Világirodalmi lexikon 3. F–Groc (1975)
G - Greuner, Ruth - Grevenius, Herbert - Greville, Fulke, Baron Brooke - Gréville, Henry - Grévin, Jacques - Grey, Zane
GREUN Held geboren {'Senki sem születik hősnek', reg., 1961); Der anonyme Brief (reg., 1972; Antal L., A névtelen levél, 193). Asztalos József Greiner [grauner], Ruth (Seehausen, Altmark, 1931. júl. 24.—), német (NDK) írónő. Elbeszéléseivel és életrajzaival a haladó hagyományok megbecsülésére, a reakció elleni harcra kívánta az olvasót mozgósítani. Esszéivel inkább a zsurnalisztika felé közelít. Főbb művei: Die Brücke über den Main ('Híd a Majna folyón', elb., 1961); Jattis Traum ('Jatti álma', gyerekkönyv, 1962); Ich stehe links ('Baloldalt állok', C. v. Ossietzky életrajza, 1963); Wandlungen eines Aufrechten ('Egy igaz ember változásai', H. v. Gerlach életrajza, 1965); Gegenspieler ('Szembenállók', baloldali publicisták életrajzai, 1969). Bródy Miklós Grevenius [gréniusz], Herbert; Gustav Wilhelm Herert Grevenius (teljes név); Paul Block (filmkritikusi álnév), (Stockholm, 1901. okt. 7. —): svéd színmű- és hangjátékíró, kritikus. Könyvkötőmunkás fia. Előbb újságíró, majd a Svéd Rádió, ill. a stockholmi Drámai Színház egyik vezetője volt. A honi főváros munkás- és kispolgári világát, csibész alvilágát pazarul, főként nyelvi szinten ismerő színpadi szakember, aki művészien koncentrált dialógusaival és az aktualitásokra érzékeny problémafelvetéseivel számos hangos sikert aratott. Pályája a gyakori munkásmozgalmi témáktól a katolizáláshoz vezetett. Műfaji érdekessége, hogy legsikeresebb színműveit hangjátékokból „irodalmiatlanította", szcenírozta színpadivá. Főbb színművei: Sonja (1927); Första maj ('Május elseje', 1935); Somfolk ar mest ('Ahogy az emberek általában', 1941). O írod.: H. Dyfverman: Polyfoto av Herbert Grevenius (Röster i radio, 1947, 51.); G. Hallingberg: Den stora folkteatern (Radioteater i 40 ár, 1962); S. Stolpe: Vár vardag ar hansteater (Röster i radio, 1963, 37.). Bernáth István Greville [grevil]: Fülke, Baron Brooke (Beauchamp Court, 1554. okt. 3. — Warwick, 1628. szept. 30.), angol államférfi, költő. A cambridge-i egyetemet végezte, képviselő volt, majd az államkincstár kancellárja lett, s 1621-ben lordi rangra emelkedett. Politikai gyilkosság áldozata lett. Műveinek nagyobb része halála után jelent meg. Keleti tárgyú politikai könyvdrámákat írt (Mustapha, 1609; Alaham) Seneca modorában, néhány lírai verset és szenvedélymentes, gondolatokban gazdag elmélkedő költeményeket filozófiai és állambölcseleti témákról. Megírta legjobb barátja és költőtársa, Sir Ph. Sidney életrajzát, amely azonban csak 1652-ben jelent meg nyomtatásban. A hősi páros rímes elbeszélő költemények és drámák modorában írt, de összetettebb rímképleteket alkalmazott. Gyűjt, kiad.: A. B. Grosart (szerk.): The Works in Verse and Prose of the Lord Brooke ('Lord Brooke verses és prózai művei', 1894). O Magyarul: 1 vers (Tóth Á.: Angol költők antológiája, 1960). O írod.: M. W. Croll: The Works of Fülke Greville (1903); J. Rees: F. Greville, a critical biography (1971); R. A. Rebholz: Life of F. Greville (1971). Országh László Gréville [grévy], Henry (írói név), Mme Durand; Alice Fleury (leánynév), (Párizs, 1842—1902): francia írónő. Ma már olvasatlan műveiben előszeretettel dolgozott fel orosz témákat; a századforduló idején igen divatos volt Mo.-on, novellák mellett 18 regényét adták ki magyarul, egyeseket (mint pl. a Dosia, Zichy C., ua., 1880; Aurette, n. n., ua., 1891; Le passé, n. n., Az anya múltja, 1898) több kiadásban is. Grévin [gréven], Jacques (Clermont-en-Beauvaisin, 1538—Torino, 1570. dec.), francia költő és orvos. Közeli barátságban állt a Pléiade néhány tagjával, de amikor áttért a protestáns hitre, barátai összevesztek vele. Hevesen bírálta a katolikus egyházat, majd az üldöztetéstől való félelmében elhagyta Francino-ot. A kor ízlésének megfelelő szerelmes verseken (Olympe), valamint egy anatómiai munkán kívül több színpadi művet írt. Lendületes alexandrinusokban írt tragédiájának, a Julius Caesarnak (1561) cselekményét drámai fordulatok tarkítják. Legsikerültebb komédiájában (Les Ebahis) olasz mintát követett. Kiad.: L. Pinvert: Théátre complet et poésies choisies ('Összes színpadi művei és válogatott versei, 1922). Magyarul: 2 vers (Rónay Gy., A francia reneszánsz költészete, 1956); 4 vers (Rónay Gy., Végh Gy., Francia költők antológiája I., 1962). B. Szilágyi Éva Grey [gréy], Zane (Zanesville, Oh., 1875. jan. 31.— Altadena, Cal., 1939. okt. 23.); amerikai (USA) író. Fogorvosnak tanult/ harmincöt éves is elmúlt, mire, Riders of the Purple Sage (1912; Kosáryné Réz L., Legendás lovasok, 1937; film, ua., USA, 1919, 1925, 1931) c. regényével befutott író lett. Bestseller regényei szinte példátlan sikert arattak; a külföldi fordításokkal együtt több mint harmincmillió példány kelt el belőlük. Ötvennégy művének nagy része festői, romantikus, vadnyugati