Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)
3. füzet - Csikász Sándor: Folyószabályozás a Közép-Tiszán
Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 3. füzet FOLYÓSZABÁLYOZÁS A KÖZÉP-TISZÁN DR. CSIKÁSZ SÁNDOR: A Tisza csatornázottságának jelenlegi állapotában - midőn a tiszalöki, a kiskörei és az újbecsei vízlépcsők üzemelnek - felszínre kerülnek olyan folyószabályozási kérdések a Közép-Tiszán (1. ábra), amelyek csak a gyakorlati tapasztalatok és megfelelő körülmények között végrehajtott mérések birtokában válaszolhatók meg. A kérdések felvetésének alapját a következő gyakorlati tapasztalatok szolgáltatták. A Közép-Tiszán a mederszabályozások kezdete óta általánosan ismertek azok a szakaszok, ahol a part közelítően állandó jelleggel erodálódik (Korbély 1937, Iványi 1948). E szakaszok szabályozása 1890 óta tart, mindenkor a rendelkezésre álló anyagi erők függvényében, azaz műszaki szempontból mindig az éppen legveszélyeztetettebb helyen avatkoznak be. Szabályozási alapelv volt, hogy a vezetőművek és a sarkantyúk koronamagassága a helyi „0" víz - 1842 évi kisvíz - felett a + 1,0 m-ig épüljön és a szabályozási szélesség 110-115 m legyen a „0" víz magasságában (kisvízi szabályozás). Homorú partok bevédése esetén változó magasságban a vezetőmű feletti rézsűt 1:1,5, vagy 1:1,75 rézsűhajlású; mintegy 100 év alatt e szabályozási alapelvek nem változtak. Az 1973-ban üzembehelyezett Kiskörei-vízlépcső a kezdeti duzzasztási szintről (86,50-87,50 m A. f.2) a terveknek megfelelően 1978-ban állt át az emelt duzzasztási szintre (október-március között 87,50-88,00, március-október között 87,50-89,00 m A. f.), (Kollár-Szabó 1978). 1978-81. években a vízjárás és a magyar vízlépcsők üzemrend szerinti üzemelésének egymásra hatásaként sorozatos, eddig nem tapasztalt mértékű partszakadások, megcsúszások keletkeztek a Kisköre alatti folyószakaszon. Egyidejűleg 30-50 éve állékony partbiztosítások, rézsűvédelmek rongálódtak meg, csúsztak a mederbe változó hosszúságban (2. ábra). A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a kiskörei erőmű csúcsrajáratásának hatása 1978 óta tenyészidőben az arvizen növekedett, amely a csúcshullámok magasságában és hatáshosszukban kimutatható (Laczay 1982). A folyószakasz jelenlegi szabályozottsága és az a tény, hogy a csongrádi vízlépcső építését bizonytalan időre elhalasztották, szükségessé teszik a folyószakaszon korábban tervezett szabályozási munkák sorrendjének új meghatározását. A csongrádi vízlépcső építésének tervezett időpontja még nem ismert, de annak üzembehelyezése a távlatban várható, ezért hatásait a szabályozási művek kialakításánál az érintett folyószakaszon figyelembe kell venni. A feltárt jelenségek, az időközben végrehajtott mérések és számítások alapján jelen dolgozat célja javaslatot tenni a Közép-Tisza általános szabályozási alapelveinek módosítására (a szabályozási magasságra és szélességre) és a partvédő művek módosított keresztmetszeti kialakítására. Dr. Csikász Sándor oki. mérnök, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) osztályvezetője 20,00 m A. f. -0,68 m A. f.