Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-10-01 / 5. szám

káját megfelelő társadalmi meg­becsülés övezi. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság által elért eredmények egyik fontos ténye­zője az a bizalomteli légkör, mely nagyban hozzájárul az al­kotó munka kibontakoztatásá­hoz, a dolgozók politikai és szakmai fejlődéséhez. A munka fontos lendítő­je a munkaver­­seny-mozgalom, amelynek leg­főbb istápolói a szocialista bri­gádok. A szocialista cím külön­böző fokozatait 115 brigád érte el. Az Igazgatóság vezetői nagy gondot fordítanak arra, hogy szoros együttműködés alakuljon ki az érintett megyei, valamint járási párt-, tanácsi és más szer­vekkel. Elismeréssel állapíthat­juk meg, hogy ez az együttmű­ködés az elmúlt évek folyamán igen gyümölcsözően fejlődött, ami nagyban hozzájárult az Igazgatóságra háruló feladatok sikeres megoldásához. Ezek után tekintsük át az Igazgatóság tevékenységének főbb területeit. Települések vízellátása, csatornázása A századforduló időszaká­ban, és azt követően csak Mis­kolcon, Sátoraljaújhelyen, Eger­ben és Gyöngyösön üzemelt közüzemi vízmű. A csatornamű­­vek is csak e városokban és Pa­­rádfürdőn épültek ki úgy, hogy a házi szennyvizek jelentős ré­szét tisztítás nélkül vezették a zárt csapadékcsatornákra. Az 1950-es évek elejéig még további 12 település közműves vízellátását oldották meg. Az első 5 éves terv nagy üte­mű iparfejlesztésével kapcso­latban az ipari városok és tele­pülések vízellátását az ipartele­pítéssel párhuzamosan, általá­ban annak járulékos beruházá­saként valósították meg. A települések vízellátásfej­lesztésében döntő változást a Borsodi Regionális Vízmű első ütemének megépítése — 1956— 1960. között — majd folya­matos fejlesztése, illetve az 1960-as évektől a Társulati for­mában való vízműépítés általá­nossá válása jelentett. A Borsodi Regionális Vízmű­rendszer egyik fő feladata a Borsodi szénmedence (az Ózd-i; Putnok-i; Kazincbarcika-i; Szu­­hakáló-i; Edelény-i körzetek) bányavíztelenítése során kelet­kezett ivóvízellátási zavarok megszüntetése volt. A rendszer kiépítésének első négy üteme készült el, melynek eredményeként a víztermelés az alábbiak szerint alakult: A regionális vízellátó rend­szer kedvező tapasztalata, vala­mint az egyes körzetek víz­hiánya, új regionális rendszerek építését eredményezte. Az elmúlt évtizedben az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területén megépült a Délborsodi Regioná­lis Vízmű, valamint a Mátrai Regionális Vízmű első üteme, és Miskolc-Tapolca fürdő Miskolc-Tapolca barlangfürdő A Tiszalöki duzzasztó kezelőhídja Tisza-szabályozás, Tiszafürednél Szivattyútelep, Riese BRV. 1962. 1968. 1971. 1. Víztermelés m3/nap 5 000 28 000 43 000 2. Ellátott települések száma 32 3. Ellátott lakosság fő 15 000 84 000 140 000 150 000 1975. 45 000 40 Rendezett meder Sajópüspökinél 164

Next