Világgazdaság, 2022. április (54. évfolyam, 63-81. szám)
2022-04-08 / 68. szám
2022. április 8., péntek MAGYAR GAZDASÁG Elemi érdek az uniós forrásvesztés elkerülése, de Brüsszelnek sem jó, ha elzárja a pénzcsapot Ősszel rendeződhet a jogállamisági vita GYÖNGYÖSI BALÁZS : Bár súlyos gazdasági kérdéssel állunk szemben, a jogállami eljárás nem szakmiai, hanem politikai természetű. A visegrádi térség egységének megerősítésén túl Magyarországnak újabb szövetségeseket kell találnia. A források lehívása ütemezetten zajlik, az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően nyújtjuk be a költségnyilatkozatokat - közölték a VG-vel a Miniszterelnökségen, miután arról érdeklődtünk, hogy milyen hatással lehet a Magyarországnak járó uniós támogatások lehívására a jogállamisági eljárás bejelentése. A sajtóirodánál hangsúlyozták: a 2014-2020-as programok esetében a V4-ek közül hazánk a lehívási rangsor élmezőnyében van, és a lehívott források aránya uniós átlagban is kiemelkedőnek mondható, ami pontosan mutatja a magyar uniós programok megfelelőségét és a források szabályos felhasználását. Kiemelték, hogy tavaly rekordmennyiségű pénz érkezett, legutóbb az idei év elején utalt az Európai Bizottság. Nem véletlen az időzítés, hiszen már februárban megindíthatta volna a jogállamisági eljárást Brüsszel, ezzel a lépéssel azonban megvárták az uniós döntéshozók a hazai parlamenti választás kimenetelét - mondta a VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke. Való igaz, Campos Sánchez-Bordona, az Európai Bíróság főtanácsnoka már február 14-én indítványozta a Magyarország és Lengyelország kontra Európai Parlament és Európai Tanács ügyben, hogy el kell utasítani a két ország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtott be. A szakértő szerint Magyarországnak egyértelmű érdeke az ügy mielőbbi rendezése, afelől viszont nem lehet kétségünk, hogy hiába állunk szemben súlyos gazdasági kérdéssel, nem szakmai, hanem politikai döntés fog születni. Az Európai Bíróság ítélete kimondja, hogy a kondicionalitási rendelet akkor alkalmazható, ha a jogállamisági alapelvek megsértése konkrét, körülírható és közvetlen összefüggésben áll az EU pénzügyi érdekeivel. A jogállamisági kereset elutasítása nem jelent érdemi változást, az Európai Bizottságnak eddig is volt lehetősége programokat felfüggeszteni - mutattak rá a Miniszterelnökségen. Kifejtették: vita a helyreállítási alapról van, amelyet a Covid-válság miatt hozott létre az unió, és amely mögött a tagállamok által közösen vállalt hitel áll. „Minden szakmai kérdésben megállapodtunk a Helyreállítási Tervről, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy politikai motivációk miatt tartják vissza Magyarországtól ezeket a forrásokat. Azáltal, hogy egyes tagállamok már megkapták a nekik járó pénzt, ők gazdasági előnybe kerültek, ami a tisztességes versenyt egyértelműen sérti” - tették hozzá. A Gulyás Gergely által vezetett kancellária szerint a magyar helyreállítási források visszatartásáról az Európai Bizottság is tudja, hogy az álláspontja jogilag, politikailag és erkölcsileg egyaránt tarthatatlan. „Ez különösen a jelenlegi, háborús helyzetben érthetetlen, hiszen Magyarország a kezdetektől első biztonságos országként vesz részt a menekültválság kezelésében és védi az unió keleti határait” - indokolták, így a Helyreállítási Terv programjait a kormány előfinanszírozza hazai forrásból. A jogállamisági kérdésben végül az Európai Tanács szavazása dönt majd, a testületet pedig uniós miniszterelnökök alkotják - bocsátotta előre Essősy Zsombor. A minősített többséghez a tagállamok 55 százalékára (a 27 tagállamból 15-re) van szükség, amely egyúttal az Európai Unió teljes népességének legalább 65 százalékát képviseli, így a feladat adott, a visegrádi négyek egységének megerősítésén túl is erős érdekszövetségeket kell kötnünk az előttünk álló időszakban. A szakember úgy látja, lesz megoldás, de ahogy hazánknak, úgy az uniós intézményrendszernek is engednie kell. Bár az eljárás akár hét-kilenc hónapig is elhúzódhat, a magyar fél a relatíve gyors megállapodásban érdekelt, így akár öt-hat hónap alatt pont kerülhet az ügy végére. Egy biztos: július-augusztusban Brüsszelben „a fuse nő”, szeptembertől azonban felpöröghetnek az események, és az év vége előtt lezárulhat a vita. Fel van adva a lecke a magyar diplomáciának, a Magyarok a Piacon Klub elnöke szerint az biztos, hogy lesznek szankciók, de nagyon nem mindegy, hogy mennyire fognak fájni. Az uniós forrásvesztés elkerülése azért kulcsfontosságú, mert az elmúlt években a beruházások, fejlesztések számottevő része a magyar költségvetés kockázatára és terhére valósult meg, különösen a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, az ország újraindítását célzó támogatások terén. Ráadásul ez alatt a külső környezet is érdemben romlott, így nem lehet olyan kedvező kamatfeltételek mellett külpiaci finanszírozáshoz jutni, mint akár egy-két évvel ezelőtt. Ezzel együtt Essősy Zsombor bizakodó, úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus fennmaradó forrásainak lehívása ugyanúgy nem kerül veszélybe, mint a 2021-2027-es pályázati pénzek. Az viszont elképzelhető, hogy szűk hónapok elé néz a fejlesztéspolitika, és a hazai előfinanszírozás mellett a fejlesztési számlák brüsszeli ellentételezésére is várni kell, ez azonban alighanem kezelhető feladat államháztartási szempontból. A legfontosabb az a szakember szerint, hogy a 2023-as és az utána következő beruházásokhoz legyen forrás, hiszen a hazai fiskális ösztönzők kimerülését követően, a következő két-három évben az uniós társfinanszírozású projektnek kell hangsúlyt kapniuk. A szakértő szerint az Európai Uniónak sem érdeke, hogy Magyarország szürke folt legyen a térképen, és megtörjön a hatékonyságot, a versenyképességet célzó fejlesztések uniós ciklusokon átívelő lendülete. 2014-2020 (százalék) A VISEGRÁDI ORSZÁGOK UNIÓS FORRÁSLEHÍVÁSAI* 70 73 72 64 -og-56 -Igt-{■- V ■ m\m\-HfffHj* lililt’üilftl' • ’ ■mtima* « * « * Cseho, Lengyelo. Magyaro. Szlovákia Uniós átlag Forrás: Európai Bizottság, VG-grafika * 2022. márc. 31-ig Tovább drágul a sertéshús, a feldolgozók jövője a tét B. K. A. Fel kell készülnünk a sertéshús további, tetemes drágulására. Az áremelkedés miatt a feldolgozott húsokból már tavaly is kevesebb fogyott, mint 2020- ban. A GfK Hungária, a Magyar Húsiparosok Szövetsége és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy nőtt a magyar termékek aránya a legfontosabb, legkeresettebb élelmiszerek kínálatában. A Nébih adatai szerint míg 2020-ban 70,5 százalék, addig 2021-ben már 71,3 százalék volt a belföldi beszállítók termékeinek aránya - mondta a Nébih osztályvezetője, Kasza Gyula. A hazai termékek aránya a magyar tulajdonú üzletláncok esetében volt a legnagyobb. A Coop kínálatában például 82,2 százalékos, a CBA boltjaiban pedig 78,7 százalékos részesedést mért a hivatal. A Nébih idén is tervezi a legalapvetőbb élelmiszerek vizsgálatát a kiskereskedelmi egységekben. A hivatal tapasztalatai szerint a bolti kínálat gyakori hibái közé tartozik, hogy sokszor nem tüntetik fel a származási országot. A járvány jókora változást idézett elő, a vevők ritkábban mentek az üzletekbe, azonban többet költöttek, ugyanis egy-egy vásárlás alkalmával nagyobb mennyiséget pakoltak a kosárba százalékot meghaladó mértékben drágultak a füstölt sonkák 2019 óta - mondta Turcsán Tünde, a GfK Hungária Kft. üzletág-igazgatója. Bár az összforgalom nőtt az utóbbi hónapokban, feldolgozott húsból tavaly már kevesebb fogyott, mint 2020-ban. Ennek elsődleges oka a drágulás lehet. A GfK szerint összesen 7992 tonna sonkát, illetve füstölt húst vásároltunk 2021 húsvétjára, 17,1 milliárd forint értékben. Vagyis ebben az időszakban egy magyar háztartás 2,5 kilogramm sonkát vett és 5400 forintot költött. Turcsán Tünde hozzátette, a húsvétkor népszerű sonkák és füstölt húsok 2019 óta több mint 21 százalékkal drágultak. További jókora sertéshúsdrágulásra számíthatunk-jelentette ki Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke. Mint mondta, nehéz lesz a következő hónapokban elfogadtatni az üzletláncokkal és a vevőkkel a sertéshús árának emelkedését, de mást nem lehet tenni, mert különben tönkremennének a húsfeldolgozók. A takarmánygabona, az energia, a logisztika, a csomagolás, a munkaerő tavaly is sokat drágult, az év első hónapjaiban pedig ismét nagyot ugrottak a költségek - tette hozzá a szövetség elnöke, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a drágulás miatt visszaesik a forgalom, és többen keresik majd az olcsóbb termékeket. A termelők versenyképességének megőrzése érdekében - elkerülve azt, hogy a korszerűsítéseken spóroljanak - különösen nagy szükség lesz a fejlesztési támogatásokra. A jobb minőségű húsvéti termékek azonban a hosszabb érlelés miatt még olyan sertésből készülhettek, amelyet az év eleji drágulás előtt dolgoztak fel, így az ünnepi kínálatból még lehet viszonylag jó áron válogatni. VILÁGGAZDASÁG Messze még az infláció emelkedésének vége K. R. 0. j A hazai áremelkedés csúcsa minden bizonnyal 10 százalék fölötti lehet a nyáron, és az év egészében is átlagosan 10 százalék körül alakulhat majd - hangzott el a Raiffeisen Bank elemzőinek negyedéves sajtótájékoztatóján. A szakértők úgy vélik, az infláció emelkedésének még messze nem vagyunk a végén, a globális ellátási lánc problémáinál is nagyobb sokkot okoz az orosz-ukrán háború hatása, és a gyengébb forint is árt. Az utóbbi kapcsán 2022-es átlagban 373- as árfolyamot várnak, az év végén pedig 365-öst. Török Zoltán azt mondta, a háború miatt kieső közvetlen és közvetett export, valamint az egész európai konjunktúra romlása okán csak 2-3 százalék közötti gazdasági növekedésre számítanak idén, szemben a háború előtti 4-5 százalékos várakozással. Az orosz-ukrán konfliktus a pénz- és tőkepiaci kockázatok emelkedésével, az inflációval és az energiaellátási bizonytalansággal is hat a magyar gazdaságra, ráadásul a régiós társaknál arányaiban nagyobb mértékben. A vezető elemző a koronavírus ügyében megjegyezte, Kína zéró toleranciája lassíthatja a globális ellátási láncok helyreállását. A bank számításai szerint jó esetben a hiány a GDP 4 százaléka lehet, de nem elképzelhetetlen egy 5-6 százalék körüli mutató sem - a kormány karácsony előtt módosított terveiben 4,9 százalék szerepel. „A probléma az, hogy azóta jócskán emelkedett a kamatkörnyezet, és ennek megfelelően az adósság finanszírozásának a költsége is magasabb lesz, minimum 300-400 milliárd forinttal, vagyis a GDP - alsó hangon - fél százalékával. Ehhez járul hozzá, hogy az elszálló energiaárak miatt a lakossági rezsidíjak változatlanul tartásának a költsége már 1000 milliárdot meghaladó extra tétel is lehet” - szögezte le Török Zoltán. Mint kiemelte, szerencsére a számításaik szerint a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételeket és a lakossági befizetések növekedését is erősen alultervezte a kormány, különös tekintettel a vártnál jóval magasabb inflációra.