Világosság, 1985. január-június (26. évfolyam, 1-6. szám)

1985 / 1. szám - Klima Gyula: Paradigmák és valóság: Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete

Paradigmák és valóság • Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete* ‹› ›A tudománytörténet, ha többnek tekintjük anek­doták és kronológiai adatok tárházánál, gyökeresen át­alakíthatja jelenlegi tudományfelfogásunkat” — írja Kuhn, könyve nyitómondatában. Mi az a „jelenlegi tudományfölfogás”, melynek Kuhn gyö­keres átalakítását ígéri, s melynek gyökeres átalakulása, nem kis mértékben éppen Kuhn könyvének köszönhe­tően napjainkra többé-kevésbé meg is történt? Ez a tu­dományfölfogás, főbb vonalaiban a következő pontokkal jellemezhető.1 1. Realizmus. A tudomány feladata az egyetlen, valóságos, hiteink és vélekedéseink által nem befolyásolható világ megismerése. 2. Demarkáció. Éles különbség van tudományos, és egyéb, pl. metafizikai, vallásos, morális, stb. vélekedéseink kö­zött. 3. A tudományfejlődés kumulativitása. A tudomány fejlődé­se nem más, mint a valóságról szerzett ismereteink foko­zatos, és időleges tévelygések ellenére is föltartóztatha­tatlan halmozódása, így pl. a mechanika története Arkhi­médésztől Galilein és Newtonon át Einsteinig — a sö­tétben való tapogatózás olyan hosszan tartó korszakai ellenére is, mint amilyen az amúgyis sötét középkor volt —, az egyre nagyobb teljesítőképességű — a korábbi igaz, de partikulárisabb elméleteket részként vagy határ­esetként tartalmazó —, mind átfogóbb elméletek meg­alkotásának története. 4­4. A megfigyelés és az elmélet megkülönböztetése. Éles kü­lönbség van az elméleti, és a valamilyen megfigyelést le­író állítások között. A megfigyeléseket leíró állításokban használt terminusok, a „megfigyelési terminusok”, köz­vetlenül a tapasztalatra vonatkoznak, így ezek az állítások közvetlenül a megfigyelésekkel igazolhatók. Az elméleti állításokban foglalt „teoretikus terminusok” azonban (pl. „elektron”) nem vonatkoznak közvetlenül megfi­gyelhető dolgokra, így külön gondot kell fordítanunk arra, hogy a teoretikus terminusokat hogyan értelmez­zük a megfigyelési terminusok segítségével. Csakis ezál­tal biztosíthatjuk ugyanis a teoretikus állítások igazol­hatóságát illetve cáfol­hatóságát, vagy legalább konfirmál­­hatóságát illetve diszkonfirmálhatóságát a megfigyelési állítások segítségével. Sőt, a jelentés verifikációs elméle­tének értelmében csakis ezáltal biztosíthatjuk a teoreti­kus állítások értelmességét.2­5. Empirikus megalapozás. Miként az az előző pontból nyilvánvaló, a tudományos elméleteknek és hipotézisek­nek elsődleges alapja a tapasztalat, mind értelmezésük, mind pedig igazolásuk vagy cáfolatuk szempontjából. 6. Deduktív struktúra. A tudományos elméletek deduktív szerkezettel rendelkeznek, egyrészt abban az értelem­ben, hogy az általánosabb összefüggésekből logikailag le­vezethetők a kevésbé általánosak (ahogy pl. Newton ál­talános mozgástörvényeiből levezethetők a ferde hajítás mozgástörvényei), másrészt abban az értelemben, hogy az elméleti állításokból logikailag levezethetők bizonyos tapasztalati állítások, amelyek ily módon az elméleti állí­tások tesztjeiként szolgálhatnak (ahogy pl. a ferde hajítás mozgástörvényeiből levezethető, hogy az ekkor, itt és így elhajított kő, akkor, oda és úgy fog megérkezni). 7. Precizitás. A tudományos fogalmak sokkal precízeb­bek, mint a hétköznapi nyelv fogalmai. A tudományos terminusok jelentése rögzített, szemben a hétköznapi nyelv szavainak kontextusonként változó, homályos je­lentésével. 8. Az igazolás és a fölfedezés kontextusának megkülönböz­tetése. Különbséget kell tennünk a tudományos felfe­dezések aktuális körülményeiben esetleg nagy szerepet játszó pszichológiai és szociológiai tényezők, valamint a fölfedezés igazolása szempontjából objektíve fontos evi­denciák között. 9. A tudomány egysége. Az egyetlen valóságot egy tudo­mánynak kell leírnia. Az egyes tudományágak csak a praktikus munkamegosztás szempontjából különülhet­nek el egymástól, de alapelveik és módszereik tekinteté­ben nem lehetnek köztük áthidalhatatlan szakadékok. * Budapest: Gondolat,1984. 322 o. Fordította Bíró Dániel, az utószót írta Fehér Márta. A­lan Hacking-nek, a Scientific Revolutions (Oxford Univ. Press, 1981) c. tanulmánykötethez írt szerkesztői előszava nyomán.­­ Az idevonatkozó kérdésekről bő forrásanyagot talál az olvasó A Bécsi Kör filozófiája (Bp. Gondolat, 1972. Szerk.: Altrichter Ferenc) c. tanul­mánykötetben.

Next