Vörös Zászló, 1987. július-december (43. évfolyam, 79-156. szám)

1987-07-02 / 79. szám

AZ OKTÓBERI JUBILEUM ELE­Gooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo AMIT VÁLLALT, TELJESÍTI... J­AGER ANDRÁST * a 193. számú gépe­sített talajjavító vállalat kollektívájában és az egész kerületben eddig úgy ismerték, mint kiváló exkavátorkezelőt. Sok évet ledolgozott már erőgépével a kerület kolhozainak és szovházainak mezőin, az alagcsövek lerakásához készített árkokat. Jäger András tökélete­sen elsajátította gépészi szakmáját, a rá bízott mechanizmus minden al­katrészét kiválóan ismeri, ha szükség van rá, el is hárítja az üzemzavart. A gondos karbantartásnak hála, exkavátora nemigen vesztegel. Fáradhatatlan munkájá­val, kiváló eredményeivel Jáger András minden év­ben igazolja, hogy méltó a kommunista munka élen­járója cím viselésére. Fény­képe állandóan látható a talajjavító vállalat dicső­ségtábláján. Az élenjáró gépésznek több ízben mond­tak köszönetet, nyújtották át a vezetőség, a párt- és szakszervezet dicsérő ok­levelét, sokszor részesült pénzjutalomban, kapott értékes ajándékokat. A termelés élenjárója fokozott szocialista fela­jánlást tett a nagy októ­ber 70. évfordulója tiszte­letére, megígérte, hogy az ötéves terv kétévi felada­tát a kitűzött határidőnél két hónappal hamarabb tel­jesíti. Most szorgalmasan munkálkodik, hogy be­csülettel betartsa szavát. A gépesített osztag gép­parkja állandóan új gépek­kel bővül. Nemrég szkre­­pereket kaptunk. Sajnos, kollektívánkban nem volt hozzá szakember. Mité­vők legyünk? Vesztegelje­nek az erőgépek? Szeren­csére nem így történt. Já­ger András és Веса Va­­szil kommunisták az elsők között egyeztek abba bele, hogy az új erőgépeken fognak dolgozni. Ezt dik­tálta nekik kommunista lelkiismeretük! Jáger András gyorsan megtanulta az új földmun­kagép, a szkreper kezelé­sét. Ma már másokat tanít erre. Biztos abban, hogy tanítványaiból tapasztalt földmunkagép-kezelők lesz­nek. Ugyanakkor a kom­munista munka élenjáró­ja nem feledkezett meg felajánlásáról sem. Min­dent megtesz annak érde­kében, hogy új munkavív­mányokkal fogadja október jubileumát. A legutóbbi választá­sokon Jáger Andrást bevá­lasztották a népképviselők kerületi tanácsába. Kiszilj Anatolij, a 193. sz. GEV párt­titkára * — A képen: Jáger András földmunkagép-kezelő. Alekszandrov Borisz felvétele ELFELEDKEZTEK A SZOLGÁLTATÓHÁZRÓL A szovjethatalom évei alatt Zápszony kerületünk egyik legszebb községe lett. Szép lakóházak épül­tek itt, új utcák nyíltak, amelyeket le is aszfaltoz­tak.­­ A falu központjában emelkedik a kétszintes ke­reskedelmi központ, mely­nek részlegein a vásárlók bó áruválasztékot találnak. Van a községben kávézó, étterem is, ahol finom éte­lekkel vendégelik meg a helybeli szakácsok a beté­rőket. Büszkék a tápszonyiak óvodájukra, kultúrházuk­­ra, a helyi Új Élet Kol­hoz kétszintes irodaépü­letére. A falu lakói tevé­kenyen készülnek a nagy október 70 évfordulójára, odaadóan szorgoskodnak­ a gazdaság mezőin és ál­lattenyésztő telepein, tég­lagyárában és konzervgyá­rában. A földművesek a tizenkettedik ötéves terv második esztendeje bő ter­méséért harcolnak, az ál­lattenyésztők nagy fejésát­­lagokat és súlygyarapodást érnek el. De a gazdaság és a köz­ség vezetői megfeledkez­tek a szolgáltatóházról! Pedig azt sürgősen tataroz­ni kell. A tetőn sok a tö­rött cserép, az esővíz lefo­lyik a falakon, befolyik a műhelyekbe. Néhány abla­kon kitört az üveg, a ház­ról pereg a vakolat, az ud­vart benőtte a gyom. A kerületi közszolgálta­tási kombinát vezetőinek, a kolhoz vezetőségének, a falu lakosságának az ok­tóberi jubileumhoz való felkészülés során rendet kell teremteniük a szolgál­tatóház környékén is. Ma már minden nagyobb községben van szolgáltató­ház, ahol pedig nincs, ter­vezik annak építését. A zápszonyi községi tanács végrehajtó bizottsága ta­valy a szomszédos Raraj­nán is gondoskodott ilyen szolgáltatóház létesítéséről. Kár, hogy a meglévő záp­szonyi épület tatarozásával keveset törődnek. Kiss Károly falusi levelezőnk A berehovoi szov HOZUZEM egyik alapvető termelési rész­lege a borpalackozó üzemrész. Festői környe­zetben, parkkal körül­vett területen található. Az üzemrészben 255— 260 ember dolgozik. Négy részlegen főleg márkás borokat palac­koznak. Az idén közel 1 millió 200 ezer dekalitert bocsátanak­ ki. Az üzemrészben, mely­nek vezetője Baloga György, tisztaság van. A falak színe hangulatos, a helyiségek világosak. A technológiai műveletek közel 95 százaléka gépe­sített. A dolgozók mun­káját automaták és fél­automaták, villamos tar­goncák és más korszerű berendezések segítik. Az emberek fehér köpeny­ben, a mai követelmé­nyeknek megfelelő kö­rülmények között dolgoz­nak. Ez vonatkozik a bor elsődleges és másodlagos átdolgozását végző üzem­részekre is. Nyilvánvaló, hogy Szkljarova Vera és Lőrincz Margit, a részlegek vezetői, gondo­san, gazda módjára ügyel­nek a jó munkakörülmé­nyek megteremtésére, az emberek jó hangulatára. Valamivel rosszabb körülmények között dol­goznak a márkás boro­kat palackozó üzemrész­ben, ahol Tiba Ilona a vezető mester. Ennek oka, hogy ahol a palac­kozó vonalat szerelték fel, abban a helyiségben található az edénymosó részleg is. A levegőt megtölti­ a forró víz pá­rája, a­ nedvesség lecsapó­dik a falakon. Az itteni ventillációs rendszer nem biztosítja a helyiségben a megfelelő levegőt. A ve­zetőségnek, a szakszer­vezeti bizottságnak, Ti­ba Ilona vezető mester­nek gondoskodniuk kell az edénymosó részleg el­különítéséről, hatékonyabb ventillációs rendszer fel­szereléséről. És milyen körülmé­nyek között dolgoznak a kisegítő részlegek, töb­bek között a mechanikai műhely, a fűtőház mun­kásai? — Lehetőség szerint mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy ne legyenek lényeges elté­rések a dolgozók munka­­körülményei között — mondja Nagy Valéria, az üzemrészi pártszervezet titkára. A mechanikai műhely, valamint a hőerőgazda­­ság helyiségeiben tiszta­ság van. Ivaszikiv Jenő gépészmérnök és Rokicki János energetikus ébe­ren felügyelnek a mun­kavédelmi előírások be­tartására, rendszeresen tartanak tájékoztatókat. A javítólakatosoknak, gépkezelőknek, fűtőknek biztosítják a munkaruhát és az egyéni munkavédel­mi eszközöket, pihenőszo­bák, zuhanyozók állnak a rendelkezésükre. Két évvel ezelőtt terv­be vették egy új, kor­szerű kétszintes terme­lési épülettömb létesí­tését. Erre az USZSZK Élelmiszeripari Minisz­tériuma már kiutalta a szükséges anyagi eszkö­zöket, elkészült a mű­szaki tervdokumentáció. Ám ahogy a szovhozüzem a kerületi agráripari egyesülés hatáskörébe került, minden abba­maradt. — A problémákat most magunknak kell megol­danunk lehetőségeinktől függően — mondta Maj­­danovics Galina, a ter­melési osztály vezetője. , Probléma, őszintén szólva, akad bőven! A faládák alkalmazásától át kell térniük a kis űr­tartalmú konténerekhez, amelyek jóval előnyöseb­bek a szállításnál. A csomagoló üzemrészben meg kell oldani a vízel­látás, a kézi munka rész­aránya csökkentésének kérdését, villamos beren­dezések, szállítóeszközök, emelők alkalmazása ré­vén. Nem kevésbé fontos felépíteni a teljesen gé­pesített készáruraktárt. — Még egy nagyon fontos dologról szeret­nék szólni — kapcsolódik beszélgetésünkbe Bog­dán Iván, a szovhozüzem igazgatójának ipari ügyek­kel foglalkozó helyette­se. — Azok az épületek, ahol alapvető termelési részlegeink vannak, mű­emlék jellegűek.­­Sajnos, a folyamatos javítómun­kálatokra kiutalt pénz­összeggel mi nem tud­juk azok megfelelő álla­potát biztosítani. Nagy szükség lenne a tetőzet nagyjavítására, fel kelle­ne újítani a külső vako­latot. Ebben az ügyben nemcsak a kerületi agrár­ipari egyesülés, hanem a kerületi építészeti hi­vatal, a kerületi műemlék­­védelmi társaság segít­ségére is számítunk. Reméljük, hogy ezek és az egyéb problémák, melyek a termelés kul­túrájával vannak kapcso­latban, közös erőfeszítés­sel sikeresen megoldód­nak. Balogh Miklós A TERMELÉS MAGAS KULTÚRÁJÁÉRT­­ооооооофооооооооофоооос NAGY KONTRASZTOK NÉLKÜL ♦ 2. Oldal >0000000000000000000000000000000000000 FARADHA­TATLANUL DOLGOZNAK gyárunk 1. sz. és 2. sz. üzemrészének dolgozói Györke Szabolcs és Kricki Rozália vezető mester irá­nyításával. Mindkét üzem­rész kollektívája a terme­lési grafikon megelőzésével tevékenykedik. A nagy októberi szocia­lista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére ki­bontakoztatott munkaver­seny ütemének fokozására mozgósítják a konzervgyár­tók kollektíváját a párt KB júniusi plénumának döntő fontosságú határoza­tai is. Simon Tibor, a konzervgyár terv­osztályának vezetője KI A LEGJOBB A SZAKMÁBAN? E jelszó jegyében már többször versenyeztünk, ám legutóbb úgy döntöttünk, hogy több mesterség kép­viselőjét vonjuk be. A versenyt szabadnapon bo­nyolítottuk le, hogy ezzel ne hátráltassuk a termelő­­munkát. Meghívtuk a mű­szaki részleg technológu­sait, ellenőreit, az üzemré­szek és részlegek vezetőit. Az esztergályosok, ma­rósok és hegesztők között két szakaszban bonyolítot­ták le a szakmai vetél­kedőt. Először elméleti tu­dásukról kellett számot ad­niuk. A kérdések érintették a termelés technológiai fo­lyamatait, a biztonsági előírásokat, a műszaki raj­zok leolvasását stb. A második szakaszban meg kellett munkálni egy­­egy alkatrészt, összeszerel­ni egy-egy vonalat, stb. Annak érdekében, hogy a verseny minél több hasz­not hajtson, a részvevőket két korcsoportba soroltuk. Az elsőbe a 30 évnél fia­talabbak, a másodikba pe­dig az ennél idősebbek ke­rültek. Említésre méltó, hogy a versenyzők többsé­ge alapos tudásról, nagy­fokú szakmai képzettség­ről tett tanúbizonyságot mind az első, mind a má­sodik szakaszban. A verseny győztesei let­tek: a fiatal esztergályo­sok között Bacskó Tibor és Naskó Mihály, a 4. sz. üzemrész szerszámkészítő részlegének dolgozói; a veteránok között kitűntek Szécsi Csaba, Kopta Pál, Gödi István. A marósok között Feny­vesi László és Kiss István, a hegesztők között Taraszov Vlagyimir és Ricu Lajos lettek a győzte­sek. Az eredményhirdetést megelőzően a verseny rész­vevői előtt felszólalt Pav­­lova Valentyina, a válla­lat pártszervezetének titká­ra. Nagy taps közepette nyújtották át a verseny legjobbjainak az oklevele­ket, a szakma legjobbja címet bizonyító igazolást, a pénzjutalmakat. Gyárunk különböző üzem­részeiben számos szakma képviselői szorgoskodnak. A szakmai tudás, az isme­retek és készségek bővíté­se a kiváló minőségű ter­mékek előállításának alap­­feltétele. Ezért az ilyen üzemi szakmai vetélkedő­ket még tovább fogjuk tö­kéletesíteni. Kadacsigov Szergej, a diagnosztikai és ga­­rázsberendezé­s­e­k­e­t gyártó kísérleti üzem szakszervezeti bizott­ságának elnöke • — A képen. Fenyvesi Lász­ló, a diagnosztikai és ga­rázsberendezéseket gyártó kísérleti üzem marash. az üzemben megrendezett szakmai vetélkedő győzte­­se. Pipik Mihály felvétele KÖNYV A BRIGÁD­­MÓDSZERRŐL Az erdőgazdaságok, a famegmunkáló ipar veze­tőinek és szakembereinek kiskönyvtára A brigádmód­szer léptei című könyvso­rozat újabb kiadványával gazdagodhat. Nemrég a köztársasági Népek Ba­rátsága Rendjeles Kárpá­ti Kiadó gondozásában megjelent »A brigádmód­szer — becsületes munka« című könyv (a kiadásért felel Cigilik 1.). A köny­vet Cékos M. lektorálta. A könyvben a Zakarpat­­lesz, a Prikarpatlesz ter­melési egyesülések és a Csernovci Erdőipari Egye­sülés szakemberei osztják meg a munka szervezése és ösztönzése haladó mód­szereinek meghonosítása te­rén szerzett tapasztalatai­kat. Ezért nemcsak a faipar szakemberei számára hasz­nos kiadvány, hanem a bri­gádmódszer bevezetését tervező más népgazdasági szakemberek számára is. Behm­ K., a Kárpáti Kiadó szer­kesztője VÖRÖS ZÁSZLÓ 0 000000000000000000000000 :1987. július 2., csütörtök

Next