Világirodalmi lexikon 15. Taa–tz (1993)
T - Toyotake Wakatayü - toy türküsü - Tozaj, Neshat - Tözsibajev, Öbdilda - Tozzi, Federico
TOZZI széket, irodalomkritikai írásokat is írt. 1921-től a Tokyó Egyetem irodalom szakán és más egyetemeken is tanított. A japán P.E.N. Club főtitkára volt. O Fő novelláskötetei: Shiroiasa ('Fehér reggel', 1938); Yamabuki no hana ('A zergeboglár virága', 1954). O Gyűjt. kiad.: Toyoshima Yoshio cosakusha (Toyoshima Yoshio művei, 1965—1967). Varrók Ilona Toyotáké Wakataya; Toyotake Vakatajú; Takemoto Uneme; Toyotáké Echizen no shojo (névváltozatok); (Osaka, 1681—uo., 1764. szept. 13.): japán -*jöruri recitálóművész, jöruri író. Takemoto Gidaya tanítványa volt, de hamar önállósult, s 1703-ban Osakában megalapította a Toyotáke színházat (Toyotake-za), mely a Takemoto színház (Takemoto-za) versenytársa lett. A színház állandó szerzőjének Ki no Kaiont kérte fel. Egyszerre volt színháztulajdonos, színigazgató, és recitálóművész. 1754-ben visszavonult a színpadtól, és a továbbiakban mint igazgató, és körubíró tevékenykedett. A Takemoto színház stílusával, a nishifuval szemben a Toyotáke színház Wakataga által képviselt stílusát higashifának nevezik. (Az elnevezés onnan ered, hogy a Takemoto színház az osakai szórakozónegyed, a Dotonbori nyugati felén, míg a Toyotáké színház a keleti felén volt található.) O Alkotásain más művek hatása érződik, de a színpadi hatásokat ügyesen kihasználó, változatos darabok. O Fő műve: Shuten Döji shusshoki ('Shuten Deji születése', 1747). Varrók Ilona toy türküsü:+toy Tozaj, Neshat (Kallarat, 1943—), albán író, publicista. A jogi diploma megszerzése után a belügyminisztérium sajtóosztályán kezdett dolgozni, 1961 óta publikál. Első novelláskötete 1972-ben jelent meg Hapa te matur ('Megfontolt léptek') c. Ettől kezdve évente adott ki egy-egy elbeszéléskötetet, majd Gozhoja e vjeter ('A régi töltényhüvely', 1981) c. forgatókönyvéből írt egy azonos c. regényt is. Az 1980-as években egymás után filmesítették meg különböző elbeszéléseit. 1989-ben megjelent Thikat ('A kések') c. riportregényére a külföld is felfigyelt: ezt a könyvét, amely egy albán koncepciós per kulisszatitkait és meghiúsulását mondja el riportstílusban, lapkivágásokkal tűzdelve, angolul és franciául is kiadták. A bonyodalom igazi deus ex machina megoldása a „Nagyfőnök" közbelépése, aki személyesen intézi el az egész ügyet, s mindezt felhasználja arra, hogy leszámoljon újabb, célba vett ellenfeleivel. O Tozaj a nemzetközi krimiirodalom jól ismert fegyvertárát felhasználva próbálta megteremteni az albán szocialista lektűrirodalmat. Könyveire a stiláris elnagyoltság, a lázas alkotási iram nyomja rá bélyegét, népszerűségét főként filmforgatókönyveinek köszönheti. Főbb művei: Në gjurme tété tretit ('A harmadik személy nyomában' 1973); Deshmi nga varri ('Sírból szerzett bizonyíték', 1974); Takimi i fundit ('Az utolsó találkozás', 1976); Rrembimi i arkivit ('Az irattárak kirablása', 1977); Dora e ngrohté ('A meleg kéz', 1983). Schütz István Tözsibajev Obdilda; Tázsibájev, Abdilda Tázsibájevics (oroszos névalak); (Kizil-Orda, 1909—): kazah költő, drámaíró. Ajmankul költőnő fia. 1928-tól jelennek meg művei. A pedagógiai főiskolán irodalom szakot végzett (1929). Legismertebb művei közül való a Kurtkar ('Megmenekülés', 1935) és az Eki dzsahan ('Két világ', 1938) c. vers. Az 1930-as évek második felében írta első drámáit. Dzsomárt szőnyege (Sík E., 1946) c. mesejátékát Budapesten is bemutatták (Örkény I. Ifjúsági Színház, 1949. dec. 21.). Főbb művei még: Zsanga irgak ('Új ritmus', versek, 1933); Küs ('Erő', versek, 1935); Sin zsürekten ('Teljes szívből', versek, 1949); Zsürektiler ('Szerető szívek', színmű, 1964). O Gyűjt. kiad.: Tandamali ölender ('Válogatott versek', 1936); ua. (1939); Ölenderi men poemaleri ('Versek és poémák', 1949); Ömnir zsane poezija ('Élet és költészet', cikkgyűjt., 1960). O Orosz ford.: Sztyihi, Poemi, Pjeszi ('Versek, Elbeszélő költemények, Színművek', 1957). Magyarul még: 1 vers (Rónai Gy. Auróra, anto., 1967). Tozzi [tocci], Federico (Siena, 1883. jan. 1.—Róma, 1920. márc. 21.): olasz író, költő, kritikus. Paraszti származású vendéglős apja, aki korán elveszítette feleségét, jelentős vagyonra tett szert. Az író nehezen értette meg magát apjával, középiskolai tanulmányai megszakadtak. 1907-ben az olasz államvasutak alkalmazottja lett Pontederában és Firenzében. Ifjúságáról, családjáról, indulatos apjáról, szerelméről, lelki fejlődéséről ad képet a Novaié ('kb. Ulföld') c. levélgyűjtemény, amely 1906 és 1908 között íródott; leveleit későbbi feleségéhez, Ella Palagihoz intézte; halála után özvegye ezeket 1925-ben előszóval, jegyzetekkel és életrajzi függelékkel jelentette meg. Amikor 1908-ban apja meghalt, Tozzi felmondta állását és visszavonult Sienabe-