Világgazdaság, 2020. október (52. évfolyam, 190-210. szám)

2020-10-09 / 196. szám

magyar gazdaság ■ Hamarabb visszaért a krízispénz a gazdákhoz Jóval a határidő előtt, már 2020. ok­tóber 7-én kifizette a Magyar Állam­­kincstár 71 484 termelőnek a szá­mukra a válságkezelésre félretett, összesen 5,23 milliárd forint tartalé­kot - közölte az Agrárminisztérium. Az alap létrehozásáról a 2014-2020- as uniós költségvetési keret tervezé­sekor döntöttek, a forrást az unió a közvetlen támogatások részbeni vis­­­szatartásával képzi. Ha ezt nem hasz­nálják fel az adott pénzügyi év végéig válságkezelésre, akkor a termelőknek október 15-ig vissza kell fizetniük. I­VG r • Felújításra várnak a víziközművek A lakosság 85 százaléka támogatná a vízvezeték-há­lózatok mihamarabbi felújítását, korszerűsítését ak­kor is, ha­ ez anyagi hozzájárulást követelne - derült ki a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség Mű­­hez eljuttatott reprezentatív felméréséből. A felmérést uniós támogatással a Széchenyi 2020 programban vé­gezték. A válaszadók 48 százalékának környezetében volt csőtörés az elmúlt két évben, és ennek fő okát 89 százalékuk az elöregedett hálózatban látja. A felújítá­si költségekre, sok fogyasztó feltételezésével ellentét­ben, a víz- és szennyvízdíjak nem nyújtanak fedezetet. Mint kiderült, a legtöbben a hazai vízkészletek és az ivóvízellátó rendszer minősége miatt aggódnak. Tíz vá­laszadóból kilenc szeretne többet megtudni a vízről és a vízszolgáltatásról, j VG üzleti napilap i www.vg.hu A PM jelentős kiadásként jelölte meg többek között a turisztikai fejlesztések célelőirányzatából kifizetett 128,5 milliárd forintot • Lassabban nőtt a költségvetési hiány Szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest kisebb mér­tékben, 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetési hiány, és 2270 milliárd forintot tett ki az év első kilenc hónapjában - áll a Pénzügyminisztérium (PM) előzetes államháztar­tási adataiban. A szaktárca rámutatott, hogy a központi költségvetés a járványügyi, egészségügyi védekezés költsé­gein túl minden szükséges forrást biztosít a gazdaság- és családvédelmi intézkedésekre is. Eddig 581,4 milliárd forin­tot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egész­ségügyi eszközbeszerzések, a versenyképesség-növelő tá­mogatások pedig 150,9 milliárdot. A központi alrendszer 2270,3 milliárd forintos hiányán belül a központi költség­­vetés 1841,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjai 441,8 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkü­lönített állami pénzalapok pedig 13,3 milliárddal.­­ VG Közúthálózat fenntartására- KIEMELT KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK 1 milliárd forint Beruházásösztönzési célelőirányzat Hl­ 49,5 Falusi útalap 79 Kiemelt közúti projektek 140 Közúthálózat felújítása § g 37,4 és működtetése 88 “ Magyar falu program alprogramjainak támogatása 38,5 Modern városok program 34,5 Nagycsaládosok személygépkocsi- b­e­szerzési támogatása Turisztikai fejlesztési célelőirányzat 4128.5 Forrás: PM. VG-grafika PÉNZROMLÁS • A feltételezettnél egy hónappal korábban kezdett mérséklődni a drágulás üteme Meglepően nagyot esett az infláció VG Szeptemberben be­esett a fogyasztói árin­dex, ami enyhített a Ma­gyar Nemzeti Bank szi­gorítási kényszerén, ugyanakkor nem várható számottevő lazítás a mo­netáris politikában. S­zeptemberben 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak - de­rült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A tényadat je­lentősen elmarad az augusztusi 3,9 százalékos inflációs mutatótól, és la­punk 4 százalékos elemzői konszen­zusától, valamint a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) széles, 3,7-4,1 százalék közötti várakozásánál is kisebb. A maginfláció az előző havi 4,7 százalékról 4 százalékra esett, az adószűrt maginfláció pedig 4,2 százalékról 3,5 százalékra. Az MNB kommentárja szerint elsősorban a piaci szolgáltatások előző hónaphoz képest félszázalékos áresése miatt mérséklődtek jelentősen az infláci­ós mutatók, a tankönyvek ingyenes­ségének kiterjesztése pedig a sza­bályozott árú termékeket tette 0,6 százalékkal olcsóbbá. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági cso­portjának vezetője lapunknak úgy értékelt, hogy az infláció tovább­ra is 4 százalék körül alakul, ezért nem várható számottevő monetáris lazítás. A forint árfolyama gyenge maradt, a tényleges inflációs folya­matok értékeléséhez pedig több­havi adatra lesz szükség. A szak­értő nem tartja kizártnak, hogy az egyhetes betéti kamat visszatér az alapkamat mellé - a tegnapi tende­ren 0,75 százalékon határozta meg a montáris eszköz kamatát az MNB. A csökkenő fogyasztói árindex mérsékelte a rövid távú inflációs fe­szültségeket, a bázishatás a mutató további lassulását hozhatja - mond­ta Nyeste Orsolya, az Erste Bank ve­zető elemzője. Az adat hírére erősö­dött a forint, ezzel a kamatemelési nyomás enyhült, de a jegybank vál­tozatlanul 0,75 százalékon hagyta az egyhetes eszköz kamatát - hívta fel a figyelmet az elemző. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott: a vártnál egy hónappal korábban kezdett lassulni az inflá­ció. A következő hónapokban a bá­zishatás következtében tovább csök­kenhet a fogyasztói árindex, az év végén a 3 százalékos jegybanki cél körül alakulhat a drágulás üteme. Virovácz Péter ugyanakkor nem szá­mít monetáris politikai fordulatra, és szerinte az egyhetes betéti kamatot sem csökkenti a jegybank. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elem­zője a következő hónapokban 3,5 százalék körüli fogyasztói árindex­re számít. Decemberre 3,3 százalék­ra mérséklődhet a mutató, míg éves átlagban 3,5 százalék lehet. Jövőre elsősorban az üzemanyagárak ala­csony bázisa alakíthatja az inflációt, amely szerinte átlagosan 3,7 száza­lék lehet. Regős Gábor az idén 3,5- 3,6 százalékos pénzromlással kal­kulál, decemberben 3,5-4 százalék közöttivel, jövőre viszont már 3,8 százalékossal. Kiterjesztése olcsóbbá tett egy termékkört AZ INFLÁCIÓ­­ az előző évhez képest (százalék) Élelmiszer Szeszes ital, dohányárú Tartós fogyasztási cikkek Szolgáltatások Ruházkodási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Forrás: KSH, VG-grafika ■ Szeptemberben JAVASLAT • Új működési formát vezetnek be Átalakul a kisgazdaságok szabályrendszere 0. 7. A kormány a szerdai ülésén elfogadta az Agrárminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Igaz­ságügyi Minisztérium családi gaz­daságokról szóló előterjesztését, amelyet a szaktárcák a Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamarával és a Ma­gyar Gazdakörök és Gazdaszövetke-Megjelenik az őstermelők családi gazdasága, két korábbi működési forma összevonásával zetek Szövetségével együttműködve dolgoztak ki. A javaslat értelmében az őstermelők esetében életszerűbb, egyszerűbb adminisztratív és adó­szabályok lesznek 2021-től. Tevé­kenységi körük kibővül a mező- és erdőgazdasághoz kapcsolódó kiegé­szítő feladatkörökkel. A személyi jö­vedelemadó alóli mentesség érték­határa a minimálbér ötszörösére - ez jelenleg 9,7 millió forint - növekszik, az őstermelői átalányadó választásá­nak értékhatára pedig az éves mini­málbér tízszeresére - ez 2020-ban 19,3 millió forint. Új működési for­maként jelenik meg az őstermelők családi gazdasága, a közös ősterme­lői tevékenység és a jelenlegi csalá­di gazdaság összevonásával. A jogi személyiséggel rendelkező, társasá­gi formában működő gazdaságoknak létrehozzák a családi mezőgazdasági társaság minősítést. Az előterjesztés a mezőgazdasági mikro-, kis- és kö­zépvállalkozások körébe tartozó 290 ezer őstermelőt és 83 ezer családi gazdaságban dolgozót érint. A családi gazdaságokról szóló új törvényjavaslat - miután az Or­szággyűlés elfogadta - 2021. janu­ár elsején léphet hatályba, s ezzel párhuzamosan a Pénzügyminiszté­rium új adócsomagjában is számot­tevő adókedvezményeket kapnak az érintettek. FRISSÍTETT ELŐREJELZÉS • Mérsékelt növekedésre számít a Kopint-Tárki Csak jövőre futhat fel a R. P. I Az idén 5,8 százalékkal csök­kenhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon, majd 2021-ben 3,5 százalékkal nőhet - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezér­­igazgatója az intézet tájékoztató­ján. Az állami beruházások a várt­nál sokkal rosszabbul teljesítettek a második negyedévben, a szek­tor mintegy 20 százalékkal esett, ám a vállalati fejlesztések számot­tevően jobban alakultak. A mun­kanélküliség idén 4,3 százalékra szökhet fel, majd jövőre átlagosan 4 százalékra süllyedhet. Az állam­­háztartási deficit 7 százalék lehet, ami azzal jár, hogy az adósságráta 76,2 százalékra emelkedik. Jövőre még viszonylag magas, 5 százalé­kos lehet a hiány, az államadósság pedig 74 százalékra mérséklődhet az év végére. A szakértő hangsú­lyozta: a hivatalos foglalkoztatotti adat és a ténylegesen bejelentet­tek adata kettévált az elmúlt hóna­pokban, míg az előbbi alapján alig termelés több, mint 1 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, az utób­bi alapján csaknem 5 százalékkal. Mintegy 150 ezer munkanélkülivel számolhatunk. A cégek 63 százalé­ka a krízis előtti termelési szintet várhatóan csak jövőre vagy még később éri el. A szeptemberi fogyasztói árin­dex alacsonyabb a vártnál, a belföl­di üdülési szolgáltatások ára az elő­ző hónaphoz képest 5 százalékkal csökkent, és csak 1,5 százalékkal haladta meg az előző évit - értékelt Palócz Éva. Az infláció 3,7 százalék lehet idén és jövőre is. Magyaror­szág mellett régióbeli országokat is érinti a gyors áremelkedés, főleg a saját devizával rendelkezőket. Az év első nyolc hónapja alapján mó­dosított fogyasztói kosárral szá­molva 4-4,2 százalékos tényleges árszínvonal-emelkedés kalkulálha­tó. A vezérigazgató szerint hosszú távon az élelmiszerárak erősíthetik a drágulást. A GDP VÁLTOZÁSA 1 százalék 20*18 2019 2020 20*21 Forrás: Kopint-Tárki, VG-grafika * A Kopint-Tárki előrejelzése V

Next