Vörös Zászló, 1963. december (15. évfolyam, 283-309. szám)

1963-12-01 / 283. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az I­MP f.obdis—Magyar Autonóm Tartományi Bizottsága és a Tartományi Néptanács lapja XII. évfolyam 283. (3733.) szám. 1963. december 1. vasárnap.­­ Ára 20 iámi. A Román Népköztársaság állami küldöttségének látogatása a Jugoszláv SZSZK-ban Joszip Broz Tito elvtárs által adott ebéd BELGRÁD. — Az Agerpres ka­­jtársak: Ion Gheorghe Maurer,­­öntudósítói közlik: Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének főtitkára, szombaton a Fehér Palotában ebé­det adott Gheorghe Gheorghiu- Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára tiszteletére. Részt vettek a következő elv-Emil Bodnárak, Alexandru Bârla­deanu, Corneliu Manescu, Aurel Málnában, valamint a küldöttség tanácsosai. Jugoszláv részről jelen voltak a következő elvtársak: Edvard Kar­­rierj,­ Aleksandar Rankovics, Petar Stambolics, Jovan Veselinov, Ve­­liko Vlahovics, Ivan Gosniak, Boris Kraiger, Milos Minies, Ko­­csa Popovics és más hivatalos személyiségek. A meleg, baráti hangulatú ebé­den Gheorghe Gheorghiu-Dej és Joszip Broz Tito elvtársak pohár­köszöntőt mondottak, elismeréssel szóltak a látogatás gyümölcsöző eredményeiről, éltették a két né­pet, sikereket kívántak a szocialis­ta építéshez s hangsúlyozták, hogy meggyőződésük szerint népeink barátsága és együttműködése to­vább erősödik és fejlődik a közös ügy, a szocializmus és a béke ja­vára. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs által adott fogadás BELGRÁD (Agerpres) — Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­­társ, a Román NK Államtanácsá­nak elnöke, a Román Népköztár­saság állami küldöttségének a Jugoszláv SZSZK-ban tett látoga­tása alkalmából szombat este fo­gadást adott a belgrádi Metropol szálloda termeiben. A fogadásra érkező Joszip Broz Titot és feleségét, Jovankát a kö­vetkező elvtársak fogadták: Gheor­ghe Gheorghiu-Dej, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnárad, Alexandru Birladeanu, Corneliu Manescu. Aurel Málnában Amikor a jugo­szláv vezetők és a román küldött­ség belépett a terembe, felhang­zott a Jugoszláv SZSZK és a Ro­mán NK állami himnusza. A him­nuszok után felcsattant a taps. A fogadáson részt vettek a követke­ző elvtársak: Edvard Kardelj, Aleksandar Rankovics,- Petar Stambolics, Blazso Jovanovics, Lazar Kolisevski, Szvetozar Vük manovics-Tempo, Jovan Veselinov. Ivan Gosmak, Milos Minies,- Ko­ csa Popovics, a Szövetségi Szkups­­csina, a Szövetségi Végrehajtó Tanács, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége KB több tagja, központi intézmények és társadal­mi szervezetek vezetői, tábornokok és törzstisztek, tudományos, kul­­turális és művészeti dolgozók, új­ságírók. Jelen voltak Belgrádban akkre­ditált diplomáciai képviseletek ve­zetői és katonai attaséi is. A fogadás meleg légkörben zaj­loott le. Lendületesen fejlődő szocialista iparunk mind több traktort és mezőgazdasági gépet küld az állami és kollektív gazdaságoknak. Képünkön: Az elmúlt napokban újabb 15 traktort kapott a régens gépállomás. Az erdőgazdálkodási vállalatok beruházásainak helyes felhasználása Mint egész népgazdaságunkban, úgy az erdőgazdálkodásban is újabb és újabb üzemek, gyárak, szállítóeszközök és berendezések épülnek, a meglévők fejlődnek, korszerűsödnek. Ezek az új léte­sítmények, vagy a meglévők to­vábbfejlesztése az állóeszközök kapacitásának növelését, vagyis a termelés és a munkatermelékeny­ség növekedését eredményezi. Az ezekhez szükséges pénzalapok — beruházási alapok — ésszerű fel­­használása egyik legfontosabb fel­adata tartományunk erdőgazdál­kodási vállalatainak. A beruházások elosztása, fel­­használása, nagyon alapos meg­fontolással, a gazdasági szempon­tok figyelembevételével történik. A beruházások felhasználásával, az építkezések, szerelések és a gépi eszközök üzembehelyezése ré­vén, 1963-ban tartományunk fa­iparában a termelékenység 9 szá­zalékkal haladta meg az 1962-es évi színvonalat, és így az egy dol­gozóra eső termelés értéke elérte a 33.790 lejt. Az építkezések nagy része az erdőkitermelés meggyorsítását szolgálja. Tehát főleg ott használ­juk fel a beruházási alapot, ahol a termelékenység a legalacsonyabb, és ahol a legnagyobb lehetőségek vannak a különböző építkezések és gépi eszközök alkalmazása révén a gépesítés fokozására, vagyis a termelékenység nagyarányú növe­lésére, az önköltség csökkentésére. Az 1963-as évben 120 kilométer erdei autóutat építünk és adunk át a forgalomnak. Erdei közelítő esz­közök — drótkötélpályák — épül­nek a vágtereken. Feldolgozó­ üzemeinkben bővítjük a termelő felületet, korszerűsített munkaesz­közök, új gépek helyettesítik a vé­geket.­­ Az erdőfelújítást ebben az év­iben 6.890 hektár területen végez­zük el, amivel elérjük azt, hogy az összes üres erdőterületeket csenge, tévéi ültetjük be. Az erdőkitermelés két költséges­ munkafázisa: a közelítés és a szál­lítás önköltségének csökkentése volt az utóbbi évek, de különösen az 1963-as év egyik fontos felada­ta, és továbbra is ez marad.__... Az állati vontatóerőt, földdel és fával padolt utakat sodronykötél pályák és autóutak, a kézifűrészt pedig belsőégésű és villanymotor­ral hajtott gépfűrészek váltják fel. A vágtér tervek már a munká­latok kezdete előtt meghatározzák a szükséges előkészítő építkezése­ket és gépi berendezéseket. Ahhoz azonban, hogy a szükséges építke­zések gazdaságilag alátámasztot­tak legyenek, hogy a beruházások hatékonysága megállapítható le­gyen, tanulmányokat készítünk. Ezek a tanulmányok húszéves idő­szakra — az erdőhozam, az évi fanövekedés, a fő és mellékhozam­ mennyisége alapján — állapítják meg a szükséges és lehetséges be­­építkezéseket. Összehasonlítható költségszámítások készülnek a ki­sebb beruházások, de nagyobb ter­melési költségek, valamint a na­gyobb beruházások és kisebb ter­melési költségek között. Az építkezés megválasztását és hatékonyságát két fontos arány­szám határozza meg, éspedig a specifikus (fajlagos) beruházás és a beruházási összeg visszatérülé­sének ideje. A specifikus beruhá­zás az egy­ egységnyi termékre eső beruházási összeget jelenti, amely bizonyos határok között mozoghat. A felső határ a közelítő eszközökre fordított beruházásoknál 8 lej köb­méterenként és a végleges szállí­tási eszközöknél 20 lej köbméteren­ként. Az ezen felüli specifikus be­ruházás már nem kifizetődő. A beruházás megtérülési időtar­tamának felső határa tartomá­nyunkban 11 év, az általában 22 éves amortizációs időszakkal szem­ben. Tartományunkban az utolsó két évben 54 ilyen tanulmányt készí­tettünk, melyeket részben az Er­dőgazdálkodási Igazgatóság terv­osztálya és részben a Központi Tervező Intézet állított össze. Ezek a tanulmányok a tarto­mány erdőterületének 77 százalé­kát fogták át, a többi területekre pedig 1964. első felében készül­nek el. Az 1963-ban épített 120 kilomé­ter autóút körülbelül 180.000 köb­méter kitermelt faanyag szállításai teszi lehetővé, a legkorszerűbb módon és a legkisebb termelési költséggel. Minden köbméter le­szállított faanyag átlag 20 lej szállítási költségmegtakarítással jut a feldolgozó üzemekhez, vagy a különböző felhasználási helyekre. A beruházások tehát ezen a téren nagyon gazdaságosak és minden törekvésünk arra irányul, hogy fej­lesszük az úthálózatot. Az utak minőségét javítanunk kell, mert az utak jó megépítése a gyors szállításon kívül a szállító eszközök élettartamának meghosz­­szabbítását is eredményezi, a ter­­melést ütemesebbé teszi, amelyek mind a termelési költségek nagy­fokú csökkentéséhez járulnak hozzá. Azzal, hogy az 1963. évi beruhá­zási tervet tíz hónap alatt 110 százalékra teljesítettük, s hogy az előirányzott építkezéseket határidő előtt adtuk át rendeltetésének, nagymértékben hozzájárultunk a­­ termelés, a termelékenység növe­léséhez s ezáltal az önköltség csökkentéséhez. PATAKI GYÖRGY mérnök, az Erdőgazdálkodási Igazgatóság tervezési és építkezési osztályának vezetője ■ □□□□­Nem egészen 700 lakosra jut egy orvos A napokban 727 idén végzett i­­­tal orvost osztottak be orszá­gunk egészségügyi egységeibe. A népi demokratikus rendszer alatt Szakintézeteinkben kiképzett többi 19 000 orvossal és gyógyszerész­­s­el együtt szolgálják majd a városi és falusi kórházakban, poli­­klinikákon,­­vállalati rendelőkben és egészségügyi körzetekben a la­kosság egészségvédelmét. Az orvosok száma évről évre növekszik. Jelenleg nem egészen 730 lakosra jut egy orvos, az 1948. évi 1.300 lakossal szemben. Országunk ezen a téren felülmúl­ja Angliát, Belgiumot, a Német KZK-t, Svédországot és sok más fejlett államot. A dunai Vaskapu hidroenergetikai és hajózási rendszer létrehozásáról és kihasználásáról szóló egyezmény és a közös közlemény aláírása BELGRÁD é­S- Strujan és P. Pi­pa, az Agerpres különtudósítói jelentik. A Jugoszláv SZSZK Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsának épü­letében szombat délben aláírták a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti egyezményt a dunai vaskapus hidroenergeti­kai és hajózási rendszer létreho­zásáról és kihasználásáról, vala­mint a Román Népköztársaság állami küldöttségének a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságban tett látogatásáról szóló közös közleményt. A vaskapus rendszerre vonat­kozó egyezményt és a közös köz­leményt román részről Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román NK Államtanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, jugo­szláv részről pedig Joszip Broz­i Tito elvtárs, a Jugoszláv SZSZK elnöke, a Jugoszláv Kommunis­­­­ták Szövetségének főtitkára írta alá. Román részről jelen voltak a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnárac, Ale­xandru Birladeanu, Corneliu Manescu, Aurel Máliában, a küldöttség tanácsosai és­­ szak­értői. Jugoszláv részről részt vettek a következő elvtársak: Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupscsina elnöke, Petar Stambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Mialko Todorovics, a Szövetségi Szkupscsina alelnöke, Milos Minics, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács alelnöke, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Slobodan Penezics, a Szerb SZK Végrehajtó Tanácsának elnöke, Jakov Blazsevics, a Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke, Ma­­­­rin Cetinics szállítás- és táv­közlésügyi államtitkár, Kiro Gli­­gorov pénzügyi államtitkár, dr. Jozse Brilei, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja, Filip Bas­­kovics iparügyi államtitkár, Bog­dan Crnobrina, az elnök főtit­kára, Mirko Tepavac, helyettes külügyi államtitkár, Arso Mi­­latovics, a Jugoszláv SZSZK nagykövete a Román NK-ban és más hivatalos személyiségek. Gheorghe Gheorghiu-Dej és Joszip Broz Tito elvtársak az aláírás után melegen kezet szorí­tottak. A román küldöttség tag­jai ezután szívélyesen elbeszél­gettek a jugoszláv vezetőkkel. ★ BELGRAD (Agerpres) — A Jugoszláv SZSZK Szövetségi Vég­­rehajtó Tanácsánál szombat dél­előtt aláírták a vaskapui hidro­energetikai és hajózási rendszerre vonatkozó román—jugoszláv meg­­állapodásokat. A megállapodások a terv kidolgozására, a munkálat­­ok végrehajtására, a beruházá­­­sok értékének meghatározására és a kölcsönös elszámolásra, a Vas­kapu-rendszer kihasználására és a rendszer létrehozásával és ki-­ használásával kapcsolatos más problémákra vonatkoznak. Román részről a megállapodá­­s kát Nicolae Gheorghiu bánya­és villamosenergiaipari miniszter-­ helyettes, jugoszláv részről pedig Fogoljub Stojanovics, a Szerb SZK Végrehajtó Tanácsának tag­ja írta alá. Az aláírásnál jelen volt Aurél Máriában, a Román NK belgrádi nagykövete, Arso Milatovics, a Jugoszláv SZSZK bukaresti nagy­követe, a két fél tanácsosai, újs­­­gyírók. KÖZÖS KÖZLEMÉNY Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitká­rának meghívására 1963. november 22-e és 30-a között a Román Népköztársaság állami küldöttsége Gheorghe Gheorghiu-Dej, az Államtanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezetésével hivatalos látogatást tett Jugoszláviában. A Román Népköztársaság küldöttsége megtekintette Belgrádot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fővárosát, Sarajevo, Mosztar, Zenica, Zágreb, Ljubljana városokat, elláto­gatott iparvállalatokba, mezőgazdasági egységekbe, tudományos és kulturális intézményekbe; találkozott a köztársasági és helyi szervek, társadalmi szervezetek képviselőivel, dolgozókkal, és meg­ismerte a jugoszláviai szocialista építés számos eredményét. A látogatás folyamán a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság állami küldöttségei tárgyalá­sokat folytattak a két szomszéd ország jelenlegi kapcsolatairól és jövőbeli együttműködésük fejlesztési perspektíváiról. Ez alkalom­mal aláírták a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyezményét a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer építéséről. A küldöttségek véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről és korunk legidőszerűbb kérdé­seiről, valamint a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról. A Román Népköztársaság állami küldöttségének összetétele a következő volt: Gheorghe Gheorghiu-Dej, az Államtanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnarac, a Mi­nisztertanács alelnöke, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke,Corneliu Manescu külügyminiszter, Aurel Máliában, a Román Népköztársaság nagykövete a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaságban. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság állami kül­döttségében a következők vettek részt: Joszip Broz Tito, a köztár­saság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupscsina elnöke, Petar Stambo­lics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Milos Minics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Marin Cetinics, szállítás- és távközlésügyi államtitkár, Kiro Gligorov pénzügyi államtitkár, Bogdan Crnobrina, a köztár­sasági elnök főtitkára, Mirko Tepavac, a külügyi államtitkár he­lyettese, Arso Milatovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság nagykövete a Román Népköztársaságban. A megbeszélések­ a szívélyesség és a kölcsönös megértés elv­társi légkörében folytak le. I. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a Ro­mán Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság kapcsolatai sikeresen fejlődnek a két nép hagyományos ba­rátságának szellemében. A gyümölcsöző román—jugoszláv együtt­működés fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak a két állam vezetői­nek 1956. évi találkozóin hozott határozatok. A két országnak a szocializmus építésében elért jelentős ered­ményeit felmérve, a küldöttségek kifejezték véleményüket, hogy a kétoldali kapcsolatok fejlesztése megfelel a két szocialista ország érdekeinek, és hogy közvetlen szomszédságuk nagy lehetőségeket nyújt az együttműködés bővítésére. A két küldöttség sokoldalúan megvizsgálta a kölcsönös gazda­sági kapcsolatokat és — megállapítva az utóbbi időben elért ked­vező eredményeket — egyetértett abban, hogy számos olyan intéz­kedésre van szükség, amely a két ország népgazdasága fejlődésé­nek megfelelően e kapcsolatok bővüléséhez vezet. Megegyeztek abban, hogy mindkét fél erőfeszítéseket tesz az árucsere volumenének és struktúrájának, az ipari termelésben való gazdasági együttműködésnek, a szállítási és távközlési együttmű­ködésnek növelésére és javítására, valamint a műszaki-tudományos együttműködés bővítésére és elmélyítésére. A két küldöttség egyszersmind megállapította, hogy a gazdasági együttműködés­ egyik fontos formájaként­­ a kölcsö­nös hitelnyújtásnak is helyet kell kapnia a két ország gazdasági kapcsolataiban. A két küldöttség megegyezett abban is, hogy megvizsgálja a két ország energetikai rendszereinek összekapcsolásához szükséges intézkedéseket. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy megteszik a szük­séges intézkedéseket a feltételek megteremtésére és a megfelelő módszerek biztosítására a szorosabb és tartósabb kétoldali gazda­sági kapcsolatok ösztönzéséhez. Ez a kölcsönös gazdasági érde­keknek megfelelő orientáció előmozdítja a folyamatban lévő és a hosszú időtartamú gazdasági együttműködés fejlődését. E célok megvalósításáért a két kormány elhatározta, hogy ál­landó szervként gazdasági együttműködési vegyes bizottságot létesít. A küldöttségek nyomatékosan hangsúlyozták a vaskapui hidro­energetikai és hajózási rendszer közös építéséről aláírt egyezmény nagy jelentőségét ,s kifejezték meggyőződésüket, hogy e nagysza­bású objektum megvalósítása számottevően hozzájárul mindkét or­szág gazdasági fejlődéséhez. Ennek az objektumnak a felépítése új lehetőségeket teremt a két ország szorosabb ipari kooperáció­jára és gazdasági együttműködésére. A küldöttségek megállapították továbbá, hogy a vaskapui rend­szer felépítése kedvező feltételeket teremt a hajózás fejlesztésére a Dunán, ezen a fontos nemzetközi közlekedési útvonalon vala­mennyi érdekelt ország javára. A vaskapus hajózás megjavításá­val és a jelenlegi hajózási nehézségek gyökeres, felszámolásával kapcsolatban a két ország kormánya érintkezésbe lépett a többi dunai ország kormányával. BELGRÁD, 1963. november 30. GHEORGHE GN­EOR IGN­A­T­E­, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára A két küldöttség pozitíven értékeli a kulturális és tudományos cserék fejlesztésében, a társadalmi szervezetek kapcsolatainak bő-­­vítésében elért eredményeket, amelyek elősegítik a két ország megvalósításainak jobb megismerését és a két baráti nép közele­dését. E cserék és kapcsolatok további bővítése céljából a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttségei megegyeztek, hogy egyezmények, megállapodások megkötésével és más intézkedések révén támogatják az illetékes szervek és szervezetek együttműködését tudományos téren, a rádió­televízió, a hírügynökségek, a turisztika stb. terén. A küldöttségek nyomatékosan hangsúlyozták, hogy készek kül­­döttségcserékkel és a két ország képviselőinek a gazdasági és társadalmi tevékenység valamennyi területén való kontaktusai ré­vén együttesen elemezni minden olyan kérdést, amelynek megol­dása előmozdíthatja a jószomszédi kapcsolatok elmélyülését és a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­,­társaság közötti sokoldalú baráti együttműködés bővülését. II. A nemzetközi helyzetet elemezve, a küldöttségek megelége-­ déssel állapították meg, hogy a két ország álláspontja azonos vagy hasonló a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, mint például a béke biztosítása és a békés egymás mellett élés meghonosítása, az általános és teljes leszerelés megvalósítása, a kolonializmus felszámolása, a feszültség tűzfészkeinek megszüntetése, a német kérdés megoldása stb. Abból kiindulva, hogy korunkban a nukleáris háború elkerü­lésének egyetlen lehetősége a­ békés egymás mellett élés, a két kül­döttség újra megerősítette, hogy a világ összes haladó és béke­szerető erőinek, elsősorban a szocialista országoknak legfontosabb feladata a békéért és a vitás nemzetközi kérdések békés megoldá­sáért vívott harc. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a nem­zetközi kapcsolatokban pozitív változások történtek, haladás mu­tatkozik a nemzetközi feszültség enyhülése irányában. A két or­szág kormánya üdvözölte a légköri, világűrbeli és vízalatti nukleá­ris kísérletek eltiltásáról szóló moszkvai szerződés megkötését, a­ béke­ és az egymás mellett élés­ politika sikerének tekintette azt, lépésnek a leszerelési kérdés megoldása útján. Annak tudatában, hogy korunkban még hatalmas erők helyezkednek szembe a nem­zetközi kapcsolatok ilyen irányú alakulásával, a két küldöttség megegyezett abban, további erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ez a kezdet ne csak megmaradjon, hanem meg is szilárduljon, hogy a tárgyalások módszere a vitás nemzetközi problémák megol­­dásának egyedüli módjaként teljes mértékben érvényesüljön. A Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy a világ különböző térségeiben nukleáris fegyverektől és rakétáktól mentes re­novezerek létesüljenek, és megelégedéssel állapítja meg, hogy ezt az eszmét egyre több állam karolja fel. A két küldöttség úgy véle­­kedett, hogy a Balkán átalakítása a béke, a jószomszédság és a soko­­oldalú együttműködés övezetévé, megfelel e térség összes országai és népei érdekeinek, és megállapodott abban, hogy további erőfeszí­­téseket tesz egy ilyen megegyezés létrehozására.­­ Hangsúlyozva, hogy az egyenlőségen és a kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttműködés kiépítése és a világ valamennyi országa és népe zavartalan előrehaladásának biztosítása korunk pa­rancsoló követelménye, mindkét küldöttség kidomborította olyan in­­­tézkedések szükségességét, amelyek ezen az alapon előmozdítják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlődését. Ezzel kapcso­latban megállapították, hogy általános nemzetközi kötelezettség és érdek segíteni a gyengén fejlett országokat gazdasági potenciális erejük minél gyorsabb fejlesztésében. A Román Népköztársaságnak és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak szándékában áll a lehetőségekhez mérten elősegíteni a fejlődésben lévő országok gazdasági előrehaladását. Ezzel kapcsolatban mindkét küldöttség hangsúlyozta a leendő kereskedelmi és fejlesztési ENSZ-Értekezlet jelentőségét, és kinyilvánította, azt az elhatározását, hogy tevékenyen hozzájárul az értekezlet minél sikeresebb lefolyásához. Abból az elgondolásból kiindulva, hogy napjainkban a nemzeti függetlenség és szuverenitás ügye szervesen összefügg a béke ügyé­­ vel, a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szilárdan állást foglal amellett, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete határozatainak szellemében mielőbb számolják fel a kolonializmus és a neokolonializmus minden formáját. A küldöttségek elvtársi véleménycserét folytattak a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról a békéért és szocializmusért vívott harcban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy szüntelen erőfe­szítéseket kell tenni a nemzetközi munkásmozgalom egységének, a szocializmus és a haladás összes erős egységének szilárdításáért, a jogegyenlőségnek és a bizonyos kérdésekben felmerülhető nézet­­eltérések elvszerű megvizsgálásának alapján. Tekintettel korunk társadalmi jelenségeinek sokrétűségére, s arra, hogy minden szocialista ország a maga részéről hozzájárul a szo­cialista építés közös tapasztalatainak gazdagításához, a két küldött­ség hangsúlyozta az ilyen baráti és nyílt véleménycserék hasznossá­­gát és szükségességét. A két kormány, kifejezve azt az elhatározását hogy sokoldalúan fejleszti a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság kapcsolatait, meg van győződve arról, hogy ezzel a béke és a szocializmus ügyének erősödését segíti elő. Gheorghe Gheorghiu Dej, a Román Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első fikára meghívta Joszip Broz Titot, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökét, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárát, hogy látogasson el a Román Népköztársaságba. A meghí­vást örömmel elfogadták. JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára

Next