Vörös Zászló, 1958. január (7. évfolyam, 3-25. szám)

1958-01-05 / 3. szám

Ahol művelődnek, szórakoznak a dolgozók Ébredezik a város, kinépesednek az utcák, felzúgnak a gépek az üzemekben. Kinyitja kapuját a maros­vásárhelyi Szaktanács Művelődési Háza is. A kora délelőtti óráktól késő estig pezsgő kulturális tevékenység zajlik itt. Ifjak, idősebbek százai jönnek ide művelődni, szórakozni. Ma már nehéz lenne olyan dolgozót találni a városban, aki ne tudná, merre is van a szakszervezetek megszépült, korsze­rűen berendezett Művelődési Háza, s aki nem ismerné jelentőségét. Ha valaki rég nem járt itt, annak bizony van mit néznie. Az újonnan lefestett falak, ajtók, ablakok, a ki­függesztett fényképfelvételek, a ra­gyogó tisztaságú folyosók, az ablakok krémszínű függönyei a fényes csil­lárok, mind azt a törekvést igazol­ják, hogy jól érezze itt magát min­den látogató. E­lső alkalommal nehéz eldönteni, hova is nézzen be az ember, mit is látogasson meg először. Mert van miben válogatni. Kinek ne lenne kedvére tanárok, orvosok, egykor il­legalitásban dolgozó elvtársak elő­adásait meghallgatni, beszélgetni, vi­tatkozni, művelődni? Kevés olyan marosvásárhelyi munkás van, akit ne érdekelne az, hogy ötven évvel ez­előtt hogyan is éltek a város dolgo­zói, vagy hogyan lesz szövet a föld­gázból. S ha talán mindez még nem lenne elég, akkor ott vannak a kü­lönféle szakkörök, ahol fúrni, faragni, szórakozva lehet szakmát tanulni, ki­­nek-kinek kedve szerint. Csupán egy év telt el azóta, hogy a Művelődési Ház megnyitotta kapuit s a dolgozók művelődésének, szórakoztatásának szolgálatába állt. Egy év! Mily kevés idő még egy ember életében is, hát még egy ilyen intézmény történeté­ben. Mégis bátran állíthatjuk, hogy e rövid idő alatt is igen nagy utat tett meg. Az új bútorral, süppedő szőnyeg­gel ellátott teremben eddig több m­ínt 11.000 résztvevő előtt több mint száz­ötven különféle előadást tartottak. A gazdasági, szakszervezeti, egészség­­ügyi és egyéb témájú előadások mel­lett tartanak rendszeresen könyvis­mertetőket is. Ilyen alkalmakkor a világirodalom legértékesebb műveivel ismerkednek meg a dolgozók. És amíg az egyik teremben könyv­ismertetőt tartanak, addig fönn az emeleten, egy másik szobában Bartók Béla, Glinka életével, és munkássá­gával ismerkedhetnek meg a jelen­lévők. A folyosókon csend, nyugalom ho­nol. De bent a termekben eleven alkotó munka folyik. Az előadók szavai nyomán bővül, gazdagodik a résztvevők ismerete. Asztalosokkal, kereskedelmi alkalmazottakkal, tímá­rokkal, szabókkal, öntőkkel, tisztvise­lőkkel, aktivistákkal, egyszerű házi­asszonyokkal népesednek be nap mint nap a Művelődési Ház termei. A hallgatóság soraiban ugyancsak szép számmal látunk fiatal lányokat, fiatalembereket is. Hogy mi érdekli az ifjakat? Inkább a repülőmodellező, rádió és fotóamatőr, valamint irodal­mi, sakk, turisztikai, művészeti körök" vonzzák az ifjakat. Minden szakkör­nek sok látogatója van, de a legtöb­ben mégis a repülőmodellezést ked­velik, ahol Hints Ottó tanár vezeté­sével dolgoznak. Láttam örömtől sugárzó arcú ifjút, amint óvatos kézzel elindította első útjára lehelletkönnyű modelljét. Elnézegettem a rádióamatőrök mun­káját s hallottam Tordai Albert, Bar­na Gyula, Péter Károly üzemi mun­kásokról, akik itt sajátították el a rádiószerkesztés alapismereteit s uj­jaik alatt már bátran kattog a távi­róleadó. Gyönyörködtünk a fotóama­tőrök készítette fényképekben, s fi­gyelemmel kísértük a sakkozók izgal­mas csatáit. De nem kevesebb öröm­mel hallgattuk végig a turisztikai kör tagjainak szovátai, hévízi, vagy éppen egyes női élményeit. Az egyik terem ajtaja mögül ének­szó szűrődik ki. Férfiak énekel­nek. Ajkukról újabb és újabb dalok csendülnek fel. A másik teremben a magyar színjátszók próbálnak, úgy hírlik, hogy rövidesen megalakul a román színjátszó csoport is. Oldalakat lehetne írni a zeneóvoda fiatal tehetségeiről, a ritmika és ba­lettkor művészi hajlamú gyermekeiről és szüleik öröméről. Számuk megha­ladja már a 200-at. Sokat lehetne ír­ni a gazdag, korszerűen berendezett könyvtárról, ahol ma már közel 8000 kötet különféle könyv áll a dolgozók rendelkezésére, azonkívül sok újság, folyóirat. S ha mindezt elmondottuk, vajon teljes képet adtunk-e a maros­­vásárhelyi Művelődési Ház tevékeny­ségéről? Vajon mindenről szóltunk? Nem mondhatnánk. Hiszen hol van még a román és magyar irodalmi­kor, melynek ma már egyre több tagja van? Nem szóltunk semmit még a korszerű vetítő berendezéssel felszerelt tágas moziteremről, ahol naponta rendszeresen tartanak elő­adásokat." S vajon helyes lenne-e az, ha nem tennénk szóvá, hogy a Művelődési Ház munkájában is akad még javí­tani való? Egy-egy előadó néha kés­ve érkezik s így előfordul, hogy egy­két türelmetlenebb résztvevő eltávo­zik. Szólni kellene a TKTT, az AR­­LUS, a városi IMSZ bizottságról és a többi szervezetekről, Mészáros elv­társról, a Művelődési Ház kultúrigaz­­gatójáról, akik odaadással dolgoztak eddig is. Vagy szólni kellene az írószövetségről, a képzőművészekről, a Filharmóniáról, ahonnan bizony több támogatást várnak a dolgozók Késő estére jár már az idő, ami­kor lassan elnéptelenedik a Mű­velődési Ház. A termekre sötétség borul, s a kapuban a munkások, isme­rősök, barátok ezzel vesznek búcsút egymástól. Holnap este ismét itt ta­lálkozunk. TŐKÉS TIBOR Levelezőink írják Htfvid számvetés Ha valaki tíz év után most­ láto­gat el a marosvásárhelyi fűtőházhoz, ámulva látja, hogy mire volt képes e rövid évtized alatt ez a munkakö­zösség. A fasisztáik által lerombolt, teljesen tönkretett fűtőházat újjáépí­tették s ezenkívül egy teljesen új műhelyt, korszerű széntárolót, telje­sen új kazánházat és megfelelő tel­jesítő képességű tartállyal ellátott új kútházat építettek. Megváltozott a fűtőház belső ké­pe is. A gépi berendezéseket korsze­rűsítették: három új Ranghet József esztergapadot, egy új légkalapácsot és két új fúrógépet szereltek fel. Nem beszélve a két, szintén korsze­rűen felszerelt fürdőről és mosdóról, melyek bármilyen időszakban meleg vízzel állnak a dolgozók rendelkezé­sére. A fűtőház dolgozóinak a termelé­kenység emelése, a munkakörülmé­nyek javításáért kifejtett erőfeszíté­sek (újítások, ésszerűsítések) is ered­ménnyel jártak. Sikerült egy min­den követelménynek megfelelő, vil­lamos erővel működő, korszerű moz­dony mosodát létrehozniuk, amely, amellett, hogy meggyorsítja, mégis könnyíti a munkát. Ugyanakkor a mozdonyok begyújtásához három gázbegyűjtő felszerelést készítettek, mellyel nagy mennyiségű tűzifát ta­karítanak meg. Nem kevésbé jelentős azonban az a tény sem, hogy az ifjú dolgozók részére tízágyas lakószobát, a moz­donyon utazó személyzet részére pe­dig szintén tízá­gyas vendégszobát rendeztek be. A dolgozók munka iránti új maga­tartásáról beszél az is, hogy az el­múlt tíz év alatt — alkalmazva a jól bevált szovjet és hazai munka­módszereket — 15 millió lej értékű tüzelőanyagot takarítottak meg, ami nemzetgazdasági szempontból igen nagy jelentőségű eredmény. Az elmúlt napokban tartott ünnepi ülésen fűtőházunk dolgozói büszke­séggel vették számba eredményeiket s vállalták, hogy ebben az évben fokozottabb erővel, még szebb mun­kasikerek kivívására törekednek. MARTINA LUDOVIC, a fűtőház dolgozója A tények bizonysága Talán soha sem volt olyan lelkes hangulatú közgyűlése a dálnoki kol­lektivistáknak, mint legutóbb, amikor a­z 1957-es év eredményeit vették­­számba. Feszült várakozás előzte "meg a gazdaság elnökének szavait, aki a vezető tanács beszámolóját ismertetve bejelentette, hogy gaboná­ból 9 kg jut egy munkaegységre s ezenkívül cukor, széna, szalma, zöld­ség, egyéb termények és pénz. Ha­talmas taps és éljenzés követte a be­jelentést. Ez az első esztendő a gazdaság megalakulása óta, hogy ilyen szépen jövedelmezett a közös munka. A ta­gok most látták csak be, hogy ez minden esztendőben így lehetett vol­na, ha eddig is mindnyájan maguké­nak tekintik a gazdaságot, s becsü­letesen megdolgozzák a jól termő föl­deket. Hogy csak egy példát említsünk a sok boldog család közül, elmondjuk, hogy Boér András családja, mely 784 munkaegységet teljesített, 7056 kg gabonát, (búza, rozs, árpa, zab, kukorica), 6828 kg burgonyát, 5488 kg lucernát, herét és szénát, 4704 kg szalmát, 23,52 kg cukrot, 3136 lejt, ezenkívül zöldséget és egyebe­ket kapott. Hasonlóan részesedett Dobra Ignác, Csekme Boldizsár s minden kollektivista, aki becsülete­sen dolgozott. Ha jövedelmüket ösz­­szehasonlítjuk egy négyhektáros ma­gángazdáéval, az övék jóval többnek bizonyul. * A dalnokhoz tartozó Albis faluban már 1953 óta működik társas gazda­ság, mégpedig igen szép eredmény­nyel. Minden munkát közösen végez­nek, de hiba volt, hogy elzárk­óztak az új tagok felvétele elől. A rajoni pártbizottság irányításával azon­an a községi pártbizottság számos agi­tátort készített fel, akik fáradsá­gt nem ismerve, eredményes felvilágosí­­tó munkát végeznek a falu gazdái között. A helybeli kommunisták, mint Kos­ath Péter, Mihály István, Bart­­ha Károly és mások azzal kezdték agitációs munkájukat, hogy beléptek a társas gazdaságba, így tett Bőd Géza, az IMSZ bizottság titkára is. A társas gazdaság taglétszáma 27-re növekedett s ezenkívül igen sokan, (több m­int 40-en) kérik egy másik társas gazdaság megalakítá­sát. PÁLL ANTAL, a községi pártbizottság titkára A Kultúrpalota nagytermében ja­nuár 5-én, a­oelután IsiSC1 órakor UTOLSÓ VONAT. Este 8 órakor: UTOLSÓ VONAT. ★ Az Egészségügyi Nevelési Házban Bartók Béla utca 1 szám (emelet) ja­nuár 5-én, délelőtt 11 órakor dr. Bige Imre klinikai főorvos tart előadást a méhrákról és megelőzéséről. Mozi Haladás filmszínház: Félrejáró Sa­lamon (román film). Vörös Lobogó filmszínház: Egy kü­lönös nyár. Munkásmozgó: Husz János Nagy kerülő — kis földhányás körül Közismert a marosvásárhelyi közüzemek. Közismertek tevékenysé­gének különböző ágai. Azonban megtörténik, hogy a különböző ágak kö­zül némelyek összegabalyodnak. S ilyenkor történnek az olyan esetek, mint amilyent Kiss Zoltán besei lakás mondott el szerkesztőségünk egyik munkatársának. Az autóbuszjáratról és a vízvezetékszerelésről van szó. Konkrétab­ban: a besei autóbuszjáratról és a Szabadi útról Bese felé letérő, a sza­bók szövetkezete és a villanyüzem garázsa közötti szakaszon történő vizcsőlefektetésről. Az autóbusz, amíg meg nem kezdték a vízszerelést, szép csendesen, közmegelégedésre közlekedett a jólkövezett Szabadi úton. Történt azon­ban, hogy az említett útszakaszon megjelentek a közüzemek vízszerelői. Ettől kezdve megszűnt a közmegelégedés és az autóbusz Szentkirály felé hatalmasat kerülve, kimondhatatlanul rossz úton ért el Beséig. Erre eddig még találhatnánk magyarázatot. Azonban a Besébe gyalog járók azt tapasztalták, hogy az autóbusz akadálya egy alig egy méteres földhányás, amit kevés jó akarattal rövid idő alatt egy ember is ellapátolhatna. Mindezekkel kapcsolatban elhangzott néhány vélemény is. AZ UTASOK: Egy ilyen semmiség miatt miért kell nekünk akkorát kerülnük? Hiszen ezzel romlik a kocsi is és ráadásul több üzemanyagot fogyaszt. A GÉPKOCSIVEZETŐ: Hogy el lehetne lapátolni azt a földet? Igen, el lehetne. Lapátolják el. Én nem tiltom meg senkinek... A KÖZÜZEMEK VEZETŐSÉGE: ...(még nem nyilatkozott. Pedig jó néhány olvasónk és mi is kiváncsiak lennénk rá!) P. D. A Vörös Zászló szerkesztősége köszönetét fejezi ki tartományunk üzemeinek, gyárainak, intézményei­nek, valamint egyes olvasóinak a szívélyes újévi jókívánságokért és ezúttal is újabb sikereket kíván a szocializmus építésében. JÓL KEZDIK AZ ÉVET a Sasar­i bányászok. Az első váltás termelése az új év első munkanapján 15 tonná­val túlhaladta az előirányzott tervet. FÉNYKÉPÉT KÉSZTETI A FÖLDRŐL — szzhúsz méter ma­gasságból — egy szovjet meteoro­lógiai rakétában elhelyeze­t önműkö­dő fényképezőgép A képen jól kive­hető a Föld görbülete. ÚJABB STÚDIÓVAL gazdagodott a szovjet filmgyártás. A Krím félszi­get napsugaros tájai már rég von­zották a filmezőket. A jaltai filmköz­­pontot most stúdióvá alakították. Az új filmstúdió első a­kotása Arkadij Gajdar Kte­onai­­kok című novellá­ja nyomán készül. 2,7 MILLIÁRD EMBER él a fői­dőn, a legújabb statisztikai adatok szerint. Az emberiség egy esztendő alatt 45 millióval szaporodott és szakemberek véleménye szerint 2000- ben a Föld összlakosságának szá­ma eléri a hatmilliárdot. A NAPOKBAN új-őstörténeti-osz­­tállyal bővült a konstancai múzeum. A több mint kétezer kiállított tárgy között számos unikum is szerepel. AZ ÉSZAKI-TENGEREN dühöngő viharban elsüllyedt az 1190 torsa­s­zarva angol tehergőzös. MEGÉRKEZETT HAZÁNKBA Ma­ria Luisa Anido híres argentin gi­tárénekesnő. Bukarestben, majd pe­dig hazánk néhány városában lép fel. A VILÁG LEGMAGASABB fém­tornyának, egy 328 méter magas te­levíziós toronynak az építését kezd­ték meg Tokióban. Magassága még a párizsi Eiffel toronyét is megha­ladja.­­ Százkilométeres ker­etben teszi majd lehetővé a tetevró- adás vételt. A Román Rádió I. műsora. 5.00: Hírek. 5.10—6.00: Román népzene. 6.00: Hírek. 6.15: Dalok. 6.35: Román népzene. 6.45: Szórakoztató zene. 7.00: Hírek. 7.10: Jó reggelt, gyerekek! 7.40: Román népdalok. 8.10: Dalok. 9.15: Dobrudzsai népdalok. 9.30: Iskolatár­sak. 10.00: Bergamasque svitt. 10-20: Esztrádhangverseny. 11.00: Hírek. 11.03: Operaközvetítés Puccini: Bo­hémélet. 13.00: Hírek. 13.05: A ko­lozsvári Infrafirea népi zenekar ját­szik. 13.30: Olvassunk együtt. 13.45: Dalok a hazáról. 14.00: Esztrádzene. 14.30: Vízállásjelentés. 14.45: Román népzene. 15.00: Hírek. 15.05: Román kórusművek. 15.45: Könnyűzene. 16.00: Mozart műveiből. 16.45: Szórakozta­tó zene. 17.00: Hírek. 17.25: Mesék. 17.55: A hét dala. 18.10: Zenei kró­nika. 18.20: A főváros hangverseny­­termeiből. 19.00: Hírek. 19.05: A világ ifjúsága a békéről dalol. 19.30: Zene. 19.55: Jó éjszakát, gyerekek! 20.00: Hírek. 20.15: Könnyűzene. 20.45: Rá­dióriport. 21.00: Népzene hangver­seny. 21.30: Operettzene. 22.00: Hírek. sport. 22.30: A nép a román zenei alkotásokban. 23.20: Éjjeli hangver­seny. 23.25—23.55: Hírek. A Román Rádió II. műsora. 14.00: Hírek. 14.03: Népdalok. 14.30: Szép vagy hazám. 15.00: Könnyűzene. 15.30: Román népzene. 16.00: Hírek 16.30: Lírai önéletrajz. 1645: Dalok. 16.58: A Bolgár Rádiótól kapott hang­lemezekből. 17.30: Moszkva beszél! 18.00: Hírek. 1805: Esztrádhangver­seny. 18.55: Orvosi tanácsadó. 19­00: Rádiószínház. 20.46: Román népdalok. 21.00: Hirek. 21.15: A kamarazene kedvelőinek. 22.15: Esztrádhangver­seny. 22.45: Dólnak. 23.00: Hirek. sport. 23.15—24.00 Beethoven VI. Pastorala szimfóniája. önadóbal valamint a rajoni, illetve tartomán­­ nyi néptanács anyagi segítségével mintegy százezer lej érté­k korszerű kult­úrotthont építettek az egrestőiek. A falu lakói az önadóba befizetett 33 lejen kívül mintegy 12 lej é­rtékű ön­kéntes munkát is végeztek az épí­tésnél. A munkából mind a kollekti­visták, mind az egyénileg gazdálko­dók kivették részüket. Az avató ünnepségen Adorjáni László, Oltean Nicolae, Szabó Jó­zsef, Bokor Marcela, Nemes Sándor iskolaigazgató és még igen sokan megérdemelten részesültek elismerés­ben a kultúrotthon építésében kifej­tett odaadó munkájukért. A falu dolgozói most azon fára­doznak, hogy ugyancsak önkéntes munkával minél hamarabb elkészítsék az öltöző- és klubhelyiséget, befejez­zék a csatornázási munkálatokat s felhúzzák a kerítéseket. PÉTER ÁRON levelező Sáromberkén a nőbizottság tagjai a rajon­ fel­készítő után Vajda Pirosk-a, Sárossy Anna, Mihály Irma irányításával munkatervet készítettek a tizott­ag átszervezésére. E terv alapján mind a 17 választókerületben gyűlést tartottak, mintegy 300 asszonyt mozgósítva. A gyűléseken kitűnt, hogy minden nő­­bizottsági tag kérte felvételét a már megalakult, vagy most alakuló me­zőgazdasági társulásba. Simon Péterné, a 4. választási ke­rület képviselője arról számolt be, hogy kerületben kettő kivételével minden család­tagja a társulásnak. Hasonló eredményről beszéltek Is­­bean Erzsébet és még többen. A kerületekben azokat az asszonyo­kat választották meg nőküldöttnek, akik eddig is a legtöbbet tevékeny­kedtek a közösség érdekében. Majd megkezdődtek az elők­észül­tek a fa­lusi nőbizottság választására. HUSZÁR JÓZSEF néptanácsi instruktor ­ Beszélgetős Kálmán bácsival A napokban találkoztam Winkler Kálmánnal községünk felvá­sárlójá­val, akit mindenki egyszerűen csak Kálmán bácsinak nevez. Kálmán bá­csi valóban köztiszteletnek örvendő ember a faluban. Egész nap útban van, feladata teljesítésén fáradozik. Amikor múlt évi eredményéről ér­deklődöm, kétkedés nélkül, egyszerű­en válaszol: 92 vagon burgonyát, 2 vagon kenyérgabonát és több mint 1000 kg gyapjút sikerült felvásárol­nom a községben. A továbbiakban aztán elmondja, hogy rendszeresen felkeresi otthonaikban a terme őket, elbeszélget velük az utcán is ha ta­­lálkoznak s Igyekszik mindent meg­tenni, hogy tervét becsületesen telje­sítse. Mindannyian büszkék vagyunk Kálmán bácsira s kívánunk az új esztendőben is sok sikert munkájá­hoz,. tytREZSI ANDRÁS igazgató tanító FIGYELMÉBE! Az 1958. január-márciusi művészeti i­dény bérletszelvényei naponként reg­gel 8—11 óráig, vasárnap délelőtt 10—12 óráig (hétfőn és szerdán dél­után 5—8 óráig is) átvehetők a Fil­­harmónia irodájában. Az első bérlet­szelvény a január 8-i hangversenyre érvényes. Miami Filharmónia. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy az ORVOSI SZEMLE (Revista Medicala) folyóiratra 1958 január 20-ig lehet előfizetni. Az évi 6 példányban megjelenő fo­lyóirat előfizetési díja 30 lej. Előfizetéseket az illetékes sajtóter­jesztőknél, valamint a szerkesztőség­nél lehet eszközölni. A szerkesztőség címe: ORVOSI SZEMLE, Marosvásárhely, Egyetem utca 38. szám. Virament szám: 136.4.04.26.

Next