Vörös Zászló, 1946. július-december (2. évfolyam, 54-104. szám)

1946-07-04 / 54. szám

2. oldal A beregszászi zeneiskola nagy sikere Beregszászban — mint tudjuk — 7 osztályos városi zeneiskola működik, mégpedig kiváló eredménnyel, amit minden adandó alkalommal be szo­kott bizonyítani.­­ A beregszászi zeneiskola a zongora­­tanszakára magasabb évfolyamú növendékeket is felvesz, ezeknek azonban a tanév végén az uzshorodi 10, illetve 12 éves állami zeneképző­­főiskolán kell vizsgára állniuk, ahol aztán — miintha csak Uzshorodon vé­geztek volna — államérvényes­­bizo­nyítványt, a 12. tanév befejeztével pe­ftig zenepedagógusi oklevelet nyernek Zeneiskolánk 8-ik és 9-ik évfolyamú növendékei, számszerűit 11-én, f. hó 24-én tették le az uzshorodi ze­ne­­képző-főiskolán az 1945/46 tanévre szóló vizsgát, amelyen páratlanul ál­ló és közfeltűnést keltett sikert ér­tek el. A vizsgáló­bizottság egyre nö­vekvő megelégedéssel és tetszéssel hallgatta a beregszászi növendékek egymást felülmúló pompás zongora­játékát és feleleteit s végül is 5-nek kitűnő, il-mak jeles osztályzatú bi­zonyítványt állított ki Kitűnően vizs­gáztak : Hrabár Judit, Gecse Györgyi, Szutor Anna, Sós Kató és Vaszócsik Éva. Jelesen : Répay Klára, Dobos Éva, Szuler László, Kolb Olga, Izsák Kató és Galamb Erzsi. A városunkat ért újabb siker és el­ismerés oroszlánrészt. Ladányi Irén zongoraművésznőt illeti, aki mint zenepedagógus is a legkiválóbbak közül való. Ács Béla, Példaadó eredmény a kaolinbányában Habár csak a m második évnegyedben kezd­tünk d­oo­gozni, már ezen rövid idő alatt kitermeltük az egész évre előírt normát, 1000 tonnát, sőt azt 5 tonnával meg­­­ haladtuk!­­Az év­végéig legalább 10 szeresen akarjuk felülmúlni a normá­t, ehhez azonban szükséges, hogy el l­együnk látva meg­felelő mennyiségű, bányafával, desz­kával, miegyébbel, mert most már olyan helyem fogunk dolgozni, ahol óvni kell a tornákat. Azonkívül sí­nekre és kocsikra ,van szükségünk, hogy a szállítás ne szenvedjen kése­delmet. ígéretet kaptunk, hogy mind­ezek meglesznek, ha azonban mégsem kapnánk meg i­dejére, természetesen, nem hajthatjuk végre azt a magas termelést, melyet szeretnénk Ebben az esetben, amíg lehet, ismét olyan helyen fogyunk dolgozni, ahol egye­lőre még el lehet nélkülözni a fen­t hozzávalókat, és saját erőnkkel, lele­ményességünkkel és igazi szocialista akaratunkkal fogunk azon igyekezni, hogy az ötéves terv mielőbbi sike­res befejezéséhez mi is hozzájárul­junk. Gomba László üzemvezető. Az állami téglagyári szőlő­­munkások teljesítménye Határozati javaslatot fogadtunk el, hogy július 5-re megkapáljuk 8 holdas szőlőnket és ehhez­­a munkához szoci­alista Versenyre hívtuk ki a b­ereg­­szászi kooperatíva szőlősmunkásait. Kihívásunkra kitérő választ­­kaptunk, amiből azt kell­­következtetnünk, hogy nem versenyképesek. Mi azonban et­től függetlenül végrehajtjuk elő­irányzói i munkateгVlinket, mert ez szükséges az ötéves terv mielőbbi végrehajtásához és valamennyiünk jobb jövőjének megalapozásához. Ed­dig is minden­­munkát rendben elvé­geztünk, legközelebbi alkalommal fel­tüntetjük azok­­neveit,­­akik a verseny­ben különösen jól dolgoztak. Varga Béla munkavezető. VÖRÖS ZÁSZLÓ A mi járásunkban... Bulcsu ünnepe az egyesülési évfordulón Június 29-én szép ,és lelkes ünnep­séget rendezet Bulcsu gyári munkás­sága és egész lakossága. A szeszgyár tágas olvasóköre szűknek bizonyult a közönség befogadására. Az­ ünnepi gyűlést Bolymenkó, a szeszgyár igaz­gatója nyitotta meg,­­rámutatva a mai nap történelmi jelentőségére. Az ün­nepi beszédet a beregszászi kiküldött, Skoba László szerkesztő elvtárs mon­dotta. Lelkes szavakkal ecsetelte azt a nagy elégtételt és boldogsá­got, amelyet a kárpáti terület népe érez Szovjet-t­kranával történt, ezer év óta várt, áhított egyesülése fö­lött. Majd az egyesülés óta folyó itteni építőmu­nkát ismertette, amely máris biztosíték rá, hogy beteljesed­nek Hruscsov elvtárs szavai, ame­lyek szerint a kárpáti terület Szovjet­hazánk egyik legvirágzóbb ,része lesz. Trubás gyártechnológus arról a szív­vel, lélekkel végzett csodálatos erő­feszítésről emlékezett meg, amely­­lyel a dolgozók a fasiszták által tönkretett szeszgyárat rövid idő alatt felépítették és ma a normát jelen­tékenye­n túlhaladó munka folyik, a gyárban. Trubás Ilona a Komszomol részé­ről üdvözölte az ünnepi gyűlést és fogadalmas tett, hogy­­a fiatalság ösz­­szes lelki tüzével és testi erejével raj­ta van és tesz, hogy a negyedik ötéves tervet minden várakozást felülmúló sikerre vigye.­­ Kovács Judit. Derekaszeg is az elsők között! Megértve­ a Kommunista Párt és a szovjet kormány felhívását, Dereka­szeg lakosai gyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy követik a zsilo­­miri példát és június 25-ig rendbehoz­zák iskolájukat és a tanít­ólakást. Az összetartásnak, dolgozni akarás­nak szép példáját juttatták kifej­ezésre a munka­­során. Habár az egész falu­ban összese­n csak 1 tehénfogat van, mégis ezekkel a járművekkel időre le­szállítottak 12­3. tűzifát,11 szekér kao­lini a padlózáshoz, 1 szekér földet, 8 szekér faanyagot, valamint deszkát, meszet, stb-it. Mindezt összesen 19 fuvarral végezték el. A tanítói lakás alapos javításra szo­rult, ezt is elvégezték. Kijavították a padlót, mindent ki­tapasztottak, va­koltak, letol javítottak, végül 50 méter kerítést hoztak rendbe. A munkála­­tokat Kájá­k elvtárs vezette és a falu minden lakosa derekasan kivette a részét és azon igyekeztek, hogy gyer­mekeik az 1946-47. iskolaévben ké­nyelmes, tiszta, egészséges iskolában tanulhassanak. Ennek az egyöntetű munkának köszönhető, hogy körül­belül 5000 rubelt takarítottak meg munkaerőben. Ennek a szép, kollektív munkának az elvégzése példaképpen állhat min­denki előtt, mert ebből megtanulhat­juk, hogyan kell dolgozni az ötéves terv sikeréért, melynek mielőbbi be­fejezése és túlszárnyalása meghozza valamennyiünk számára a szebb és boldogabb jövendőt.­ ­ N­agy József. Hogyan dolgozik a kulturház Beregujfaluban? Beregujfaluban a kulturház, műkö­dése kifogásolható. Ez azzal magya­rázhat, habá­r a helyiség n ndbem­ vil­a, hogy a kulturális felvilágosító munka rendszere sem nem folyik. A kulturház vezetője Bandurovics István. A körzeli pártszervezeti inst­ruktor kérdésére a lakosok azt mond­ják, hogy hétköznapokon népi láto-u­gatják, vasárnapokon pedig, a­mikor szabad idővel rendelkezik­­a nép, ak­kor pedig a kulturház vezetője sok­szor nem jelenik meg a kulturházban. Bandurovics vezető tartott néhány előadást a kulturális felvilágosító munkáról, a faliújságról és egyéb fontosabb tárgyú kérdésről beszélt. A községben faliújság nincs, az újságszekrényben friss újságok nin­csenek kitéve és a kultúrház be van zárva. A hiányok kiküszöböléséről az instruktori megbeszélésen nem egy­szer szó esett és figyelmeztetés el­hangzott és mégis az állapot nem változott meg Beregújfaluban. A lnc és a színdarab rendezésénél a befolyó összegeket ő maga szedi fel, de senkinek nem számol el azokról. magának a párttitkárunk akar elszámolni a befoly­ról. A község lakosai szeretnék, hogy náluk a felvilágosító kult­úrmunka tovább folyjon s evégből kívánják Bandurovics leváltását s helyébe más egyén alkalmazását kulturális ügyek vezetésénél. Kupin Gyula: n sem összegek- Bátyu ifjúsági zenekara A bátyúi fiatalság nagy örömmel vette tudomásul, hogy vasárnapon­ként táncmulatsággal szórakozhatnak fárasztó heti munkájuk u­tán. Milyen kellemetlen volt azonban ,a meglepik­­lésük, mikor a pénztárnál kiderült­ , hogy a belépőjegy 15 rubel. Mikor megkérdeztük, miért ilyen drága, azt felelték, hogy drága a cigány zenekar, a villany,­ a tatarozás és így tovább. De­­­ifjúságunk igazi komszomol szellemmel hozzálátott, hogy ezt a helyzetet megszüntesse. Alakítottak egy kitűnő, öttagú zenekart és így a belépőjegyek ára egyszeriben 5 rubelre esett, amit már meg tud fi­zetni a dolgozó. Azonkívül jó hírne­vet szereznek fiatal zenészeink a köz­ségnek­ is, mert már nagy sikerrel elé­gs­ze­re­pe­­­le­k a környéken és egyre-másra kapják az újabb meg­­hívásokat. Ügyes és gyors megala­kulásával bizonyságot tett a zenekar arról a szocialista felfogásról, mely őket elt­ölti, és­­m­unkájukkal lehetővé teszik, hogy minden dolgozó hozzá­jusson egy kis vasárnapi zenés szóra­kozáshoz Tarai­ Ferenc. Beregszász, 1946 július Meg kell indítani a Vérke vizét­­ Medertisztítás miatt a Vérkét elzár­ták s így­­a város víz nélkül maradt­, mert az a ,30-40 centiméteres viz­­réteg, amely a fenekén tesped, sok­kal inkább szennylé, mint víz. Az illetékesek­­annak idején 2 hétben szabták meg a vizelfogás tartamát, ami azonban már kétsz­eresen is el­múlt. Ebben a szörnyű hőségben és szárazságban, ami hetek óta ikimoz bennünket, kezd elviselhetetlenné lenni a vízhiány, amiért is innen kér­jük fel a vízmeliorációs hivatalt , in­tézkedjék a Vérke­­vizének megindí­­tása iránt késedelem­­nélkül. Mint hallju­k, a­­medertisztítás ami­att késik,, mert nem tudnak megfele­vőszámu munkáscsapathoz jutni ,­ igy megtörténhetik, hogy még hete­kig hasztalan várunk­­a vízre. A kő érdekel csak az a megoldás szolgál mi, ha a medertisztítást elhalaszta­­nák őszre s igy a vízellátás elől el­hárulna az akadály­ A városi végre­­hajtó­ bizottság is elrendelte a m­eder városi részének rendbe hozását, ami­nek azonban már jul. 6-ig meg kell történnie. Mindjárt július 11. után te­h­át vizet kérünk és váraink annyi­val is inkább, mert gyermekeink a mai kis vízben ,is fürdetnek, ki­téve m­agukat a legveszedelmesebb fertőzéseknek. , Juhász Károly. Bajok egy iskola körül Ezévi június he­téig terjedő idő­ben a község végrehajtó-bizottsága ha­­tározatot hozott, mely szerint az iskola és kultúrház rendbehozását végre kellett volna hajtani.. Azonkívül ez ügyben valamennyi község végrehajtó-bizottságának elnö­ke résztvett azon körzseli gyűlésen, melyen megtárgyalták az iskolaépü­letek kérdését. Ezenfelül a pártszer­vezet instruktora jelentéseiben a köz­gyűlésen ism­ét megvitatták ezt az ügyet és a lakosság,,örömmel vállal­kozón­k пішака elvégzésére. Ez alka­lommal megállapodtak abban is, hogy a község­ végrehajtó-l­iztoltság át­adja hiv­als helyiségét kultúrház céljaira, m­íg ő maga átmegy a korcs­ma épületébe. Sajnos, meg kell itt jegyezni, hogy ez a két kérdés egyike sem nyert elintézést a községi végre­hajtóbizottság közönyös magatartása miatt s nem vettek maguknak annyi fáradságot sem, hogy megnézzék a munka folyását. Tehát ezek után könnyen megállapítható, kinek mu­lasztása miatt nincs készen az iskola­épület és a kulturház céljára nincs átadva a korcsma épülete. Úgy látszik­ Felsőmnek a község vezetőségének fontosabb a korcsma, mint a kulturház. Nálunk a Szovjet­ Unióban minden községben kell lennie kulturháznak, hol a lakosság művelődhet s ezt meg kell értenie Belsőremete község ré­vezetőségének is. Felelős szerkesztő: Skoba László. Felhívás 1916 július 1-ével megnyitja a malária-állomást a Munkácsi ul. 1. szám alak. A malária-állomás labora odúmmal lesz felszerelve, ahol kivizsgálják a malária és különböző gilisztabeteg­ségben szenvedő egyéneket.­­A malária-állomásnál beszerezhetők lesznek a különböző malária elleni gyógyszerek is. A gyógykezelés a­­legnagyobb gon­dosság mellett lesz végrehajtva. I­r. Vogina. Адрес редакції; г.Берегово ал. Ворошилова No. 3. Телефон: редакції 111. Тираж — 2000 Доріп Gyula.

Next