Vörös Zászló, 1963. december (15. évfolyam, 283-309. szám)
1963-12-01 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az IMP f.obdis—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XII. évfolyam 283. (3733.) szám. 1963. december 1. vasárnap. Ára 20 iámi. A Román Népköztársaság állami küldöttségének látogatása a Jugoszláv SZSZK-ban Joszip Broz Tito elvtárs által adott ebéd BELGRÁD. — Az Agerpres kajtársak: Ion Gheorghe Maurer,öntudósítói közlik: Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, szombaton a Fehér Palotában ebédet adott Gheorghe Gheorghiu- Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tiszteletére. Részt vettek a következő elv-Emil Bodnárak, Alexandru Bârladeanu, Corneliu Manescu, Aurel Málnában, valamint a küldöttség tanácsosai. Jugoszláv részről jelen voltak a következő elvtársak: Edvard Karrierj, Aleksandar Rankovics, Petar Stambolics, Jovan Veselinov, Veliko Vlahovics, Ivan Gosniak, Boris Kraiger, Milos Minies, Kocsa Popovics és más hivatalos személyiségek. A meleg, baráti hangulatú ebéden Gheorghe Gheorghiu-Dej és Joszip Broz Tito elvtársak pohárköszöntőt mondottak, elismeréssel szóltak a látogatás gyümölcsöző eredményeiről, éltették a két népet, sikereket kívántak a szocialista építéshez s hangsúlyozták, hogy meggyőződésük szerint népeink barátsága és együttműködése tovább erősödik és fejlődik a közös ügy, a szocializmus és a béke javára. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs által adott fogadás BELGRÁD (Agerpres) — Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román NK Államtanácsának elnöke, a Román Népköztársaság állami küldöttségének a Jugoszláv SZSZK-ban tett látogatása alkalmából szombat este fogadást adott a belgrádi Metropol szálloda termeiben. A fogadásra érkező Joszip Broz Titot és feleségét, Jovankát a következő elvtársak fogadták: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnárad, Alexandru Birladeanu, Corneliu Manescu. Aurel Málnában Amikor a jugoszláv vezetők és a román küldöttség belépett a terembe, felhangzott a Jugoszláv SZSZK és a Román NK állami himnusza. A himnuszok után felcsattant a taps. A fogadáson részt vettek a következő elvtársak: Edvard Kardelj, Aleksandar Rankovics,- Petar Stambolics, Blazso Jovanovics, Lazar Kolisevski, Szvetozar Vük manovics-Tempo, Jovan Veselinov. Ivan Gosmak, Milos Minies,- Ko csa Popovics, a Szövetségi Szkupscsina, a Szövetségi Végrehajtó Tanács, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok és törzstisztek, tudományos, kulturális és művészeti dolgozók, újságírók. Jelen voltak Belgrádban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és katonai attaséi is. A fogadás meleg légkörben zajloott le. Lendületesen fejlődő szocialista iparunk mind több traktort és mezőgazdasági gépet küld az állami és kollektív gazdaságoknak. Képünkön: Az elmúlt napokban újabb 15 traktort kapott a régens gépállomás. Az erdőgazdálkodási vállalatok beruházásainak helyes felhasználása Mint egész népgazdaságunkban, úgy az erdőgazdálkodásban is újabb és újabb üzemek, gyárak, szállítóeszközök és berendezések épülnek, a meglévők fejlődnek, korszerűsödnek. Ezek az új létesítmények, vagy a meglévők továbbfejlesztése az állóeszközök kapacitásának növelését, vagyis a termelés és a munkatermelékenység növekedését eredményezi. Az ezekhez szükséges pénzalapok — beruházási alapok — ésszerű felhasználása egyik legfontosabb feladata tartományunk erdőgazdálkodási vállalatainak. A beruházások elosztása, felhasználása, nagyon alapos megfontolással, a gazdasági szempontok figyelembevételével történik. A beruházások felhasználásával, az építkezések, szerelések és a gépi eszközök üzembehelyezése révén, 1963-ban tartományunk faiparában a termelékenység 9 százalékkal haladta meg az 1962-es évi színvonalat, és így az egy dolgozóra eső termelés értéke elérte a 33.790 lejt. Az építkezések nagy része az erdőkitermelés meggyorsítását szolgálja. Tehát főleg ott használjuk fel a beruházási alapot, ahol a termelékenység a legalacsonyabb, és ahol a legnagyobb lehetőségek vannak a különböző építkezések és gépi eszközök alkalmazása révén a gépesítés fokozására, vagyis a termelékenység nagyarányú növelésére, az önköltség csökkentésére. Az 1963-as évben 120 kilométer erdei autóutat építünk és adunk át a forgalomnak. Erdei közelítő eszközök — drótkötélpályák — épülnek a vágtereken. Feldolgozó üzemeinkben bővítjük a termelő felületet, korszerűsített munkaeszközök, új gépek helyettesítik a végeket. Az erdőfelújítást ebben az éviben 6.890 hektár területen végezzük el, amivel elérjük azt, hogy az összes üres erdőterületeket csenge, tévéi ültetjük be. Az erdőkitermelés két költséges munkafázisa: a közelítés és a szállítás önköltségének csökkentése volt az utóbbi évek, de különösen az 1963-as év egyik fontos feladata, és továbbra is ez marad.__... Az állati vontatóerőt, földdel és fával padolt utakat sodronykötél pályák és autóutak, a kézifűrészt pedig belsőégésű és villanymotorral hajtott gépfűrészek váltják fel. A vágtér tervek már a munkálatok kezdete előtt meghatározzák a szükséges előkészítő építkezéseket és gépi berendezéseket. Ahhoz azonban, hogy a szükséges építkezések gazdaságilag alátámasztottak legyenek, hogy a beruházások hatékonysága megállapítható legyen, tanulmányokat készítünk. Ezek a tanulmányok húszéves időszakra — az erdőhozam, az évi fanövekedés, a fő és mellékhozam mennyisége alapján — állapítják meg a szükséges és lehetséges beépítkezéseket. Összehasonlítható költségszámítások készülnek a kisebb beruházások, de nagyobb termelési költségek, valamint a nagyobb beruházások és kisebb termelési költségek között. Az építkezés megválasztását és hatékonyságát két fontos arányszám határozza meg, éspedig a specifikus (fajlagos) beruházás és a beruházási összeg visszatérülésének ideje. A specifikus beruházás az egy egységnyi termékre eső beruházási összeget jelenti, amely bizonyos határok között mozoghat. A felső határ a közelítő eszközökre fordított beruházásoknál 8 lej köbméterenként és a végleges szállítási eszközöknél 20 lej köbméterenként. Az ezen felüli specifikus beruházás már nem kifizetődő. A beruházás megtérülési időtartamának felső határa tartományunkban 11 év, az általában 22 éves amortizációs időszakkal szemben. Tartományunkban az utolsó két évben 54 ilyen tanulmányt készítettünk, melyeket részben az Erdőgazdálkodási Igazgatóság tervosztálya és részben a Központi Tervező Intézet állított össze. Ezek a tanulmányok a tartomány erdőterületének 77 százalékát fogták át, a többi területekre pedig 1964. első felében készülnek el. Az 1963-ban épített 120 kilométer autóút körülbelül 180.000 köbméter kitermelt faanyag szállításai teszi lehetővé, a legkorszerűbb módon és a legkisebb termelési költséggel. Minden köbméter leszállított faanyag átlag 20 lej szállítási költségmegtakarítással jut a feldolgozó üzemekhez, vagy a különböző felhasználási helyekre. A beruházások tehát ezen a téren nagyon gazdaságosak és minden törekvésünk arra irányul, hogy fejlesszük az úthálózatot. Az utak minőségét javítanunk kell, mert az utak jó megépítése a gyors szállításon kívül a szállító eszközök élettartamának meghoszszabbítását is eredményezi, a termelést ütemesebbé teszi, amelyek mind a termelési költségek nagyfokú csökkentéséhez járulnak hozzá. Azzal, hogy az 1963. évi beruházási tervet tíz hónap alatt 110 százalékra teljesítettük, s hogy az előirányzott építkezéseket határidő előtt adtuk át rendeltetésének, nagymértékben hozzájárultunk a termelés, a termelékenység növeléséhez s ezáltal az önköltség csökkentéséhez. PATAKI GYÖRGY mérnök, az Erdőgazdálkodási Igazgatóság tervezési és építkezési osztályának vezetője ■ □□□□Nem egészen 700 lakosra jut egy orvos A napokban 727 idén végzett ital orvost osztottak be országunk egészségügyi egységeibe. A népi demokratikus rendszer alatt Szakintézeteinkben kiképzett többi 19 000 orvossal és gyógyszerészsel együtt szolgálják majd a városi és falusi kórházakban, poliklinikákon,vállalati rendelőkben és egészségügyi körzetekben a lakosság egészségvédelmét. Az orvosok száma évről évre növekszik. Jelenleg nem egészen 730 lakosra jut egy orvos, az 1948. évi 1.300 lakossal szemben. Országunk ezen a téren felülmúlja Angliát, Belgiumot, a Német KZK-t, Svédországot és sok más fejlett államot. A dunai Vaskapu hidroenergetikai és hajózási rendszer létrehozásáról és kihasználásáról szóló egyezmény és a közös közlemény aláírása BELGRÁD éS- Strujan és P. Pipa, az Agerpres különtudósítói jelentik. A Jugoszláv SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának épületében szombat délben aláírták a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti egyezményt a dunai vaskapus hidroenergetikai és hajózási rendszer létrehozásáról és kihasználásáról, valamint a Román Népköztársaság állami küldöttségének a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett látogatásáról szóló közös közleményt. A vaskapus rendszerre vonatkozó egyezményt és a közös közleményt román részről Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román NK Államtanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, jugoszláv részről pedig Joszip Brozi Tito elvtárs, a Jugoszláv SZSZK elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára írta alá. Román részről jelen voltak a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnárac, Alexandru Birladeanu, Corneliu Manescu, Aurel Máliában, a küldöttség tanácsosai és szakértői. Jugoszláv részről részt vettek a következő elvtársak: Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupscsina elnöke, Petar Stambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Mialko Todorovics, a Szövetségi Szkupscsina alelnöke, Milos Minics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Slobodan Penezics, a Szerb SZK Végrehajtó Tanácsának elnöke, Jakov Blazsevics, a Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke, Marin Cetinics szállítás- és távközlésügyi államtitkár, Kiro Gligorov pénzügyi államtitkár, dr. Jozse Brilei, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Filip Baskovics iparügyi államtitkár, Bogdan Crnobrina, az elnök főtitkára, Mirko Tepavac, helyettes külügyi államtitkár, Arso Milatovics, a Jugoszláv SZSZK nagykövete a Román NK-ban és más hivatalos személyiségek. Gheorghe Gheorghiu-Dej és Joszip Broz Tito elvtársak az aláírás után melegen kezet szorítottak. A román küldöttség tagjai ezután szívélyesen elbeszélgettek a jugoszláv vezetőkkel. ★ BELGRAD (Agerpres) — A Jugoszláv SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsánál szombat délelőtt aláírták a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszerre vonatkozó román—jugoszláv megállapodásokat. A megállapodások a terv kidolgozására, a munkálatok végrehajtására, a beruházások értékének meghatározására és a kölcsönös elszámolásra, a Vaskapu-rendszer kihasználására és a rendszer létrehozásával és ki- használásával kapcsolatos más problémákra vonatkoznak. Román részről a megállapodás kát Nicolae Gheorghiu bányaés villamosenergiaipari miniszter- helyettes, jugoszláv részről pedig Fogoljub Stojanovics, a Szerb SZK Végrehajtó Tanácsának tagja írta alá. Az aláírásnál jelen volt Aurél Máriában, a Román NK belgrádi nagykövete, Arso Milatovics, a Jugoszláv SZSZK bukaresti nagykövete, a két fél tanácsosai, újsgyírók. KÖZÖS KÖZLEMÉNY Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meghívására 1963. november 22-e és 30-a között a Román Népköztársaság állami küldöttsége Gheorghe Gheorghiu-Dej, az Államtanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezetésével hivatalos látogatást tett Jugoszláviában. A Román Népköztársaság küldöttsége megtekintette Belgrádot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fővárosát, Sarajevo, Mosztar, Zenica, Zágreb, Ljubljana városokat, ellátogatott iparvállalatokba, mezőgazdasági egységekbe, tudományos és kulturális intézményekbe; találkozott a köztársasági és helyi szervek, társadalmi szervezetek képviselőivel, dolgozókkal, és megismerte a jugoszláviai szocialista építés számos eredményét. A látogatás folyamán a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság állami küldöttségei tárgyalásokat folytattak a két szomszéd ország jelenlegi kapcsolatairól és jövőbeli együttműködésük fejlesztési perspektíváiról. Ez alkalommal aláírták a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyezményét a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer építéséről. A küldöttségek véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről és korunk legidőszerűbb kérdéseiről, valamint a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról. A Román Népköztársaság állami küldöttségének összetétele a következő volt: Gheorghe Gheorghiu-Dej, az Államtanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnarac, a Minisztertanács alelnöke, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke,Corneliu Manescu külügyminiszter, Aurel Máliában, a Román Népköztársaság nagykövete a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság állami küldöttségében a következők vettek részt: Joszip Broz Tito, a köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupscsina elnöke, Petar Stambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Milos Minics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Marin Cetinics, szállítás- és távközlésügyi államtitkár, Kiro Gligorov pénzügyi államtitkár, Bogdan Crnobrina, a köztársasági elnök főtitkára, Mirko Tepavac, a külügyi államtitkár helyettese, Arso Milatovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövete a Román Népköztársaságban. A megbeszélések a szívélyesség és a kölcsönös megértés elvtársi légkörében folytak le. I. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatai sikeresen fejlődnek a két nép hagyományos barátságának szellemében. A gyümölcsöző román—jugoszláv együttműködés fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak a két állam vezetőinek 1956. évi találkozóin hozott határozatok. A két országnak a szocializmus építésében elért jelentős eredményeit felmérve, a küldöttségek kifejezték véleményüket, hogy a kétoldali kapcsolatok fejlesztése megfelel a két szocialista ország érdekeinek, és hogy közvetlen szomszédságuk nagy lehetőségeket nyújt az együttműködés bővítésére. A két küldöttség sokoldalúan megvizsgálta a kölcsönös gazdasági kapcsolatokat és — megállapítva az utóbbi időben elért kedvező eredményeket — egyetértett abban, hogy számos olyan intézkedésre van szükség, amely a két ország népgazdasága fejlődésének megfelelően e kapcsolatok bővüléséhez vezet. Megegyeztek abban, hogy mindkét fél erőfeszítéseket tesz az árucsere volumenének és struktúrájának, az ipari termelésben való gazdasági együttműködésnek, a szállítási és távközlési együttműködésnek növelésére és javítására, valamint a műszaki-tudományos együttműködés bővítésére és elmélyítésére. A két küldöttség egyszersmind megállapította, hogy a gazdasági együttműködés egyik fontos formájaként a kölcsönös hitelnyújtásnak is helyet kell kapnia a két ország gazdasági kapcsolataiban. A két küldöttség megegyezett abban is, hogy megvizsgálja a két ország energetikai rendszereinek összekapcsolásához szükséges intézkedéseket. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket a feltételek megteremtésére és a megfelelő módszerek biztosítására a szorosabb és tartósabb kétoldali gazdasági kapcsolatok ösztönzéséhez. Ez a kölcsönös gazdasági érdekeknek megfelelő orientáció előmozdítja a folyamatban lévő és a hosszú időtartamú gazdasági együttműködés fejlődését. E célok megvalósításáért a két kormány elhatározta, hogy állandó szervként gazdasági együttműködési vegyes bizottságot létesít. A küldöttségek nyomatékosan hangsúlyozták a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer közös építéséről aláírt egyezmény nagy jelentőségét ,s kifejezték meggyőződésüket, hogy e nagyszabású objektum megvalósítása számottevően hozzájárul mindkét ország gazdasági fejlődéséhez. Ennek az objektumnak a felépítése új lehetőségeket teremt a két ország szorosabb ipari kooperációjára és gazdasági együttműködésére. A küldöttségek megállapították továbbá, hogy a vaskapui rendszer felépítése kedvező feltételeket teremt a hajózás fejlesztésére a Dunán, ezen a fontos nemzetközi közlekedési útvonalon valamennyi érdekelt ország javára. A vaskapus hajózás megjavításával és a jelenlegi hajózási nehézségek gyökeres, felszámolásával kapcsolatban a két ország kormánya érintkezésbe lépett a többi dunai ország kormányával. BELGRÁD, 1963. november 30. GHEORGHE GNEOR IGNATE, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára A két küldöttség pozitíven értékeli a kulturális és tudományos cserék fejlesztésében, a társadalmi szervezetek kapcsolatainak bő-vítésében elért eredményeket, amelyek elősegítik a két ország megvalósításainak jobb megismerését és a két baráti nép közeledését. E cserék és kapcsolatok további bővítése céljából a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttségei megegyeztek, hogy egyezmények, megállapodások megkötésével és más intézkedések révén támogatják az illetékes szervek és szervezetek együttműködését tudományos téren, a rádiótelevízió, a hírügynökségek, a turisztika stb. terén. A küldöttségek nyomatékosan hangsúlyozták, hogy készek küldöttségcserékkel és a két ország képviselőinek a gazdasági és társadalmi tevékenység valamennyi területén való kontaktusai révén együttesen elemezni minden olyan kérdést, amelynek megoldása előmozdíthatja a jószomszédi kapcsolatok elmélyülését és a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz,társaság közötti sokoldalú baráti együttműködés bővülését. II. A nemzetközi helyzetet elemezve, a küldöttségek megelége- déssel állapították meg, hogy a két ország álláspontja azonos vagy hasonló a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, mint például a béke biztosítása és a békés egymás mellett élés meghonosítása, az általános és teljes leszerelés megvalósítása, a kolonializmus felszámolása, a feszültség tűzfészkeinek megszüntetése, a német kérdés megoldása stb. Abból kiindulva, hogy korunkban a nukleáris háború elkerülésének egyetlen lehetősége a békés egymás mellett élés, a két küldöttség újra megerősítette, hogy a világ összes haladó és békeszerető erőinek, elsősorban a szocialista országoknak legfontosabb feladata a békéért és a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásáért vívott harc. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokban pozitív változások történtek, haladás mutatkozik a nemzetközi feszültség enyhülése irányában. A két ország kormánya üdvözölte a légköri, világűrbeli és vízalatti nukleáris kísérletek eltiltásáról szóló moszkvai szerződés megkötését, a béke és az egymás mellett élés politika sikerének tekintette azt, lépésnek a leszerelési kérdés megoldása útján. Annak tudatában, hogy korunkban még hatalmas erők helyezkednek szembe a nemzetközi kapcsolatok ilyen irányú alakulásával, a két küldöttség megegyezett abban, további erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ez a kezdet ne csak megmaradjon, hanem meg is szilárduljon, hogy a tárgyalások módszere a vitás nemzetközi problémák megoldásának egyedüli módjaként teljes mértékben érvényesüljön. A Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy a világ különböző térségeiben nukleáris fegyverektől és rakétáktól mentes renovezerek létesüljenek, és megelégedéssel állapítja meg, hogy ezt az eszmét egyre több állam karolja fel. A két küldöttség úgy vélekedett, hogy a Balkán átalakítása a béke, a jószomszédság és a sokooldalú együttműködés övezetévé, megfelel e térség összes országai és népei érdekeinek, és megállapodott abban, hogy további erőfeszítéseket tesz egy ilyen megegyezés létrehozására. Hangsúlyozva, hogy az egyenlőségen és a kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttműködés kiépítése és a világ valamennyi országa és népe zavartalan előrehaladásának biztosítása korunk parancsoló követelménye, mindkét küldöttség kidomborította olyan intézkedések szükségességét, amelyek ezen az alapon előmozdítják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlődését. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy általános nemzetközi kötelezettség és érdek segíteni a gyengén fejlett országokat gazdasági potenciális erejük minél gyorsabb fejlesztésében. A Román Népköztársaságnak és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak szándékában áll a lehetőségekhez mérten elősegíteni a fejlődésben lévő országok gazdasági előrehaladását. Ezzel kapcsolatban mindkét küldöttség hangsúlyozta a leendő kereskedelmi és fejlesztési ENSZ-Értekezlet jelentőségét, és kinyilvánította, azt az elhatározását, hogy tevékenyen hozzájárul az értekezlet minél sikeresebb lefolyásához. Abból az elgondolásból kiindulva, hogy napjainkban a nemzeti függetlenség és szuverenitás ügye szervesen összefügg a béke ügyé vel, a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szilárdan állást foglal amellett, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatainak szellemében mielőbb számolják fel a kolonializmus és a neokolonializmus minden formáját. A küldöttségek elvtársi véleménycserét folytattak a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról a békéért és szocializmusért vívott harcban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy szüntelen erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi munkásmozgalom egységének, a szocializmus és a haladás összes erős egységének szilárdításáért, a jogegyenlőségnek és a bizonyos kérdésekben felmerülhető nézeteltérések elvszerű megvizsgálásának alapján. Tekintettel korunk társadalmi jelenségeinek sokrétűségére, s arra, hogy minden szocialista ország a maga részéről hozzájárul a szocialista építés közös tapasztalatainak gazdagításához, a két küldöttség hangsúlyozta az ilyen baráti és nyílt véleménycserék hasznosságát és szükségességét. A két kormány, kifejezve azt az elhatározását hogy sokoldalúan fejleszti a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatait, meg van győződve arról, hogy ezzel a béke és a szocializmus ügyének erősödését segíti elő. Gheorghe Gheorghiu Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első fikára meghívta Joszip Broz Titot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárát, hogy látogasson el a Román Népköztársaságba. A meghívást örömmel elfogadták. JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára