Vörös Zászló, 1961. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-01 / 26. szám

Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja X. évfolyam 26. (2854.) szám. | 1961. február 1. szerda.­­ Ára 20 bámi. Papp Mihálynak, a dicső­­szentmártoni vegyipari kombi­nát dolgozójának először ke­­rült fel a neve a képviselőjelöl­­tek listájára. Az üzemi étkezde tágas helyiségében két héttel ezelőtt jelölték a 22-es városi választási kerület képviselőjé­nek. Munkájával kivívta dolgo­zótársainak megbecsülését, s példás, magatartásával rászol­gált arra, hogy nemcsak munkatársai, hanem a 22-es kerület választópolgárai is bíz­­zanak,­benne s ennek jeléül képviselőnek jelöljék. Alább munkatársainak, ismerőseinek véleményét tolmácsoljuk Papp Mihály jelöléséről: — Att csak négyen dolgo­zunk a csoportban — mondja Szántó József csoportfelelős. —­ Úgy ismerjük egymást, mint a tenyerünket s úgy összeszok­tunk, mintha együtt nőttünk volna fel. A mi munkánk nem annyira fizikai megerőltetést, mint inkább figyelmet és hoz­záértést követel. A klórozóban dolgozunk, s az a feladatunk, hogy a cellák működésére vi­­győzzünk. Ez rendkívüli pon­­tosságot követel, mert egy kis hiba is üzemzavart okozhat. — Mikor szabadságra me­gyek, Papp Mihályt bízom meg, hogy helyettesítsen — folytat­ja a csoportvezető —, mert tu­dom, hogy a grafikon görbéje az alatt az idő alatt is felfelé ível, míg ő vezeti a munkát. A hatodik éve dolgozunk együtt, de nem emlékszem olyan termelési értekezletre, a­­hol csoportunkat Papp Mihály hiányosságából kifolyólag bí­­rálat érte volna. De nem em-I­­ lékszem olyan esetre sem, ami­kor pontozásban a kullogó csoportok közé kerültünk vol­na. Talán nem is kell monda­nom, hogy ebben Papp Mihály­nak is része van. Amióta együtt dolgozunk, volt alkal­mam minden oldaláról alapo­san megismerni. Éppen ezért bízunk benne, hogy mint kép­viselő eleget fog tenni felada­tának, éppen úgy, mint ahogy közöttünk megállja a helyét. — Papp Mihálynál megfele­lőbb jelöltet nem is találhattak volna — mondotta Flora Ale­ xandra. — Kezdetben talán lesznek nehézségei, de én bízom képességeiben és akaraterejé­ben, bízom abban, hogy leküz­­di azokat, s mint a munka me­zején, itt is megállja majd a helyét. Papp Mihály tudja, hogy nem lesz egyedül, mert mi, választópolgárai segíteni fogjuk munkájában. Molnár Árpád kommunista nemcsak, hogy egy részlegen dolgozik Papp Mihállyal, ha­nem jó barátok is. Annak elle­nére, hogy szakmájuk különbö­zik, mégis vannak közös prob­lémák, melyekről munkaidő után elbeszélgetnek. — Jó munkásembernek isme­rem Papp Mihályt — mondja Molnár Árpád. — Azok közé az emberek közé tartozik, aki­ket a gyár nevelt becsületes, a munkásosztályhoz hű dolgozó­vá. Biztos vagyok abban, hogy mint ahogy munkatársai, bará­tai, úgy választópolgárai sem csalatkoznak benne. íme, ezért jelölték Papp Mi­hályt képviselőnek. ______ KOVÁCS LAJOS ki. 1952-ben Állami díjjal, majd később Munkaérdemrenddel tün­tették ki. „ T­artományunk dolgozói irán­ta érzett megbecsülésüket az­zal is kifejezésre juttatták, hogy képviselőnek jelölték a tarto­mányi néptanácsba. C­servássy István neve és munkássága nemcsak Marosvá­sárhelyen, hanem az egész or­szágban, sőt külföldön is is­mert. Alkotásai hírnevet szerez­tek a nép soraiból kikerült mű­vésznek. A Koreai partizánok című alkotásáért a Béke Világ­­tanács aranyéremmel tüntette Versenypályázat a fővárosi Nemzeti Színház építésére A­z Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium az Építésügyi, Mű­építészeti és Városrendészeti Álla­mi Bizottsággal és a Román Nép­­köztársaság Műépítész Szövetségé­vel karöltve, versenypályázatot hir­det a bukaresti Nemzeti Színház építésére. A pályaművek beküldésének ha­tárideje 1961 február 1-től számít­va három hónap. A versenypályázat szabályzata alapján a legjobb terveket jutalom­ban részesítik. A versenyszabály­zatot és egyéb tájékoztatást a Ro­mán Népköztársaság Műépítész Szövetségének tanulmányi és do­kumentációs osztályán kaphatnak az érdeklődők. Cím: Bukarest, str. 9 Mim H­elyiipari vállalataink fő fela­data a helyi erőforrások felhasz­nálásával a dolgozó tömegeket egyre jobb, szebb és olcsóbb ter­mékekkel ellátni. Ezt a célt követ­ve, a Lázár Ödön helyiipari vál­lalat dolgozói a múlt év folyamán kimagasló termelési sikereket va­lósítottak meg. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a múlt évben 120 százalékos terv­teljesítés mellett 670.000 lej ter­ven felüli jövedelmet valósítottak meg. A vállalat pillanatnyilag négy nagy részlegből tevődik össze: a műanyag, textil, fém és élelmiszer­részlegekből, amelyek a város kü­lönböző részeiben működnek. Ter­mékeikről érdeklődve megtudtuk, hogy a napokban a meggyesfalvi részlegben kiállítást rendeztek a vállalattól kikerült kész­ és félkész termékekből. A több mint 100 féle kész és fél­kész termék általában tetszetős, jó minőségű. Található itt a műanyag lábtörlőtől a különböző falilámpá­kig, a szőnyegektől a csillárokig, a csőbútortól az­ ajtó és ablak vasalásig minden. Különösen meg­lepett, hogy a vállalat dolgozói mennyire ésszerűen, ügyesen kom­binálják össze a fém, villamos és faipari termékeiket különböző mű­anyagokkal. A termékek közül elsősorban a csőbútorok emelkednek ki ötletes és ízléses — bár kissé még mindig komplikált — megoldásukkal. Sike­rüket fokozza a különböző pasztell­színű, érdekes mintájú műanyag­bevonat. Mint vezetőnktől — Ko­vács Tibor elvtárstól — megtud­tuk, a csőbútorok nagy sikert arat­tak a bukaresti áruszerződtetési kiállításon is, ahol a tengerparti nyaralók részére több ezer garni­túrára kaptak megrendelést. Itt azonban meg kell említenünk, hogy nem elég csak szép, tetszetős mo­delleket (prototípusokat) kihozni, hanem számolni kell az előállítási lehetőségek gazdaságosságával is. Amint megállapítottuk, a sorozat­­gyártásra való előkészületek meg­lehetősen vontatottak, pedig a gyá­ri védjegy hírnevét egyaránt ront­ja a rossz minőségű termék, s a szállítási határidő be nem tartása. T­etszetősek a különböző világító­testek is (csillár, asztalilámpa, falilámpa, éjjeliszekrény-lámpa stb.). Formájuk és színezésük ízléses, viszont itt is mutatkoznak kisebb hiányosságok. Attól elte­kintve, hogy tetszetősek, mutató­sak, a nagybani gyártás feltételeit ezeknél sem vették figyelembe. Ma­ga a termelő­részleg felszerelése, valamint a munka megszervezése is inkább a kisipari termelőm­ód­­szerekre emlékeztet. Ezzel magya­rázható részben az aránylag elég magas önköltségi ér. Helyes vol­na, ha a rézcsövedet,­­amely attól eltekintve, hogy drága, értéke­sebb helyekre is használni lehetne) más anyagokkal helyettesítenék, példá­ul alumíniummal, amely könnye­bb, olcsóbb s azonkívül különböző színre is festhető feloxálás). Igaz, láttunk elbxalt darabokat is, ame­lyek, ., ha figyelembe vesszük­, hogy csak a kísérleti eloxálása.A mentek át — meglehetősen muta--­­­­­tósak. Talán a fényezés terén van­nak még hibák, de ezek kijavítha­tók. A műanyag késztermékeik (ko­sarak, lábtörlők, paplángombok, különböző járműfogantyúk és pe­dálok stb.) is szépek, mutatósak, tartósak. Viszont meglátszik, hogy a vállalat még mindig főleg az i­x­­truderen termelt, különböző­ vas­tagságú és színű szálak, illetve csövek felhasználására szorítkoz­nak. He­lyes volna, ha olyan köz­szükségleti cikkek gyártására is rátérnének, amelyeket gépesíteni lehet, tehát kiküszöbölődne a sza­porot­lan kézimunka, (mint ahog­y van a kosárf­onásnál). Ö­sszegezve: a vállalat belső áru­s kiállítása tükrözi a dolgozók, mér­nökök és technikusok munkáját. Visszatükrözi azt, hogy megértve feladatukat, igyekeztek annak ele­get is tenni. A még fennálló ki­­sebb-nagyobb hibákat főleg helye­sebb műszaki szervezéssel küszö­bölhetik ki. ÉTERYFY UJTVÁN Megjegyzések néhány szép új termékről V­ilág proletárjai, egyesüljetek! A rajon községeiben és falvai­ban eddig több, mint 25.000-ren vettek részt a Választók Háza ál­tal szervezett előadásokon. Rajon­­szerte igyekeznek minél változato­sabbá tenni a Választók Háza te­vékenységét. Bélboron például kö­zös rádióhallgatást, újságolvasást, könyvismertetőket és a legidősze­rűbb kérdésekről szóló előadásokat szerveznek. Salamáson a választók a szocialista demokráciáról szóló előadást hallgatták meg, a hévízi 2-es számú Választók Házában pe­dig a művészi agitációs brigád szolgáltatott színvonalas műsort. A rajon területén három tudomá­nyos brigád működik s ad választ a választó­polgárok kérdéseire, vá­lasztási rendszerünk demokratiz­musával, a képviselők jogaival és feladatával kapcsolatosan. A Választók Házában, klubok­ban és művelődési otthonokban ed­dig mintegy 3.000 megbeszélés, előadás hangzott el népi demok­ratikus rendszerünk vívmányairól. rajon 126 műkedvelő művész­csoportja új műsorral készül a vá­lasztásokra. Választási előkészületek Maroshévíz rajonban . A MAI SZÁMBAN: — Udvarhely vajon a fejlődés? § útján (2. oldal). e 8 ?— Gheorghe Gheorghiu-Dej:g 8 A szocialista tábor a nem-g­zetközi fejlődés vezető öre­g­­­je (3. oldal). | ^ A Szovjet Szövetségi Köz-» társaságok sikerei a kom-» munista építés frontján (4.g » oldal). 8 Fejlődik az Olt kisipari termelőszövetkezet A Csíkszeredai Olt kisipari ter­melőszövetkezet tovább fejlődik. A múlt évben a lakosság jobb kiszol­gálása érdekében úgynevezett vá­sári szabóságot létesítettek, mint­egy 150.000 lejt fordítottak a ki­szolgáló egységek berendezésére, új gépeket szereltek fel egyes mű­helyekben, felújították a fodrász­­üzletek berendezését. A napokban pedig befejezték a város központ­jában lévő, egyik fodrászműhely korszerűsítését. A­z idén számos, a szövetkezet fejlődését szolgáló munkálatot vé­geznek el. Rövidesen megnyílik a vegytisztító és festő részleg, s mintegy 750.000 lej­es beruházást eszközölnek a szövetkezet fejlesz­tése céljából. Előkészületeket foga­natosítottak több kiszolgálóegysé­get magában foglaló kisipari ter­melőszövetkezeti műhelycsoport fel­­építésére. Az új, kétemeletes épü­letet a Petőfi utca 53 szám alatt építik fel, s még ez év végén át­adják rendeltetésének. Többek kö­zött férfi- és női szabóságot, rá­dió és televízió javítóműhelyt stb. rendeznek be benne. Üzembe helyezték a Victoria városi formaldehid gyárat A Victoria­ városi vegyipari kombinát­­ban öt hónappal határidő előtt üzem­be helyezték a for­maldehid (for­mal), gyárat. A vegyiparnak ez az új egysége a me­­tilalkoholt használ­ja alapanyagként, a­­melyet petrokémiai alapon nyernek, u­­gyancsak a kombi­nátnak a keretében. Az új egységben a technológiai folya­mat automatizálva van. Az üzemben gyár­tott formaldehidet alapanyagként hasz­nálják majd a kar­­bamidenyv, vala­mint különböző mű­gyanták gyártására. A gyár határidő előtti üzembehelye­zését az is előse­gítette, hogy egész berendezését a sza­bad ég alatt szerel­ték fel. Az új egy­ség egyetlen épü­letében a mérő- és ellenőrző-műszereket helyezték el. A formaldehid gyárat a bukaresti szerelővállalat dol­gozói szerelték. (Agerpres) MAI interjúnkA gazdasági építkezésekről gazdaságaink felismerték gazda­ságuk megszilárdításának fontossá­gát és nagy lendülettel láttak üzemközpontjaik kiépítéséhez. Az ákosfalvi kollektív gazdaság két év leforgása alatt saját befekteté­séből egy millió lejt fordított két szarvasmarhaistálló, egy sertésól, baromfiól és más melléképületek építésére. A kisgalambfalvi kol­lektív gazdaság már a megalaku­lása első évében lendülettel kezdett az építkezéshez. Így fennállásának első két esztendejében 500.000 lej értékben építkezett (szarvasmar­haistálló, sertésól, raktár). — Mint ismeretes, a cél az ol­­csó építkezés. Milyen eredmé­nyeket értek el e téren? — Bár tartományunkban még előfordul néhány drágább építke­zés, mégis elmondhatjuk, hogy tartományi viszonylatban nagy ha­ladást tettünk e téren. Az újtus­nádi kollektív gazdaság istállója férőhelyenként nem került még ezer lejbe sem. Kissolymoson 1955- ben még úgy építkeztek, hogy egy férőhely 4500 lejbe került, 1960- ban viszont már 583 lej volt egy férőhely építési költsége. Különö­sen olcsón építkeztek a Ludas ra­­joni kollektív gazdaságok. Tarto­mányi viszonylatban a szarvas­marhaistállók építésénél egy férő­hely 1320 lejbe került. H­ogy kollektív gazdaságainknak sikerült ilyen olcsón építkezniük, az mindenképpen azzal magyaráz­ható, hogy a gazdaságok vezető tanácsai igyekeztek az eddiginél jobban kihasználni a helyi erőfor­­rásokat ( kő, téglaégetés, vályog stb). Úgyszintén a tagság is je­lentős önkéntes munka­felajánlást tett. A kissolymosi kollektív gazda­ságban például 500, a szentábra­­hámiban pedig 400 önkéntes mun­kanapot dolgozott a kollektív gaz­daság tagsága a soron levő épít­kezéseknél. M­a már nagyon sok kollektív gazdaságnak építészcsoportja van, mely szintén nagy jelentőségű az olcsó építkezés szempontjából. K­ülön kell szólanom az új típusú tervekről, mint amilyen a padlástér nélküli istálló, mely nagymérték­ben csökkenti az építési költsége­ket, s ugyanakkor — ha a rajz­ban megadott méreteket betartják — kisgépesítésre is alkalmas is­tállókat építettek. A múlt évi építkezésekkel kap­csolatosan még azt is el kell mon­danunk, hogy kollektivistáink már jobban hallgattak a szakemberek véleményére, inkább elfogadták utasításaikat. Ennek eredménye az lett, hogy a mezőgazdasági építke­zésekben nagyon sokat csökkent a fajlagos anyagfogyasztás. Fel­hagytak már a „várfalak“ építésé­vel, a szükségesnél vastagabb ge­rendák stb használatával. Célsze­rűség, gazdaságosság jellemzi ma már — általában — a kollektív gazdaságok építkezését. z idei tervekről még nem be­szélhetünk, mivel tartományi szinten nem került sor a ter­melési tervek összesítésére. Mégis lenne-e valami meg­jegyzése az idei évre vonatko­zóan? Azért, hogy eredményeiket és szebbekkel tetézzék az az óhajunk — bár ez elsősorban a kollektív gazdaságok anyagi érde­ke —, hogy az építkezések során szigorúan tartsák be a távlati ter­veket, az építkezési engedélyben megjelölt épülettípusokat, igyekez­zenek a helyi erőforrásokat még nagyobb mértékben kihasználni, igénybe venni a tagság önkéntes munkáját. A lehetőség szerint min­­den gazdaság szervezzen építő csoportot. A­z építkezéseket kezdjék meg már a tavaszon és használjanak ki minden alkalmas lehetőséget: munkaerőt, időt. Ez esetben őszire idejében elkészülnek az épületek­kel. E­ddig általában az új építkezé­sekkel foglalkoztunk és elhanya­goltuk a régieket. Az idén e téren is gyökeres változásnak kell be­következnie. A gazdaságok saját érdekükben jelöljenek ki egy em­bert (ahol építő csoport van, ott a felelőst), aki felel az épületekért. Mert munkával és sok befektetéssel építkezünk és ezt a nagymértékű közvagyont kötelességünk megvé­deni. Évente az épületek leltári ér­tékének 5 százalékát karbantar­tásra kell felhasználni. Cseréljük ki az elrongálódott részeket, mi­előtt még a többi szerkezeti részek elromlása nem fenyeget. U­gyanakkor nem szabad meg­feledkezni az utakról sem. Szűn­jön már meg egyszer az, hogy az egész gazdasági központ közleke­dési hely legyen. Jelöljük ki az utakat, melyeket sáncoljunk le stb. A rajonok végrehajtó bizottsá­gára hárul a feladat, hogy jól képzett építészszakembert bízzanak meg a kollektív gazdaságokban folyó építkezések irányításával. A rajoni technikusok pedig igyekez­zenek úgy irányítani az építkezé­seket, hogy azok olcsó kivitelezés­ben is célszerűek legyenek. A m­a apunk egyik munkatársa a na­pokban ellátogatott a tartományi néptanács mezőgazdasági osztá­lyára, ahol a kollektív gazdaságok múlt évi építkezéseivel kapcsolato­san kért felvilágosítást Puskás György építésztől. A­z építkezések szempontjából milyen eredményeket hozott az elmúlt esztendő? — A Maros—Magyar Autonóm Tartomány kollektív gazdaságai az elmúlt évre összesen 551 mező­­gazdasági épület felépítését irá­­nyozták elő. Többek között 142 is­meti-" 41 35 garinlla­ra­ktár építését. Ezzel szemben felépítettek 163 istállót, 57 silót, 40 gaszona­­raktárat stb, vagyis tartományi viszonylatban összesen 584 külön­böző rendeltetésű épület elkészí­tésére került sor 1960-ban. E­lmondhatjuk, hogy kollektív M­arosvásárhely a népi demok­rácia évei alatt több ipari vál­lalattal gyarapodott. Különösen Meggyesfalva vált valóságos ipari negyeddé. Itt épült fel az Encsei Mór textilgépalkatrésze­ket gyártó üzem is, melyet ké­­pünk ábrázol. Készülnek a tavaszi munkákra M­arosvásárhely rajon gép- és traktorállomásai határidő előtt megjavították a tavaszi munkála­tokhoz szükséges gépeket, s így már az elmúlt napokban teljesen készen állott a géppark a tavaszi­ munkálatok megkezdésére. A téli javítások ideje alatt a rajonban levő két gépállomáson 122 traktort és 382 különböző mezőgazdasági gépet javítottak meg. A­z állami gazdaságok is eleget tettek e feladatuknak. A vetőmagtisztító központokban idejében megkezdték a tavaszi ve­téshez szükséges vetőmag tisztítá­sát. Összesen 298 tonna zabot és tavaszi árpát tisztítottak meg. Je­lenleg a magvizsgáló laboratóri­umban végzik a vetőmag minőségi vizsgálatát. K­ A rajon területén készülnek a korai zöldség termesztésére. Eddig 5114 négyzetméter üvegházat és 83 négyzetméter melegágyat készí­tettek elő, rendeztek be az idei zöldségtermesztésre. Így gondot fordítanak a nagy­üzemi gyümölcstermesztés tovább­fejlesztésére is. Kiástak 3320 göd­röt, hogy majd a tavasszal gyor­sabb ütemben végezhessék a fia­tal gyümölcsfák ültetését. Igyekeznek a szőlősök fel­javítá­si munkálataival is. Ez idáig mint­egy 17 hektár területen végeztek rigorélozást. ★ Új könnyűipari gyárak épülnek A­z állami terv a közszükségleti ipar beruházásaira a tavalyinál 12 százalékkal nagyobb összeget irányzott elő erre az évre. Ebből az összegből építik fel és helyezik üzembe még ebben az évben Iasi­­ban az étolajgyárat, befejezik és teljes kapacitással üzembe helye­zik a segesvári automata üveggyá­rat, a pitesti, galaci, brassói, konstancai tejtermékgyárat és több más iparvállalatot. SINAIA TÉLEN

Next