Világgazdaság, 2021. július (53. évfolyam, 125-146. szám)

2021-07-15 / 135. szám

16 „ VÉLEMÉNY üzleti napilap www.vg.hu Hogyan tovább, budape­sti „airbnb-zés”? A 2015-2019-es időszakot nyugodtan nevezhetjük a budapesti turizmus aranykorának, azonban a sike­rek újabb kihívásokat hoztak magukkal. Amikor a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a 90 százalé­kot is meghaladta a fővárosban, bár korábban elképzelhetet­lennek tűnt, mégis egyik percről a másikra szinte minden külföldi eltűnt, ez 2020 tavaszán következett be. Nem vélet­len, hogy a kormány által pár hete elfogadott Nemzeti turiz­musfejlesztési stratégia 2030 kiemelt célként határozza meg a belföldi vendégéjszakák számának növelését. Másrészt a lakások szálláshelyként való hasznosításának térnyerése - bár az összes budapesti lakás 2 százalékát sem hasznosítot­ták így - remek táptalajt biztosított azon populista szóla­mok számára, amelyek a budapesti „airbnb-zés” betiltását, szigorú korlátozását szorgalmazták, a jelenséget okolva (meglehetősen tévesen!) a lakásárak emelkedéséért, vala­mint a pesti belső kerületek sokszor valóban vállalhatatlan állapotáért. Ez az állítás már csak azért is téves, mert a hor­dákban járó, úgynevezett „bulituristák” nem a döntően egy­két szobás magánszállásokon, hanem a nagy csoportok be­fogadására alkalmas hostelekben szállnak meg. A válság előtti, körülbelül 16 ezer airbnb-s lakás több mint fele eltűnt a piacról. A szinte példa nélkülien sikeres magyar oltási program hatására Magyarország biztonságos destinációvá vált a nem­zetközi turizmusban. Az országok közötti vakcinadiplomácia egyik áldozataként, az egymás védettsége elismerése körü­li hercehurca miatt a turisták késő tavasszal, kora nyáron mégsem özönlötték el Budapestet. Az Európi Unióban, bár felpörgött, továbbra sem elég gyors a vakcináció, de ha az egységes védettségi igazolvány végre eljut az európai lakosság széles köréhez, akkor várható a tu­rizmus fokozatos újraindulása. Az egyes országok komoly kampányokat folytatnak a bel­földi turizmus erősítéséért, és állampolgáraikat arra kérik, hogy maradjanak a határokon belül. A légitársaságok, és közülük is a számunkra fontos fa­padosok, még csökkentett járatszámmal üzemelnek, de a járvány során tanúsított viselkedésük (járattörlések, jegyárvisszatartások) alaposan megtépázta a renoméjukat, és nem valószínű, hogy gyér kereslet esetén elindítanák a járataikat. Ilyen esetben fontos lenne megállapodni a szol­gáltatók és az államok között, hogy az üres helyek egy ré­széért kárpótolja a légitársaságot az állam, így biztosítva a légi közlekedés beindulását. A nagy küldőpiacaink egy részére még jó darabig nem szá­míthatunk (Egyesült Királyság, Kína, Amerika(?)). Ezekkel szemben áll a köztudatban Magyarország mint biztonságos Egy nemrég elfo­gadott jogszabály szerint a szállo­dákhoz hasonlóan valamennyi szál­láshelyet kötelező lesz minősíteni, rá­adásul ez költség­gel fog járni ország. A bezártság hatására, bár sok szektort alaposan meg­tépázott a járvány, mégis sokaknak nőtt a megtakarítása (Németországban a lakossági megtakarítások összege re­kordszinten van), és - másfél év bezártság után - az utazás iránti igénye. A szállodáknak fájó, a magánszállásoknak öröm, hogy a vendégek a biztonságosabbnak hitt apartmanok, magán­­szállások, vendégházak felé fordultak. El akarják kerülni a zsúfolt hoteleket, recepciókat, a levegőt keringtető hotel­szobákat. A budapesti helyszínen nemrég befejeződött labdarúgó- Európa-bajnokság turisztikai szempontból óriási siker. Bár a vártnál kevesebb turista érkezett, azonban az Európában egyedülálló módon telt ház előtt zajló meccsek, a tömött szurkolói zónák potenciális utazók tízmillióihoz juttathat­ták el jó hírünket. Ez egyben mutatja, miért van szükség egyes nagy sportlé­tesítményekre, kongresszusi központra, nemzetközi sport-, kulturális és egyéb rendezvényekre. Szomorú, hogy az atléti­kai világbajnokság pont egy, a turizmus számára katasztro­fális időszak után a politikai adok-kapok áldozatává válhat, és elbizonytalaníthatja más rendezvények szervezőit Buda­pest mint helyszín kiválasztásában. A belföldi turizmus felélénkülésére Budapesten még vár­ni kell. Bár a miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a külföldi vendégeknek való kitettségünket, megoldás még nincs. A­ Fővárosi Önkormányzathoz tartozó Restart Buda­pest kártya tavalyi bukása előrevetíti, hogy senki nincs kön­­­nyű helyzetben, aki változtatni akar. Nem érdemes ugyanakkor Párizst vagy Berlint példának venni, amikor Nyíregyházáról, Szombathelyről két és fél óra alatt elérhető Budapest, így az árérzékeny hazai vendég, ha felutazik a fővárosba, megspórolva a szállásdíjat, még aznap haza is utazhat. Ha cél a napi költések növelése a szektorban, akkor szintén nem jó célcsoport a hazai vendégeké, bár ter­mészetesen lemondani sem szabad róluk. Budapesten speciális problémákkal is meg kell küzdenie a szállásadói piacnak. Tavaly nyáron a kormány az önkormányzatok kezébe ad­ta a kiadható napok számának szabályozását. Érthetetlen módon csak a legkisebbek esetében, a magánszálláshelyek, a hostelek kimaradtak... A Fővárosi Önkormányzattal és a főpolgármesterrel jó vi­szonyt ápoló civil szervezetek óriási kampányt folytattak azért, hogy ellehetetlenítsék a rövid távú budapesti szállás­helykiadást. Időközben kiderült, hogy erre a Fővárosi Önkor­mányzatnak szerencsére nincs jogköre, csak a kerületeknek, amelyek időközben felismerték a turizmus ezen szegmen­sének jelentőségét, így az egyes belvárosi önkormányzatok különböző, olykor a jogszerűség határait feszegető intézke­désekkel igyekeznek elejét venni a korábbi, turizmus okozta problémáknak, de az „atombombát”, a kiadható napok szá­mának korlátozását, még egyik sem vetette be. Azonban a budapesti szabályozások körüli bizonytalansá­gok a piac regenerálódása ellen hatnak. Miközben a kerületek a kormányra mutogatnak, hogy nincs megfelelő jogosítvány a terület újraszabályozására, Kiss Ambrus főpolgármester­helyettes épp a napokban nyilatkozta, hogy továbbra is a szálláshely-szolgáltatás radikális visszaszorítása, a kiadható napok korlátozása a céljuk. Egy biztos, ha bevezetnék a kiad­ható napok számának korlátozását, az a szektor gyors halálá­hoz, emberek ezrei megélhetésének tönkretételéhez vezetne. A kormányzati segítségek részben hoztak enyhülést (pél­dául a hitelmoratórium), részben nem hatottak, hiszen az idegenforgalmi adó vagy a turizmusfejlesztési hozzájáru­lás átmeneti elengedése nulla forgalom esetén nem jelen­tett valódi könnyítést, miközben a legkisebb szállásadók a különböző kedvezményes hitellehetőségeket sem tudták igénybe venni. A Magyar Apartmankiadók Egyesülete éppen ezért aktí­van lobbizik azért, hogy a magánszállásadók hitelképessé­gének jogszabályi feltételei minél hamarabb elkészüljenek. Fontos lenne, hogy a Fővárosi Önkormányzat kezdjen el belföldön (Budapest Restart 2.0) és külföldön kampányolni. Ahogy nyílnak a határok, úgy versenyez majd a turistákért egyszerre Pozsony, Bécs és a többi város. Nekünk is fel kell állni a startvonalra! Mindeközben a vidéki szálláshelyek tavaly nyáron valamit le tudtak dolgozni a veszteségeikből, idén is ez a trend látszik. Itt a kormányzati intézkedések­nek (a fentieken túl a szobánkénti egymillió forintos, vissza nem térítendő támogatás a Kisfaludy-program keretében) volt érdemi jelentőségük. Idén tehát még mindig a belföld az új külföld, nemcsak nálunk, más országokban is. Nem véletlen, hogy a befektetők a vidéki destinációk felé fordultak, és építkezésektől hangos a Balaton, az Őrség, a Tisza-tó környéke stb. Budapesten elsőként a szomszédos országokból érkezők je­lenhetnek meg, előnyben lesznek a parkolót kínáló szállás­helyek. A Sziget Fesztivál elmaradásával csak a Forma-1 és az Eucharisztikus Világkongresszus miatt Magyarországra érkezőkben bízhat a szektor. Hogy aztán mi lesz ősszel, az ma még a jövő ködébe vész. A július egyelőre katasztrofálisan néz ki foglalási szempontból. Igaz, a vendégek zöme a járvány hatására ultra last minute foglal, így bizakodni még szabad. A magánszálláshelyek budapesti korlátozásának minapi belengetése helyett üdvözítőbb lenne, ha a főváros Pozsony­hoz hasonlóan elfogadná az Airbnb felajánlását, hogy köz­vetlenül ők szednék be az idegenforgalmi adót a házigaz­dáktól, és utalnák át a fővárosnak, az önkormányzat pedig tovább a kerületeknek. Ez emelkedő adóbevételt, tisztuló pia­cot jelent, hiszen az eddig adót nem fizetőket is becsatornáz­za a rendszerbe. A Magyar Apartmankiadók Egyesülete lobbizik az illegális szállásadók elleni hatékonyabb fellépésért, aminek egyik ele­me lenne ez az intézkedés. Lobbizunk azért, hogy a szeptem­bertől kötelezően használandó okmányolvasók esetében kita­láljon egy olyan megoldást a Magyar Turisztikai Ügynökség, amely nem igényli a házigazda személyes jelenlétét. Egy nemrég elfogadott jogszabály szerint a szállodákhoz hasonlóan valamennyi szálláshelyet kötelező lesz minősíte­ni, ráadásul ez költséggel fog járni. Bár a cél támogatandó (a vendégek nagyobb biztonsága fogyasztóvédelmi szempont­ból), a 21. században, azon szálláshelyek részére, amelyek csak nagy szálláshely-közvetítő platformokon hirdetnek (Booking.com Szállás.hu, Airbnb, stb.), teljesen fölösleges teher. Hiszen egy egyszeri értékelést könnyebb kijátszani, mint a platformokon azonnal megjelenő­ vendégértékelése­ket, kommenteket, amelyek naprakész és hiteles informá­ciókat nyújtanak a vendégek részére. A mélypontot remélhetőleg már elértük. Ahogy egy bölcs mondta: „A kísértés, hogy feladd, pont azelőtt a legerősebb, hogy sikerrel járnál!” Nem adjuk fel! SCHUMICKY BALÁZS, a Magyar Apartman­ Kiadók Egyesületének elnöke, az Apartman­­tanacsadas.hu tulajdonosa VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Dénes Zoltán, Túrós-Bense Levente Lapszerkesztő: Pető Sándor O mediaworks Content first Előfizetéssel kapcsolatban hívható telefonszám: 06-46-998-800 ugyfelszolgalatemediaworks.hu Rovatvezetők: Gyöngyösi Balázs (Magyar Gazdaság), Túrós-Bense Levente (Tőkepiacok, Külgazdaság) , Gócza Éva (Vélemény) ■ Szerkesztők: Andor Attila, B. Horváth Lilla, Kele­men Zoltán, Kriván Bence, Sárosi Viktor« Főmunkatárs: Hecker Flórián » Olvasószerkesztők: Balog Emerencia (vezető), Grim Jolán » Kiadványszerkesztők: Máriás Judit (művészeti vezető), Lovas Bence ■ Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató, Bulyáki Iván terjesztési igazgató, Arany János értékesítési igazgató ■ Előfizetési díj: 1 évre 90 000 Ft, fél évre 45 000 Ft, negyedévre 22 500 Ft, egy hónapra 7500 Ft ■ Előfizetéses napilap terjesztő partnerünk a MédiaLOG-DMHM Zrt. (mlog.hu) ■ Árus terjesztés: Lapker Zrt. ■ ISSN 0042-6148 ■ Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. ■ E-mail: nyomda@mediaworks.hu • Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató ■ Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin ■ Munkaszám: 443000 ■ Adatvédelmi irányelveink a vg.hu. internetes oldalunkon olvashatók. ■ A mai lapszámot szerkesztette: Dénes Zoltán A Világgazdaság bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Világgazdaságra hivatkozva lehet. A lapban közölt táb­lázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. A Világgazdaság és a Világgazdaság Online tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt enge­délyével közvetíthetők a nyilvánossághoz. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben,­interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva Olvasóink hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek (Mediaworks Hungary Zrt., Népszabad­ság Zrt., Primus Népszabadság Médiaképviseleti Kft.), amelyek az adatok feldolgozását is végzik, előfizetéses megrendelésüket teljesítsék, akcióikra, kiadványaikra és egyéb szolgáltatásaikra felhívják az Olvasók figyelmét, s az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Kiadó és szerkesztőség: 1082 Budapest, Üllői út 48; telefon: 06-1/489-1128; e-mail: vginfo@vg.hu; központi e-mail: vg@vg.hu Hirdetések felvétele:­­telefon: 06-1/460-2529; e-mail: hirdetes@mediaworks.hu Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon­: +36-1-999-9689 e-mail: ugyfelszolgalat@mlog.hu

Next