Világszövetség, 1993 (2. évfolyam, 1-20. szám)

1993-08-03 / 16. szám

A Szegedi Színkör Egyleti Teátrum a Tantuszban • Hogyan képzeli el a Szegedi Színkör to­vábbi munkáját? — Tizenkét előadást terveztünk, mert ennyire futja a pénzünkből. Mégis kár volna ezután ab­bahagyni, ennyi igyekezet után. A Tantusz Mű­velődési Házban megfelelő otthonra is találtunk. Nem jó, ha a színész mindig más térbe kerül. Itt viszont becsukott szemmel is tudja, hol van a díszlet, hol vannak a kellékei. Ami a terveinket illeti, ezek megvalósulása támogatásuk mértéké­től függ. Homérosz ///ászából, Shakespeare Troi­­lus és Cressidájából, Szophoklész és Euripidész drámáiból lehetne érdekes összeállításokat, elő­adásokat létrehozni. Dobos Katalin • Milyen megfontolásból csatlakozott a színkörhöz? — Tetszett az ötlet, hogy középiskolásoknak és egyetemistáknak játsszunk, de főleg Varga Mátyás művészi személyisége vonzott az egye­sülethez. Végigkísértem több mint féléves mun­káját, erre a rendkívüli feladatra Szegeden ed­dig, sajnos nem ismerték kellőképpen. A Jákob és József megtekintésével a nézők meggyőződ­hetnek a tehetségéről. • A darabban három szerepet is játszik: Rebeka, Hadina vagy Potifárné „bőrében” érzi magát legjobban? — Mindhárom szerepben nagyon jól érzem magam. Élvezem Rebekában, hogy általa igazi öregasszony lehetek. Hadinában, aki egy fokkal fiatalabb, az tetszik, hogy olyan tenyeres-talpas. Potifárné papnő, de érett asszony, aki nem is­merte a szerelmet, majd miután találkozik Jó­zseffel, vulkánként tör ki belőle az elfojtott sze­xualitás. Nagyon szép szerep. A három figurát rendkívül izgalmas egymás után játszani. Rácz Tibor • Hol, milyen színházakban játszott eddig? — Szüleim színészek voltak Szegeden, így már három és fél éves koromban bekerültem a színházba, és végigjátszottam minden gyermek­­szerepet. Érettségi után előbb boltos lettem, majd felvételt nyertem a Színművészeti Főisko­lára. Ennek elvégzése után egy év Szolnok, egy év Operett Színház, öt év Szeged, majd nyolc év Zalaegerszeg következett. Most pedig, harmadik éve, újra Szegeden vagyok. • Szegeden főleg operettszerepekben lát­hatta önt a közönség. Most másfajta színész­arcát is megmutathatta... — Valóban az terjedt el rólam, hogy operett­színész vagyok. Nyolc évig hegedülni tanultam, négy évig éneket. Ettől az ember csak „zenés” lesz. Szeretem is a zenét, de a jó színésznek máshoz is kell értenie. Akkor vagyok elégedett, ha egy évadban a legkülönfélébb műfajokban, többféle stílusban megmutathatom magam. Itt két szerepet játszom: Lábánt és a Kalmárt. Agyafúrtra, ellenszenvesre formáltam Lábánt, így Jákob jósága jobban tud érvényesülni. A Kalmár szerepe egyértelműbb: egyszerű ember, aki szereti az életet, bejárja a fél világot, és min­denből hasznot próbál húzni. Mégis öröm szá­mára, ha valami olyat talál, ami fölemeli a föld porából... Sinka Károly • Ön Romániából került Szegedre. Sokan nem ismerik ottani pályafutását... — 1955-ben végeztem a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolán Marosvásárhelyen. A Székely Színház tagja lettem ezután, erre mind­máig büszke vagyok. Idővel a temesvári színház igazgatója lettem. Ezt a feladatot huszonöt éven át teljesítettem. Sohasem gondoltam elhagyni a romániai magyarságot, ám az 1989-es fordulat után, szabadság helyett anarchia következett. Úgy döntöttem, mégis Magyarországra megyek. Szegeden tanítványaim, barátaim voltak, ők fe­lajánlották, hogy ide jöjjek. A társulat és a kö­zönség egyaránt elfogadott, hálás is vagyok érte. • Jákob, Izsák és Mont-Káv egyaránt az ön alakjában jelenik meg... — Mont-Káv legalkalmasabb a színpadi megjelenítésre. Mégsem tudok vele úgy azono­sulni, mint Jákobbal. Jákob számomra olyan eszményi ember, akit híven követnék. Szeret­ném különben, ha a közönség megérezné az elő­adásban azt a figyelmeztetést, hogy a jó és a rossz közötti döntés felelőssége a miénk. Bicskey Lukács • Ön hogyan került ebbe a produkcióba? — Egy éve Varga Mátyás megkérdezte, vál­­lalnék-e szerepet olyan produkcióban, amely nem színházban játszódna, de profi színészek­kel, az ő rendezésében. Fél évvel ezelőtt derült ki, hogy a Jákob és József lesz a produkció. Egyébként is vonz ez a fajta színház, hiszen a Szegedi Egyetemi Színpadon is játszom. • Az előadásban önnek is három szerepe van: Ábrahám, Angyal, József... — A három szerep között átfedések vannak. Ábrahám fölfedezi Istent, és szövetséget köt ve­le. Ábrahám istenszemléletét József teljesíti ki. Az Angyal pedig Isten kézzelfogható megjelení­tése. • Józsefet a testvérei verembe dobják, majd eladják. Ő mégis megbocsát nekik. Hisz-e ön is a megbocsátás jogosságában? ” József azt mondja: „Ha megbocsátásról lehet szó közöttünk, nekem kell bocsánatot kér­nem tőletek. Mert túlságosan tudtam mindig, mire megy ki a játék, és nektek kellett a gonosz szerepét játszani, hogy minden így történjék”! A legtermészetesebb és a legemberibb dolgok közé tartozik a megbocsátás. Szanka Dóra • Eddigi pályája során játszott-e már je­lentősebb szerepeket? — Igen, a stúdióban játszottuk a Kis her­ceget, amelyben én a Róka voltam. Ebben a darabban fiatalok és érettebb színészek egy­aránt szerepeltek. Kölcsönösen segítettük egymást, együtt kerestünk mennél jobb meg­oldásokat. • Mint nem egy társa, ön is három szerepet játszik... — Két nagy szerepem: Ráhel és a gyermek József. Mégis Ráhel vonz jobban, aki sokáig nem tud szülni, amikor mégis gyermeket hoz vi­lágra, csakhamar meghal. Azért örülök a szerep­nek, mert most kivételesen nem kicsattanóan vi­dám figurát kell játszanom — mint oly gyakran korábban. Radó Péter • Honnan jött Szegedre? — Debrecenből, Árkosi Árpád hívására. Egy éve vagyok itt. Szerepeltem a Konyhában és a Csirkefejben. Egyébként színházi családból származom, magam is már tizenegy éves ko­romban nagyszínpadon játszottam. • Ön is „szerephalmozó”: a Fáraó mellett három kisebb feladatot is kapott... — Nagyon szeretem a kis szerepeimet is, mégis a Fáraó az igazi próbatétel. Nehéz feladat, hiszen tizenöt percig kell egyfolytában beszél­nem, óriási energiával. A megszállott, epilepszi­ás Fáraó félig kisfiú, félig géniusz... engem, persze, minden feladat izgat, bár tudom, sosem lesz belőlem Rómeó... Heka László—Szondi Ildikó ár több mint egy éve működik a Szegedi Színkör Egyesület, ám tevékenységét csak nem­rég ismerhette meg a szegedi­­közönség. Az egyesületet 1992. május 22-én hozta létre néhány szegedi színművész, otthont a Tantusz Művelődési Ház adott. A Szegedi Szín­kör megalapításának célja „a színházművészet, az oktatás, a művelődés összekapcsolása négy tárgykörben — az irodalom, a történelem a szín­ház és vallásmitológiai alakok színházművészeti művekben történő megjelenítése, valamint vallá­si és történelmi események feldolgozása és szín­padra vitele, elsősorban színházi előadások tartá­sával, célzottan az ifjúság, illetve fiatal felnőttko­rú nézőközönség számára”. Az alapítók kívánsá­ga az egyetemes kultúra és műveltség megismer­tetése a fiatal korosztállyal, a művészet, a törté­nelem és az irodalom megszerettetése, nem utol­sósorban az iskolai kötelező irodalom jobb meg­ismertetése a megjelenítés által. Szeged önkor­mányzata félmillió forint támogatást nyújtott a Szegedi Színkörnek bibliai történetek bemutatá­sára. Varga Mátyás, a színkör elnöke, Thomas Mann József és testvérei című regényét állította színpadra. 1993. februárban kezdték el a próbá­kat, április 27-én mutatták be a darabot. A díszle­teket és jelmezeket Molnár Zsuzsa tervezte, a ze­ne Madarász Klára munkája. A produkciót a Tantusz Művelődési Házban játsszák. Varsa Mátyás • Hogyan jött létre a Szegedi Színkör Egyesület? — Már régi vágyam volt, hogy diákoknak játsszunk, és hogy a tanítást a művészettel vala­hogy össze tudjuk kapcsolni. Ezt idáig nem sike­rült megvalósítanom. A társadalmi fordulat is segített abban, hogy ez létrejöjjön. Gondolato­mat elmondtam néhány kollégámnak, nekik is tetszett. Aztán további támogatókat is találtunk. • A szegedi színjátszásban milyen szerepet kívánnak játszani? ...... n — Elsősorban középiskolásokhoz szólnak előadásaink, de oly módon, hogy nem tekintjük őket gyerekeknek. Előadásainkhoz ezért egye­temistákat, sőt felnőtteket is szeretnénk vonzani. • Milyen a kapcsolatuk a Szegedi Nemzeti Színházzal? — Nagyon jó. Sok mindent kölcsönöztek ne­künk — kellékeket, ruhákat, nagyon kedvező áron. Reméljük, kapcsolatunk tovább fog javul­ni, és anyagi segítséget is nyújthat a színház. • Miért játsszák éppen a Jákob és József című bibliai történetet? — Az önkormányzathoz négy előadás terveze­tét nyújtottuk be, ők a bibliai történeteket válasz­tották. Ennek a megvalósítására adtak pénzt. Jó­magam egyik legkedvesebb regényemet, Thomas Mann József és testérei című művét dramatizál­tam, ezért vittük színpadra. Egy huszadik századi, rendkívül kifinomult, önironikus ember találkozik ebben a Biblia nagyon régi rétegének nyers, erő­teljes világával, így ezeket az ősi történeteket sze­rettük volna közel hozni a mai világhoz. • E darabnak ön dramaturgja, rendezője és szereplője egyszemélyben... — A Jákob és Józsefben tizennégy szereplő játszik harminckilenc szerepet. Teljes értékűen, persze, nem lehet az ilyen hatalmas művet meg­jeleníteni, de megpróbáltunk hűek lenni a re­gény szelleméhez. Mindhárom minőségben erre törekedtem. • A létrehozott színház amatőr vagy már professzionistának nevezhető? – A próbafolyamat közepén kissé ironiku­san megjegyeztem kollégáimnak: rájöttem, hogy amatőr színházat profi színészekkel a legjobb csinálni. Színházunk nem amatőr, de ami az amatőr színjátszásban szép, nemes és természe­tes, az megtalálható a Szegedi Színkör társulatá­ban. A munka azonban professzionistának mondható. • A produkcióban több jó nevű színész is részt vett. Hogyan sikerült összehoznia ilyen színvonalú csapatot? — Megkerestem azokat, akikkel szívesen együtt dolgoztam volna, és kilencvenöt százalé­kuk igennel válaszolt. Gondolom, a feladat szép­sége, nemessége vonzotta őket. T­EHETSÉGEINK Párkányi Péter SZOBRÁSZ 1967. szeptember 6-án Balassagyarmaton született. 1987 — Felvették a Magyar Képzőművészeti Főiskolára szobrász szakra és részt vett a Szent István kiállításon 1988 Az első köztéri megbízatását Soporonban pályázat útján nyerte el 1989 — Az Institut Francais En Hongrie és a budapesti francia nagykövetség francia forradalom bicentenári­­umára kiírt képzőművészeti pályázatán a művelődési minisztérium díját nyerte el a nemzetközi zsűri döntése alapján Oltár című munkájáért 1990 — Budapest, Margitszigeti Víztorony közös kiállítás Szülővárosának, Balassagyarmatnak egy köztéri szobor faragása Wellmar (Kassel) kőszobrász szimpóziumra való meghívása, ahol egy művét felállítják A Budapest Galériában részt vett a TEST/EK kiállításon Milánóban jelen van a Túl a Falon című kiállításon 1991 — Pordenone — nemzetközi művésztelep és kiállítás Szardínia szigete, Quartu St. Elena Nemzetközi Kőszobrász Szimpózium I. díját kapja ott készített szeriális műveiért 1992 — Az Európai Művészeti Főiskolák Ligája (ELIA) Budapesti Kongresszusára készített művét a nemzetközi zsűri díjazza Körmend, Balassagyarmat: új köztéri megbízások 1993 — A brit nagykövetség művészeti kiállítása II. Erzsébet királyné tiszteletére — meghívás és bemutatkozás

Next