Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972)
D - dizain - Dizdar, Mak - Djacenko, Boris
781 DJACE tagja', 1905; film: The Birth of a Nation; magyarul: Amerika hőskora c., D. W. Griffith, USA, 1915) és a The Traitor ('Az áruló', 1907) a hírhedt Ku Klux Klan szervezet krónikája és dicsőítése. A fehérek ,,faji tisztaságának" megőrzését szorgalmazó trilógia a négerséggel szemben nyíltan ellenséges vagy leereszkedő állásfoglalást tükröz. ,,Fehér" nacionalista húrokat pengetett az ugyancsak megfilmesített Fall of a Nation ('Egy nemzet bukása', 1916). Főbb művei még: Foolish Virgin ('Bolondos szűz' reg., 1915; film: USA, 1917, 1924); Companions ('Társak', dráma?, 1931); A Dreamer in Portugal ('Egy álmodozó Portugáliában', reg., 1934); The Flaming Sword ('A lángoló kard', reg., 1939). Irod.: H. M. Gloster: Negro Voices in American Fiction (The University of North Carolina Press, 1948). Virágos Zsolt dizájn [dizen] (francia dix 'tíz'): tíz sorból álló francia strófaforma. Lehet izometrikus és heterometrikus, és mindkét típuson belül számos változata van. A leggyakrabban előforduló izometrikus dizain egy quatrainből és két tercetből áll, abab(ccd)eed rímképlet szerint. Ilyen pl. J. J. Le Franc de Pompignan Ode sur la mort de Jean-Baptiste Rousseau ('Oda Jean-Baptiste Rousseau halálára') c. költeményének ismert szakasza. A Nílus partjáról gyakorta fekete sivataglakók vad üvöltése ostromolta a fényes égi régiót. Rekedt rikoltás ! Elgyötört düh ! Miközben fel-feltört a szörnyű hang, a barbár, torz lényeké, haladt tovább Phoebus fogatja, s ő fényét ontotta zuhogva e sötét káromlók fölé. (ford. Tótfalusi I.) J. Suberville véleménye szerint A. de Lamartine alexandrinekből álló izometrikus dizájnjei e típus legtökéletesebb mintái: a logikai konstrukció ugyanis itt teljesen megfelel a ritmikai szerkezetnek. A heterometrikus dizain formái még sokkal változatosabbak. Gyakori pl. a quatrain—distique—distique—distique, valamint a quatrain—distique—quatrain változat. Francia metrikusok szívesen idézik példaként P. Corneille „Stances de Polyeucte"-jeit (Polyeucte, 4., 1.): e strófákban öt alexandrinra öt octosyllabe következik, az ötödik alexandrin teremt kapcsolatot a rövidebb sorokkal, a babc/ ddccd rímképlet szerint: Mit akartok velem, csalóka földi vágyak; Bűvös forrás, ahol a nyomorúság fakad? Hitvány vonzalmai a testnek és világnak, Miért nem hagytok el, ha én elhagytalak? Rangok, élvezetek, ne háborgassatok már; Úgyis el kell enyésznetek: Minden gyönyörűségetek Csakhamar nem több puszta pornál; És mint az üveg, úgy ragyog bár. Törékeny is, mint az üveg. (ford. Rónay Gy.) . (francia irodalmi formák) O Irod.: J. Suberville: Histoire et théorie de la versification franyaise (1965). Kovács Endre Dizdar, Maki (Stolac, 1917. okt. 17.—): horvát költő. 1936-tól jelennek meg írásai. A szarajevói szivat c. irodalmi folyóirat szerkesztője. Több verseskötet után a Kameni spavac ('A kőbe zárt alvó', 1966) c. könyvével keltett feltűnést, amelyben ihletetten idézte meg a bogumil középkor sírköveinek jelképeiből és felirataiból a múlt elfeledett, néma világát. Verseinek sajátos légköre, a kifinomult nyelvi érzékenység, a régmúlt idők szelleme iránti különös fogékonysága költészetét páratlanul érdekessé, egyszeri és megismételhetetlen élménnyé avatja. A múlt megidézése egészen egyéni, szenvedélytől fűtött. A fegyelmezett és újratörő művész nemcsak egy letűnt világot támaszt fel, hanem egy letűnt műfajt, a sírfelirat műfaját is. O Egyéb főbb művei: Privatkca ('A úszónő', poéma, 1954); Koljena za Madona ('Térden a Madonnához', versek, 1963); Ostrva ('Szigetek', versek, 1966). O Magyarul: 1 versciklus (n. n., Jelenkor, 1967, 8 ); 4 vers (Csuka Z., Csillagpor, anto., 1971). O Irod.: D. Redjep: Poezija stecaka ili Mak Dizdar (Letopis Matice srpske, 1966). Drasko Redjep Djacenko, Boris (Tallin, ma SZU, 1917. szept. 10. — ), lett származású német író. Rigában filozófiát tanult, az illegális mozgalomban való részvétele miatt kizárták az egyetemről. Munkásként dolgozott, majd Franciao.-ba emigrált. Illegális kommunista tevékenysége miatt letartóztatták, majd Németo.-ba toloncolták. 1945-ben csatlakozott a szovjet csapatokhoz. Jelenleg írásaiból él Kelet-Berlinben. Saját élményekkel átszőtt, fantáziagazdag, színes írásaiban a nemzetközi munkásmozgalom és munkásszolidaritás témáit dolgozza fel. Főbb művei: Menschen an der Grenze ('Emberek a határon', dráma, 1950); Das gelbe Kreuz ('A sárga kereszt', alaciklus, 1954); Herz und Asche ('Szív és hamu', reg., 1954); Auffuhr in der Königsgasse (ifj. reg., 1959; Tarr L., Felfordulás a Király utcában, 1960); Und sie liebten sich doch ('És mégis szerették egymást', alák, 1960). Asztalos Enikő