Világgazdaság, 2022. március (54. évfolyam, 42-62. szám)

2022-03-28 / 59. szám

MAGYAR GAZDASÁG A kormányfő szerint teljesen elhibázott Brüsszel energiapolitikája Most az a kérdés, jön-e a gáz és az olaj JÁRDI ROLAND I Nem enged az ukrán elnök köve­telésének Orbán Viktor miniszterelnök, erről a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorá­ban beszélt. Szerinte Magyarország nincs egye­dül az álláspontjával. S­zámunkra nem az a kér­dés, hogy kicsit többet fize­tünk-e a gázért vagy az ola­jért, hanem az, hogy jön-e vagy sem, illetve hogy megáll-e a gaz­daság vagy sem. Ha teljesíte­nénk az ukránok kérését, az azt jelentené, hogy magyar gyára­kat kellene bezárni, és tömeges lenne a munkanélküliség Ma­gyarországon - reagált Orbán MAGYARORSZÁG ENERGIAFÜGGŐSÉGE Nettó import és primer energiafelhasználás Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című mű­sorában a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magyar kormány­főhöz intézett szavaira a kétna­pos EU-csúcs idején. Mint hang­súlyozta, az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciók­kal, Ausztria és Németország Magyarországhoz hasonló hely­zetben van, így az álláspontjuk is megegyezik a magyarokéval. Nem arról van szó - mint ahogy az ukránok mondják -, hogy Ma­gyarországon 2-3 forinttal maga­sabb lesz a gáz vagy az olaj ára, ha nem Oroszországból, hanem más országból szerezzük be. Ma­gyarország a felhasznált kőolaj 60 százalékát, a gáz 85 százalé­kát Oroszországtól vásárolja. A finomítót erre az olajtípusra ren­dezkedtek be, az átállításuk pe­dig több évet venne igénybe - fi­gyelmeztetett Orbán Viktor, így szerinte ha teljesítenénk az uk­ránok követeléseit, az 8-10 évvel vetné vissza a gazdaságot. A miniszterelnök keményen kritizálta a „mesterséges brüs­­­szeli áremelések politikáját”, mivel az energia ára már koráb­ban elkezdett növekedni, a há­ború pedig csak „rátett még egy lapáttal”. Ezért szerinte amíg a háborús hatások el nem múlnak, addig nem tehetik ki a családo­kat annak, hogy három-négy­szeresére növelik az energia árát. „Most állítsuk le ezt a fo­lyamatot, ne emelje Brüsszel az energia árát, és akkor hirtelen kifizethető vagy legalábbis elbír­hatott­ lesz” - fogalmazott a kor­mányfő, hozzátéve, hogy ő úgy látja, egy-két hónap múlva már nem lesz más választás, be fog­ják ezt látni. A kormányfő beszélt a nemré­giben Magyarországon beveze­tett gabonaexport-korlátozásról is, amit azzal indokolt, hogy ha az árak elszaladnak, akkor hir­telen megjelennek olyan vevők, akik olyan magas árakat ajánl­hatnak a magyar termékekért, hogy egész egyszerűen „kiszip­pantják az élelmiszerkészletet Magyarországról”. Ezért kellett meghozni ezt a döntést, amely kimondja, hogy ha gabonát visz­nek ki Magyarországról, azt elő­zetesen be kell jelenteni, és a magyar államnak elővásárlási joga van. A NATO lemásolta a magyar álláspontot - mondta a kor­mányfő, miután az észak-atlan­ti szövetség arról döntött, hogy nem szállít fegyvereket és nem küld katonákat Ukrajnába, sőt a NATO semmilyen formában nem akar részese lenni ennek a konfliktusnak. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy nem ért egyet a lengyel békemisszió tervével, szerinte ugyanis csak akkor lehet küldeni békefenn­tartó erőt, ha legalább tűzszü­net van, de mivel erről szó sincs, legfeljebb béketeremtő erőket le­hetne küldeni, ami viszont azt jelentené, hogy részt vennének a harcokban. Ugyanígy nem ért egyet a légtérzár ötletével sem, a légtérben ugyanis harci eszkö­zök szállítása folyik, így aki lég­térzárat rendel el, az azt vállal­ja, hogy minden, a harcoló felek által felbocsátott légi járművet a földre fog kényszeríteni, azaz le­lövi, így aki légtérzárat követel, az azt mondja, hogy vállaljunk légi háborút. Ez tragikus döntés lenne - figyelmeztetett. hányadosa (százalék) Forrás: KSH, VG-grafika FOTÓ: ESZAK-MAGYARORSZÁG - ADAM JANOS Piacfelügyeleti eljárást indított a MEKH a lezárással fenyegető trükközés miatt Manipulálással korlátozhatták a gázimportot B. HORVÁTH LILLA : Olyan gázpiaci ügyeskedésekre derült fény, amelyek akár piaclezárás­hoz is vezethettek volna. Egyes gázkereskedők ugyanis több al­kalommal is csökkentették a ri­válisaik által Magyarországra Ausztria felől behozható földgáz mennyiségét, amivel mestersé­gesen szűkítették a kínálatot, és felfelé kényszerítették az árakat. Trükkjük első lépéseként meg­pályázták az érintett kapacitás­aukción kihirdetett kapacitások egészét vagy majdnem egészét. A pályázat további szakaszaiban ezután magasra srófolták az aján­lati árat, amikor pedig e magas árak miatt a versenytársaik vis­­­szaléptek vagy jelentősen csök­kentették igényüket, maguk a trükközők sem kötötték le a ve­zeték használati jogát. Végeredményben tehát hiá­ba érkezett a felkínált kapacitá­sok többszörösére vételi ajánlat az­ aukció első fordulójában, az FGSZ Földgázszállító Zrt. végül a felkínált kapacitásoknak csak egy részét tudta kiosztani, rá­adásul magas aukciós prémium mellett. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azonban megakadá­lyozta az ügyeskedés folytatását: miután megállapította, hogy a kérdéses aukciók „szokatlan ki­menetele” összefügghetett egyes piaci szereplők ajánlatadási stra­tégiájával, gyorsan és majdnem teljesen bezárta a kiskaput. (A teljes bezárás vélhetően túlzot­tan piackorlátozó lett volna.) Bár erre vonatkozó határozatában a hivatal több, a fenti módon eljá­ró piaci szereplőről ír, a VG úgy tudja, hogy mindössze egy tekin­télyes gázkereskedő volt a ludas. A MEKH határozata értelmé­ben az érintett mosonmagyaró­vári rendszerösszekötési ponton egy rendszerhasználó jogszerűen az éves aukciókon felkínált kapa­citásoknak legfeljebb az 50 száza­lékára tehet ajánlatot, a negyed­éveseken és a haviakon pedig a 75 százalékára. A döntés az éves ter­mékek esetében a 2022-23-as gáz­évre, míg a negyedéves és a havi termékek esetében a 2021-22 és a 2022-23-as gázévre vonatkozik. A hivatal által végzett szimuláci­ók alapján az érintett aukciókon - ha már életben lettek volna a most elrendelt ajánlatadási korlá­tozások - alacsonyabb ár mellett és nagyobb arányban osztották volna ki a felajánlott kapacitá­sokat, és nem lett volna olyan kereskedő, aki kisebb kapacitás­hoz jutott volna, mint az erede­ti, korlátozás nélküli aukción. A korlátozás bevezetése tehát nem akadályozta volna szükségtelen mértékben a szállítási­ igények teljesíthetőségét. Az aukciót lebonyolító FGSZ ezenfelül az éves kapacitásaukció utáni 15 napon belül köteles rész­letes jelentést küldeni a MEKH- nek az aukció lefolyásáról a részt vevő rendszerhasználók megne­vezésével, az aukció részfolya­mataiban beadott ajánlataik­kal, azok valamennyi adatával az aukciós folyamat időrendjé­ben. A negyedéves és havi aukci­ókról már nem kért beszámolót a hivatal. Mivel a fenti esetekben felme­rült a piaci manipuláció gyanúja, a hivatal nagykereskedelmi piac­felügyeleti eljárást indított. Meg kívánja állapítani, hogy történt-e piaci manipuláció, vagy megkísé­relték-e azt. GÁZBEHOZATAL AUSZTRIA FELÖL milliárd köbméter « • • » « 2016 2017 2018 2019 2020 Forrás: FGSZ, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu Még nem látszik a háború hatása a munkaerőpiacon JÁRDI ROLAND | Februárban 4 millió 668 ezer volt a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos száma, 24 ezerrel több, mint az előző hónapban, a decem­ber és február közötti hónapok­ban pedig az egy évvel koráb­bi hasonló időszakhoz képest 101 ezerrel dolgoztak többen. Ezzel párhuzamosan tovább csökkent a munkanélküliség: míg az év elején 201 ezren vol­tak állás nélkül, a múlt hónap­ban 185 ezren, így a munka­nélküliségi ráta 3,8 százalékra mérséklődött - derült ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal leg­újabb adataiból. Továbbra is a hazai elsődleges munkaerőpiac húzza fel a számokat, ahol 107 ezerrel nőtt a létszám egy év alatt, míg a közfoglalkoztatot­tak 15 ezerrel lettek keveseb­ben. A magyar munkaerőpiac sta­bilan visszatért a pandémia előtti állapotába, az aktivitási ráta rekordközeli szintje is meg­erősíti, hogy egyre többen akti­vizálódnak a munkaerőpiacon - értékelte az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság munkahelyteremtési képessége továbbra is erős, a betöltetlen álláshelyek száma pedig szin­tén azt mutatja, hogy még min­dig nagy a kereslet a munkaerő­re. A Takarékbank várakozásai szerint idén 3,2 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. Az ukrajnai háború ma­gyar munkaerőpiacra gyako­rolt hatásait egyelőre nem lehet konkrétan számszerűsíteni, így a további eszkaláció akár érde­mi negatív kockázatot is hoz­hat a hazai gazdaság számára. Ugyanakkor a menekültek egy része átmenetileg még enyhít­heti is a hazai munkaerőhiá­nyos állapotot - emelte ki Hor­váth András. A FOGLALKOZTATÁSI RÁTA ALAKULÁSA NEMEK SZERINT 2017. január 3. ► 2021. december 2. (százalék) Forrás: KSH, VG-grafika

Next