Világgazdaság, 2022. március (54. évfolyam, 42-62. szám)
2022-03-28 / 59. szám
MAGYAR GAZDASÁG A kormányfő szerint teljesen elhibázott Brüsszel energiapolitikája Most az a kérdés, jön-e a gáz és az olaj JÁRDI ROLAND I Nem enged az ukrán elnök követelésének Orbán Viktor miniszterelnök, erről a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt. Szerinte Magyarország nincs egyedül az álláspontjával. Számunkra nem az a kérdés, hogy kicsit többet fizetünk-e a gázért vagy az olajért, hanem az, hogy jön-e vagy sem, illetve hogy megáll-e a gazdaság vagy sem. Ha teljesítenénk az ukránok kérését, az azt jelentené, hogy magyar gyárakat kellene bezárni, és tömeges lenne a munkanélküliség Magyarországon - reagált Orbán MAGYARORSZÁG ENERGIAFÜGGŐSÉGE Nettó import és primer energiafelhasználás Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magyar kormányfőhöz intézett szavaira a kétnapos EU-csúcs idején. Mint hangsúlyozta, az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciókkal, Ausztria és Németország Magyarországhoz hasonló helyzetben van, így az álláspontjuk is megegyezik a magyarokéval. Nem arról van szó - mint ahogy az ukránok mondják -, hogy Magyarországon 2-3 forinttal magasabb lesz a gáz vagy az olaj ára, ha nem Oroszországból, hanem más országból szerezzük be. Magyarország a felhasznált kőolaj 60 százalékát, a gáz 85 százalékát Oroszországtól vásárolja. A finomítót erre az olajtípusra rendezkedtek be, az átállításuk pedig több évet venne igénybe - figyelmeztetett Orbán Viktor, így szerinte ha teljesítenénk az ukránok követeléseit, az 8-10 évvel vetné vissza a gazdaságot. A miniszterelnök keményen kritizálta a „mesterséges brüsszeli áremelések politikáját”, mivel az energia ára már korábban elkezdett növekedni, a háború pedig csak „rátett még egy lapáttal”. Ezért szerinte amíg a háborús hatások el nem múlnak, addig nem tehetik ki a családokat annak, hogy három-négyszeresére növelik az energia árát. „Most állítsuk le ezt a folyamatot, ne emelje Brüsszel az energia árát, és akkor hirtelen kifizethető vagy legalábbis elbírhatott lesz” - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy ő úgy látja, egy-két hónap múlva már nem lesz más választás, be fogják ezt látni. A kormányfő beszélt a nemrégiben Magyarországon bevezetett gabonaexport-korlátozásról is, amit azzal indokolt, hogy ha az árak elszaladnak, akkor hirtelen megjelennek olyan vevők, akik olyan magas árakat ajánlhatnak a magyar termékekért, hogy egész egyszerűen „kiszippantják az élelmiszerkészletet Magyarországról”. Ezért kellett meghozni ezt a döntést, amely kimondja, hogy ha gabonát visznek ki Magyarországról, azt előzetesen be kell jelenteni, és a magyar államnak elővásárlási joga van. A NATO lemásolta a magyar álláspontot - mondta a kormányfő, miután az észak-atlanti szövetség arról döntött, hogy nem szállít fegyvereket és nem küld katonákat Ukrajnába, sőt a NATO semmilyen formában nem akar részese lenni ennek a konfliktusnak. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy nem ért egyet a lengyel békemisszió tervével, szerinte ugyanis csak akkor lehet küldeni békefenntartó erőt, ha legalább tűzszünet van, de mivel erről szó sincs, legfeljebb béketeremtő erőket lehetne küldeni, ami viszont azt jelentené, hogy részt vennének a harcokban. Ugyanígy nem ért egyet a légtérzár ötletével sem, a légtérben ugyanis harci eszközök szállítása folyik, így aki légtérzárat rendel el, az azt vállalja, hogy minden, a harcoló felek által felbocsátott légi járművet a földre fog kényszeríteni, azaz lelövi, így aki légtérzárat követel, az azt mondja, hogy vállaljunk légi háborút. Ez tragikus döntés lenne - figyelmeztetett. hányadosa (százalék) Forrás: KSH, VG-grafika FOTÓ: ESZAK-MAGYARORSZÁG - ADAM JANOS Piacfelügyeleti eljárást indított a MEKH a lezárással fenyegető trükközés miatt Manipulálással korlátozhatták a gázimportot B. HORVÁTH LILLA : Olyan gázpiaci ügyeskedésekre derült fény, amelyek akár piaclezáráshoz is vezethettek volna. Egyes gázkereskedők ugyanis több alkalommal is csökkentették a riválisaik által Magyarországra Ausztria felől behozható földgáz mennyiségét, amivel mesterségesen szűkítették a kínálatot, és felfelé kényszerítették az árakat. Trükkjük első lépéseként megpályázták az érintett kapacitásaukción kihirdetett kapacitások egészét vagy majdnem egészét. A pályázat további szakaszaiban ezután magasra srófolták az ajánlati árat, amikor pedig e magas árak miatt a versenytársaik visszaléptek vagy jelentősen csökkentették igényüket, maguk a trükközők sem kötötték le a vezeték használati jogát. Végeredményben tehát hiába érkezett a felkínált kapacitások többszörösére vételi ajánlat az aukció első fordulójában, az FGSZ Földgázszállító Zrt. végül a felkínált kapacitásoknak csak egy részét tudta kiosztani, ráadásul magas aukciós prémium mellett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azonban megakadályozta az ügyeskedés folytatását: miután megállapította, hogy a kérdéses aukciók „szokatlan kimenetele” összefügghetett egyes piaci szereplők ajánlatadási stratégiájával, gyorsan és majdnem teljesen bezárta a kiskaput. (A teljes bezárás vélhetően túlzottan piackorlátozó lett volna.) Bár erre vonatkozó határozatában a hivatal több, a fenti módon eljáró piaci szereplőről ír, a VG úgy tudja, hogy mindössze egy tekintélyes gázkereskedő volt a ludas. A MEKH határozata értelmében az érintett mosonmagyaróvári rendszerösszekötési ponton egy rendszerhasználó jogszerűen az éves aukciókon felkínált kapacitásoknak legfeljebb az 50 százalékára tehet ajánlatot, a negyedéveseken és a haviakon pedig a 75 százalékára. A döntés az éves termékek esetében a 2022-23-as gázévre, míg a negyedéves és a havi termékek esetében a 2021-22 és a 2022-23-as gázévre vonatkozik. A hivatal által végzett szimulációk alapján az érintett aukciókon - ha már életben lettek volna a most elrendelt ajánlatadási korlátozások - alacsonyabb ár mellett és nagyobb arányban osztották volna ki a felajánlott kapacitásokat, és nem lett volna olyan kereskedő, aki kisebb kapacitáshoz jutott volna, mint az eredeti, korlátozás nélküli aukción. A korlátozás bevezetése tehát nem akadályozta volna szükségtelen mértékben a szállítási igények teljesíthetőségét. Az aukciót lebonyolító FGSZ ezenfelül az éves kapacitásaukció utáni 15 napon belül köteles részletes jelentést küldeni a MEKH- nek az aukció lefolyásáról a részt vevő rendszerhasználók megnevezésével, az aukció részfolyamataiban beadott ajánlataikkal, azok valamennyi adatával az aukciós folyamat időrendjében. A negyedéves és havi aukciókról már nem kért beszámolót a hivatal. Mivel a fenti esetekben felmerült a piaci manipuláció gyanúja, a hivatal nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárást indított. Meg kívánja állapítani, hogy történt-e piaci manipuláció, vagy megkísérelték-e azt. GÁZBEHOZATAL AUSZTRIA FELÖL milliárd köbméter « • • » « 2016 2017 2018 2019 2020 Forrás: FGSZ, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu Még nem látszik a háború hatása a munkaerőpiacon JÁRDI ROLAND | Februárban 4 millió 668 ezer volt a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos száma, 24 ezerrel több, mint az előző hónapban, a december és február közötti hónapokban pedig az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest 101 ezerrel dolgoztak többen. Ezzel párhuzamosan tovább csökkent a munkanélküliség: míg az év elején 201 ezren voltak állás nélkül, a múlt hónapban 185 ezren, így a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra mérséklődött - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb adataiból. Továbbra is a hazai elsődleges munkaerőpiac húzza fel a számokat, ahol 107 ezerrel nőtt a létszám egy év alatt, míg a közfoglalkoztatottak 15 ezerrel lettek kevesebben. A magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, az aktivitási ráta rekordközeli szintje is megerősíti, hogy egyre többen aktivizálódnak a munkaerőpiacon - értékelte az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság munkahelyteremtési képessége továbbra is erős, a betöltetlen álláshelyek száma pedig szintén azt mutatja, hogy még mindig nagy a kereslet a munkaerőre. A Takarékbank várakozásai szerint idén 3,2 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. Az ukrajnai háború magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásait egyelőre nem lehet konkrétan számszerűsíteni, így a további eszkaláció akár érdemi negatív kockázatot is hozhat a hazai gazdaság számára. Ugyanakkor a menekültek egy része átmenetileg még enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot - emelte ki Horváth András. A FOGLALKOZTATÁSI RÁTA ALAKULÁSA NEMEK SZERINT 2017. január 3. ► 2021. december 2. (százalék) Forrás: KSH, VG-grafika