Világszövetség, 1993 (2. évfolyam, 1-20. szám)
1993-08-03 / 16. szám
A Szegedi Színkör Egyleti Teátrum a Tantuszban • Hogyan képzeli el a Szegedi Színkör további munkáját? — Tizenkét előadást terveztünk, mert ennyire futja a pénzünkből. Mégis kár volna ezután abbahagyni, ennyi igyekezet után. A Tantusz Művelődési Házban megfelelő otthonra is találtunk. Nem jó, ha a színész mindig más térbe kerül. Itt viszont becsukott szemmel is tudja, hol van a díszlet, hol vannak a kellékei. Ami a terveinket illeti, ezek megvalósulása támogatásuk mértékétől függ. Homérosz ///ászából, Shakespeare Troilus és Cressidájából, Szophoklész és Euripidész drámáiból lehetne érdekes összeállításokat, előadásokat létrehozni. Dobos Katalin • Milyen megfontolásból csatlakozott a színkörhöz? — Tetszett az ötlet, hogy középiskolásoknak és egyetemistáknak játsszunk, de főleg Varga Mátyás művészi személyisége vonzott az egyesülethez. Végigkísértem több mint féléves munkáját, erre a rendkívüli feladatra Szegeden eddig, sajnos nem ismerték kellőképpen. A Jákob és József megtekintésével a nézők meggyőződhetnek a tehetségéről. • A darabban három szerepet is játszik: Rebeka, Hadina vagy Potifárné „bőrében” érzi magát legjobban? — Mindhárom szerepben nagyon jól érzem magam. Élvezem Rebekában, hogy általa igazi öregasszony lehetek. Hadinában, aki egy fokkal fiatalabb, az tetszik, hogy olyan tenyeres-talpas. Potifárné papnő, de érett asszony, aki nem ismerte a szerelmet, majd miután találkozik Józseffel, vulkánként tör ki belőle az elfojtott szexualitás. Nagyon szép szerep. A három figurát rendkívül izgalmas egymás után játszani. Rácz Tibor • Hol, milyen színházakban játszott eddig? — Szüleim színészek voltak Szegeden, így már három és fél éves koromban bekerültem a színházba, és végigjátszottam minden gyermekszerepet. Érettségi után előbb boltos lettem, majd felvételt nyertem a Színművészeti Főiskolára. Ennek elvégzése után egy év Szolnok, egy év Operett Színház, öt év Szeged, majd nyolc év Zalaegerszeg következett. Most pedig, harmadik éve, újra Szegeden vagyok. • Szegeden főleg operettszerepekben láthatta önt a közönség. Most másfajta színészarcát is megmutathatta... — Valóban az terjedt el rólam, hogy operettszínész vagyok. Nyolc évig hegedülni tanultam, négy évig éneket. Ettől az ember csak „zenés” lesz. Szeretem is a zenét, de a jó színésznek máshoz is kell értenie. Akkor vagyok elégedett, ha egy évadban a legkülönfélébb műfajokban, többféle stílusban megmutathatom magam. Itt két szerepet játszom: Lábánt és a Kalmárt. Agyafúrtra, ellenszenvesre formáltam Lábánt, így Jákob jósága jobban tud érvényesülni. A Kalmár szerepe egyértelműbb: egyszerű ember, aki szereti az életet, bejárja a fél világot, és mindenből hasznot próbál húzni. Mégis öröm számára, ha valami olyat talál, ami fölemeli a föld porából... Sinka Károly • Ön Romániából került Szegedre. Sokan nem ismerik ottani pályafutását... — 1955-ben végeztem a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolán Marosvásárhelyen. A Székely Színház tagja lettem ezután, erre mindmáig büszke vagyok. Idővel a temesvári színház igazgatója lettem. Ezt a feladatot huszonöt éven át teljesítettem. Sohasem gondoltam elhagyni a romániai magyarságot, ám az 1989-es fordulat után, szabadság helyett anarchia következett. Úgy döntöttem, mégis Magyarországra megyek. Szegeden tanítványaim, barátaim voltak, ők felajánlották, hogy ide jöjjek. A társulat és a közönség egyaránt elfogadott, hálás is vagyok érte. • Jákob, Izsák és Mont-Káv egyaránt az ön alakjában jelenik meg... — Mont-Káv legalkalmasabb a színpadi megjelenítésre. Mégsem tudok vele úgy azonosulni, mint Jákobbal. Jákob számomra olyan eszményi ember, akit híven követnék. Szeretném különben, ha a közönség megérezné az előadásban azt a figyelmeztetést, hogy a jó és a rossz közötti döntés felelőssége a miénk. Bicskey Lukács • Ön hogyan került ebbe a produkcióba? — Egy éve Varga Mátyás megkérdezte, vállalnék-e szerepet olyan produkcióban, amely nem színházban játszódna, de profi színészekkel, az ő rendezésében. Fél évvel ezelőtt derült ki, hogy a Jákob és József lesz a produkció. Egyébként is vonz ez a fajta színház, hiszen a Szegedi Egyetemi Színpadon is játszom. • Az előadásban önnek is három szerepe van: Ábrahám, Angyal, József... — A három szerep között átfedések vannak. Ábrahám fölfedezi Istent, és szövetséget köt vele. Ábrahám istenszemléletét József teljesíti ki. Az Angyal pedig Isten kézzelfogható megjelenítése. • Józsefet a testvérei verembe dobják, majd eladják. Ő mégis megbocsát nekik. Hisz-e ön is a megbocsátás jogosságában? ” József azt mondja: „Ha megbocsátásról lehet szó közöttünk, nekem kell bocsánatot kérnem tőletek. Mert túlságosan tudtam mindig, mire megy ki a játék, és nektek kellett a gonosz szerepét játszani, hogy minden így történjék”! A legtermészetesebb és a legemberibb dolgok közé tartozik a megbocsátás. Szanka Dóra • Eddigi pályája során játszott-e már jelentősebb szerepeket? — Igen, a stúdióban játszottuk a Kis herceget, amelyben én a Róka voltam. Ebben a darabban fiatalok és érettebb színészek egyaránt szerepeltek. Kölcsönösen segítettük egymást, együtt kerestünk mennél jobb megoldásokat. • Mint nem egy társa, ön is három szerepet játszik... — Két nagy szerepem: Ráhel és a gyermek József. Mégis Ráhel vonz jobban, aki sokáig nem tud szülni, amikor mégis gyermeket hoz világra, csakhamar meghal. Azért örülök a szerepnek, mert most kivételesen nem kicsattanóan vidám figurát kell játszanom — mint oly gyakran korábban. Radó Péter • Honnan jött Szegedre? — Debrecenből, Árkosi Árpád hívására. Egy éve vagyok itt. Szerepeltem a Konyhában és a Csirkefejben. Egyébként színházi családból származom, magam is már tizenegy éves koromban nagyszínpadon játszottam. • Ön is „szerephalmozó”: a Fáraó mellett három kisebb feladatot is kapott... — Nagyon szeretem a kis szerepeimet is, mégis a Fáraó az igazi próbatétel. Nehéz feladat, hiszen tizenöt percig kell egyfolytában beszélnem, óriási energiával. A megszállott, epilepsziás Fáraó félig kisfiú, félig géniusz... engem, persze, minden feladat izgat, bár tudom, sosem lesz belőlem Rómeó... Heka László—Szondi Ildikó ár több mint egy éve működik a Szegedi Színkör Egyesület, ám tevékenységét csak nemrég ismerhette meg a szegediközönség. Az egyesületet 1992. május 22-én hozta létre néhány szegedi színművész, otthont a Tantusz Művelődési Ház adott. A Szegedi Színkör megalapításának célja „a színházművészet, az oktatás, a művelődés összekapcsolása négy tárgykörben — az irodalom, a történelem a színház és vallásmitológiai alakok színházművészeti művekben történő megjelenítése, valamint vallási és történelmi események feldolgozása és színpadra vitele, elsősorban színházi előadások tartásával, célzottan az ifjúság, illetve fiatal felnőttkorú nézőközönség számára”. Az alapítók kívánsága az egyetemes kultúra és műveltség megismertetése a fiatal korosztállyal, a művészet, a történelem és az irodalom megszerettetése, nem utolsósorban az iskolai kötelező irodalom jobb megismertetése a megjelenítés által. Szeged önkormányzata félmillió forint támogatást nyújtott a Szegedi Színkörnek bibliai történetek bemutatására. Varga Mátyás, a színkör elnöke, Thomas Mann József és testvérei című regényét állította színpadra. 1993. februárban kezdték el a próbákat, április 27-én mutatták be a darabot. A díszleteket és jelmezeket Molnár Zsuzsa tervezte, a zene Madarász Klára munkája. A produkciót a Tantusz Művelődési Házban játsszák. Varsa Mátyás • Hogyan jött létre a Szegedi Színkör Egyesület? — Már régi vágyam volt, hogy diákoknak játsszunk, és hogy a tanítást a művészettel valahogy össze tudjuk kapcsolni. Ezt idáig nem sikerült megvalósítanom. A társadalmi fordulat is segített abban, hogy ez létrejöjjön. Gondolatomat elmondtam néhány kollégámnak, nekik is tetszett. Aztán további támogatókat is találtunk. • A szegedi színjátszásban milyen szerepet kívánnak játszani? ...... n — Elsősorban középiskolásokhoz szólnak előadásaink, de oly módon, hogy nem tekintjük őket gyerekeknek. Előadásainkhoz ezért egyetemistákat, sőt felnőtteket is szeretnénk vonzani. • Milyen a kapcsolatuk a Szegedi Nemzeti Színházzal? — Nagyon jó. Sok mindent kölcsönöztek nekünk — kellékeket, ruhákat, nagyon kedvező áron. Reméljük, kapcsolatunk tovább fog javulni, és anyagi segítséget is nyújthat a színház. • Miért játsszák éppen a Jákob és József című bibliai történetet? — Az önkormányzathoz négy előadás tervezetét nyújtottuk be, ők a bibliai történeteket választották. Ennek a megvalósítására adtak pénzt. Jómagam egyik legkedvesebb regényemet, Thomas Mann József és testérei című művét dramatizáltam, ezért vittük színpadra. Egy huszadik századi, rendkívül kifinomult, önironikus ember találkozik ebben a Biblia nagyon régi rétegének nyers, erőteljes világával, így ezeket az ősi történeteket szerettük volna közel hozni a mai világhoz. • E darabnak ön dramaturgja, rendezője és szereplője egyszemélyben... — A Jákob és Józsefben tizennégy szereplő játszik harminckilenc szerepet. Teljes értékűen, persze, nem lehet az ilyen hatalmas művet megjeleníteni, de megpróbáltunk hűek lenni a regény szelleméhez. Mindhárom minőségben erre törekedtem. • A létrehozott színház amatőr vagy már professzionistának nevezhető? – A próbafolyamat közepén kissé ironikusan megjegyeztem kollégáimnak: rájöttem, hogy amatőr színházat profi színészekkel a legjobb csinálni. Színházunk nem amatőr, de ami az amatőr színjátszásban szép, nemes és természetes, az megtalálható a Szegedi Színkör társulatában. A munka azonban professzionistának mondható. • A produkcióban több jó nevű színész is részt vett. Hogyan sikerült összehoznia ilyen színvonalú csapatot? — Megkerestem azokat, akikkel szívesen együtt dolgoztam volna, és kilencvenöt százalékuk igennel válaszolt. Gondolom, a feladat szépsége, nemessége vonzotta őket. TEHETSÉGEINK Párkányi Péter SZOBRÁSZ 1967. szeptember 6-án Balassagyarmaton született. 1987 — Felvették a Magyar Képzőművészeti Főiskolára szobrász szakra és részt vett a Szent István kiállításon 1988 Az első köztéri megbízatását Soporonban pályázat útján nyerte el 1989 — Az Institut Francais En Hongrie és a budapesti francia nagykövetség francia forradalom bicentenáriumára kiírt képzőművészeti pályázatán a művelődési minisztérium díját nyerte el a nemzetközi zsűri döntése alapján Oltár című munkájáért 1990 — Budapest, Margitszigeti Víztorony közös kiállítás Szülővárosának, Balassagyarmatnak egy köztéri szobor faragása Wellmar (Kassel) kőszobrász szimpóziumra való meghívása, ahol egy művét felállítják A Budapest Galériában részt vett a TEST/EK kiállításon Milánóban jelen van a Túl a Falon című kiállításon 1991 — Pordenone — nemzetközi művésztelep és kiállítás Szardínia szigete, Quartu St. Elena Nemzetközi Kőszobrász Szimpózium I. díját kapja ott készített szeriális műveiért 1992 — Az Európai Művészeti Főiskolák Ligája (ELIA) Budapesti Kongresszusára készített művét a nemzetközi zsűri díjazza Körmend, Balassagyarmat: új köztéri megbízások 1993 — A brit nagykövetség művészeti kiállítása II. Erzsébet királyné tiszteletére — meghívás és bemutatkozás