Vörös Zászló, 1946. július-december (2. évfolyam, 54-104. szám)

1946-07-07 / 55. szám

Í ’Jóelőre készüljünk fel szépnek ígérkező szőlőtermésünk betakarítására Megindulásunk óta egyre hirdetjük, hogy körzetünk, de különösen vá­rosunk életszinvona­lának alakulása is elválaszthatatlanul összefügg szőlő­­i­d. termelésünk sorsával , mi kenve m­ n­­■i­g kel a szőlőtőke termi. Hogy f­ehé­­rebb, feketébb lesz-e, a mindenkori­­ szüret dönti el. Lapuink hasábjain ezért ismertetjük állandóan a szaik­­■ szerű szőlőkezelést s ezért kérjük­, figyelmeztetjük folyton az illetékes közegeket, hogy legyenek résen min­den olyan kérdés megoldásánál, a­­mely szőlőtermelésünket érinti. ősrégi és messze földonlines szőlő-­­ termelésünk a háborús évek folya­mán sokat hanyatlott, sőt erősen romlásnak is indult. A Szovjet­ Unióval történt egyesü­lésünkkel a kárpáti terület szőlőter­melése amellett, hogy­­háborús gát­lásai megszűntek a helyzeti jelentő­ségét s igy jövőjét illetőleg igen so­kat nyert. Egy szőlőheggyel túlhal­­mozott kis országból egy olyan ha­talmas, félvilágrésznyi államba ke­­s­rültünk, ahol a belföldi szőlőtermelés­­ —­­a területhez és a lakosság számá­hoz viszonyítva — elenyészően cse­kély, ahol kis kínálatra és nagy ke­resletre, tehát szőlőtermelésünk jö­vedelmezőségére, felvirágzására lehet és kell számítani. Tudja ezt a negye­dik ötéves terv is, amely legyengült szőlőkul­túránkat nemcsak talpra akarja állítani, hanem jelentékeny kiterjesztését, mai területe megsok­szorozását is előírja. Ha tekintetbe vesszük, hogy Szov­jet hazánkban a fejenkénti évi borfo­gyasztás alig egy gyászünyi, 0,03 li­ter, amíg Franciaországban egy-egy évben minden ember állag csaknem 150 litert iszik, és ha arra is gondo­lunk, hogy a világ egyik legjobb és legegészségesebb gyümölcsének, a csemegeszőlőnek fogyasztása bármily mértékre felemelhető, boldogan kell rádöbbennünk, hogy az itteni szőlő­­kultúra fejlődésének szinte szédítő lehetőségei előtt állunk. A tavaszi és az eddigi nyári igen kedvező időjárás s a szőlőkezelés ál­landó és szigorú­­hatósági ellenőrzése folytán szép terméssel, gazdag szü­rettel számolhatunk, mégpedig nem­csak mennyiségileg, de minőségileg is. Körzetünkben — a mai kilátások szerint — a termés várható eredmé­nye 40—50 ezer hektoliter borra és 7—8 ezer mm. csemegeszőlőre te­helő. Sürgős és megnyugtató feleletre vár­ a kérdés: fel vagyunk-e kellőkép készülve egy ilyen nagy termés za­vartalan betakarítására, ennyi cseme­geszőlőnek és barinak a termelőkre nézve előnyös értékesítésére és el­szállítására? Azután a nagy romlás és pusztí­tás után, amely szüretelő­ eszköze­­ink (puttóm, kád,­­sajtó, daráló- bor­dó, pince, szőlőszállító-láda ,és ko­sár stb.) állományában végbement, jogos aggodalommal kezdjük : ha meg­maradt, a már­­rendbeszedett felsze­relés, továbbá a rendelkezéseinkre álló fuvarerő elegendő-e­­a szüret za­vartalan lebonyolítására? A nagy meleg és szárazság, miatt jókori, szeptemberi szüretet­­kell szá­mításba venni, így minden perc­nyi késedelem, amely a szüretre, még előbb a csemegeszőlő értékesítésére, elszállítására vonatkozó felkészülés körül előadódik, veszedelmet, jóvá­tehetetlen anyagi károsodást jelent, amelynek esetleges ránkszakadása súlyos felelősséget hárítana az ille­tékesek vállára. Látásunk szerint a­­városi­ és kör­zeti végrehajtó­ bizottságoknak - a Párt, a hegyközség, tröszt, a városi és körzeti kooperatívák, a szakértők és más é­rdeki­ek bevonásával an­kcpot kellene sürgősen összehívni",t­öb­­b kérdést tüzetesen megbeszélni és a szüretre való előkészülethez teljes erővel, minden mást megelőzően hozzáfogni. Nagy, életbevágó kérdésről, sok milliós értékek megmentéséről, tííz­­ezrek kenyerének, anyagi boldogu­lásának biztosításáról van szó­ . Vasárnap 1946. VII. 7. 2. évfolyam 55. (64.) szám VORO AZ UKRAJNAI KOSVIMU1NISTA (BOLSEVIK) PÁRT BEREGSZÁSZI KÖRZETI BIZOTTSÁGA­ ОРГАН БЕРЕГІВСЬКОГО ОКРУЖКОМУ КП(б)У ТА NAK, VALAMINT VÁROSI ÉS KÖRZETI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGOKNAK KÖZLÖNYE * 0КРУГ0В0Г0ІМІСЬКОГО ВИКОНАВЧИХКОМІТЕТІВ Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Szerksztőség­i HrreboTO, VoreiiloT-tér S. Kg)f. aiám Ara: 20 kopak Jelentés mező- és szőlőgazdaságunk helyzetéről 1946 június hó 5-én Az őszi kalászosok aratása egész körzetünkben gyors ütemben folyik. Elsőnek Tasnád fejezte be. Utána Kígyós, majd Jánosi­­következik. Ed­dig a beregszászi körzetben learat­tak 1573 hektár búza­, 5­17 hektár rózs­ás 74 hektár árpa vetést. F. hó Ib­ikére az ősziek aratása teljesen vé­get ér és­­sorra kerülnek a tavaszi kalászosok. Rétet és mesterséges takarmánnyal bevetett területet eddig 9485 hektár­nyit kaszáltak le. Az egész takar­mány termelésnek 94°,6-át már feldol­gozták. Ezen a téren Badaló vezet, ahol a 161­0 hektárnyi takarmányterü­­l­­etet 100%,0-ban lekaszálták, felgyüj­­t­­ették és nagyrészben besordták.­­ Ugyancsak 100%-os az eredmény Ko­vászon. Vári 96%­­(össztakarmá­nyte­­r­ület 57 a hektár), Nagy­­te­reg 95­­­/o (1026), Bótvágy 94% (12,10). A tengeri, burgonya,­­dohány, zöld­ségfélék és a legelők egyre jobban kívánják az esőt. Szőlőhegyeinken a 3-ik, sokhelyt már­­a 1-ik permetezés és a 3-ik, illetve 4-ik kapálás tart. A tartós nagy hőség több szőlő­ben, különösen a magas déli fekvé­sekben jelentős területeken, rendie­­sen pásztázva, napszúrás okozott Ilyen helyeken kettőzött figyelmet fordítsunk a még ,zöld levelek bizto­sítására, amit újabb permetezéssel ér­hetünk el. Szőlősi Pál. Mocsarak és mocsaras területek körzetünkben A világon alig található még egy ország, amelynek annyi és olyan bőven termő­­Szántóföldje volna, mint Szovjet-Ukrajinának, így aztán annál szebb és dicsérendőbb az a nagy igyekezet, amellyel itt hazánk a kárpáti terület községeinek hatá­rain is el akarja tüntetni a haszon­talanul terjeszkedő mocsarakat. Körzetünkben illetékes helyről nyert felvilágosítás szeriint­­ a ki­mondott mocsár csak 150­­hektárnyi területet foglal el, mégpedig Vári község határában. A Vízmeliorációs Hivatal műszaki emberei e mocsár­­terület nagyobb feleinek lecsapolására vonatkozó terveket már elkészítették s ezek alapján a munkák a legköze­lebbi jövőben megindulnak. És igy nincs messze az az idő, mikor a vári mocsár, amely most a Tisza és a Borzsa partjai közelében termi a sást és ad szállást a különböző vizi­­szárnyasoknak, csak rossz emlék lesz. Az időleges mocsarak a maguk talajvizeikkel, zsombékjaikkal körze­tünkben 2793 hektárnyi területet köt­nek le, anélkül természe­tesen, hogy legkisebb hasznot is hoznának. 16 község határára terjednek ki. Legtöbb van belőlük Helyemben : 270 hek­­tár. Bene, Déda, Som és Bótrágy ha­tárát kb. 200-200 hektár nyomorítja. A többi községben kevesebb a mo­csárt­er­ület. Gecse — jó példával járván elül — 116 hektárnyi mocsaras területét ön­erejéből igyekszik kiszárítani és ter­mővé tenni. Az erre irányuló munkák nagyobb felét — a beregszászi Meli­orációs Hivatal tervei és útmutatásai szerint — már el is végezte, most­­az aratás kényszerszünetet ír elő, de utána ismét megindul a munka, hogy a levezető fő- és mellékárkok elké­szüljenek.­­ [ Igen sürgős feladat a magymu­­zsalyi mintegy 1000 méter hosszú ol­dalág-csatorna kitisztítása és kimélyí­­tése. Ez kb. 5000 köbméter föld meg­­mozditásával járna s így közel 2000 munkanapot igényelne. Elkészülésé­vel 500 hektárnyi területet lehetne vizteleníteni és leállítani a mező­­gazdaság zavartalan szolgálatába. Uzshorodon az ide vonatkozó mű­szaki terveket már jóváhagyták és megfelelő anyagi támogatást is ki­látásba helyeztek- A Beregszászi Vízmeliorációs H­i­­atal jelenleg­­elegendő m­űszaki tisztviselővel nem rendelkezik, két embernek kell szembenézni a sok és nehéz feladattal, de már nemcsak Uzshorodon, hanem Kievben is is­merik a Hivatal helyzetét s ígéretük van rá, hogy a műszaki személyzet létszámát, egyelőre legalább is két kultúrmérnökkel felelmelik. Nagy József. ...........................ІІІІІШІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІПІІ»............. az aratás Körzetünk községeiben javában aratnak. Süröginek az­­aratók,­­a ma­rokszedők, hogy együttes­­munkájuk révén kévébe, keresztbe, majd asz­­tagba, aztán cséplőgépbe kerüljön a mindennapi kenyerünket adó búza. Az aratásban különösen jól halad­nak: Tasnád, Kígyós és Jánosi, a­­mely községekben július 5-ig bezá­rólag 68, 43, illetve 34 hektárnyi terü­lettel végeztek. Ezzel Tasnád­ az őszi kalászosoknak már ,100, Kigyós 33 és Jánosi 30%-át aratta le. A többi községben lassabban megy az aratás, bár az őszi kalászosok már viasz­érésben vannak, tehát itt az ideje levágásuknak, mert jó minőséget csak az ilyen érési állapotban vég­zett aratás ad ,s ilyenkor még elke­rülhetjük a késői aratással járó szemkipergési veszteséget, aminek semmikép sem szabad­­előfordulnia, mert az idén, amikor igen mérsékelt gabonaterméssel kell számolnunk, a kenyérmagvak legkisebb szemére is szükség van. , Halogatás nélkül kezdjük meg hát s mielőbb igyekezzünk befejezni az aratást, ne késlekedjünk­­a behordás­­sal, úgyszintén a­­csépléssel sem, mert a termés a legkisebb veszteség­gel csak igy biztosítható. Már aratáskor gondunk legyen a vetéshez szükséges vetőmagra. Erre a célra legjobb mnizatábláinkat hagy­juk meg. Ezek külön aratandók s cséplésüket is külön végezzük és a nyert magot megfelelő tisztitás után őrizzük meg a vetés idejére. Sose fe­ledjük, hogy: ki mit ver, azt arat. A következő évek bővebb aratásá­hoz, amit­ az új ötéves terv előír és feltétlenül elvár tőlünk, ez le­gyen az első­­lépés! Herényi Gyula kürt,­gazd­, felügyelő. Mai kornak megfelelő kiszolgálást a szőlőmu­nkások kooperatívájában A szőlőmunkások ko­o­per­at­í­váj­á­ban Szabados üzletvezető, úgy látszik, nem , értette még mindig meg, hogy a Szov­jet­ Unióban igen fontos az is, hogy a munkásokat az üzletekben türel­mesen, udvariasan szolgálják ki. Több panaszt hallottunk már, hogy Szabados gorombáskodik a­­vevőkkel, sőt meg is lökd ősi őket. Ennek sür­gősen véget kell vetni, ha máskép nem, az üzletvezető leváltásával. H. N.

Next