Világirodalmi lexikon 17. Vie–Y (1994)
W - Widerberg, Siv - Widmann, Joseph Viktor - Widmar, Antonio
Widerberg [víderberg], Siv (férjezett és írói név); Palmgren (eredeti családi név), (Bromma, ma Stockholm része, 1931. jún. 12.—): svéd költőnő, írónő. Szépírói színrelépését megelőzően újságíró és tanítónő volt. Gyermekeknek írott könyveivel és színjátékaival vált ismertté, művei azonban a felnőttekhez is szólnak. Ingrid Sjöstrand mellett kiemelkedő szerepet töltött be a svéd gyermekvers megújításában. Az általuk megalkotott, nem csupán gyermekeknek és serdülőknek szóló költemények újszerű, a hagyományos ifjúsági könyvek idealizált ábrázolásmódjával szemben gyermekeket érintő társadalmi és politikai problémákat vetnek fel. Könyveiben a gyermekek szempontjából ábrázolja a generációk közötti konfliktust és a gyermekek önállóságért vívott harcát; ebben fontos szerep jut saját élményeinek. Nyíltan és érthetően ír a szerelem és a szexuális élet kérdéseiről a Mamma, pappa, barn ('Mama, papa, gyerekek', 1967) c. könyvben,, mely a tizenévesekhez és a szülőkhöz szól. E műve azért is figyelmet keltett, mert a szokásos szalonképes kifejezések helyett a köznyelv szókincsét használja. A Klass 6 D Sverige Världen ('A 6. osztály, Svédország, a Világ', 1976) és a Hasse (ua., 1983) c. lírai elbeszélések két nagysikerű sorozat bevezető kötetei voltak. Műveiben a szerző azonosul a gyermekek lelkivilágával, gondolkodásra és cselekvésre ösztönözve az olvasókat. Egyéb fő művei: Gertrúd pá daghem ('Gertrúd napköziben', gyermekkönyv, 1966); Snart sjutton ('Hamarosan tizenhét', reg., 1966); Apropo mej ('Apropó én', ifj. reg. 1967); Agneta och Björn ('Agneta és Björn', alak, 1969); En syl ivadret ('Néhány közbevetett szó', költ.-ek, 1969); Jag heter Siv ('Engem Sivnek hívnak', költ.-ek, 1971); Vi ár mánga ('Sokan vagyunk', költ.-ek, 1974); Folkets kraft ar stor ('Nagy az emberek ereje', költ.-ek, 1975); Den stora system ('A nővér', gyermekkönyv, 1984); En otrolig história? ('Hihetetlen történet?', gyermekkönyv, 1987); Nar jag var barn ('Amikor gyerek voltam', gyermekkönyv, 1991). Vál. kiad.: Engangtill ('Még egyszer', költ.-ek, 1975); Som sagt var ('Mint már mondottam', költ.-ek, 1983); Barnens versbok ('Gyerekek verseskönyve', anto., 1986); Karlek och uppror ('Szerelem és lázadás', anto., 1989). O Magyarul: 3 vers (Tótfalusi I., Róka vigasztaló, anto., 1973); 14 vers (uő, Ami a szívedet nyomja, anto., 1975); 4 vers (uő, Hel, 1991, 31.). O írod.: G. Ambjörnsson—M. Strömstedt (szerk.): Lásning för barn (1973); A. Holm —Siv Widerberg (szerk.): Barndomens böcker (1984); B. Westin: Children's Literature in Sweden (1991). Baksy Péter Widmann [vidman] Joseph Viktor (eredeti név): Messer Lodovico Ariosto Helvetico (írói álnév). (Nennowitz, 1842. febr. 2.—Bern, 1911. nov. 6.): svájci német költő, író, esszéista. Apja Csehóból menekült cisztercita szerzetes volt, aki áttért a protestáns hitre, és lelkész lett. Widman így már gyermekkorában Svájcba került. Baselben járt iskolába, 1862—1865-ben Baselben, Heidelbergben és Jenában jár egyetemre, teológiát, filozófiát és filológiát hallgatott. Olaszok i utazása után 1866-ban Liestalban orgonista és zeneigazgató lett. 1867-ben egyházi hivatalt kapott Frauenfeldben, majd 1868-ban iskolavezetőnek nevezték ki Bernben, ahol a protestáns egyházi vezetőkkel szembeni tiltakozásaként feladta egyházi állását. Ezért végül iskolavezetői állásából is elbocsátották. Ezután újságíróként tevékenykedett, 1880-tól a berni Bund (Szövetség) c. lap kulturális rovatának szerkesztője volt. Publicisztikájában a társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet. Vihart kavart 1897-ben Maskáfer-Komédie ('Cserebogár-komédia') c. műve, amelyben a transzcendens hatalmakba vetett hitet önbecsapásként mutatta be, amiért személyét, ill. írói munkásságát a svájci nyilvánosság egy része vehemensen elutasította. Egyéb színdarabjai klasszicista stílusban íródva sokszor történelmi témákat illusztráltak, így pl. az Erasmus von Rotterdam ('Rotterdami Erasmus', 1865). Prózaművei szellemes elbeszélői modorban, de minden eredetiség nélkül íródtak, érdekes svájci életképeket is találhatunk bennük. Főbb művei még: Iphigenie in Delphi ('Iphigénia Delphiben', dráma, 1864); Buddha (un., eposz, 1869); Die Königin des Ostens ('A Kelet királynője', színjáték, 1880); Aus dem Fasse der Danaiden ('A Danaidák korsójából', reg., 1883); Der greise Paris ('Az agg Párisz', alak, 1895); Aus dem andern Weltteil ('A másik világrészből', elb.-ek, 1906); Der Gorilla ('A gorilla', elb., 1912); Doktor Wilds Hochzeitsreise ('Wild doktor mézeshetei', elb., 1923).rod.: K. Glindl: Joseph Viktor Widmann als Satiriker (1961). Kerekes Gábor Widman [vidmary, Antonio; Vidmar, Vidmár (írásváltozatok); (Fiume, ma: Rijeka, Horváto., 1899. jún. 9.—?), olasz—magyar író, műfordító, irodalomtörténész. A Révailexikon félreérthetetlenül olasz íróként tünteti fel, ő maga több írását is Vidmár