Világosság, 1952. január-március (8. évfolyam, 1-77. szám)

1952-01-23 / 19. szám

SZERDA, 1952 JANUÁR 23. Világosság AHOGY ŐK KÉPZELTÉK FŐVÁROSUNK JÖVŐJÉT... Urak városa volt a múltban Buda­pest, — vájjon kinek jut eszébe ma, hogy mi lenne a sorsa szeretett fő­városunknak, ha most is az urak igaz­gatnák és döntenének jövőjéről? Egy régi, 1939. évi Pesti Hírlap naptár ke­rült a kelembe és ebből megtudhat­juk, milyen „elképzeléseik” voltak a kapitalistáknak Budapest jövőjére vo­natkozólag. Vannak pillanatok, amikor a kapita­listák akaratlanul is őszintékké vál­nak és elárulják sötét, számító cél­jaikat. Az a cikk,, amely abban a régi naptárban jelent meg „Milyen lesz öt­ven év múlva a székesfőváros?" cím­mel, ma az első pilanatban humoros­nak hat. De ha, végig olvassuk, vér­­lázító­ mondanivalója újból leleplezi előttünk Budapest régi urait. Külváros a „züllötteknek•* Nézzük csak, milyen sorsot szántak Budapestnek? „A modern városrende­zés egyik legfőbb elve az, hogy gon­dosan szétválaszt­ja a városrészeket a lakosság szociális és társadalmi ré­­tegezettségének figyelembevételével." Íme egy „elvi megállapítás” a cikk­ből és a belőle levont gyakorlati kö­vetkeztetés: „Nagy-Budapest ötven esz­tendő múlva szigorúan elhatárolt vá­rosrészekre tagolódik Akik kínt éltek a „perifériákon” — ritkán jutottak el a Körútra, vagy a Dunakorzóra. A­kik pedig a város szí­vét uralták, nem voltak kíváncsiak Budapest „csúf” részeire, a nyomor­telepekre, gyárnegyedekre. Az elv te­hát a gyakorlatban lényegében meg­valósult — ezt akarták intézményessé, törvényessé tenni. Néhány sorral lej­jebb olvashatunk is ennek módjáról: „A városon kívül... építik fel az úgy­nevezett antiszociális telepeket. Az új Nagy-Budapest lakó- és villatelepein ugyanis nem lesz hely a bűnözők, ké­tes foglalkozású nők és egyéb társa­­da­lome­llenes emberek számára." Zül­lött: szülőkről is" ír a cikk, akiktől el kell venni a gyermekeket, hogy gon­dos „lelkinevelésben” részesülhessenek. Ők „társadalomellenes emberek” alatt valójában a munkásokat, a dolgozó­kat, a kommunistáikat értették és tud­ták miért, hiszen minden okuk meg­­volt arra, hogy féljenek tőlük, neshogy megkíséreljék felforgatni azt a kellemes életet, amely az urakra vár a Belvárosban. Belváros az uraknak Nos, ismerkedjünk meg ezzel a kellemes úri élettel. Van itt minden, ami szem-szájnak ingere. Helikopter a Belváros felett, villanegyed egész Budán, „akinek pénze lesz ide megy lakni" — jegyzi meg a cikk. Tervez­tek a kapitalisták is új földalatti vas­utat —, de csak a Belvárosban. Ter­veztek új parkokat is a házak között —­­­szintén csak a Belvárosban. Mo­dern üzletházakat, mozikat, színháza­kat, éttermeket — mindez újra, meg újra csak a Belvárosban. A prolinak jó a zsúfolt villamos, a levegőtlen utca — gondolták, —, ha meg nem tetszik neki, az antiszociális telepre kerül. Jellemző az a mondat is, hogy „a Cityben (belvárosban)... este hat óra után tökéletesen megszűnik a forgalom, az üzleteket bezárják".. Aki nem dolgozik, az bármikor tud vásá­rolni, aki pedig dolgozik”, annak úgy sincs pénze rá — így, is leírhatták volna, ha teljesen őszinték, akartak volna lenni. De a legfelháborítóbb, amit főváro­sunk egyik legkedveltebb színfoltjáról, a Margitszigetről írtak: „A vén T­ar­­gitsziget visszatér eredeti hivatásá­hoz: csöndes, előkelő­­ és drága pi­henőhely lesz. Ahol régen a magyar királyok és királykisasszonyok éltek, dollár milliomosok sétálnak Arany János zizegő lombú fái alatt és míg pihennek, gazdagítják az országot." Ez már aztán elismerésre méltó őszin­teség! Arany János fái a dollármil­liomosok uralma­­ alatt! Mondhatnék úgy: még a fák is... S az ábránd elszáll... S most nézzünk végig a mai és holnapi Budapesten. Ahová az urak az „antiszociális telepet” tervezték, An­gyalföldön, Csepelen, Kispesten új gyárak, lakónegyedek épülnek, késő estig zajlik a forgalom az üzletekben, parkok zöld szőnyege tarkítja az utcá­kat, amelyeknek lakói megbecsült harcosai a mi tervünknek, sztahanovis­ták, gyárigazgatók, sőt miniszterek és bejárnak ,,a szigorúan elhatárolt" vá­rosrészekbe. Velük telnek meg a színházak, a mozik, a szórakozóhelyek is. Nem kellett hozzá ötven év és nem klll ahhoz sem ennyi idő, hogy föld­alatti gyorsvasút kösse össze a külső városrészeket a belsőkkel. Azokat pe­dig, akik­ még mindig arról ábrán­doznak, hogy helikoptereikből gőgösen néznek majd le a városra, — meg­nyugtathatjuk: gondoskodunk róla, hogy "a miénk maradjanak — a többi között — Arany János fái is. A dollármilliomos urak pedig elégedje­nek meg a saját fáikkal — ameddig erre egyáltalán módjuk nyílik. (1. 1.) Az egyik jellemző rajz a Pesti Hírlap naptárából: gyalogjáró-híddal javítják a Váci-utca forgalmát. A Váci-úttal persze senki sem törődött. „A vállalat összes brigádvezetői értekezletet tartottak. Erről az érte­kezletről üzenjük, hogy az 1952-es évben is szocialista munkaversennyel állunk helyt a munka frontján, hogy célunkat minél előbb elérjük Adorján Pál, sztahanovista ács-brigádvezető (2312. Építőipari Vállalat) leveléből. SZAKMUNKÁSOKAT ÉS IPARI SEGÉDMUNKÁSOKAT KERESNEK A VÁLLALATOK Férfi segédmunkásokat felvesz. Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat, Bu­dapest, Vill., Szentkirályi­ u. 8. Ablaktisztítás! munkára 100 dol­­gozőt azonnal felvesz. Irodatakarító Vállalat, Budapest, V. Hold­ u. 21. Telefon: 128—966 Budapesti Építőgépgyártó Vállalat keres azonnali felvételre férfi se­gédmunkásokat. Jelentkezés: XIII., Szabolcs­ u. 18. Munkaügyi osztá­lyon. Segédmunkás férfiakat és nőket, valamint vasesztergályost keresünk. Cím: Duna-Tiszaközi öntöző Villa, sat. Nagyboldogasszony­ útja 18.­­Géplakatos és vasasztergályosokat keresünk, könnyű, tiszta munkára (szerszám munka) Violenta Vegyé­szeti és Kerámiai Laboratórium. Bu­dapest, III., Vályog­ u. 10. Férfi és női segédmunkásokat fel­veszünk a Budapesti Gáz- és Koksz­művekhez Jelentkezés: óbudai Gázgyár Munkaügyi Osztályán. Férfi munkaerők azonnal felvétet­nek. Tollkereskedelmi Vállalat Bu­dapest, XIII., Révész-u. 6. alatt. Kőműves, segéd- és szakmunkáso­kat, víz-, gáz-, bádogos-, villany­­szerelő szakmunkásokat keresünk azonnali felvételre üzletépítési és Berendező Vállalat Budapest, IX., Máriássy­ u. 4—6. Állandó elfoglaltságra keresünk gépészmérnököt, gépésztechnikuso­kat, műszerészeket mérő és szabá­lyozó műszerekhez, általános gé­pészt, aki stabil gőzgéphez is ért vasipari szakmunkásokat (eszter­gályos, lakatos, hegesztő, géplaka­tos). Ajánlk­ozások írásban, vagy személyesen munkaidő alatt. Cse­­peli_Ásványolajipari Vállalat sze­mélyzeti osztály, Budapest, XX., Petróleum-kikötő, telefon: 340—385 „A Czuczor­ utca 6-ban egy kocsiravaló zománcozott edény hever“ A IX. kerületi takarékossági albizottság jó munkát végzett a hulladékgyűjtésben, de többet kellene foglalkozni a takarékbetétkönyvek népszerűsítésével A IX. kerületi takarékossági albi­zottság tavaly júliusban alakult kilenc taggal. Nem könnyű feladat állt előt­te: a kerületben el kellett indítania a takarékossági mozgalmat. Igen lelke­sen kezdtek hozzá ehhez a munkához. Először arra­ törekedtek, hogy a dol­gozókkal kiépítsék kapcsolataikat. Min­den körzetbe takarékossági felelőst állítottak és minden tömbbe takaré­kossági bizottságot, majd végül min­den házba takarékossági aktivistákat szerveztek. Bizony kezdetben nem ment minden simán Mikor azt igyekeztek elérni, hogy a szemétbe értékes hulladékanyagok ne kerüljenek, többször hangzott el, kü­lönösen egyes házfelügyelők részé­ről: „Márpedig én nem guberálok/" Az albizottság tagjai felvették ez el­len a helytelen nézet ellen a harcot. Részt vettek a lakosság minden meg­mozdulásán, a lakó- és békebizott­sági gyűléseken, a tanácsbeszámoló­kon egyaránt. Felszólalásaikban a ta­karékossági mozgalom fontosságára mutattak rá: takarékossággal orszá­gunkat, az ötéves tervet, a békehar­cot segítjük. Ebben a munkában külö­nösen az albizottság elnöke, Tábori János elvtárs járt az élen. Területén nem volt egyetlen megmozdulása sem a lakóknak, amelyen ne vett volna részt. A jó munka meghozta az eredményt A takarékossági albizottságnak ma már 2600 aktivistája van a kerületben s azzal büszkélkedhet, hogy a buda­pesti kerületek legjobb takarékossági albizottságai között említik. Az akti­visták és az albizottság tagjainak kö­szönhető az is, hogy igen sok érté­kes vas- és fémhulladékanyagot tár­­­nak fel. Így legutóbb Bognár János felhívta a figyelmét, hogy a Ferenc­­körút 21. szám­ alatti ház pincéjében két rossz szövőgép van. Nagymennyi­ségű, körülbelül egy vagon vas- és fémanyag található a Mátyás­ utca 6/a szám alatti házban, a volt Mérleg­üzem pincéjében. Fülöp János meg ar­ról számolt be, hogy a Czuczor­ utca 6. szám alatti házban egy kocsira való zománcozott edény hever. Az albizottság mindössze féléves munkája után a hulladékgyűjtés terén igen figyelemreméltó eredményeket ért el. 128 vágón vasat, 1149 mázsa fé­met, 265 mázsa rongyot, 360 mázsa papírt, 105,5 mázsa gum­ót, 238 mázsa csontot és sok egyéb hulladékot gyűj­töttek össze az aktivisták segítségé­vel. De még sok feladatuk van Például elhanyagolták a takarékbé­­lyegek és átutalási betétkönyvek ter­jesztését. Alig mutatkozik valami eredmény ezen a téren. A 2600 akti­vista segítségét ehhez a munkához nem vették kellőképpen igénybe és nem magyarázták meg, ez nem ke­vésbbé fontos, mint a hulladékgyűjtés. Ezért fordulhatott elő olyan eset, mint a Gál­ utca 24. számú házban. Itt a lakók ugyan kollektíven vásároltak átutalási betétkönyvet, de amikor a befizetésekre került a sor,­ elmarad­tak. Ha ezen a hibán javít a IX. kerü­leti takarékossági albizottság, akkor a takarékbélyegek és átutalási betét­könyvek terjesztésében a hulladék­gyűjtés terén elért eredményekhez ha­sonlókkal dicsekedhet majd. Éppen ezért ezen a téren is az aktivistáknak konkrét feladatokat, megbízatásokat kell adni és azokat ellenőrizni. Csak így teljesítheti a IX. kerületi takaré­kossági­ albizottság is legfontosabb feladatát: nevelheti a lakókat az or­szág igazán takarékos gazdáivá. JbSgS jSa^ák^aS A MAGYAR SAJTÓ ELSŐ DICSŐSÉGES KORSZAKA forradalom lángja lobbant fel. kát a nép jobb sorsáért és egyik győ­ .................. ... ... Par esztendő választja el az zelmet a­ másik után aratták a csá- egyéb jelentősége a magyar sajtó­tol- ugyancsak kézírással sokszorosítják országot /««-tól. A magyar sajtó már szári hadsereg és a labancok felett, hetében, mint hogy először szólalt el „Országgyűlési Tudósítás címmel hatalom, amely, amennyire a szigorú egy időnként megjelenő újság járt meg haza| ny­elve!1 a magar sajt ° .A terjeszten, kezdik a nép körében. Kos- cenzúra körülményei engedik, követke­­kézről-kézre az országban, sőt az or- Ma­r Hírmondót meg sok más heti- suth faradhatatlanul támadja a kör­­zetesen a szabadság eszméjét sz or­­szághatáron kívül: a „Wienerisches lap és folyóirat követte de valameny­ manyt és lelkesen biztatja nemzetét, gálja. De már megindul a cenzúra el­ Diarium”. Ezt a lapot a császár csat­­alázatos hátgörbít­és­sel nem a A titkos rendőrség kopói végül is­teni küzdelem is. A XIX. század s­d­tósai szerkesztették és írták. Gyaláz­­ni P, hanem a császár számára irtak. Kossuthot letartóztatják és börtönbe­dalmi óriásai írják és szerkesztik a­kodó, gúnyos hangon szidalmazták ha- Ezek az újságok tartalmilag és fel­­vetik. 1837-ben vagyunk. Az ország- 40-es évek lapjait és minden alkalmat sábjain a kuruc sereget, ugyanakkor mailag egyaránt kezdetlegesek vol-­ban egyre nagyobb az elégedetlenség, megragadnak arra, hogy hangot adja­­magasztaló ódákat írtak a császári­­ak- a nép haragjának mélyén már izzik­nak a nemzet szabadságvágyának és hadak győzelméről, talpnyaló alázat- , a forradalom parazsa, növeljék tettrekészségét. És elérkezik tál dicsőítették a bécsi udvart és mi- AZ 100 BílBl­B történelmünk nagy ese- A nép nyomására a kancellária 1848. nősíthetetlen hangon bélyegezték meg menyét, az 1848-as forradalmat. A engedékenyebb hangokat kezd­ően- A forradalom letiporja az étkes cen­­a magyar „lázadókat”. XIX. század elején, már Vörösmarty, getni. Látja a közelgő események le- z°ri intézményt, fellélekzik és lábra E rágalmakkal száll szembe az Kölcsey, Berzsenyi és a Kisfaludy-test­­hetőségét és ki akar békülni a ma- áll a szabad magyar sajtó. Petőfi, 1705-ben megjelent első magyar uj­­vérek é­kesen szóló magyarsággal biz­­gyar nemzettel. Kossuthot szabadon Arany János, Vajda, Tompa, az igaz­ság. A lap még latin nyelven íródott, látták a már-már csüggedő nemzetet, engedik és elfogadják lapindítási ké­ sa£ szavával rázzák fel az ország de­ bátran síkraszállt a magyar haza- Az 1825-ös országgyűlésen a magyar termét. 1841 tavaszán megjelenik a valamennyi polgárát, hogy teljesítse usak becsületéért és az igazságnak Rendek követelik, hogy a tanácskozó­ Pesti Hírlap­ hazafiúi kötelességét. A magyar sajtó megfelelően írta meg a kuruc seregek sok eredményeiről * és menetéről a . , , , eklk°r éli első dicsőséges fénykorát, harci tevékenységét. A hetenként egy­ nép necsak képviselői útján, hanem hi- A magyar UJSagu­BS ma is úgy tekint Gereben szerkesztésében megjele­­szer megjelenő újság címe: „Merea­­vatalosan, sajtón keresztül értesüljön, az akkori Pesti Hírlapra, mint a legér­­nik a­­Nép Barátja”, amelybe minden m­ás Hungaricus” volt. Természetesen a kormány erről hal­­lékesebb, legklasszikusabb hagyomá-­számottevő író és költő ír. Táncsics Ezután­­ a külföldi folyóiratok lani sem akar és megindul a harc­ nyára. A forradalmár, Kossuth a Pesti megindítja a „Munkások Újságja", mintájára számos németnyelvű lap in­ A nemzet akaratának nyomására a Hírlap hasábjain lángoló szavakkal kö- ma­jd később a „Forradalom" című ló­­dult meg hazánkban. Ezek az újságok zsarnokság végül is látszólag bele­­vetel­: szabadságot!! Az országban ha­tokat. Örömmámorban úszik az ár­­azonban az ország ügyeivel, a nép egyezik egy országgyűlési tudósító talmas olvasótábor várja szomjas ló­­szág, tervek, elképzelések születnek a bajaival egyáltalán'' nem foglalkoztak, megjelentetésébe, de amikor Wesse­­lekkel a lap minden egyes számát, a pél- jövőre nézve. 48. júniusában a for- A magyar nép nem olvasta ezeket az lényt kőnyomdát vesz, ahol a lapot lányok kézről kézre járnak, mint vá­­radalom vezére, Kossuth megszerkesz­ti jságokat hiszen németül csak az ud­ előállítaná, a kormány a nyomdát le­­latni csodálatos, erősítő orvosság. A ti a „Kossuth Hírlapja" című újságot, vart majmoló arisztokraták és a ne- foglaltatja. Majd, amikor Kossuth La- cenzúra megsokalja Kossuth „merész- A sajtó maradéktalanul, teljes egészé­­desség tudott, jósnak — aki ennek az országgyűlési­ségét” és mérsékeltebb hangra inti. ben a nép sajtójává válik, a nép szó­. , s­­780-ban Pacz­ tudósítónak a szerkesztését vállalta— Kossuth azonban, akiben a nép és az szólója lesz. A forradalom bukása A század vég , sikerül egy másik nyomdát szereznie egész nemzet már az eljövendő sor­ után természetesen a szabad sajtó kő Ferenc Ágoston pozsonyi nyomda- Erejélyben, a kormány azt is elkobor­­radalom vezérét látja, illegális nyom­­hangját is elnémítja a felülkerekedett tulajdonos 318 előfizetővel olyan la­katja. De hiába minden erőszak. A dákban nyomatja buzdító írásait, és véres bosszút álló reakcióidő Kos­­pot indított, amelyik az első betűjétől szabadság törhetetlen harcosa, a 48-as Ezekben az években a „Honderű" suth, Petőfi és Táncsics lapjaira év­­az utolsóig magyar nyelven íródott, forradalom lánglelkű apostola lelki­ című szépirodalmi folyóiratban Petőfi, százados távlatból is méltán büszke- Paczkó Ferenc Ágoston lapjának a ismeretesen leírja kézzel az ország- Vörösmarty, Czuczor és sokan mások seggel tekinthetünk, mint a magyar "m­agyar Hírmondó"-nak nem is volt gyűlésen történt eseményeket, hívei a kor nagy költői közül, már szintén sajtó múltjának ragyogó fejezetére. 5 táb­lák­ Hozzák rendbe az Ady Endre­ teret A XV. kerületi dolgozóknak igen sok bosszúságot okoz az Ady Endre­­tér, amely elhanyagoltsága miatt erő­sen hasonlít egy üres telekhez. Esős időben a téren átvezető út csupa sár, tele van pocsolyákkal A 67-es villa­moshoz többszáz dolgozó jár erre és bizony, elég nehéz feladat és kelle­metlen ezen a téren „átlábolni”. A XV. kerületi tanács segíthetne a hi­bán. Vannak olyan gyárak, amelyek­nek gondot okoz a salak elhelyezése. Velük kellene felvenni a kapcsolatot és az Ady Endre­ téren néhány kocsi salakot szétteríteni. A környék lakói hálásak lennének érte. Pirosovits Mihály, XV., Knézits­ utca 123. Több figyelmet a betegek iránt A telepnek általános panasza van a Gyöngyösi­ úti új SZTK-orvos, dr. Törvényi Béla ellen. Nyers modorú, úgyszólván meg sem hallgatja a be­tegeket. Három órakor kezdi rendelé­sét, de három óra után nyit ajtót és addig a betegek a huzatos lépcsőház­ban várakoznak. Néha a beteg alg­ áll a lábán, azért megy oda valamivel előbb, hogy ne kelljen sokat vára­koznia és kénytelen a lépcsőre, vagy a lépcsőházi ablakba ülni, amíg a ren­delés megkezdődik. Csűri Mihályné, XIII. békeúti városi házak VI. ép. 165. ajtó. Csűri elvtársnő panaszát a XIII. ke­rületi tanács kivizsgálta és ennek ered­ményéről a következőkben értesített: „A panaszban foglaltak megfelelnek a valóságnak. A rendelési időt 3—6 óráig írta ki, helytelenül, mert a ren­delés fél négykor kezdődik. A rendelési idő változását nem írta ki. A betege­ket megtévesztette, hidegben vára­koztatta, munkaidejükből így sokat elvett, ezért fegyelemsértést követett el. A szükséges intézkedéseket meg­tettük.“ Ma kezdik meg a nyereménybetétkönyvek nyereményeinek kifizetését A nyereménybetétkönyvek január 19-én tartott második sorsolásán 834 darab nyereményt sorsoltak ki. A nye­reményeket mától, szerdától kezdve fi­­zetik ki azoknál a takarékpénztári fiókoknál, vagy postahivataloknál, ahol a nyereménybetétkönyveket vál­tották. Ugyanezeken a helyeken a hivatalos nyereményjegyzék is megte­kinthető. __Minden ezer nyereménybetétkönyv­ből egy könyv az átlagbetét­ 400 szá­zalékát, négy könyv az átlagbetét 100 százalékát, negyvenöt könyv pedig az átlagbetét 50 százalékát nyerte. A jövőben negyedévenkint tartják a nyereménybetétkönyvek sorsolását. A SZABADSÁGHEGYEN ODOLÓ DOLGOZÓ PARASZTOK kedden dél­előtt meglátogatták a Vörös Csillag Traktorgyárat. A dolgozó parasztok megismerkedtek azokkal az ipari dol­gozókkal, akik a munkájukat megköny­­nyítő gépeket gyártják.

Next