Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
2. füzet - II. Iványi Bertalan: A Tisza szabályozása és hajózhatóvá tétele céljából szükséges munkálatok
csak azért, mert nem végzik el azokat a még jelentékeny — de a Tisza-szabályozás már eddig elvégzett hatalmas művéhez képest csak kisebb arányú— további munkálatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a siker teljes, a Tisza valóban szabályozott legyen. Hogy az evégből szükséges munkálatok terjedelme és költségigénye mekkora, arról a csatolt „Kimutatás" I. fejezete ad számot. A hajózási viszonyok megjavítása. Második nagy feladat a Tiszára nézve — amely már a vizek hasznosítása körébe vág — a folyónak rendszeres hajózásra alkalmassá tétele az egész magyar folyása mentén. A Tisza ugyanis rendszeresen csak alsóbb szakaszain, nagyobbik részében pedig csupán alkalmilag, magasabb vízállások idején hajózható. Annál kevésbé hajózható ez utóbbi részén a folyó olyan hajókkal és hajómerüléssel, amelyek a dunai forgalomban szokásosak és amelyek a szállítást valóban olcsóvá tehetik. Különösen ki kell emelnünk azt a kedvezőtlen körülményt, hogy a Tiszának nem rendszeresen hajózható része a legtöbb évben éppen akkor nem használható fel a hajóforgalomra, amikor a mezőgazdaság tömeges termékei elszállításának főidőszaka van, tehát a nyári és őszi hónapokban, mert ez az időszak jansztaslat szerint általában összeesik a Tisza kisvizeinek idejével. Emiatt a Tiszanap nem rendszeresen hajózható szakaszán jelentékenyebb hajózás ezidőszerint még alig van, sőt egy részében egyáltalában nincs is. A magyarországi termelési, fogyasztási és kereskedelmi viszonyok között azonban csakis a rendszeres hajózhatóságnak lehet nagyobb jelentősége. Hajóforgalom pedig gazdaságosan csak akkor tartható fenn, ha megvan a rendszeresség lehetősége, mert a kereskedelem is csak akkor számolhat a víziszállítással, ha az biztosított és rendszeres. Hajózási vállalat a mostani viszonyok között alkalmi szállításra nem rendezkedhetik be. A rendszeres hajózásra alkalmassá tétel terén a Tiszán még — miként a partok megkötése terén is — szintén sok a tennivaló. Szerencsére az erre a célra szükséges munkálatok nem olyan terjedelmesek és költségesek, mint a folyó medrének állandósítására, a partok biztosítására szükségesek. A partok biztosítását szolgáló művek megépítése, tehát az elől említett általános jellegű folyószabályozás teljes végrehajtása általában, de különösen a felsőbb folyószakaszokon fontos segítő munkálat a hajózás biztosítására irányuló munkálkodás érdekében is, mert már nagyon megkönnyíti a folyónak a hajózás érdekében való úgynevezett kisvízi szabályozását is. Mondhatjuk azt is, hogy a partvédőművek létesítése a folyó felsőbb szakaszain ebből a szempontból is nélkülözhetetlen. A folyó felsőbb szakaszain a rendszeres hajózás biztosítására irányuló munkálatok csak akkor vezethetnek célra, ha a partok nagyban-egészben meg vannak kötve. Ez a körülmény, továbbá a kisvízi szabályozások eddigi előhaladása megadja a sorrendet és a mértéket is arra, hogy a Tisza hajózhatóvá tételére irányuló munkálatok milyen ütemben, illetőleg milyen egymásutánban lennének végrehajthatók.