Világirodalmi lexikon 4. Grog–Ilv (1975)
H - Höck, Theobald - Höcker, Paul Oskar - Hoc Phi - Hódajót
523 HODAJ konfliktusábrázolásokhoz vezeti, így pl. első nagysikerű drámája a Das heilige Experiment (1943; Czímer J., A szent kísérlet, Nagyv, 1958, 4.) is a hatalom és a jog ellentétének a bemutatására szorítkozik. A színjáték ideje, helye és cselekménye a leglényegesebb momentumokra koncentrálódik. 1767. jún. 16-án, egyetlen nap leforgása alatt megszűnik a paraguayi jezsuita állam szeretetre és igazságosságra felépített kísérletrendszere, mert zavarja a spanyol anyaország világi ésegyházi uralkodó köreinek érdekeit. G. Kaiser élőmunkáira támaszkodva írta a Der Flüchtling ('A menekült', 1945) c. drámáját, amelyet tíz évvel később Die Frau am Weg ('Az asszony az úton') c. átdolgozott a film számára. Ebben az antifasiszta darabban a reakció esztelen erőszakoskodásával szemben a humanista magatartás jut győzelemre. Az 1946-ban színpadon előadott Hotel du Gommerce (Kardos Gy., un. Győri Kisfaludy Színház, 1957) c. politikai szatírája az 1870 — 1871-es német—francia háború eseményein keresztül a hatalomvágyó, önelégült polgári osztályt mutatja be, képmutató erkölcsét leplezi le. Az 1948-ban írt Der öffentliche Anklager ('A közvádló') c. drámájában a francia forradalom árulóival szemben alkalmazott jakobinista keménységet kérdőjelezi meg. 1003 c. vígjátéka a Don Juan témát dolgozza fel. Der Himbeerspflücker ('A málnaszedő', 1965) c. komédiájában bemutatja, hogyan épülnek be a háború utáni polgári társadalomba az egykori fasiszták segítői, s hogyan válnak új honatyákká. Hasonlóképpen a háború utáni évekkel foglalkozik a Der Befehl ('A parancs', 1967) c. darabja. Drámái megformálásában ragaszkodik a szigorú, klasszikus, több felvonásos drámai szerkezethez, hevesen ellenez mindenfajta modernkedő színházi kísérletezést, ugyanakkor vígjátékaiban inkább a bécsi népszínmű hagyományai ismerhetők fel; mindkettővel nagy sikereket aratott az elmúlt évtizedekben. Egyéb művei: Liebe in Florenz ('Szerelem Firenzében', vígj., 1936); Esther ('Eszter', vígj., 1940); Meier Helmbrecht, (dráma, 1946); Der Unschuldige ('Az ártatlan', vígj., 1949); Vier Paragraphen ('Négy paragrafus', hangj., 1951); Donnerstag ('Csütörtök', színj., 1959); O Gyűjt. kiad.: Dramen,'Drámák', 2 kötet 1959-1965). O Irod.: H Vogelsang: Fritz Hochwälders klassizistisches Ideendrama (1956). O Irod.: Németh G. B.: Katarzis vagy kegyelem? (Nagyv, 1963, 12.). M.Jászka Zsuzsa Höck [hök], Theobald: Hock (névváltozat). (Limbach?, 1573. aug. 10,-Pfalz, 1618 után), német költő, udvaronc és katona. A barokk világi líra előfutára volt, olasz mintára metrikai újításokkal kísérletezett, a francia Pléiade-költőktől kölcsönzött lírai témákat. Költeményeiben sok a tanító elem és az elmélkedés, ügyetlen a versmérték és parlagias a hangvétel. O Műve: Schönes Blumenfeldt ('Szép virágmező', versek, 1601). O Magyarul: 1 vers (Vajda E., A német irodalom kincsesháza, 1941). O Irod.: K. Fleischman: Theobald Höck und das sprachliche Frühbarock (1937). Bródy Miklós Höcker [hökker], Paul Oskar (Meiningen, 1865. dec. 7.—Rastatt, 1944. máj. 6.), német író, O. Höcker ifjúsági író fia. A berlini zeneakadémián tanult, de rövid karmesterkedés után kizárólag az irodalomnak élt. Az igénytelenebb olvasók táborának írt sport-, művész- és bűnügyi regényeket, forgatókönyveket is. Főbb regényei: Geldheiraten (1902: [Blum] Virágh G., Érdekházasságok, 1902); Letzter Flört (1902: Balda B., Az utolsó kaland, 1924); Fasching ('Farsang', 1912); Die indische Tanzerin (é. n.: Visontai M., Az indiai táncosnő, 1920); Wirbelsturm auf Kuba ('Forgószél Kuba felett', 1926). Háborús emlékiratait 1916-ban adta ki (An der Spitze meiner Kompagnie, 'A századom élén', 1916), gyermekkori visszaemlékezéseit Kinderzeit ('Gyermekkor', 1919). Önéletrajza: Gottgesandte Wechselwinde ('Szélváltozás', 1940). Komáromi Sándor Hoc Phi [hoksi] (20. sz.), vietnami (VDK) színműíró. A francia gyarmatosítókkal vívott ellenállási háborúban (1945 — 1954) jelentkezett nemzedék tagja. Az 1954-es genfi egyezmény aláírása utáni békés években új virágzásnak indult kich noi (beszélt színház) darabokat írt. Legsikerültebb darabját (Dang vien 'A párt tagja') 1960-ban mutatták be Hanoiban. Ebben Indokína Kommunista Pártja egyik munkás harcosának állított emléket. Bögös László Hódajót (a héber hódájá 'magasztalás' többesszáma); Magasztalások (a cím magyar fordítása); IQH ('az 1. sz. qumráni barlangból származó himnusztekercs', tudományos megjelölés); ókori héber irodalmi mű, a^Holt-tengeri tekercsek között talált —himnusz- vagy —zsoltárgyi ejtemény. A 18 hasábra terjedő szöveg minden tagolás nélkül mintegy 25 — 40 ,,magasztalás "-t foglal magába. Az Ú Ószövetség kanonikus—zsoltáraitól (—tehillá) jól különbözteti meg e költeményeket a bevezető formulából elvont hódájú megjelölés.