Világosság, 1990. július-december (31. évfolyam, 7-12. szám)

1990 / 10. szám - KÖRKÉRDÉS - Polgárnak lenni (Gerő András, Lengyel László, Levendel László, Ludassy Mária és Szentágothai János válasza)

KORKÉRDÉS Polgárnak lenni A Világosság előző, 8-9. számában az emberi és polgárjogok néhány - remélhetőleg érdem­leges és időszerű - nézőpontját próbáltuk fölvetni. Hazai és külföldi szerzőinket olyan írásokra kértük fel, amelyek összességükben az emberi jogok meglehetősen széles - például a civil társadalom kérdéseire, a lelkiismereti jogra, a nemzetiségi jogokra is kiterjedő - spektrumát fogja át. Számunk egyik fontos célja az volt, hogy nézeteket, álláspontokat adjunk közre a polgári lét mai tartalmáról és veszélyeiről. Ennek jegyében kértük föl szellemi életünk néhány ismert személyiségét, hogy fejtse ki vagy jelezze véleményét a következő kérdésekről, illetve azok valamelyikéről: Mit jelent polgárnak lenni? Mit jelent polgárnak lenni Magyarországon? Mit jelent az Ön számára itt és most polgárnak lenni?­ ­Értékrend, életmód, életstílus A polgár - mint minden társadalmi kate­gória - legalább három tényező együttese­ként értelmezhető: egyszerre társadalmi helyzet, értékrend és életmód, életstílus. Nincs sok vita afelől, hogy történetileg eredendően az emberek azon csoportját te­kinthetjük polgárnak, amely az árutermelés­re, árukereskedelemre, illetve az úgynevezett „szabad” értelmiségi pályákra szerveződött rá, s ily módon valamiféle „független” eg­zisztenciával rendelkezett. Függetlenségen itt természetesen az értendő, hogy a feudális füg­gésrendszerhez nem tudott idomulni, annak részévé válni, s jóléte, helyzete saját teljesítmé­nyétől, s nem a privilégiumok erejétől függött Csakhogy ez a - vázlatos - történelmi-tár­sadalmi helyzetleírás igazából leszűkíti a pol­gár fogalmát, hiszen ez a léthelyzet páratla­nul impozáns értékvilágra és életvezetésre ösztönzött, s erejével jóval túlmutatott saját körén, lassan-lassan egyre diffúzabbá vált s olyanok számára is mintául szolgált, akik vagy már - részben éppen a polgárság miatt - nem rendelkeztek „önálló egzisztenciával”, vagy pedig a feudális kiváltságrendszer kere­tén belül éltek, így tehát az eredetileg oly domináns tényezőnek számító társadalmi helyzet veszített súlyából, s egyre inkább elő­térbe került az értékrend és az életmód, életstílus eleme. Történetileg nem szűnt meg 729

Next