Világgazdaság, 2022. június (54. évfolyam, 104-124. szám)
2022-06-27 / 121. szám
2022. június 27, hétfő MAGYAR GAZDASÁG3 A magas foglalkoztatottság több adónemből is nagyobb bevételt biztosít Kedvezőbb képet mutat a költségvetés ELEIN RON A májusi adatok szerint jó irányba mozdult el a központi költségvetés, az extraprofit adókkal és a kiadások további csökkentésével elérhető a tervezett hiánycél. A májusi költségvetési adatok kedvező képet mutatnak: a gazdasági folyamatok miatt emelkedő bevételek mellett a kiadások visszafogásával leszorítható az év elején megugrott pénzforgalmi hiány - jelentette ki a VG megkeresésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője. A Magyar Államkincstár által közzétett dokumentumot vizsgálva elsőként azt állapította meg, hogy a központi alrendszer havi hiánya csupán 101 milliárd forint volt, miközben áprilisban még 300 milliárd forint felett alakult. Szerinte azért alacsonyabb a májusi deficit, mert a bevétel összességében a korábbi hónapok trendjeinek megfelelően alakult, de a kiadások kevéssé emelkedtek. Azt azért hozzátette, hogy a kedvezőbb hiányadat mellett is az öthavi deficit elérte az éves terv 86,8 százalékát. A költségvetés bevételei májusban 29,2 százalékkal, közel 360 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit, míg az öthavi halmozott bővülés 24,2 százalékot tett ki. A növekedés kétharmada három adónemből származik: a társasági adóból (74,5 milliárd forint), az általános forgalmi adóból (111,6 milliárd forint) és a személyi jövedelemadóból (47,2 milliárd forint) - sorolta Molnár Dániel. „A minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése miatt is növekvő bérek a magas foglalkoztatási szint fennmaradása mellett, a munkát terhelő adókon keresztül közvetlenül javítják a költségvetés helyzetét, míg közvetve a fogyasztást is támogatják, növelve az áfabevételeket. Ehhez hozzájárul a turizmus újraindulása és a benzinturizmus is, növelve a jövedéki adóból származó bevételt” - mutatott rá az elemző. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője is megerősítette a VG-nek, hogy a bevételek növekedése még az áprilisinál is impozánsabb. Bár az áfabevételek májusban a februárihoz hasonlóan alacsonyabb szintet értek el, a negyedéves visszautalások miatt valójában érdemes egyben nézni az első öt hónapot, összehasonlítva a rekordot hozó tavalyi évvel. Így az látszik, hogy a 2021-es 2000 milliárd forinthoz képest már a teljes éves előirányzat 47,1 százalékánál, 2586 milliárdnál jár az áfából származó forrás. Suppan Gergely korábban úgy számolt, hogy a vártnál akár 1200 milliárddal is nagyobb bevétele lehet a költségvetésnek ebből az adónemből. A másik fontos forrás a személyi jövedelemadó, amely januártól májusig ugyan „csak” 760 milliárd forintot hozott a büdzsének a tavalyi 1166 milliárd után, ám a valós értékhez hozzá kell adni a gyermeket nevelő szülőknek járó 685 milliárdos szja-visszatérítést. A magas szja-bevétel a kiemelkedő foglalkoztatottságra utal: a nyilvántartott álláskeresők száma a múlt hónapban 234 ezer volt, ilyen kevés munkanélkülit története során még nem mért a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Szintén ennek köszönhetően a szociális hozzájárulási adóból származó bevétel - az év eleji adócsökkentés ellenére - a magas bérdinamika nyomán májusban 10,6 százalékkal (49,7 milliárd forinttal) nőtt éves alapon. „Kiemelendők még az uniós programok bevételei, ezen a soron májusban 70,6 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, 40 milliárddal több, mint a tavalyi azonos időszakban. Az év első öt hónapjában összesen 356,8 milliárd forint folyt be a költségvetésbe az uniós programokhoz kapcsolódóan, csaknem a duplája a tavalyi azonos időszakénak” - mondta Molnár Dániel. A kiadások májusban éves alapon 19 százalékkal, közel 286 milliárd forinttal nőttek, ami érdemben lassúbb bővülést mutat, mint az elmúlt hónapokban. Ezzel együtt is májusig a költségvetési kiadások 42,4 százalékkal emelkedtek. Jelentős eltérés az elmúlt hónapokhoz képest, hogy az uniós programok kiadásai májusban csak 127,8 milliárd forinton teljesültek, miközben a megelőző négy hónapban majdnem 1600 milliárd forinton. Ezenfelül májusban a költségvetési szervek kiadásai is mérsékeltebben bővültek, 14,7 százalékkal, míg a január-áprilisi időszakban 33,5 százalékkal. A nagyobb kiadási tételek közül az egészségbiztosítási alap ráfordításai 17,3 százalékkal, a nyugdíjbiztosítási alap kiadásai 10 százalékkal növekedtek májusban, öt hónap alatt pedig 20,7, illetve 21,9 százalékkal. A Századvég szakembere hangsúlyozta: a kedvező adatok ellenére, az orosz-ukrán háború miatti bizonytalan gazdasági környezetben szükség van az extraprofit adók bevezetésére, mivel a 4,9 százalékos hiánycél tartása a rezsicsökkentés megőrzése és a honvédelmi kiadások növelése mellett csak így valósítható meg. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐBB BEVÉTELEI milliárd froint 2021. 2022. 2022.május január-május január-május 2022** Gazdálkodó szervezetek befizetései 396,8 869,3 1117,5 57 - ebből társasági adó 265,9 349,9 460 78,2 Fogyasztáshoz kapcsolt adók 480,9 2637,3 3263,9 45,1 - ebből általános forgalmi adó 342,3 2000,2 2586,8 47,1 -jövedéki adó 98,4 463,5 476,2 36,7 Lakosság befizetései 346,2 1308,9 925,3* 29,3* - ebből személyi jövedelemadó 320,1 1166,1 760,7* 26,5* Forrás: MÁK, VG-grafika * a 685 milliárd forintos szja-visszatérítés után ** éves előirányzat százaléka Mindezt termel A benzinturizmus is növelte a költségvetés adóbevételeit A KORMÁNY A LEGROSSZABB FORGATÓKÖNYVRE IS FELKÉSZÜLT Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs a Reutersnek adott interjújában kijelentette: Magyarország hajlandó kompromisszumot kötni az Európai Unióval, hogy hozzáférhessen a helyreállítási alaphoz. Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a VG-nek adott nagyinterjújában azt mondta, reális célnak tartja, hogy Magyarország hozzájusson a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatáshoz, valamint a helyreállítási alapból a visszatérítendő támogatásokkal együtt 15,5 milliárd euróhoz. Orbán Balázs közölte, minden forgatókönyvre felkészültek gazdaságilag, arra is, hogy nem érkeznek meg az uniós források. Július közepéig eredményt hirdethetnek Veszprémben SÁNDOR TÜNDÉI Hat éve tartó felkészülés után júliusra lesz végleges a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat, amelyben önkéntes alapon a régió 116 települése is részt vesz. A VG Podcastnak Markovits Aliz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a különleges év teljes programsorozata 71,5 milliárd forintba kerül, beleértve azokat az infrastruktúra-fejlesztéseket is, amelyek mindegyike fenntartható, és később is szerepet kapnak a települések életében. A Bakony és a Balaton régióval együtt pályázó, előremutató térségi együttműködése révén pályázatnyertes Veszprém legnagyobb új attrakciója a várban kiépített, közép-európai szinten is egyedülálló börtönmúzeum, amely rendhagyó történelemóráknak is helyszíne lesz. A városban kialakítanak az osztálykirándulások igényeihez igazított és azoknak megfelelő árú szálláshelyeket is. A meglévőnek csaknem a harmadával, összesen ötvennel bővül a négycsillagos szállodai szobák száma, a három veszprémi belvárosi szálloda bővítésére csaknem 1,8 milliárd forintot költenek, ebből 800 millió forint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. támogatása. A városban eddig az élénk kulturális-szellemi élet ellenére sem épültek ki 100 szobás vagy annál nagyobb szállodák, mint sok észak-balatoni településen. Veszprém, amely tizenhárom évvel Pécs után válik egy évre Európa kulturális fővárosává, azt szeretné elérni, hogy a várost és környékét, a balatoni és bakonyi településeket egész évben látogassák, ezért a programkínálat összeállításában különleges szerepet kaptak az őszi, téli, tavaszi események, amelyek a turisztikai szezon meghosszabbítását is szolgálják. Például új térségi összefogással formálódik a Lesence-vidék kulturális kínálata, Zalahaláp pedig új fesztivált alapított. Februárban mutatkozott be Veszprémben a Holtszezon kortárs irodalmi fesztivál, és ígéretesen alakul a magyar filmipari seregszemle, a Filmpiknikből három év alatt jelentős fesztivállá vált program, amely a magyar Cannes lehet a vezérigazgató szerint. A hagyományosan január 21-én induló európai nyitány után minden napra jut legalább egy program Veszprémben és a kulturális fővárosi programsorozathoz csatlakozó és azt saját kezdeményezéseivel rendkívül sokszínűvé szövő régióban. A nemzetközi jelentőségű és színvonalú attrakciókkal a térségi együttműködést koordináló szervezet célja az, hogy Veszprémet és a Bakony-Balaton régiót felhelyezze Európa kulturális térképére Provence és Toscana mellé. Adottságai alapján ott a helyük - jelentette ki Markovits Aliz. Most bírálják el a kulturális év utolsó programtámogatási pályázatait, július közepéig eredményt hirdetnek. A nagy programbejelentő tájékoztatót október közepére tervezik, de még előtte lezajlik több új rendezvény, köztük a Veszprém Vine & Gourmet Fesztivál, amelynek Japán és Spanyolország lesz a vendége. A tervek szerint minden egyes programot megtartanak 2024-ben is, a 2023- as év egyfajta dobbantó lesz, egy új fejezet nyitánya a térségben. (A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatójával, Markovits Alizzal készült teljes interjút meghallgathatják a vg.hu/podcastok oldalon.) 116 térségi település is csatlakozott a jövő évi programokhoz VILÁGGAZDASÁG