Világirodalmi lexikon 9. N–O (1984)
N - Nagi, Gundel - Nagi, Johann Willibald - nago irodalom - nagy alkaioszi sor - nagy arkhilokhoszi sor - nagy aszklépiadészi verssor - nagy aszklépiadészi versszak - Nagy-Britannia irodalma - nagy dionüszia - nagy égből a nagy föld felé, A - nagyepika - Nagyezsgyin, Nyikolaj Ivanovics
NAGYE csillagkép', 1962) c. regénye a távolkeleti háborús évekről. O Egyéb művei: Tyihaja bukta ('A csendes öböl', kalandreg., 1939). O Mesegyűjteményei: Majesik Gsokcso ('A Csokcsó fiú', 1945); Amurszkije szkazki ('Amuri mesék', 1946); Hrabrij Azmun ('A bátor Azmun', 1949). O Magyarul még: Lado legendája (Popovics I., Új Idők, 1949, 2.). O Irod.: A. Makarov: Osztanovitye na nyih glaz! (Lityeraturnaja Gazeta, 1962, 4.); I. Janovszkij: Dmitrij Nagiskin (Dalnyij Vosztok, 1973, 5.). Szalai G. Erzsébet Nagl: Gundel (Bécs, 1939. máj. 11.): osztrák költőnő. Művészettörténeti és színháztudományi tanulmányokat végzett Bécsben. Aussichten ('Kilátások', 1966) c. kötetében a századelő melankolikus búcsúzását folytató, megújító versekkel mutatkozott be. 1967-ben Traktdíjat kapott. 1964-től a salzburgi Residenz Kiadó lektora, majd szabadfoglalkozású író. Komáromi Sándor Nagl, Johann Willibald (Natschbach, Alsó-Ausztria, 1856. máj. 11.—Bécs, 1918. júl. 23.): osztrák irodalomtörténész és író. Nyelvjárásban írt költői kísérleteinél lényegesen jelentősebb irodalomtörténészi munkássága. Az általa 1899-ben kezdeményezett Deutsch-österreichische Literaturgeschichte ('Német-osztrák irodalomtörténet', 1 — 4. köt.) c. monumentális és alapvető irodalomtörténeti szintézist évtizedekkel később E. Gastle szerkesztésével fejezték be. Nyelvészeti és nyelvjárási kutatásokkal is foglalkozott. Mádl Antal nago irodalom: A nagók Benin (a volt Dahomey) középső és délkeleti vidékein élnek, valójában a jorubákhoz tartoznak, de a velük szomszédos benini népek, főleg a korábbi birodalomalapító fonok nagóknak nevezik őket. Lélekszámuk mintegy 200 ezer fő. Amint M. Herskovits és rá hivatkozva Polányi K. is leírja, Délnyugat-Nigériából vándoroltak Benin területére a 18 — 19. sz. folyamán, több hullámban. Ennek megfelelően több nyelvjárást beszélnek. Nyelvük a szudánguineai nyelvcsalád nigériai ágának joruba csoportjához tartozik. A néprajztudomány önálló etnikumként kezeli őket. Folklórjukról viszonylag korai adatokkal rendelkezünk. P. Bouche gyűjtéseinek eredményeképpen a múlt század végén nagy közmondások, találós kérdések és mesék jelentek meg. Hasonló műfajú népköltészeti alkotásokat adott közre R. Trautmann az 1927-ben megjelent kötetében. P. Vergier joruba, ill. nago kultuszok és rítusszövegek eredeti formáit és Dél-Amerikában tovább élő vagy újraéledő változatait adja közre. G. Eouget ós Cl. Laloum zenei elemzései a nago énekek néhány alapvető formai sajátosságait írták le. O (-1-joruba irodalom, Dahomey irodalma) O Irod., kiad. és ford.: P. Bouche: Contes nagos (Revue du Monde Catholique, 1880); uő: Étude sur la langue Nago (1880); uő: Les Noirs peints par eux-mémes (1883); uő: Contes nagos (Mólusine, 1884 — 1885); R. Trautmann: La littórature populaire á la Cőte des Esclaves — contes, proverbes, devinettes (1927); M. Herskovits: Dahomey (1938); C. Andriö: Coutumes Alzo, Fon, Nago (PCEHS, 1939); P. Vergier: Notes sur les cultes des Arisha et Vodun (1957, IFAN sorozat 51.); G. Rouget: Un chromatisme africain (du Dahomey) (L'Homme, 1961); uő: Une chante-fable d'un signe divinatoire (Dahomey) (Journal of African Languages, 1962); uő: Notes et documents pour servir á l'étude de la musique yoruba (Journal de la Société des Africanistes, 1965); Cl. Laloum: La musique de deux chants liturgiques yoruba (uo.); Polányi K.: Dahomey és a rabszolgakereskedelem (1972). Biernaczky Szilárd nagy alkaioszi sor: alkaioszi verssor, nagy,+•alkaioszi tizenegyes nagy arkhilokhoszi sor: —arkhilokhoszi verssor nagy aszklépiadészi verssor: —aszklépiadészi verssor 3. nagy aszklépiadészi versszak: --aszklépiadészi versszak 1. Nagy-Britannia irodalma: —angol irodalom, corn irodalom és irodalmi formák, ír irodalom, manx irodalom, skót irodalom, walesi irodalom nagy dionüszia: -a-dionüszia nagy égből a nagy föld felé, A: —Innin alvilág járása nagyepika: —epika Nagyezsgyin, Nyikolaj Ivanovics (Nyizsnyij-Beloomut, 1804. okt. 17.— Szent-Pétervár, 1856. jan. 23.): orosz kritikus, esztéta, újságíró, tudós. Vidéki diakónus családjából származott. Tanulmányait a rjazanyi szemináriumban, majd a Moszkvai Hittudományi Akadémián végezte. 1828-ban kezdett publikálni a Vesztnyik Jevropi c. folyóiratban. 1831 és 1835 között a Moszkvai Egyetem szépművészeti és archeológiai tanszékének professzoraként adott elő. 1831-ben Tyeleszkop c. folyóiratot indított, melyet P. J. Gsandajev Filozófiai levelének köz-