Vörös Zászló, 1961. július (13. évfolyam, 155-180. szám)

1961-07-01 / 155. szám

Az aratógépek és kombájnok teljesítő­képességének kihasználásáért A hét elején kollektív gazdasá­gaink nagy többségében megkezd­ték az őszi­ árpa aratását. A Ma­ros, a Nyárád és a Kükü­llők men­tén szaporodnak a kalangyák. A gazdaságok egy részében azonban nem a kalangyák, hanem a teli zsákok szaporodnak, mert az őszi árpát is kombájnnal takarítják be. Mint minden esztendőben, úgy az idén is az őszi árpa betakarí­tása amolyan bemelegítőnek szá­mít: a gazdaságok és a gépállo­mások a gyakorlatban próbálhat­ták ki a kombájnok és arató-kötö­zőgépek egy részét. S ez nagyon fontos a többi gabonafélék betaka­rítása előtt­ Az ütemtervekben mindenütt 5—6, legtöbb 7 napot szántak a szalmásgabonafélék betakarítására. Ennek megvalósításához a kézi munka mellett elengedhetetlenül szükség van a gépekre. A gépál­lomások dolgozói idejében kijaví­tották a betakarításhoz szükséges gépeket. Egyelőre 94 kombájn és 93 arató-kötözőgép áll készen a munka megkezdésére, illetve foly­tatására. Gépállomásaink rövide­sen még 30 darab kombájnt kap­nak. Az idén tehát nagyobb gépi erőt mozgósíthatunk a betakarításra. A hiba csak az, hogy e gépek telje­sítő képességének jó kihasználása nincs biztosítva, mert a gépállo­mások egy részén nem fordítottak kellő gondot a szerződéskötésre. A meglévő kombájnokkal és arató­kötözőgépekkel körülbelül 11-200 hektár gabonát lehetne betakaríta­ni. A gépállomások viszont eddig alig 7000 hektárra kötöttek szer­ződést. Különösen lemaradtak ezen a té­ren a régeni, sármási és a dicsői gépállomások, ahol még csak 50 százalékra teljesítették a szerző­déskötési tervet. Még rosszabb a helyzet a szárhegyi gépállomáson. Itt az arató-kötözőgépek és kom­bájnok teljesítő képessége körül­belül 940 hektár, ezzel szemben még csak 145 hektárra kötöttek szerződést. Az arató-kötözőgépek és kombáj­nok teljesítő képességének kihasz­nálását biztosítani kell. Jól ki kell használni a szerződéskötésre azt a néhány napot, amely még elvá­laszt a búza betakarításának kez­detétől. Minden gépállomáson a lehető legsürgősebben elemezzék a szerződéskötés helyzetét és a leg­jobb, l­eghozzáértőbb embereket küldjék a gazdaságokba, ahol vizs­gálják felül az ütemterveket s a gazdaságokkal együttesen tanul­mányozzák, hogyan, milyen idő­pontban lesz szükség a gépekre.A gépek teljesítő képességének teljes kihasználása természetesen nemcsak a szerződéskötéstől függ, hanem a jó szervezéstől is. S eb­ben döntő jelentőségű a munkate­rület biztosítása. Ott, ahol kom­bájnnal dolgoznak, fontos a par­cellák kijelölése, hogy elkerülhes­sük az üres járatást. A kombájn után a lehető legsürgősebben ösz­­sze kell gyűjteni a szalmát, hogy­­ ez ne késleltesse a szántás meg­kezdését. Az arató-kötözőgépek után úgy kell összerakni a kalan­gyákat, hogy ne akadályozzák a szántást. A szerződéskötési terv teljesítése és a munka jó megszervezése el­választhatatlan egymástól. A gép­állomásokon az elkövetkező na­pokban erre megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani. Szerződnek a hoggyai kollektivisták A hoggyai kollektív gazdaság tagjai tudják, hogy terményeik szerződéses értékesítésével egy­részt az állami központosított alap növeléséhez, másrészt jövedelmük gyarapításához járulnak hozzá, ezért június 23-ig 27 tonna búza, 10 tonna kukorica, 60 tonna bur­­­­gonya, 2 tonna napraforgó, vala­mint 3 tonna árpa értékesítésére kötöttek szerződést az illetékes szervekkel. A fentieken kívül leszerződtek 12 bikaborjút és 35 hektár cukor­répa, valamint 15 hektár len terü­let termését. A tejfelvásárló szer­vekkel kötött szerződésben pedig 75.000 liter tej és 650 kg sajt ér­­tékesítésére kötelezték magukat. Említésre méltó, hogy a DCA- val leszerződött 70 kg gyapjú he­lyett 130 kg-mot adtak át, és a leszerződött mennyiségen kívü­l még 34.000 liter tejet az ICIL-nek. A fenti szerződések 360.000 lej jövedelmet biztosítanak a kollek­tivistáknak. BARTHA JÁNOS levelező A nénit, akivel a nagyernyei kollektiv gazdaság udvarán el­sőnek találkoztam, Kovács Má­riának hívják. Tizenegy éve kol­lektivista. Ő a nappali őr, de a fogalom, amelyet a szó kifejez, sokkal szűkebb, mint tevékeny­ségi területe. Kovács néni reg­gel korán talpon van s késő es­tig talál munkát magának, ő készíti el a traktoristák regge­lijét, főzi meg az ebédjüket, ta­karítja a székházat s gondozza a csibéket. Azon a tikkasztó forróságú június végi napon, amikor a gazdaságban jártunk, ő foga­dott bennünket. — Jaj, lelkem, - ------­aranyom, ilyen nagy dologidőben hiába keresnek bárkit. Mindenki a mezőn van, hi­szen azt sem tudjuk, mi­hez fogjunk, ,olyan sok a mun­­­ka. Nincs most idő a beszélge­tésre. De azért tessék, jöjjenek be az irodába, majd csak kerí­tünk valakit. Mielőtt elfogadtuk volna az invitálást, szétnéztünk az udva­ron. Amott, egészen hátul a megkezdett istálló körvonalai bontakoztak ki. Előtte és tőle balra néhány fiatal traktorista végezte az utolsó simításokat a cséplőgépeken és traktorokon. Közvetlen a székház mellett ko­vácsok és kerekesek javították a gazdaság felszereléseit. A munkázaj teljesen elveszett a nagy udvaron, melynek csendjét egyedül a körfűrész sikolya uralta. E néhány emberen kí­vül senki más nem tartózkodott az udvaron. De a székházban sem. Eszem­be jutott az a komszomolista szervezet, amely ezt írta a szék­ház ajtajára: „A fronton va­gyunk". A nagyernyei kollekti­visták is odaírhatták volna: ,,A munka frontján vagyunk". Meg­győződésem, senki sem botrán­­kozt­a meg ezen. Míg arra vártunk, hogy elő­kerüljön Bajkó elvtárs, a kol­lektív gazdaság alapszervezeté­nek titkára, Kovács néni, miköz­ben az ablakot törülgette, el­mondott egyet s mást a kollek­tív életéből és mostani munká­lataiból. — Aratunk, aranyom, ara­­­tunk. Harminc hektár őszi ár­pát már le is vágtunk, még egy-két nap s megleszünk a többivel is. A gép is megindul holnap, holnapután. Legyen mi­,­nél hamarabb raktáron a gabo­na. Ez a fontos. Sokáig vártunk az alapszer­vezet titkárára s mire megjött, a legfontosabbat Kovács néni révén megtudtuk: a nagyernyei kollektív gazdaság minden ép­kézláb embere a mezőn dolgo­zik most. Ki kaszál, szénát szá­­­rít és szállít, kapál vagy a sző­lőben permetez, ki pedig arat. — Ilyenkor nem csoda, ha senkit sem találnak itthon, aranyom — mondta immár ta­lán harmadszor Kovács néni. „Beszámolója" végén megér­kezett az alapszervezet titkára, ő is csak nagy általánosság­ban, mintegy kiegészítette Ko­vács nénit s főleg arról tájé­koztatott, hogyan ismertették a fogatokra és emberekre felosz­tott ütemtervet, ami biztosítja az aratás 7—8 nap alatt törté­nő elvégzését. Lelki szemeim előtt az ő szavai nyomán most új­ra megelevenedett a reggeltől el-. s====­­tig tartó lelkes munka a for­rón tűző nap alatt s életemben először kényelmetlenül éreztem magam amiatt, hogy a déli órákban beszélgetünk. A székház hűvös csendjével, az udvaron uralkodó viszonyla­­gos mozdulatlansággal ellentét■b­ben, látni véltem a határt. Lel­ki szemeim előtt most még erő­teljesebben kirajzolódott a büsz­ke tartású, sárguló kalászfejek végtelensége, amint nemsokára megadóan hullnak alá a kom­bájnok, arató-kötözőgépek alatt, vagy a szorgalmas, keménykezű kollektivisták kezétől, hogy majd kenyérként kerüljön minden család asztalára. VIRÁG ISTVÁN & LU­P Világ proletárjai, egyesüljetek! Az RMP Maros—Magyar Autonóm Tartományi bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja X­X. évfolyam 155. (2983.) szám. | 1961. július 1. szombat.­­ Ára 20 báni. _A MAI SZÁMBAN. — Megjavul a könyvterjesztés­­ Marosvásárhely rajonban § \ — Nyaraló pionírok (2. old.). \ — Legújabb külpolitika (3. ol­­­­dal). | — Mindenről mindenkinek (4 ( oldal). | A dancurasi erdodöntők Fürge hegyipatak rohan a Gyilkostó felé. Ahol bekanyaro­ó­dik a főút mellé, ott a Dancu­­rás. Ácsok jelentek meg először a Dancuráson. Ügyeskezű embe­rek, akik napok alatt felépítet­ték a szállást. Tetszetős barak­kot emeltek a döntőknek. Aztán ágyakat állítottak be, fehér ágy­neművel, asztalokat, s mindent, ami csak szükséges a kénye­lemhez. Buna Lajos vágtérfele­­lős számbavett mindent s mi­után meggyőződött, hogy min­den a legnagyobb rendben van,, beüzent a központba, ,Jöhetnek a munkások". Azok jöttek is. Negyvenen. Mindannyian fiatalok. Béká­­siak és alfalviak, románok és magyarok. Délután ér­keztek, hogy másnap munká­ba is állhassanak. Hallgatagon nézegették, figyelték egymást. Ismerkedtek. Még aznap este kialakultak a brigádok és reg­gel hét órakor már dőlt is a fa. Az erdőmunkás kétszer eszik meleg ételt naponta. Reggel és este. Délben a munkahelyén ta­­risnyából falatozik, szalonnát, túrót s van olyan is, aki konzer­­vet nyit. Szófukar a döntő, mun­ka közben nincs idő beszélge­tésre. Elég egy meggondolatlan mozdulat és kárt tehet a mun­katársában. Az első este túróspuliszkát főztek vacsorára. Miután elfo­gyasztották, egy szivar füstre kiültek az eresz alá, s elkezdő­dött a beszélgetés. Ferenc Máté katonaviselt le­gény, jól ismeri a román nyel­vet s így ő kezdi el a beszélge­tést. Dandiu Gheorghe szívélye­sen válaszol a kérdésekre. Var­­gyas Gergely, Radu Gh. I­an és a többiek közelebb húzódnak és szó, szót követ. Mindegyi­küknek erdőt járó ember volt az apja, de ők már csak hírből is­merik, hogy is volt régen. A motorfűrészt, az emberi szál­lást, a táskarádiót megszokott dolognak tekintik, nem is tud­ják elképzelni másképp az er­dőt. Egyre feljebb kúszik a sötét­ség. A hegy lábánál kezdi, át­öleli a fatörzseket s addig nyúj­tózkodik, amíg a gerinc teteje is sötétbe borul. Az első esti beszélgetésük bizony éjjelbe nyúlt, így barátkoztak össze a loanok és Mihályok, a Stefanok és Pisták. Zúg a motorfűrész, csattog a fejsze. Egyre hosszabbra nyúlik a vágtér. A kérgétől megtisztí­tott hófehér rönkfák jelzik a munka útját. Vígabbak az es­ték, jóízű, szívből fakadó neve­tés tölti be a barakkot. Donnák, kesergők, hórák és csárdások váltakoznak és száll a hal he­gyeken, völgyeken át. A gyer­gyószentmiklósi köz­pontban dicsérik munkájukat. Elé­lüktet a brigádok közötti verseny és az eredmény: átlag 110 százalékos tervteljesítés. TÖLGYES JAKAB _Falvakról jelentik Tartományunk kollektív és társas gazdaságaiban ütemesen végzik a soronlevő munkálatokat. A tartományi néptanács mező­­gazdasági osztályának június 29-én készült helyzetjelentése­­ sze­rint a második kapálást a gazdaságok 87,8 százalékban végez­ték el. A harmadik kapálást a cukorrépánál 77,4, a szemeskuko­ricánál 16,1, a napraforgónál 23,1 és a krumplinál 48,3 száza­lékban végezték el. A növényápolási munkálatokban továbbra is Marosvásárhely rajon kollektív gazdaságai haladnak az élen. Ebben, a rajonban a rukarróna harmadik kapálását 92,9, a sze­­meskukoricáét 35,2, a napraforgóét 56,1 és a krumpliét 100 százalékban végezték el. Jóval gyengébb az eredmény Ludas rajonban. Itt csak a cukorrépa-kapálással állnak egy kissé job­ban, de a szemeskukorica harmadik kapálását csupán 1,3, a napraforgóét 3,9 és a krumpliét 14,1 százalékban végezték el. Gyenge az eredmény Dicső rajonban is, ahol a szemeskukorica harmadik kapálását például alig 1,6 százalékban végezték el. A silókukorica ápolása terén még mindig nem sikerült be­hozni a lemaradást. Ludas, Dicső és Udvarhely rajonokban még csak meg sem kezdték e fontos növény harmadik kapálását, ezért tartományi viszonylatban is mindössze 8,7 százalék az eredmény. A június 29-i helyzetjelentés adatai szerint a melegebb ég­hajlatú rajonokban megkezdődött a betakarítás. Eddig az idő­pontig 1255 hektárról vágták le az őszi árpát. Egyes gazdasá­gokban már meg is kezdték a szántást, s rövidesen takarmány­­növényt vetnek a tarlóba. Mindezekkel párhuzamosan tovább folyik a takarmánynö­vények betakarítása és raktározása. MAROSVÁSÁRHELY rajon kol­lektív gazdaságaiban eddig 417 hektárról vágták le az őszi árpát. Egyes élenjáró gazdaságokban be­fejezték ezt a munkát. A nagyer­­nyei kollektív gazdaságban néhány nap alatt — jórészt arató-kötöző gépekkel — 25 hektárról vágták le az árpát. Előreláthatólag a jövő hét elején megkezdik a cséplést és ezzel egyidejűleg egyes táblákon a búza aratását is. Hasonlóképpen befejezték már az árpa aratását a kiskendi, kelementelki, lőrinczfalvi . A SZENTMÁRTONI (Ludas ra­jon) kollektivisták az idén nagy mennyiségű mezőgazdasági ter­méket adnak el szerződéses ala­pon, így többek között 73 tonna búzát, 102 tonna kukoricát, 22 tonna napraforgót, 5 tonna pa­­szulyt, 40 hízott sertést szállítanak és más kollektív gazdaságokban. A cséplési munkálatok jó körül­mények közötti elvégzéséért a ra­jon területén eddig 57 szérűt je­löltek ki­ az államnak. Mindezek alapján az­ idei bevétel eléri az 1 millió 200­­ ezer lejt, a múlt évi 658 ezer lej-­ jel szemben. A gazdaság pénztá­­­­rába eddig 480 ezer lej folyt be,­­ amelyből 62 ezer lejt előlegképpen­­ osztottak ki az eddig teljesített munkaegységekre. ... * A VÁRHEGYI kollektivisták az idén 10 hektáron termesztenek zöldségfélét. Erről a területről,­­ előre láthatólag 160.000 lejt véte­leznek be. A korai zöldségfélék után nemrég a gazdaság 1200 kiló nyári káposztát, 5000 kiló nyári karalábét, 1500 kiló zöldborsót és más zöldségféléket értékesített.­­ A GERNYESZEGI állami gazda­ságban jelentősen megnövekedett az állatállomány. A bőséges és jó minőségű takarmányalap biztosí­tásáért ebben a gazdaságban az idén 6000 tonna silótakarmányt készítenek, vagyis 2800 tonnával többet, mint az elmúlt esztendő­ben. A takarmányfélék silózását már megkezdték. Eddig több mint 500 tonna lóherét, borsót és más takar­mányféléket tartósítottak.­­ AZ UDVARFALVI kollektív gazdaságban a soron levő munká­latok közepette a növényvédelem­ről sem feledkeznek meg. A ter­més betakarítása után a fertőzött területeken megkezdték az aranka­irtást. Szász János és Székely La­jos kollektivisták két nap alatt 30 hektár lóherést permeteztek be Hexakloránnal. fi A toplicai Erdőgazdálkodási Vállalatnál a legjobb brigádok közé tartozik a Deák Sándoré. A brigád tagjai havi tervfeladatukat 112—115 százalékban teljesítik. Nyílt teret az új technikának Új marógép érkezett az Electro- Mures vállalathoz;... Kender poz­­dorjából készült lemezeket készít a galócási vállalat;... Tíz újítást nyújtottak be a dicsői Herkules tég­lagyár dolgozói... Kis hírek, tudósí­tások arról, hogy az új technika miként tör utat magának, hogyan alkalmazzák a termelés megköny­­nyítésére és gyorsítására, a ter­mékek minőségének javítására és választékának bővítésére. Jelenleg, amikor a szocialista verseny legfőbb célkitűzése a mi­nőség javítása, a műszaki hala­dásnak nagy szerep jut; egyik leg­főbb útja a vállalatok előtt álló feladatok megoldásának. A párt irányelvei minden esetben hang­súlyozzák, hogy az új technika széleskörű felhasználása révén ja­vul a termelő vállalatok tevékeny­sége, könnyebben, szebb eredmé­nyeket érnek el, mind a munkater­melékenység növelése, mind az ön­költség csökkentése terén. Tartományunk iparában jelentős helyet foglal el a faipar. A múlt­ban ez az iparág volt a legkevés­bé gépesített. Mind a nehéz fizi­kai munkát, mind a szállítást kez­detleges módon végezték. A kapi­talisták nemcsak az embert zsák­mányolták ki, hanem az erdőt is. Meg sem fordult a fejükben a gé­pesítés, csak egy célt láttak ma­guk előtt, a nagy profitot, amit az erdőmunkások kizsákmányolása révén meg is szereztek. Az erdő­­kitermelés gépesítése ma­gyos ütemben halad, a kobrafűrész, a fejsze, meg a fahúzó csákány a háttérbe szorult. Helyettük a gépi fűrészek, a hasítógépek, a sodrony­pályák végzik jóval könnyebben és sokkal termelékenyebben a faki­termelést. Most kezdték el Topli­­cán, az Erdőgazdálkodási Vállalat egyik vágóterén egy új sodrony­pálya építését, mely rendkívül megkönnyíti a közelítést. A galó­cási komplexum a fakitermelés magas fokát biztosítja. Nagy elő­nyéről már sokat írtunk. A gépe­sítésnek nagy szerepe van abban, hogy ez évben annyi faanyagot ta­karítottak meg a faiparban, amely­ből 10 millió lej értékű terméket lehet előállítani. A gépesítés tovább folyik, s egy­re magasabb fokot ér el minden iparágban. Az új technika vívmá­nyait alkalmazzák üzemeinkben, gyárainkban. S ennek eredménye­ként az idei megnövekedett fela­datokat is határidő előtt teljesí­tették. Közel félszáz üzem jelen­tette, hogy határidő előtt megva­lósította az év első felére előirány­zott feladatokat. Ebben is nagy szerepe van az új technika alkal­mazásának. A példák sokaságát hozhatjuk fel arra, hogy üzemeink nagy többségében milyen eredmé­nyesen alkalmazzák a technika legújabb vívmányait. A konfekció­iparban is sok az új, korszerű gép, amelyek maga­sabb szintre emelik ennek az ipar­ágnak a tevékenységét. Az új technika nemcsak újabb gépek be­állítását jelenti, hanem az új, elő­rehaladott módszerek széleskörű alkalmazását is. Tartományunkban különösen a fémipari üzemek ön­tödéiben alkalmaznak sok olyan módszert, amelyek emelik a ter­melés műszaki színvonalát. Így a bakelit héj-öntést, a precíziós ön­tést stb. alkalmazzák a Minszki Lajos, az Encsel Mór állami ipar­vállalatoknál és a régeni „Köz­társaság“ helyiipari vállalatnál. A Petőfi Sándor kesztyűgyárban mind­­jobban érvényesülő szempont a munkafázisok felbontása, s a szalagon való termelés is megho­nosodott. A gépesítéssel párhuzamosan meg kell oldani a dolgozók szak­mai továbbképzését is. Hiába van kitűnő felszerelés, ha nincs, aki kezelje. Az új gép nagyobb szak­tudást, alaposabb ismereteket kö­vetel. A jelenlegi szaktudást to­vább kell tehát bővíteni. S e fon­tos feladat megoldásáért hatékony politikai munkát kell kifejteniük­­ pártalapszervezeteinknek. Mi a hi­­ba e téren? Az, hogy az új mun­kások szakmai oktatásával foglal­koznak ugyan, de a továbbképzést nagyon sok ütemben elhanyagol­ják. Amíg a régeni Faipari kom­plexumban jó eredményeket értek el e téren, addig az IRUM-nál ke­vés gondot fordítanak e feladat megoldására. Helytelen, maradi felfogás az, hogy a jó szakmun­kások továbbképzésére nincs szük­ség. De igenis szükség van, meg­követelik az előttünk álló felada­tok. Ha az üzemi pártszervezetek ezt a kérdést napirendre tűzik és kommunista felelősségérzettel vi­tatják meg, szép eredményeket ér­hetnek el. Természetesen nemcsak a szervezett formában történő ta­nulásra gondolunk, hanem az egyénire is. Ehhez ugyancsak meg kell adni a segítséget. Annak ellenére, hogy szinte min­den üzemben értünk el szép ered­ményeket, még mindig nem hasz­náltuk ki az összes lehetőségeket. Az udvarhelyi Gábor Áron hűtő­ipari berendezéseket gyártó válla­latnál nagyobb gondot fordíthat­nának a műszaki haladás vívmá­nyainak alkalmazására. Korszerű gépeik vannak, de még számos munkaműveletet kisipari módon végeznek. Ugyanez a helyzet az építőknél is, akik csak az első lé­péseket tették meg az új technika bevezetése terén. Az új technika oltjából minden akadályt el kell hárítani, s szabad pályát nyitni fejlődése előtt, mert ez további sikerekhez vezet, job­b minőséget, s magasabb termelé­kenységet eredményez, végső fo­kon pedig a dolgozók élet- és kul­turális színvonalának emelkedését,­ KOVÁCS FERENC, az ud­varhelyi Gábor Áron ipari vál­lalat fiatal élmunkása jó mun­kájával, magatartásával kivív­ta munkatársai megbecsülését. Mint az 1-es számú ifjúsági brigád felelőse öntudatosan és hozzáértéssel irányítja a mun­kát, s nem kis része van ab­ban, hogy a brigád a hűtővit­rinek legigényesebb szerelési munkáját is kifogástalanul vég­zi el. (Ujjú MIKLÓS JENŐ le­velező) Példamutató munkások Ro­chila Barbu és csoportja Az 1961 -es év előestéjén a Karl Marx vegyiipari kombinát osztá­lyainak munkaközösségei vállalá­sokat tettek, amelyeket az ígért ha­táridőre maradéktalanul teljesítet­tek is. A vállalások elhangzása­kor termelési értekezleten megvi­tatták a gépek és felszerelések kar­bantartásának fontosságát, s hang­súlyozták, hogy ezzel jelentős mér­tékben hozzájárulnak a vállalt fe­ladatok sikeres megvalósításához. A fajansz agresse részlegen a kommunisták jó módszert találtak a gépek és felszerelések karban­tartásának ellenőrzésére, így a karbantartó csoportok grafikon szerint fejtik ki tevékenységüket. A grafikon tükrözi a karbantar­tási munkálatok végrehajtásának időpontját, a munka minőségét, s így nem fordulhat elő, hogy egyes gépek és felszerelések karbantar­tását elhanyagolják. Ezzel bizto­sítják az ütemes termelést, s ez által a termelési terv teljesítését A fajansz-részleg gépeinek és fel­szereléseinek javítását Roschija Barbu és csoportja végzi — nagy­ felelősségérzettel és szaktudással. Roschija elvtárs egyben a párt­­alapszervezet titkára, és ebben a minőségében vigyáz, hogy a kija­vított gépek és felszerelések a leg­jobbak legyenek. A csoport ifjú tagjaival együtt, — Tom­a Tiberiu párttagjelölttel és Radu Ioan IMSZ taggal — naponta ellenőrzi a fel­szereléseket. JS, hogy­­ munkájuk mennyire figyelmes, azt igazolja az a tény is, hogy az év elejétől egyetlen gép, vagy felszerelés sem romlott el és így a termelés üteme zavartalan volt. Amíg eljutott ide a szorgalmas lakatos, amíg kiis­merte a gépeket, bizony sokszor kellett azokat átvizsgálja. A meglévő gépek és felszerelé­sek jó karbantartása mellett a kommunista Roshhija Barbu szá­mos új, korszerű gépet is beszerelt. A gépek teljesítő képességének a kihasználásáért az őrlőnél egy új pumpát szerelt fel, amelynek hasz­nálata révén mintegy 10—12 szá­zalékkal növekedett a gépek telje­sítő képessége. Ezt a munkát úgy végezte, hogy közben a termelés egy percig se szünetelt. Mikor Roschita Barburól és tár­sairól beszélünk, azt is el kell mondanunk, hogy ők nemcsak a munkahelyen találkoznak, hanem munka után is, a moziban, a könyvtárban. A kommunista cso­­portfelelős ugyanis nemcsak szak-­ mai fejlődésükben segíti az ifja­kat, hanem szabad idejük hasznos eltöltését, szórakozásukat is irá­nyítja. Néha arról is beszél, ho­gyan éltek a múltban a munká­sok, s milyen nagyszerű távlatok nyíltak a mai fiatalok előtt. Tom­a Tiberius meggyőzte, hogy iratkoz­zék be az egyetemre. Tomna hall­gatott a jó szóra, és ha olyan jól is fog tanulni, mint amilyen jó lakatos, hozzáértő mérnök , válik belőle. . Az olyan emberekkel, mint Ros-N­ehita Barbu, sikeresen megvaló­sítjuk a párt által elénk tűzött fe­ladatokat. | HASADIU IOAM levelező Tudományos tanácskozás az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben Tegnap az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet dísztermé­ben megnyílt a bőrgyógyászat, szemészet és fül-orr-gége gyógyá­szat tudományos munkatársainak tartományi tanácskozása. A tanács­­­­kozást az RNK Orvostudományi Társaságának bőrgyógyászati szek­ciója és az Orvostudományi Tár­saság­­maro­svásárhelyi fiókja, va­lamint a Maros—Magyar Auto­nóm Tartományi Néptanács Egész­ségügyi osztálya szervezte. Az eszmecserén részt vesznek: G. St. Nicolau professzor, akadé­mikus, Loghin Scarlat, az RNK­ Orvostudományi Társasága Bőr­gyógyászati Szekciójának elnöke, valamint 140 tudományos szakem­ber, egyetemi tanárok, az ország­ különböző orvostudományi egy­e­temeinek képviselői­

Next