsátott el embereket. A programban részt vevők egyre nagyobb támogatást várnak el. Az elemzők félelme az, hogy a fizetéskiegészítések életképtelen cégek tömegének adnak vérátömlesztést, és emiatt elmaradnak a létfontosságú strukturális átalakítások. Romániába 1,3 millió ember tért haza a nyugat-európai munkaerőpiacról. Egyharmaduk már otthon keres munkát MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA, TÉNY ÉS ELŐREJELZÉS 1 százalék ■ EU-átlag ■ Olaszország Spanyolország Forrás: Európai Bizottság, Bloomberg. VG-grafika I KERESKEDELMI FESZÜLTSÉG • Kína nem teljesíti a megállapodásban vállaltakat Nagyon fogy az amerikai sertésáru m cs. Kína 79 újabb amerikai terméket mentesít a büntetővám alól, amelyet ellenlépésként vezetett be a kétoldalú kereskedelmi feszültség csúcspontján. A mentesség május 19-én lép életbe, egy évre szól, és többek között ritkaföldfémeket és nemesfémeket, orvosi fertőtlenítőszereket és félvezető alkatrészeket érint. A pekingi pénzügyminisztérium tegnapi közleményéből nem derült ki, hogy pontosan milyen értékben importálnak ezekből a termékekből. Ez már a második mentességi lista, az elsőt februárban adták ki, és 696 árucikket foglalt magában, például a szójababot és a disznóhúst. A Reuters elemzése szerint az utóbbiból erősen növekszik a Kínába irányuló amerikai export, miközben a vágóhidakon és feldolgozóüzemekben pusztító koronavírus-járvány miatt élelmiszer-ellátási zavarok fenyegetnek az Egyesült Államokban. A washingtoni agrártárca adataiból kiderül, hogy március közepe óta négyszeresére nőtt a kivitel, az év első három hónapjában pedig csak a világ legnagyobb sertéshús-feldolgozója, az egyébként kínai tulajdonban lévő Smithfield Foods legalább 13 680 tonnát szállított az ázsiai országba. Szójából hétfőn 240 ezer tonnát rendeltek kínai vevők, az idén összesen több mint hárommillió tonnát, ez azonban messze elmarad a tavaly ilyenkor jegyzett majdnem tízmillió tonnától. Peking két évre 200 milliárd dolláros importemelést vállalt az Egyesült Államokból Kína a januárban aláírt kereskedelmi megállapodás első szakaszában azt vállalta, hogy a következő két évben 200 milliárd dollárral emeli amerikai importjának értékét, ennek teljesítése azonban a koronavírus-járvány miatt aligha sikerül. Egy ellátásilánc-elemző cég, a Panjiva adatai szerint Peking a havi célkitűzés felét sem érte el, áprilisban a kétoldalú forgalomban éves bázison 3,5 százalékkal nőtt a kínai export, és 14,2 százalékkal esett az import, a kínai többlet pedig a várt 6,35 milliárd helyett 45,34 milliárd dollárra nőtt. Ráadásul a kínai kormány szócsövének tartott Global Times cikke szerint egyes kormányzati tanácsadók a megállapodás semmissé tételét javasolják, hogy Kína számára kedvezőbb feltételeket alkudjanak ki. Ezt a lehetőséget azonban Donald Trump amerikai elnök hétfőn kategorikusan elutasította. • .V