Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évfolyam 2002. évi 2. füzet GONDOLATOK A TISZA SZABÁLYOZÁSÁRÓL BARNA JÓZSEF Széchenyi István kezdeményezésére 150 évvel ezelőtt megkezdődött a Tisza szabályozása. A szabályozás előtt gátak nélkül, igen kanyargósan, térben és időben egyaránt hosszan ballagott végig az Alföldön. Árterülete mintegy 10 ezer km 2 volt. A szabályozás előtt rendkívül gazdag vízivilág alakult ki az Alföldet átszelő folyók mentén. A folyók árvizei táplálták az Ecsedi-lápot, a Kis-Sárrétet, a Nagy-Sárrétet és a számtalan lápos, ingoványos területet. A folyók szabályozásával egy csodálatos vízivilág tűnt el örökre elődeink életében a szemünk elöl a maga változatos, gazdag növény- és állatvilágával. Igaz, cserébe 25 ezer km 2, a mai Magyarország területének több, mint negyede vált mezőgazdaságilag megművelhetővé. A Tisza-szabályozás és a lápos rétek lecsapolásának eredményeként jött létre a hortobágyi szikes puszta a maga jellegzetes növény- és állatvilágával némi kárpótlásul, mintegy új értéket teremtve a régi letűnt világ helyébe. Nehéz lenne párhuzamot vonni az eltűnt régi és a kialakult új értékek között, s talán már nem is érdemes. Megmaradt azonban valami a folyók szabályozási munkálatai nyomán, amiről érdemes és kell is beszélni. Mielőtt erre rátérnék, ejtsünk néhány szót a Tisza szabályozásról és annak hatásairól. A Tisza-szabályozás terveit Vásárhelyi Pál mérnök készítette el. Felkérésre az olasz Pietro Paleocappa is elkészítette terveit, mely szerint a kanyarulatok átvágása nélkül oly szélesen kívánta begátolni a Tiszát, hogy a gátak között a legnagyobb árvíz is lefolyhasson. Végül is Vásárhelyi terveit fogadták el, — igaz, hogy csak halála után — és megvalósításának eredményeként 112 helyen vágták át a folyó kanyarulatait. Ezzel a Tisza szabályozás előtti 1419 km-es hosszát 976 km-re, az eredetinek 69%-ára csökkentették. A tiszalöki vízerőmű építésekor (1951-54) egy szakaszon új mederbe terelték a Tiszát, így újabb holtág keletkezett. Az utolsó átvágást 1986-ban Taktabáj térségében végezték az 517-ik és 519-ik fkm-ek között. E két újabb szabályozási munka révén az átvágások száma 114-re nőtt és a folyó hossza 974 km lett. A Tisza a forrásvidéktől számítva 200 km megtétele után, Husztnál éri el az Alföldet, s Titelnél ömlik a Dunába. A szabályozás előtt 1219 km hosszan, most 445 km-rel rövidebb mederben, 774 km-en kanyarogva folyik végig az Alföldön. A szabályozás előtt átlagos vízállásnál a folyó közepes vízsebessége 0,3 m/s (1,1 km/ó) volt, ez az érték a szabályozás után 0,5 m/s-ra (1,8 km/ó) nőtt. Az adatokból számítva a szabályozási munkálatok előtt átlagos vízállásnál 47 nap alatt folyt végig a Tisza az Alföldön, a szabályozás után ez az időtartam 18 napra csökkent. Ez azt is eredményezte, hogy közepes vízállásnál 100-150 millió köbméterrel kevesebb víz van hazánk területén a Tisza medrében, mint a szabályozás előtt volt. A folyószabályozás következményeként a rövidebb út, a nagyobb vízsebesség kisebb tartózkodási időt eredményezett. Ez kedvezőtlenül hat a környező mezőgazdasági A kézirat érkezett: 2002. IX. 18. Barna József oki. vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök.