Világgazdaság, 2020. szeptember (52. évfolyam, 168-189. szám)

2020-09-01 / 168. szám

magyar gazdaság ■ Forrás a kutatásokhoz Több mint 320 kutató, kutatócso­port kapott csaknem 11 milliárd fo­rint támogatást a Nemzeti Kutatá­si, Fejlesztési és Innovációs Hivatal alapkutatási pályázatain. A nyertes projektek 2020. szeptember 1. és december 1. között indulnak - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A közle­mény szerint összesen 1338 pályá­zat érkezett be, ami 17,6 százalékkal több a tavalyinál. A posztdoktori és a fiatal kutatói kiválósági program­ban 4,9 milliárd forintos keret állt rendelkezésre.­­ VG m * - 1 v ■ Matolcsy: csak átmenetileg lehet elengedni a hiányt és az államadósságot Átmenetileg el lehet engedni a költségvetési hiányt és az államadósságot, de 2022 után kötelező lesz vissza­fordulni az egyensúly és a növekedés bevált receptjéhez - hangsúlyozta a jegybankelnök a Növekedés.hu cikké­ben. Matolcsy György kiemelte, hogy a magyar gazdaság történetében példátlan pénzügyi forrásbőség igazi koc­kázatai azok a költések, amelyeket nem hangoltak ös­­­sze versenyképességi fordulattal, így ha nem vigyázunk, megismétlődhet az 1970-es évtized kudarca: külső el­adósodás egy fenntarthatatlan gazdasági szerkezet fenntartásáért. A jegybankelnök hosszú távon fenntart­ható felzárkózási modellt sürgetett, és úgy vélte, bár a mai magyar gazdasági modell már inkább ilyen, de még sok a hiányzó láncszem. | VG Matolcsy György ismét azt javasol­ta, hogy világos jövőképpel érjük el Ausztria gazdasági fejlettségi szintjét, életszínvonalát és élet­minőségét ■t üzleti napilap | www.vg.hu ■ Átalakul a szakképzés rendszere Az idei tanévben átalakul a szakképzés intézményi szer­kezete, struktúra- és szemléletváltás kezdődik az okta­tásban - mondta Palkovics László innovációs és tech­nológiai miniszter. A diákok rugalmasabb, a gazdaság igényeit folyamatosan és hatékonyabban figyelembe vevő rendszerben tanulhatnak. Palkovics László kiemel­te az oktatók bérének rendezését is. Mint emlékeztetett: az ágazatban a mintegy 32 ezer szakember bére átlago­san 30 százalékkal emelkedett, ez több mint 80 ezer fo­rint bérnövekmény. Tavaly, tíz év után először, többen jelentkeztek szakképzésre, mint gimnáziumba, az idén pedig tovább nőtt a szakképzés népszerűsége. A nyolcadikos tanulók 36 százaléka gimnáziumba, 42 százaléka technikumba, és több mint 20 százaléka szakképző iskolába nyert felvételt.­­ VG BESZÁMOLÓ : A NAV először figyelmeztet, aztán pénzbüntetést szab ki a mulasztásért Százezres bírságot kockáztatnak a cégek HECKER FLÓRIÁN ! Az elektro­nikus beszámoló meg­hosszabbított határideje is lassan letelik, az érin­tetteknek pedig mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha kifutnak belőle. Sőt, a hanyagság akár a cég megszüntetésével is járhat. A­z aktuális statisztika szerint több mint 450 ezer cég köte­les elektronikus beszámolót letétbe helyezni a Céginformációs Szolgálatnál - közölte a Világgaz­daság megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóosz­tálya. Az elektronikus beszámolókat minden évben - az idén értelemsze­rűen a 2019-es üzleti évről szólót - a cégbírósághoz kell beküldeni. A NAV rámutatott, hogy az abban sze­replő adatok vizsgálata nem tarto­zik a hatáskörébe, és arról sem tu­dott információval szolgálni, hogy hány vállalkozás tett már eleget be­nyújtási kötelezettségének. A Pénz­ügyminisztérium nyár közepén ki­adott tájékoztatása szerint addig kétszázezer cég élt a veszélyhely­zet miatt felajánlott adókönnyítés­sel és a beszámoló beadásának el­halasztásával. A beszámolókat eredetileg június 3-án éjfélig kellett volna benyújta­niuk a vállalkozásoknak, ahogy a társasági adó bevallásának és meg­fizetésének is ez volt a dátuma. A kormány azonban a koronavírus­­járvány miatt felülírta a határidő­re vonatkozó szabályokat, és négy hónapos halasztást adott. A kedve­ző szabály nemcsak az adminisztrá­ciós kötelezettség határidejét tolta ki szeptember 30-ig, hanem az adó­fizetését is. Viszont a meghosszab­bított határidő is letelik lassan, az érintetteknek pedig mélyen a zse­bükbe kell nyúlniuk, ha kifutnak be­lőle. Sőt, a hanyagság akár az adott cég megszüntetésével is járhat. A számvitelről szóló törvény ren­delkezik arról az esetről, amikor egy gazdálkodónak beszámolókészítési és azzal összefüggésben letétbe he­lyezési és közzétételi kötelezettsé­ge van. Az adóhatóság eljárását az adózás rendjéről szóló törvény sza­bályozza. „A mulasztó adózókat első körben a NAV felhívja, hogy továb­bi szankció nélkül, harminc napon belül pótolják a hiányosságot. Ha a felhívásban szereplő határidő ered­ménytelenül telik el, a NAV 200 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja az adózót, és újabb harminc­­napos határidővel felszólítja a be­számoló benyújtására" - részletezte a hatóság az eljárást. Előfordulhat, Összesen mintegy hogy az adózó a kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő ha­táridőn belül sem tesz eleget, ekkor a hivatal törli az adószámát, és a cégbíróságnál kezdeményezi a tár­saság megszűntnek nyilvánítását. Mindez azonban nem alkalmazha­tó, ha az adózó a mulasztáskor fel­számolás, kényszertörlés vagy vég­­elszámolás alatt állt. Szintén nem példa nélküli, hogy az adózó nem készít társasági adó­bevallást. Az adótörvény alapján a NAV először szankció nélkül, segí­tő jelleggel felhívja a céget a köte­lezettség teljesítésére, de ha ezután sem érkezik be hozzá a bevallás, ak­kor százezer forint mulasztási bír­sággal sújthatja, és ismét felszólít­ja a teljesítésre. Ha a bevallás még ezek után sem érkezik be, akkor ugyanez a szankció megismétlő­dik, de a mulasztási bírság már 500 ezer forint. „A fentiek valamennyi bevallási kötelezettségre érvénye­sek, nem csupán az éves beszámo­lóval egyidejűleg benyújtandókra" - figyelmeztetett a NAV. 450 ezer cégtől várják a beszámolókat KSH : A júniusi bruttó átlagkereset 421 700 forint volt, 15,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál Újra két számjegyű lett a bérek növekedése JÁRDI ROLAND­­ A hazai bérnöve­kedés stabilan visszatért a járvány előtti dinamikához - jelentette ki Horváth András, a Takarékbank ve­zető elemzője azt követően, hogy a Központi Satiisztikai Hivatal (KSH) kiadta a 2020. január-július közöt­ti bruttó átlagkeresetekről szóló tá­jékoztatást. Az elemző rámutatott, hogy kiugró növekedés főként az egészségügyi dolgozóknak kifize­tett bruttó félmillió forintos juta­lomhoz köthető, azonban a rend­szeres bérek növekedése is két számjegyű volt a hónap során. A bruttó átlagkereset 2020 júniu­sában 421 700 forint volt, 15,6 szá­zalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe vé­ve 290 200 forint volt. Közfoglal­koztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 434 000 forint volt a hónap során. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 10,8 százalékkal, a költségvetési szektor­ban 30,3 százalékkal emelkedtek a keresetek tavaly júniushoz képest. Az egyszeri kifizetéssel a humán egészségügyben alkalmazottak bére 142,6 százalékkal növekedett 2019 azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban is jelentősen nőttek a bérek, ami vélhetően ös­­­szefügg a gyártósorok újraindulásá­val - állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, és hozzátette, hogy a szálláshely-szol­gáltatásban és a vendéglátásban is két számjegyű bérnövekedés volt, amiben viszont vélhetően a kor­mányzati bérkiegészítő programok hatása köszön vissza. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató mak­rogazdasági üzletágának vezető­je ugyanakkor azt emelte ki, hogy a versenyszféra béreinek emelke­dését árnyalja az összetételhatás: míg a rendkívüli juttatások és a túlórákhoz kapcsolódó kifizetések nagysága vélhetően csökkent, az alacsonyabb termelékenységű fog­lalkoztatottak munkaóraszámának mérséklődése ezt statisztikai szem­pontból ellensúlyozta. Horváth András emlékeztetett, hogy számos bérmegállapodás van érvényben, amelyek a keresetek to­vábbi bővülését támogatják. Június­ban a közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérnövekedése 29,8 százalék volt, de a novembertől 20, 2022-ig pedig összesen 72 százalékkal emel­kedő egészségügyi szakdolgozói bé­rek szintén érdemben járulnak hoz­zá a dinamika fenntartásához, ahogy a júliustól hatályba lépő 10 százalé­kos pedagógusbér-emelés is. A Ta­karékbank várakozásai szerint a je­lenlegi folyamatok alapján stabilan 9 százalék felett lehet az idei növeke­dés, jövőre pedig 8 százalékos vár­ható. Regős Gábor leszögezte, hogy a bérnövekedés alakulását nagyban befolyásolja a gazdaság kilábalása a válsághelyzetből. A TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK BRUTTÓ ÁTLAGKERESETÉNEK VÁLTOZÁSA | 2016. jan. ► 2020. jún. (előző év azonos időszaka = 100,0%) [ 115,6 | Érni­a/^JL | luu ♦ a * • ♦ 2016 2017 2018 2019 2020 Forrás: KSH, VG-grafika FOTÓ: MTI-BALÁZS ATTILA

Next