Világosság, 1985. január-június (26. évfolyam, 1-6. szám)
1985 / 1. szám - Klima Gyula: Paradigmák és valóság: Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
Paradigmák és valóság • Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete* ‹› ›A tudománytörténet, ha többnek tekintjük anekdoták és kronológiai adatok tárházánál, gyökeresen átalakíthatja jelenlegi tudományfelfogásunkat” — írja Kuhn, könyve nyitómondatában. Mi az a „jelenlegi tudományfölfogás”, melynek Kuhn gyökeres átalakítását ígéri, s melynek gyökeres átalakulása, nem kis mértékben éppen Kuhn könyvének köszönhetően napjainkra többé-kevésbé meg is történt? Ez a tudományfölfogás, főbb vonalaiban a következő pontokkal jellemezhető.1 1. Realizmus. A tudomány feladata az egyetlen, valóságos, hiteink és vélekedéseink által nem befolyásolható világ megismerése. 2. Demarkáció. Éles különbség van tudományos, és egyéb, pl. metafizikai, vallásos, morális, stb. vélekedéseink között. 3. A tudományfejlődés kumulativitása. A tudomány fejlődése nem más, mint a valóságról szerzett ismereteink fokozatos, és időleges tévelygések ellenére is föltartóztathatatlan halmozódása, így pl. a mechanika története Arkhimédésztől Galilein és Newtonon át Einsteinig — a sötétben való tapogatózás olyan hosszan tartó korszakai ellenére is, mint amilyen az amúgyis sötét középkor volt —, az egyre nagyobb teljesítőképességű — a korábbi igaz, de partikulárisabb elméleteket részként vagy határesetként tartalmazó —, mind átfogóbb elméletek megalkotásának története. 44. A megfigyelés és az elmélet megkülönböztetése. Éles különbség van az elméleti, és a valamilyen megfigyelést leíró állítások között. A megfigyeléseket leíró állításokban használt terminusok, a „megfigyelési terminusok”, közvetlenül a tapasztalatra vonatkoznak, így ezek az állítások közvetlenül a megfigyelésekkel igazolhatók. Az elméleti állításokban foglalt „teoretikus terminusok” azonban (pl. „elektron”) nem vonatkoznak közvetlenül megfigyelhető dolgokra, így külön gondot kell fordítanunk arra, hogy a teoretikus terminusokat hogyan értelmezzük a megfigyelési terminusok segítségével. Csakis ezáltal biztosíthatjuk ugyanis a teoretikus állítások igazolhatóságát illetve cáfolhatóságát, vagy legalább konfirmálhatóságát illetve diszkonfirmálhatóságát a megfigyelési állítások segítségével. Sőt, a jelentés verifikációs elméletének értelmében csakis ezáltal biztosíthatjuk a teoretikus állítások értelmességét.25. Empirikus megalapozás. Miként az az előző pontból nyilvánvaló, a tudományos elméleteknek és hipotéziseknek elsődleges alapja a tapasztalat, mind értelmezésük, mind pedig igazolásuk vagy cáfolatuk szempontjából. 6. Deduktív struktúra. A tudományos elméletek deduktív szerkezettel rendelkeznek, egyrészt abban az értelemben, hogy az általánosabb összefüggésekből logikailag levezethetők a kevésbé általánosak (ahogy pl. Newton általános mozgástörvényeiből levezethetők a ferde hajítás mozgástörvényei), másrészt abban az értelemben, hogy az elméleti állításokból logikailag levezethetők bizonyos tapasztalati állítások, amelyek ily módon az elméleti állítások tesztjeiként szolgálhatnak (ahogy pl. a ferde hajítás mozgástörvényeiből levezethető, hogy az ekkor, itt és így elhajított kő, akkor, oda és úgy fog megérkezni). 7. Precizitás. A tudományos fogalmak sokkal precízebbek, mint a hétköznapi nyelv fogalmai. A tudományos terminusok jelentése rögzített, szemben a hétköznapi nyelv szavainak kontextusonként változó, homályos jelentésével. 8. Az igazolás és a fölfedezés kontextusának megkülönböztetése. Különbséget kell tennünk a tudományos felfedezések aktuális körülményeiben esetleg nagy szerepet játszó pszichológiai és szociológiai tényezők, valamint a fölfedezés igazolása szempontjából objektíve fontos evidenciák között. 9. A tudomány egysége. Az egyetlen valóságot egy tudománynak kell leírnia. Az egyes tudományágak csak a praktikus munkamegosztás szempontjából különülhetnek el egymástól, de alapelveik és módszereik tekintetében nem lehetnek köztük áthidalhatatlan szakadékok. * Budapest: Gondolat,1984. 322 o. Fordította Bíró Dániel, az utószót írta Fehér Márta. Alan Hacking-nek, a Scientific Revolutions (Oxford Univ. Press, 1981) c. tanulmánykötethez írt szerkesztői előszava nyomán. Az idevonatkozó kérdésekről bő forrásanyagot talál az olvasó A Bécsi Kör filozófiája (Bp. Gondolat, 1972. Szerk.: Altrichter Ferenc) c. tanulmánykötetben.