Világirodalmi lexikon 11. pragm–Rizz (1989)
R - Reuter, Gabriele - Reuterlied - Reuterswärd, Carl Frederik Bengt - Reve, Gerard
1862—1864) c. három részes nagyregénye, melyben totális társadalomképet kíván adni. A történetet a kisváros provinciális kispolgárai és paraszti figurái népesítik be, megannyi típus. Művészetét leginkább e műve alapján szokás Dickenséhez hasonlítani, nem jogtalanul: elsőrangú humorán, realizmusán kívül ekkorra már rezignálódott liberalizmusa is alapul szolgált ehhez. Egyéb művei: Polterabendgedichte ('Legénybúcsú-versek', 1855); Samtliche Werke und nachgelassene Schriften mit Biographie von A. W. strandt ('Összegyűjtött művek és hátrahagyott írások A. W. Brandt által írt életrajzzal. 15 köt., 1861—1875); német irodalmi nyelvi átdolgozások: E. Bussler által 5 kötetben, 1905. ( Magyarul: 2 elb. (Kőrösy L., Esztergom, é. n.). O írod.: H. Ebert: Fritz Reuter (1874); Erdélyi K.: Fritz Reuter (uő: Irodalmi dolgozatok, 1901); K. Th. Gaerdetz: Reuters Leben und Schaffen (1906); F. Griese: Fritz Reuter (1942); Hildegard Hunger: Fritz Reuter (1948); Fritz Reuter: Eine Festschrift zum 150. Geburtstag (1960); H.-J. Gernentz: Fritz Reuter. Sein Leben in Bildern (1965); Kocziszky Éva Reuter Kratters, Gabriele (Alexandria, 1859. febr. 8.—Weimar, 1941. nov. 14.), német írónő. Gazdag pomerániai nagykereskedő lánya. Mozgalmas életének főbb állomásai: Dessau, Wolfenbüttel, Berlin, München és Weimar. Számos lap munkatársa és a kibontakozó nőmozgalom ismert harcosa volt. Munkásságát szinte teljesen a nőkérdésnek szentelte. Legismertebb regénye Aus guter Familie ('Jó családból való hölgy', 1895) egy egyéniséget kibontakoztatni igyekvő polgári nő összeütközéseit ábrázolja a társadalom életellenes normáival. Kultúrtörténetileg igen érdekes műveinek a maga korában példátlan népszerűségét nemcsak aktuális problematikája, hanem a skandináv írókat utánzó visszafogott, fanyar lírájú elbeszélő stílusa is magyarázza. Figyelemreméltó monográfiákat írt A. v. Dorste-Hülshoffról és M. Ebner-Eschenbachról. (1905). Főbb művei:Hoek und Geld ('Boldogság és pénz', reg., 1888); Frau Bürgelin und ihre Söhne ('Bürgelinné és fiai', reg., 1899); Margaretes Mission ('Margit küldetése', reg., 1904); Eines Toten Wiederkehr ('Egy halott visszatér', alak, 1908); Liebe und Stimmrecht ('Szerelem és választójog', tan., 1914); Was Helmut in Deutschland erlebte ('Helmut élményei Németo.-ban', ifj. reg., 1917); Die Jugend eines Idealisten ('Egy idealista ifjúsága', reg., 1917); Töchter ('Lányok', reg., 1927);om Mädchen, das nicht lieben konnte ('A lány, aki nem tudott szeretni', reg., 1933); Grüne Ranken und alte Bilder ('Zöld indák és régi képek', önéletr., 1937). O írod.: G. Brandes: Gabriele Reuter (Gestalten und Gedanken, 1903); Th. Mann: Gabriele Reuter (Tag, 1904, 75.); E. Gottlieb: Gabriele Reuter (Die Frau, 1942, 49.). Győri Judit Reuterlied (a német Reuter 'lovas, lovaskatona' + Lied 'dal' szóból): a 15. sz. végétől kezdve népszerű és sokféle változatban terjedő zsoldosdal egyik típusa. Kovács Endre Reuterswärd [reitersverd], Carl Frederik Bengt (Stockholm, 1934. jún. 4.—): svéd költő, festő. Katonacsaládból származik. Párizsi és stockholmi művészeti tanulmányai után költőként 1955-ben debütált Abra Makabra c. verseskötetével. A —• konkrét költészetet művelő, formabontó, kísérletező kedvű alkotó, aki elsőként rendezett Svédorban -happeninget. Költészetére a tartalmi összefüggésektől független kifejezőerő, a szabad anyagkezelés, a heterogenitás a jellemző. Újító kedvének egyik legszélsőségesebb példája Pá samma gang ('Ugyanakkor', költ.-ek, 1961) c. kötete, melyben teljesen elveti a szintaxist mint poétikai hatáskeltő eszközt, s ennek eredményeképpen a kötetet különféle szófajú, szabadon álló szavakat tartalmazó oszlopok töltik ki. Másféle módon extrém a VIP ('Fontos személyiség', 1963) c. kötet, amely kizárólag újságokból vett idézeteket tartalmaz; a Prix Nobelban ('Nobel-díj', 1966) még szavak sincsenek, csak írásjelek. Egyéb művei: I lagens nama ('A törvény nevében', költ.-ek, 1957); Arguende disciplinen ombord ('Távozó fegyelem a fedélzeten', költ.-ek, 1958); Solvanda ('Napvilág', költ.-ek, 1962); Laser ('Lézer', költ.-ek, 1969); Handár ( Ő ott', költ.-ek, 1972); Nar man heter Noak ('Amikor az embert Noénak hívják', költ.-ek, 1974). Csörgő Tünde Reve frevej, Gerard (írói név 1973-tól); Gerard Kornelis van het Reve (eredeti név); Simon van het Reve (alkalmi írói név); (Amszterdam, 1923. dec. 14.—): holland író. Apja kommunista érzelmű újságíró volt. A középiskola elvégzése után grafikusnak tanult. 1945-től 1947-ig a Het Parool ('Jelszó') c. újság munkatársa volt. 1951-ben visszavonták irodalmi ösztöndíját, mivel az ebben az évben publikált novellája — Melancholia ('Melankólia') — állítólag sértette a közerkölcsöt. Reve elhatározta, hogy ezután csak angolul publikál. Angliába költözött és kü-