Világosság, 1990. július-december (31. évfolyam, 7-12. szám)
1990 / 10. szám - KÖRKÉRDÉS - Polgárnak lenni (Gerő András, Lengyel László, Levendel László, Ludassy Mária és Szentágothai János válasza)
KORKÉRDÉS Polgárnak lenni A Világosság előző, 8-9. számában az emberi és polgárjogok néhány - remélhetőleg érdemleges és időszerű - nézőpontját próbáltuk fölvetni. Hazai és külföldi szerzőinket olyan írásokra kértük fel, amelyek összességükben az emberi jogok meglehetősen széles - például a civil társadalom kérdéseire, a lelkiismereti jogra, a nemzetiségi jogokra is kiterjedő - spektrumát fogja át. Számunk egyik fontos célja az volt, hogy nézeteket, álláspontokat adjunk közre a polgári lét mai tartalmáról és veszélyeiről. Ennek jegyében kértük föl szellemi életünk néhány ismert személyiségét, hogy fejtse ki vagy jelezze véleményét a következő kérdésekről, illetve azok valamelyikéről: Mit jelent polgárnak lenni? Mit jelent polgárnak lenni Magyarországon? Mit jelent az Ön számára itt és most polgárnak lenni? Értékrend, életmód, életstílus A polgár - mint minden társadalmi kategória - legalább három tényező együtteseként értelmezhető: egyszerre társadalmi helyzet, értékrend és életmód, életstílus. Nincs sok vita afelől, hogy történetileg eredendően az emberek azon csoportját tekinthetjük polgárnak, amely az árutermelésre, árukereskedelemre, illetve az úgynevezett „szabad” értelmiségi pályákra szerveződött rá, s ily módon valamiféle „független” egzisztenciával rendelkezett. Függetlenségen itt természetesen az értendő, hogy a feudális függésrendszerhez nem tudott idomulni, annak részévé válni, s jóléte, helyzete saját teljesítményétől, s nem a privilégiumok erejétől függött Csakhogy ez a - vázlatos - történelmi-társadalmi helyzetleírás igazából leszűkíti a polgár fogalmát, hiszen ez a léthelyzet páratlanul impozáns értékvilágra és életvezetésre ösztönzött, s erejével jóval túlmutatott saját körén, lassan-lassan egyre diffúzabbá vált s olyanok számára is mintául szolgált, akik vagy már - részben éppen a polgárság miatt - nem rendelkeztek „önálló egzisztenciával”, vagy pedig a feudális kiváltságrendszer keretén belül éltek, így tehát az eredetileg oly domináns tényezőnek számító társadalmi helyzet veszített súlyából, s egyre inkább előtérbe került az értékrend és az életmód, életstílus eleme. Történetileg nem szűnt meg 729