Világgazdaság, 2020. május (52. évfolyam, 85-104. szám)
2020-05-14 / 93. szám
2020. május 14., csütörtök | Vlággazdaság magyar gazdaság GABONATERMESZTÉS Emelkedik az ótermés ára, visszafogottabb lett a kínálat Későn jön az eső a kalászosoknak KELEMEN ZOLTÁN I A gabonapiaci kereslet feltornázta az ótermés árát, miközben az idei kalászos termésre negatívan hat a vízhiány, így várhatóan fennmarad az érdeklődés a termény iránt - mondta a Világgazdaságnak a gabonatermelők szövetségének elnöke. Az aszály miatt az ókészletek árai emelkednek, több helyen a jó minőségű búza ára elérte a tonnánkénti 60 ezer forintot - válaszolta a Világgazdaság kérdésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Viszonyításképp: a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint február utolsó hetében még 54,9 ezer forint volt az étkezési búza átlagára. A GOSZ-elnök szerint az áremelkedésben közrejátszik az euróval szemben gyenge forint, és az is, hogy nagy a kereslet. Az eladók ugyanakkor elkezdtek tartalékolni, a gabonatételek felkínálása lassult - tette hozzá. Az export viszont ennek ellenére továbbra is megy, igaz, sok esetben döcögősen - mondta Petőházi Tamás. Gondot okoz például, hogy a kamionok nehezebb határátlépése miatt a forgalom egy része átterelődött a vasútra, a vasúti logisztika pedig sok termelő számára bonyolult. Például a Borsod megyei termelőknek Hatvanban kellene berakodniuk, amit sokan nem vállalnak. Az aszály egész Európára jellemző, és a világpiacot is az időjárás mozgatja. Hosszabb távon az lesz a kérdés, hogy az alacsony kőolajárak magukkal húzzák-e a gabonaárakat. A GOSZ szakértői szerint ez nem fog megtörténni, nem a kőolajár, hanem a kereslet lesz a meghatározó. Most a világon hasonló folyamat zajlik, mint a háztartásokban márciusban, vagyis mindenki tartalékolni próbál, az alacsony önellátási szintű országok intenzíven keresik a gabonát - mondta a GOSZ-elnök. Ez egyelőre a fizikailag meglévő készletekre vonatkozik, az új termésnél még kivárnak a piaci szereplők. Itt az látszik, hogy mindenki nagy amplitúdójú mozgásra számít, de Petőházi Tamás szerint csupán az tűnik biztosnak, hogy a kereslet fennmarad. Itthon a gazdálkodók az évszázad harmadik legszárazabb áprilisát voltak kénytelenek elviselni - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból. A GOSZ szerint a talajból továbbra is 30-80 milliméter víz hiányzik. Pedig jól indult a szezon, hiszen ősszel optimális körülmények között tudták elvégezni a gazdálkodóif talajmunkákat és a vetést, és - a hótakaró hiánya ellenére - a tél is hozott elegendő csapadékot. A már több mint két hónapos vízhiányt viszont már minden növény kezdi megsínyleni. A GOSZ-elnök szerint az őszi vetésű kalászosoknál - hiába vészelték át jól a telet - 15-30 százalékos terméskiesés akkor is várható, ha most jelentősebb eső érkezik, így legjobb esetben közepes termés várható. A leginkább sérülékeny állapotban a tavasszal vetett növények vannak, mivel nincs csapadék a fejlődésükhöz, és a szárazságban a növényvédelem is kevésbé hatékony, a gyomokat sem lehet elpusztítani. (A tavaszi munkákról bővebben a 14. oldalon.) Az lenne a legjobb, ha a következő két hétben kétnapos áztató esők jönnének - mondta Petőházi Tamás, a meteorológiai előrejelzések azonban nem ilyen májust vetítenek előre. A gazdálkodók azt tapasztalják, hogy a mostoha körülmények között nem egységesen keltek ki a kukorica- és a napraforgó-állományok. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a korábban kikelt növény elnyomja a fejlődésben lemaradtat, ami miatt a tavalyi vetésű növények terméskilátásai is borúlátásra adnak okot - igaz, ezeknél a következő hetek esetleges esőzései javíthatnak a helyzeten. A tavasszal vetett növények a legsérülékenyebbek ] A GABONAFÉLÉK TERMÉSMENNYISÉGE 1 millió tonna 2015 2016 2017 2018 20*19 Forrás: KSH. VG-grafika FELMÉRÉS • Az előrehozott vásárlásokat számottevő visszaesés követte Satufékezett az építőanyag-piac S. T. I Az előrehozott vásárlások miatt 20-25 százalékkal megugró márciusi forgalomról, majd az áprilisi drasztikus visszaesések miatt az év első négy hónapjában összességében már két számjegyű csökkenésről tanúskodik a hazai építőanyag- és építésitermék-gyártók ernyőszervezetének piaci jelentése. Mint Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke a Világgazdaságnak kiemelte, a két számjegyű mérséklődésnek az építésgazdasági teljesítményt vizsgálva éves szinten is nagy a kockázata, a lassulást a fokozatosan felszabaduló kivitelezői kapacitások is jelzik. Csak a fehér falazati és a szálas hőszigetelő anyagok kategóriájában sikerült megtartani 2019 azonos időszakának forgalmát, a többi szegmensben, bár változó mértékű, de szinte kivétel nélküli a csökkenés. Rendkívüli visszaesésről számoltak be a homlokzati nyílászáróknál, ahol a magánerős építkezések és a lakossági felújítások befékezését jelzi az első negyedévi 5 százalékos mínuszt lejjebb húzó 40-50 százalékos áprilisi keresletcsökkenés. A piacvesztés az égetett kerámiatéglát gyártóknál 15 százalék körüli, ennél is nagyobb viszont az építőkémiai termékek körében. A kedvezményes lakásáfa kifutását tükrözik a finiselő projektek, ezek miatt a tavalyi bázis szintjén maradt a fehér falazóanyagok forgalma, míg a tetőcserepek részpiacán 10-20 százalék közötti növekedést jeleztek a gyártók. Ötödével nőtt a kiegészítő betontermékek forgalma az előző év első harmadához képest. A térkövek és dekorációs elemek iránti kereslet növekedése Szarka László szerint a kijárási korlátozásokkal függ össze, mert sok magántulajdonos vágott bele lakókörnyezete szépítgetésébe. A magyarországi építőanyag-gyártás és -kiszállítás a járvány ellenére folyamatos volt, bár a gyenge forint jelentős költségnövekedést okozott azoknak a gyártóknak, akik importösszetevőkkel dolgoznak - ilyen az épületgépészet, a nyitászárók, valamint egyes szerkezetépítő és szigetelőanyagok területe. Erőteljesen csökken az új projektek száma, noha a nagyobb projektek aránya 2020 elején még növekedett, és 5-6 százalék körüli árcsökkenést eredményezett. BERUHÁZÁSOK• Lendületben a nagyvállalatok VG I A következő három évben 315 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg Magyarországon a nagyvállalati beruházási támogatás keretében - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán. A tárcavezető hangsúlyozta: számos magyar vállalat a járvány idején is fejlesztéseket tervez, ezt a kormány is támogatni kívánja, ezért a program idei keretét 25 milliárd forinttal, 40 milliárd forintra emelik. A koronavírus-járvány által okozott gazdasági károk enyhítésében és a gazdaság újraindításában kulcsszerepe van a beruházások ösztönzésének - jelentette ki Varga Mihály. Mint mondta: a 2015-ben indított nagyvállalati beruházási támogatás a kormány egyik legeredményesebb befektetésösztönzési programja, amellyel eddig 264 milliárd forint értékű beruházás és 2600 új munkahely jött létre. A Pénzügyminisztérium által készített felmérés szerint mintegy hatvan magyar vállalatnak van már elindított vagy tervezett beruházása, ezek összesített értéke megha-Hatvan fejlesztés indul 315 milliárd forint értékben ladja a 315 milliárd forintot. Ezek a fejlesztések nemcsak új munkahelyeket teremtenek majd, hanem javítják a termelékenységet, az alkalmazott technológiát, valamint hozzájárulnak a piac bővüléséhez is - részletezte Varga Mihály, kiemelve, hogy a beruházási igény több ágazatban, így az élelmiszeriparban, az építőiparban és a járműiparban is tapasztalható, ezeket a kormány a programon keresztül kívánja támogatni. HIRDETÉS A VEZETŐ MAGAZIN aura Keresse az üzletekben, vagy olvassa digitálisan a digitalstand.hu/automotor oldalon!