Beregi Hírlap, 2001. január-június (57. évfolyam, 1-49. szám)
2001-01-06 / 1-2. szám
HÍRLAP Főszerkesztő: ZUBÁNICS LÁSZLÓ A kiadásért felel: MESTER MAGDA főszerkesztő-helyettes Szerkesztőbizottság: Balogh Irén Zahrijcsuk Pavlo Markitán Volodimir Balla Antónia LAPALAPÍTÓK: a Beregszászi Járási Tanács, a járási állami közigazgatási hivatal, a szerkesztőségi kollektíva. Címünk és telefonszámaink: 90200. Beregszász, Munkácsi út 3. Főposta, Pf.: 253. Főszerkesztő: 2-44-46. Magyar kiadás: 2-33-05. Ukrán kiadás: 2-21-43. Könyvelőség: 2-31-54. Fax: 2-33-05 Regisztrálási szám: ZT 89.Kelt: 1996. IV. 24. Ukrajna Agráripari Bank Uagvári Igazgatósága Kód 02472677 MFO 312141 számlaszám: 26005325007001 Rendelésszám: ■"IS . Index: 61813. " Az újság magyar és ukrán nyelven hetente egyszer, szombaton két lapszámmal jelenik meg. Számítógépes szedés a szerkesztőségben történik. Számítógépes tördelés: Fenyvesi Piroska Nyomdai kivitelezés: Debreczeni Dezső és Bocskor Albert Megjelenik magyar nyelven 1 Q1 , 0 példányban, ukrán nyelven 0 példányban. A nyomás minőségéért a nyomda felel. Készült a Beregszászi Járási Nyomdában. 90200. Beregszász, I. Rákóczi Ferenc tér 1. Ofszetnyomás, 2 nyomdai ív. "Пісник Ííejeiilcfunu" Засновники: Берегівська районна Рада, раґідержадміністрація та редакція газети. A címünkre beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaadását, levélben történő megválaszolását, valamint más szervezetekhez, intézményekhez való továbbítását nem vállaljuk. A publikációkban közölt tényekért és véleményekért minden esetben a szerző, illetve a reklám megrendelője viseli a felelősséget. A szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet a lapban közölt publikációkkal. Figyelem, szavalóverseny! A Beregidéki Magyar Kulturális Szövetség oktatási munkabizottsága 2001. február 16-án, pénteken tartja hagyományos, Győry Dezső nevével fémjelzett vers- és prózamondó versenyét, amely egyben előválogató is a Beregi Ünnepi Hét keretében lebonyolításra kerülő Kovács Vilmos Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyre. A csoportok besorolása: 8-tól 12 éves korig alsó korcsoport, 13-tól 16 évesig középső korcsoport, 16 éves kortól korhatár nélkül a felső korcsoport. A versenyzők a pedagógus-továbbképző intézet beregszászi fiókintézetében (Beregszász, Munkácsi út 6. sz., a közigazgatási hivatal épületében működik) Kádár Rozáliánál jelenthetik be részvételi szándékukat. Korcsoportonként minden tanintézetből maximum 2 fő jelentkezhet. A versenyről további részleteket lapunk következő számában olvashatnak. Szervezők ’ V. * 2. oldal Mit hagyjunk a régi évezredben, mit tartsunk meg az újban? Még meg sem szokta a kezünk, agyunk a 2000. év írását, s már itt van 2001. Olyan gyorsan szállt el a huszadik század utolsó esztendeje, hogy feleszmélni is alig volt időnk. Vajon a korral haladva még gyorsabban repül majd az idő? A tudósok paradigmaváltásról is beszélnek, nevezetesen arról, hogy nem egyszerűen egy új évezredet kezdtünk el, hanem egy új korszakot is az emberiség fejlődésében, egy olyan korszakot, amelyre nem a műszaki haladás lesz a jellemző, hanem az emberi tudat fejlődése, kiteljesedése. Meg kell javulnia az emberiségnek, ha nem akarja elpusztítani önmagát. El kell hagynunk régi beidegződött szokásainkat, s végre-valahára hallgatnunk kell az írásra: csak azt tegyük embertársainkkal, amit szeretnénk, hogy velünk is tegyenek. Kétezer év kevés volt ennek a gondolatnak a megértésére, elfogadására, betartására. Na de itt az új évezred, talán ezúttal sikerül... Legalábbis abban az esetben, ha egy pár kacatot nem hozunk magunkkal. Hogy mik is ezek a kacatok? Hát van egy jó pár, amit szívesen odahagynánk a második évezrednek. S első helyen említeném a hivatalokat, amelyek ellen annak idején már Shakespeare is kikelt (lásd a Hamlet monológját “a hivatalok packázásai”-ról). S hogy e dolog korántsem szubjektív észrevétel, alább be is bizonyítom: íme, itt van előttem egy kérdőív, amelyet egy herszoni civil szervezet küldött szét. A 15. pontjában arról érdeklődik, milyen nehézségek fordulnak elő egy civil szervezet életében, első helyen említve meg az állami hivatalnokokat. (Második helyen a jogvédelmi szervek, harmadikon a hírközlési szervek (!) szerepelnek). Ha már ők is így tudják?! Nos, a hivatalnoki kar bizony nem szolgál rá a dicséretünkre. Lehet, hogy nem ők a hibásak, hanem a rendszer, amely őket immár kétezer esztendeje (vagy még több?) létrehozta. Csodálatos dolog ez: amint egy karosszék megtalálja a hozzá tartozó hivatalnokot, az mindjárt “beilleszkedik” az évezredes hagyományok keretébe. S nem számít, hogy milyen a profilja (egészségügy, számvitel, aktagyártó stb.), egyaránt alkalmas a polgárok életének megkeserítésére. Szeretnék most az év utolsó napjain megtörtént esetekből egy csokorra valót átnyújtani. Sorban állunk a gázszámlák befizetése miatt az erre illetékes Hivatalban. S közben konstatálom: mégiscsak rendes polgárai vagyunk a hazának, hisz nem akarunk adóssággal átmenni az új évezredbe. Még akkor sem, ha munkaidőnk kárára megy a sorbanállás, mert hisz nem tartunk még ott, hogy a hivatalos munkaidőn túl fogadjanak bennünket a Hivatalok. A sor lassan halad, mert minden második honpolgárnál “probléma” van: rosszul olvasták le a gázórát, nem jól számfejtették a szubvenciót stb., stb. A számla kiírása minden egyes esetben elmarad, de zamatos megjegyzésekből annál több hangzik el. De türelmes a nép, mert megszokta, s még örülhetünk is, hisz gondoltak a sorban állókra a “gazdik", egy hatalmas kályha ontja a meleget (szék vagy valami más ülőhely persze nincs). Meg aztán van rá mód várakozás közben, hogy rég látott ismerősökkel is szót váltsunk, akiket hozzánk hasonlóan a honpolgári buzgalom vezetett ide. Egyik ismerősöm közölte, hogy nem ok a méltatlankodásra e sorban állás, vele cifrább dolog esett meg aznap. S már meséli is: egy barátja számára ment vért adni a kórház vérátömlesztő állomására. Tortúrája azzal kezdődött, hogy senki nem akart szóba állni vele. Ahányszor kinyitotta a száját, hogy elmondja, miért is jött, azt mondták neki: forduljon a főorvoshoz. Miután már többszöri kísérlete is sikertelennek bizonyult, türelmes várakozásba kezdett. Telt-múlt az idő, elfogytak a kliensek, de rá senki ügyet sem vetett. Végre bátorkodott a főorvoshoz fordulni, aki méltóztatott szóba állni vele, megkérdezve, mi is a gondja. “Vért jöttem adni X. Y.-nak”. Akkor miért hozzám jött? - így a doktor úr, s elküldte az ápolónőhöz. Itt újabb meglepetésben volt része: “Ha vért akar adni - kapta az utasítást -, menjen a gyógyszertárba és vásárolja meg a hozzá való felszerelést". Megkapta a listát 10 hrivnya 50 kopijkára. Megfordult a fejében, hogy ezt reggel is elintézhette volna, de szó nélkül ment, fizetett (a jódot, a kötszert s más miegyebet nem is kellett átvennie, mert mint kiderült, azt egyenesen a vérátömlesztőbe vitték, azaz nem adják kézbe, mert ez a rend!). Visszament a vérátömlesztő állomásra, leadta a vért, és már mehetett is haza. Egy fél napjába került az emberbaráti cselekedet és cirka 10,5 hrivnyájába. Számomra elképesztő az egészségügy eme bürokratizálódása. Nos, az ilyen dolgokat szeretném a múlt századnak hagyni. S megtartani mindennek dacára a másokon való segíteni akarás készségét. BALOGH IRÉN Petőfi Sándor születésnapjára emlékeztek a BMKSZ tagjai Január 1-jén Beregszászban több száz ember gyűlt össze a Petőfi emléktáblánál azon az ünnepségen, amelyet a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség, illetve a Petőfi Nyugdíjasklub szervezett Petőfi Sándor 178. születésnapjának méltatására. Az emléktáblánál a nyugdíjasklub kórusa Petőfi megzenésített verseiből adott műsort Ezután az ünneplők a költő szobrához vonultak, ahol Pirigyi Béla, a BMKSZ elnöke megnyitó szavai után Seres Tímea, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház színésze, illetve Henkel Beatrix, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola diákja irodalmi összeállítással méltatta Petőfi munkásságát. Végezetül dr. Balogh József, a BMKSZ választmányi tagja szólt a költő életútjáról. A rendezvény végén az egybegyűltek elénekelték a Szózatot. F.M. BEREGI HÍRLAP Az turisztikai Hivatal tajékoztatója a mezőgazdasági vállalatok és háztáji gazdaságok jószágállományának összeírásáról 2001. január 1 -jétől az állami statisztikai szervek dolgozói Ukrajna Miniszteri Kabinetje 2000. április 12-én kelt, 169 p. sz. rendeletének megfelelően megkezdik a mezőgazdasági vállalatok és háztáji gazdaságok jószágállományának összeírását. A háztáji gazdaságokban ezeket a munkálatokat 2000. december 25-e és 2001 .január 15-e között fogják lebonyolítani, a falvakban ezeket a feladatokat a községi tanácsok dolgozói, míg a városokon a statisztikai hivatalok által speciálisan erre a célra kijelölt nyilvántartó dolgozók fogják elvégezni. A jószágállomány összeírásában aktív részt tesznek majd az állategészségügyi szolgálat dolgozói is. Szeretnénk leszögezni, hogy a jószágállomány összeírása nem új feladat, hiszen ezt már évtizedek óta rendszeresen elvégzik: a falusi környezetben minden évben nyilvántartásba veszik a jószágállományt, bizonyos időszakokban pedig évente kétszer is. Ugyanakkor a városokon a jószágállomány összeírását ötévente ejtik meg, ez utoljára 1996. január 1-jén került lebonyolításra. A jószágállomány összeírása szerves része a 2000-ben világszerte elvégzett mezőgazdasági összeírásnak, amelyben részt vesz a világ majdnem minden országa. Ez az akció az ENSZ élelmezési-mezőgazdasági világszervezetének égisze alatt zajlik. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a jószágállomány összeírása kizárólag statisztikai nyilvántartási okokból zajlik és legfőbb célja az, hogy hiteles adatokat kapjanak a jószágállomány valós mennyiségéről és annak kor szerinti összetételéről. Ezekre az adatokra azért van szükség, hogy felmérjék az állattenyésztési termékek termelésének terjedelmét minden egyes országban, lehetőséget kapjanak az séhez és lebonyolításához, kijelöljék a szükséges állatvédelem módszereit és végeredményben az ország állattenyésztési politikájának fő irányvonalait, valamint a gazdasági elemzésen alapuló élelmezési biztonság garantálását és az állattenyésztés fejlődésének tendenciáit. Az agrárszektor reformja szükségessé tette a háztáji gazdaságoknak a mezőgazdasági termékek előállításában betöltött szerepe növelését, hiszen eze a gazdaságok állítják elő a mezőgazdasági össztermék 60 százalékát és az állattenyésztési termékek közel 70 százalékát. Éppen ezért a statisztikai hivatalok által havonta lebonyolításra kerülő mezőgazdasági terelés mértéke mutatói elemzésének jelentős szerepe van. Az elmúlt esztendő 11 hónapja alatt a lakosság gazdaságaiban 1,6 millió tonna húst állítottak elő élősúlyban (az össztermelés 71 százaléka). 8,4 millió tonna tejet (71%), 5,4 milliárd darab tojást (67%) termeltek. A 2000. december elejei adatok szerint a háztáji gazdaságokban 4,2 millió darab szarvasmarhát (az összlétszám 45 százaléka), ezen belül 3 millió tehenet (62%), illetve 6 millió sertést (70%), 104,6 millió darab szárnyast (81%) tartanak. Itt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy míg a mezőgazdasági vállalatoknál állandóan csökken az állattenyésztési termékek termelésének mértéke, valamint a jószágállomány, addig a lakossági háztáji gazdaságokban e mutatók terén pozitív tendencia tapasztalható. Tehát a lakossági háztáji gazdaságok jelentősen befolyásolják az ország mezőgazdaságában uralkodó állapotokat és az élelmezési piac konjunktúráját. Ezért ahhoz, hogy reális képet kapjunk az állattenyésztés helyzetéről, rendkívül fontos, hogy , objektív adatokkal rendelkezzünk a lakosság háztáji gazdaságaira vonatkozóan. Ezeket az adatokat pedig csak a jószágállomány összeírása közben kaphatjuk meg. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy az utóbbi évtizedekben a statisztikai hivatalok által lebonyolított jószágállományösszeírás közben felvett adatok sohasem szolgáltak alapjául az állampolgárok megadóztatásának. Az adóügyi szerveknek semmilyen közük nincs a jószág összeírásához. Erről biztosította a lakosságot az Interfax-Ukraina hírügynökségen keresztül Olekszij Sitija, az Állami Adóhivatal elnökének első helyettese, aki kijelentette, hogy nem áll szándékukban bevezetni a háztáji gazdaságok — így a jószágállomány vagy a gyümölcsösök — megadóztatását. Meggyőző például szolgálhat az 1998-ban lebonyolított sokéves ültetvények összeírása. Ugyanis akkor is szárnyra kaptak olyan rémhírek, hogy az összeírást újabb adó bevezetése fogja követni. De mint tudjuk, ez nem így történt, az összeírás során kapott adatokat kizárólag statisztikai célokra használták fel. Ukrajna “Az állami statisztikáról” szóló törvénye 21. cikkelyének megfelelően az összes elsődleges információ, amelyet az összeírások során gyűjtenek össze, nem nyilvános, nem kerül terjesztésre és kizárólag statisztikai célokra használható fel. A 2000. július 13-án elfogadott törvény új szerkesztése jogot ad arra, hogy az állami statisztikai megfigyelések alatt a jószág összeírásában részt vevő statisztikai hivatalok dolgozói, valamint azok ideiglenes alkalmazottai felkereshessék az állampolgárokat, azaz megtekintsék a gazdasági épületeket, földrészlegeket. Ugyanakkor szeretnénk kiemelni, hogy az állami statisztikai hivatalok csakis önkéntes alapon fogják kikérdezni a háztáji gazdaságok tulajdonosait a meglévő jószágállományról. Számításba véve a jószágállomány összeírásának fontosságát, az Állami Statisztikai Hivatal felkéri mindazon alkalmazottakat, akik részt fognak venni e munkálatban, valamint a háztáji gazdaságok tulajdonosait, hogy megértéssel fogadják és kellő felelősséggel viszonyuljanak ehhez az akcióhoz, támogassák annak lebonyolítását, hogy objektív adatokat kapjunk az országunkban meglévő jószágállományról. Ukrajna Állami Statisztikai Hivatala 2001. január 6., szombat)