Vörös Zászló, 1964. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)
1964-08-21 / 197. szám
4 kián szerzik meg KMemontiu nei Mrs szökésű alo.Jtu-i lágerből 1966 augusztusában (Folytatás a 2. oldalról)nokságát — szerk. megj.) hanem lassacskán vesszük elő, nehogy elveszítsük a hozományt (a táborban maradt pártaktívát — szerk. megj.). Hozománya az egész család (a párt — szerk. megj.) vagyonává kell váljék. Ha egyetértesz velem, határozzuk meg a mulatság tervét is ... Közvetlenül fel kell vennünk a kapcsolatot egymással". Maurer elvtárs már másnap válaszlevelet küldött, amelyben rámutatott: „Az országutakon, helyenként, ellenőrző őrhelyek működnek. A szállítást személyazonossági okmányok nélkül nem lehet biztosítani. Fieraru számára ez a probléma megoldódott. A gazdag rokonoknak katonai okmányokat fogok adni. Fieraru velem jön az autóban ... s ha a körülmények engedik, tovább megy a közelben lévő lakásnál, egészen az út végcéljáig... A lány hozománya a legfontosabb a család számára, Fieraru jelenléte pedig a családban úgyszintén. Fieraru csak akkor áll meg az úton, ha másképp nem tehetünk". Az akciót részletesen meg kell vitatni. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs találkozót tűzött ki számunkra július 31-én 10 órára, a Tg. Jiu-i St. Treime utcán, egy építőtelepen, ahova őrizettel kísérték át villanyt szerelni. Maurer elvtárssal jöttem Tg. Jiuba, de minthogy ő egy időben a tábor foglya volt, abban állapodtunk meg, hogy én megyek el a kijelölt találkozóra, nehogy felkeltsük a sziguranca gyanúját. Az én jelenlétemet a városban ugyanis tanerői kötelezettségeim folytán könnyebben lehetett indokolni. A kijelölt napon, felhasználva az őr pillanatnyi figyelmetlenségét, belopóztam az épülő ház udvarára, ahol a többi ott dolgozó elvtársunk oltalmában elbeszélgettünk. Addig nem volt alkalmam személyesen megismerni Gheorghiu- Dej elvtársat: nagy hatást tett rám azzal, hogy milyen mélyrehatóan elemezte a politikai-katonai helyzetet; nagy hatást tett rám tisztánlátása, amellyel az események további alakulását megítélte, amit egyébként az élet maradéktalanul igazolt. Megértettem, hogy az ellenség hiába igyekezett elszigetelni őt a párttól. A lágerben jelölték ki irányvonalként, hogy a fegyveres felkelés megszervezése a fasiszta diktatúra megdöntésének egyedüli eszköze: itt kezdeményezték a pártvezetőségbe befurakodott áruló ügynökség félreállítását; innen adtak útmutatást a Munkásegységfront, később pedig a Nemzeti Demokrata Blokk megalakítására. A megbeszélés során Gheorghiu-Dej elvtárs rámutatott, hogy a lágerben előkészületek történtek annak a 40 elvtársnak a megszökésére, akit a Tismana-i Novaci-i és Carbunetti-i építőtelepekre kellett hogy kiküldjenek munkára. Maurer elvtárs augusztus 2-án a következő jelentést küldte a Központi Bizottságnak: „Sikerült kapcsolatba lépnem Fieraruval. Választ kaptam levelemre. Ezenkívül Andreinek (M. Rodianu — szerk. megj.) sikerült személyesen is beszélnie vele. Még Fieraru válaszának megérkezése előtt előkészítő intézkedéseket tettem, kettős céllal: egyrészt, hogy egybehangoljam munkámat a tartományi bizottság munkájával, másrészt pedig, hogy kialakíthassuk a kedvező biztonsági körülményeket munkánkhoz. Azonnal hozzáláttunk egy közbeeső kisegítő állomás konkrét megszervezéséhez, hogy menedéket nyújtsunk Fierarinak... Csak nagy nehezen tudtunk saját közlekedési eszközt szerezni... Úgy gondoltuk, hogy Fieraruval együtt jöhetnek más rokonok is, anélkül, hogy bevárnák, amíg személyazonossági okmányaik elkészülnek ... Biztosítottuk a helyi közlekedési eszközöket és személyazonossági okmányok beszerzését. Ezeket az előkészítő intézkedéseket a dolgok alakulásától és Fieraru hozzájárulásától függően véglegesítettük. Megállapodtunk abban, hogy az erőfeszítéseket Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs szökésének biztosítására összpontosítjuk, a többi csoport pedig utána következzék. Azonnal hozzáláttunk azoknak a csoportoknak megszervezéséhez, amelyeknek el kellett kísérniük a három kijelölt ponton megszökő elvtársakat. Minthogy Gh. Gheorghiu-Dej elvtársat politikai foglyok egy csoportjával a Tismana kolostorba küldték munkára, igyekeztünk módját ejteni, hogy ide bejussunk. Ez távolról sem ment könnyen. A kolostorban és környékén ugyanis nyüzsögtek m a csendőrök, rendőrök, szigurancaügynökök, mert itt őrizték a Nemzeti Bank kincstárát. Ennek ellenére elkészült a szökés részletes terve, pontosan feltüntette az útvonalat egészen a menedékül szolgáló hegyvidéki házakig. Két nappal később azonban a láger parancsnoksága megtiltotta, hogy Gheorghiu-Dej elvtársat beosszák a külső munkára küldött csoportokba. Mindent élőbről kellett kezdenünk. Nem maradt más megoldás, mint a táborból szervezni meg a szökést. A foglyok úgynevezett „mulatságokat” , kulturális esteket szerveztek, késő estig népdalokat énekeltek, hogy a lágerparancsnokság ne tartson az antifasiszta csoport szándékaitól. A szökést megelőző hetekben gyakrabban került sor ilyen „mulatságokra", hogy az őrségben a nyugalom légkörét keltsék. Ion Pripasu kapta azt a feladatot, hogy a lágerből kiszökő elvtársakat elkalauzolja a rájuk várakozó autóhoz, s tovább az első konspiratív házhoz. Ion Pripasu őr volt, katonai raktárat őrzött, amely Tg. Jiuban több helyre volt szétosztva. A tábor környékén, a katonai őrség alatt álló objektumok közelében nyugodtan járhatott-kelhetett anélkül, hogy gyanút keltett volna. Vele együtt jónéhányszor körüljártuk a tábort, amíg megtaláltuk a legjobb helyet tervünk kivitelére. A temetőre esett választásunk, amelyet kukoricás választott el a tábor drótkerítésétől. Az akciót augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszakára* tűzték ki 21—23 óra között. Ugyanaznap délután Maurer elvtárs és én, katonai egyenruhában, Craiovából Tg. Jiuba indultunk egy hasznavehetetlennek minősített ócska Citroennel, amelyet a craiovai 3. számú repülőegység néhány mechanikusa (Victor Tudosiu, Mihai Muscalu, Mihail Dugoesescu) titokban kijavított, Manóle Bodnárad elvtárs ellenőrzése alatt, akit mint altisztet, ide behívtak, s aki a város hazafias alakulatai számára szükséges fegyverek megszerzéséért felelt. Útközben, talán éppen azért, mert annyira siettünk, minden pár kilométer után gumidefektet kaptunk. Adott pillanatban aztán nem tudtunk tovább jutni. Elkeseredett helyzetben voltunk. Kudarc fenyegette a tervet, amelyet annyi erőfeszítés árán a legapróbb részletekig kidolgoztunk. Tg. Jiuban a szökés kétségtelenül megtörtént: vártak ránk, a késés szerencsétlenséget okozhatott, mi pedig tehetetlenül álldogáltunk az országút mentén. Megoldást kellett találnunk bármi áron. Sofőrünk, M. Duguesescu valóban meg is állított egy Craiova felé igyekvő autót, s élt üdülti, hogy a föld alól is gumikat kerítsen. Végül visszatért, felfújtuk a gumiabroncsokat, s a legnagyobb sebességgel útnak indultunk. De még így is néhány órát késtünk. Fél kettőre érkeztünk Tg. Jiuba, s a találkozó helyén már senki sem volt... Időközben a szökés a terv szerint megtörtént. Elválás előtt Gheorghiu-Dej elvtárs megadta az utolsó útmutatásokat Chivu Stoica elvtársnak, aki a láger pártszervezetének élén maradt. A kijelölt időpontban,21 óra előtt öt perccel), őrségváltás idején, a temetővel szemben a szögesdrótkerítés alatt átbújt két ember. Elsőnek Ion Vidraru elvtárs, akire a láger pártszervezete azt a feladatot bízta, hogy őrködjék Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs élete fölött, amíg elérkezik „a család körébe". Teleholdas éjszaka volt, s Gheorghiu- Dej elvtársnak, amint később elmesélte, a lese luna dintr-un nor című dal jutott eszébe. „Milyen jó lenne, ha elbújna a felhők mögé" — gondolta magában. Szerencsére tényleg így is történt: a felhők a holdat egy időre eltakarták. .. Már előzőleg úgy állapodtak meg, hogy ha a szökevényeket rajtakapják, néhány elvtárs megtámadja az őrséget, hogy elterelje a figyelmet a szökésről. Erre azonban nem került sor. Mindketten túljutottak a több sor szögesdróton. Pripasu várta őket, elhangzottak a megállapított jelszavak, utána valamennyien kimentek a temető hátsó kerítésének vaskapuján, amelyet idejekorán kiemeltek sarkából, s csak úgy visszaakasztottak a helyére. Először hallották a takarodót a lágeren kívül. Elhaladtak a temető, majd a katonai sütöde előtt álló őr mellett. — Állj, ki vagy? — hangzott el a felszólítás. — A rendőrség — válaszolta nyugodtan Pripasu, és tovább haladt, maga előtt a két elvtárssal, mintha két foglyot kísért volna Átmentek az úton, beérkeztek a parkba, Brinculi Végtelen oszlopa mellé, ahová az autónak kellett volna jönnie. Várakoztak egy órát, utána még egy félórát... Végül Gheorghiu-Dej elvtárs megkérte Pripasut, mutassa meg, hogyan juthatnak ki a városból; valószínűleg előre nem látott dolog történt, az autóra nem várhattak tovább. De más megoldást találtak: az elvtársak egyelőre rejtőzzenek el abban a katonai raktárban, amelyet Pripasunak kellett őriznie, mert ide .) Egyes anyagokban augusztus 10-re virradó éjszaka szerepelt a szökés időpontjaként. Pontos ideje azonban a fenti cikkben szereplő időpont (szerk. megj.). rajta kívül senki sem mehetett be. Késő éjjel együtt indultak el a város központja felé, s rövidesen benn voltak a raktár épületében. Amikor láttuk, hogy a találkozó helyén senki sincs, mi is a Pripasu őrizte raktárhoz indultunk. Valamennyiüket itt találtuk, s leírhatatlan örömünkre minden jól végződött. De ez tulajdonképpen csak a kezdet volt. Miután az elvtársak katonai egyenruhát öltöttek és ... a párt által kibocsátott személyazonossági igazolványokat kaptak, felhasználtuk a légiriadót és elhagytuk rejtekhelyünket. Autóval indultunk a Tg. Jiutól 60 kilométernyire lévő első menedékül szolgáló házhoz. Jól emlékszem, milyen megindultan mondotta Gheorghiu-Dej elvtárs, amikor útnak indultunk: — Derék dolog! Tizenkét évet tölt az ember bezárva, de egy pillanatra sem rendül meg a hite a párt harcának győzelmében, s íme, nem a burzsoá földesúri hatalom jóvoltából, hanem a párt segítségével szabadul ki! Valamennyien boldogok voltunk, a párt vezetője körünkben tartózkodott. Hajnalban célhoz értünk, elérkeztünk Milostea községbe, a Tárna-parti berekbe, Constantin Tundrea malomgépész házába. Nem éreztünk fáradságot, noha éjszakákat nem aludtunk. Megtanácskoztuk a dolgokat. Gheorghiu-Dej elvtárs azt kérte tőlem, hogy míg ki nem derül, hogy eltűnt a lágerből, egyetlen órát sem veszítve, szervezzem meg azoknak az elvtársaknak a szökését, akiket a Carbunenti-i közigazgatási palota építéséhez küldtek ki munkára. Milostea községből Ionița Barbulescu tanító kalauzolta el az elvtársakat éjszaka, különböző ösvényeken Vaideeni községig. A községi temetőben, amelynek magas kerítése az országútra nézett, Ion Simionescu, egy másik kalauz várta őket, akivel szintén rejtett úton Rímeli községbe jutottak. Itt állott a gyümölcsös közepén, magas kukoricavetés szomszédságában, háttal a Mágurilor erdőnek Maria Ionescu tanítónő háza. A bátor szívű aszszony napokig bujtatta az elvtársakat. Időközben megszervezték 15 politikai fogoly szökését Csorbanești-ről, élen Gh. Apostol és Al. Draghici elvtársakkal — három, előre összeállított, öttagú csoportban. A lágerparancsnokság, a sziguranca, a csendőrség csak augusztus 17-én jött rá, hogy Gheorghiu-Dej elvtárs eltűnt. Riadót fújtak, megkezdődött az üldözés az országutakon, az erdőben. De már késő volt. Néhány nap múlva Rimesti-be jöttem egy autóval, amelyre felszállt Gheorghiu-Dej elvtárs, Maurer elvtárs, akire a párt azt a feladatot bízta, hogy elkísérje, amíg minden veszélyen túl van, Vidrascu elvtárs és én, pihenőt tartottunk néhány előre kijelölt házban: Petre Iliescu ügyvéd Barbatesti-i lakásán (tőle kaptuk az autót), utána pedig a Rm. Vilcea-i papilakban, Ion Marina lelkész lakásán. Ezután az elvtársak Bukarestbe indultak. Olyan események voltak készülőben, amelyek megváltoztatták az ország sorsát, s a nép tudatában örökre egybekapcsolódtak augusztus 23-mal, a kommunista párt szervezte és vezette hazafias erők hősies harcával. A párt vezetője hosszas börtönévek után kiszabadult, elindult az ország fővárosa, a fegyveres felkelés központja felé. A Rominia Libera egyik első, legális számában a következőket írta: „Gh. Gheorghiu-Dej, a román munkásság elszánt és rettenthetetlen harcosa tizenkét évi börtön után szabad. Kitépték a román hitleristák karmaiból, a Tg. Jiu-i internáló táborból. Gheorghiu-Dejt, a vasúti munkásság vezetőjét, az 1933. évi grivicai sztrájkot követő per után vetették börtönbe. De azóta mindmáig, állandó kapcsolatban a munkásság és a széles néptömegek antifasiszta harcával, Gheorghiu-Dej alakja azonosult a nép legmélyebb nemzeti, politikai és szociális szabadságtörekvéseivel... A Rominia Libera a szabadságért küzdő összes hazafiak és munkások nevében köszönti Gheorghiu- Dejt, a kommunista párt vezetőjét.„ Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját olyan körülmények között köszöntjük, amikor a szemünk láttára válnak valóra a nép, az 1944 augusztusi fegyveres felkelés győzelméért küzdő harcosok törekvései a szabadságra, a függetlenségre és a boldog életre. Romániában a szocializmus teljes mértékben és végérvényesen győzedelmeskedett városon és falun egyaránt. Az azóta elért sikerek maradéktalanul igazolják a nép létérdekeinek szolgálatába állított pártpolitika helyességét. Népünk feltartóztathatatlan hazafias lendülettel, minden erejével valóra váltja a szocialista építés kiteljesítésének ragyogó programját, amelyet az RMP III. kongresszusa fogadott el. VÖRÖS ZÁSZLÓ RENDEZVÉMYEK KÜLFÖLDÖN AUGUSZTUS 83 ALKALMÁBÓL MOSZKVA Augusztus 18-án este a Népek Barátságának Házában ülést tartottak Románia fasiszta iga alóli felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. Az ülést a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történelemtudományi Intézete és a Szovjet-Román Baráti Társaság rendezte. A szovjet és román állami zászlókkal díszített teremben az elnöki asztalnál helyet foglalt E. I. Afanaszenko, az OSZSZSZK oktatásügyi minisztere, a Szovjet- Román Baráti Társaság elnöke, N. Guina, a Román NK moszkvai nagykövete, V. M. Hvosztov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történelemtudományi Intézetének igazgatója, F. I. Golikov marsall, I. A. Kocsetkov, a Szovjetunió Külügyminisztériumának tanácsosa, a Szovjet-Román Baráti Társaság vezetőségének több tagja, I. M. Majszkij akadémikus, N. M. Minaszjan, a történelemtudományok doktora és A. A. Jazikova, a történelemtudományok kandidátusa beszédet mondott. SZÓFIA Szófiában augusztusban megnyílt A lendületesen fejlődő Román Népköztársaság című fényképkiállítás. A román népnek a fasiszta iga alóli felszabadulása 20. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást Sz. Ganovszki akadémikus, a balkáni megértés és együttműködés bolgár bizottságának elnöke nyitotta meg. A megnyitón részt vettek: E. Avramova, a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Bizottságának elnöke és a bizottság munkatársai, a Külügyminisztérium képviselői, valamint nagyszámú közéleti és kulturális személyiség. Jelen volt Ioan Beldean, a Román Népköztársaság szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség és a Szófiában akkreditált diplomáciai képviseletek számos munkatársa. TIRANA Gheorghe C. Velcescu, a Román NK tiranai nagykövete Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából augusztus 18-án filmbemutatót rendezett. A Pisica de mare című filmet vetítették. Részt vett Vasil Nathanaili, a külügyminiszter első helyettese, Misto Treska, a Külföldi Kulturális és Baráti Kapcsolatok Bizottságának elnöke, Hasan Alimerko, az Albán Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, más hivatalos személyiségek, művészek és kulturális dolgozók. ACCRA Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Lunyani közép-ghánai város Nemzetközi Klubjának épületében megnyílt a Román Népköztársaságot bemutató fényképkiállítás. Ion Dumitru, a Román NK, ghánai ideiglenes ügyvivője a kiállítást megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a kulturális kapcsolatok hidat jelentenek a nemzetek közötti jobb megértés megteremtése felé. RABAT A rabati román nagykövetség augusztus 18-án este román dokumentumfilm-bemutatót rendezett a marokkói főváros egyik legnagyobb mozijában. Bemutatták a következő filmeket: Városom szemei, Zöldarany, Kárpáti tájak, Napjaink Jupiterje, a Trotus és az emberek. A bemutatón részt vettek rabati politikai és kulturális személyiségek, diplomáciai képviseletek vezetői és más diplomaták, üzletemberek, újságírók és más személyek. A közönség nagy érdeklődéssel fogadta a bemutatót filmeket. RADIO BUKAREST I. MŰSORÁBÓL Péntek, augusztus 21.10 Szórakoztató zene — 6,35 Esztrád muzsika —7,06 Könnyűzene — 8,06 Hazafias dalok — 8,30 Opera kórusok — 9,00 Népzene — 9,30 Constantin Nottara Román szvitje — 10,28 Szimfonikus zene — 11,00 Operett muzsika — 11,30 Riportműsor — 11,38 Munténiai népzene — 12,30 Könnyűzene — 13,00 Részletek Rossini Wilhelm Teli című operájából — 14,10 Esztrád muzsika — 14,30 Mesedélután — 15,00 Népzene — 15,27 Ion Crișan II. Rapszódiája — 16,10 Részletek a műkedvelő együttesek VII. országos versenyének döntőjéről — 16,45 Angol nyelvlecke — 17,00 Népek zenéjéből — 17,30 A haza szolgálatában — 18,05 Zenei műsor a szocialista verseny élenjáróinak — 18,30 Riportműsor — 18,50 Hangszerszóló — 19,05 Tánczene — 19,45 Operettáriák — 20,15 Faluhíradó — 20,40 Románcok — 21,15 Irodalmi összeállítás — 21,45 Könnyűzene — 22,15 Tánczene — 23,15 Opera-részletek. Szombat, augusztus 22 6.10 Esztrád táncok — 7,06 Könnyűzene — 8,06 Népi muzsika — 8,30 Hangszerszóló — 8,50 Pionír-dalok — 9,10 Könynyűzene — 9,40 Népi muzsika — 10,08 Sabin Dragos zenéjéből — 10,30 Könnyűzene — 11,00 Híres operaénekesek — 11,30 Keringők — 12,03 Népzene — 13,15 Részletek Gherase Dendrino operettjeiből — 14,10 Népzene — 14,30 Do-Re-Mi barátai — 15,00 Részletek a műkedvelő együttesek VII. országos versenyének döntőjéből — 15,30 Irodalmi műsor — 15,45 Könnyűzene — 16,10 A népi hatalom éveiben létesített népi zenekarok a mikrofon előtt — 16,30 Tanuljunk új hazafias dalokat! •— 16,45 Levelek az országból — 17,30 Népzene — 19,30 Zenés műsor — 20,10 Tánczene — 21,00 Constantin Draghici énekel — 21,15 Képzőművészeti hiradó — 21,30 Népzene — 22,15 Tánczene — 23,18 Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját köszöntő zeneművek. A MAROSVÁSÁRHELYI RÁDIÓ MŰSORÁBÓL (a 261, 330 és 202 m-es hullámhosszon) Péntek, augusztus 21 .—5.30-ig román nyelven: Népi muzsika — Két évtized naplójából — Időjárásjelentés. 5.30— 6-ig magyar nyelven: Fúvószene — Két évtized naplójából — Zene — Időjárásjelentés. 14.30— 15-ig magyar nyelven: Jegyzet — Dalok és hangszerszólók, 17—17.30-ig román nyelven: Hírek — Tömegdalok — Új utcák a város térképeit 17.30— 18.36-ig magyar nyelven: Hírek— A Marosvásárhelyi Állami Ének- és Táncegyüttes népi zenekara játszik — Ember lettél és szabad (verses-zenés összeállítás) — Dalok a pártról és a hazáról. Szombat, augusztus 2015—5:30-ig román nyelven: Fúvószene — A tartomány mezőgazdaságának fejlődése a népi hatalom éveiben — Népdalok és népi táncmuzsika — Időjárásjelentés. 5,30—6-ig magyar nyelven: Szórakoztató muzsika — Tartományunk mezőgazdaságának fejlődése a népi hatalom évei alatt — Vidám dalok — Időjárásjelentés. 14,30—15-ig magyar nyelven: Hol szórakozzunk az ünnepek alatt? Népi muzsika. 17—17,45-ig román nyelven: Húsz év megvalósításai a Maros-Magyar Autonóm Tartományban. 17,45—18,30-ig magyar nyelven: A nagy ünnep előestéjén. TELEVÍZIÓ PÉNTEK, augusztus 21 19.00 A Televízió híradója — 19.15 Szünidei album — 19.40 Riportműsor a hunyadi kohászati kombinát kohóépítő munkásairól — 20.00 A hét — 21.00 Román népzene, Befejezésül hírek. SZOMBAT, augusztus 22 19.00 A Televízió híradója — 19.15 Gyermekeknek: egy csokor vers — 19.30 Riportműsor a gépkocsigyártásról — 19.50 Műkedvelők a stúdióban — 20.30 Szomjúság — Román film. Befejezésül hírek. ban. Péntekre és szombatra enyhén változó idő, délutáni felhősödés, kisebb zivatarok várhatók. A hőmérséklet emelkedik, éjszaka 8—16, nappal 20 —29 fok. Enyhe szél. A Színművészeti Intézet Stúdió Színházában augusztus 21-én, pénteken este 20 órakor. PASSACAGLIA. Az Állami Színház román tagozatának ünnepi bemutatója. Pénteken, augusztus 21-én este 20 órakor, MAGELLANNAL a FÖLD KÖRÜL. Bemutató előadás. —□□— Arta filmszínház: Két vasárnap Progresul filmszínház: Lángoló sziget . Vörös Lobogó filmszínház: Román filmsorozat: Szomjúság. Luceafarul nyári filmszínház: Két vasárnap - Munkás filmszínház: Tengeri macska. . . . Flacara filmszínház: Vérrokonok. ■■ * A Román-Szovjet Barátsági Házban augusztus 21-én, pénteken 19.30 órakor, 20 ÉV NAGYSZERŰ GYŐZELMEI címmel Szabó István tanár tart előadást. Előadás után filmet vetítenek.A marosvásárhelyi Piata Amates téren augusztus 21-én, pénteken este 20 órakor a Bukaresti Állami Cirkusz bemutatja a „VARIETATI DE CIRC“ című nemzetközi műsorát. Tunku Abdul Rahman pártfogókat keres... Amikor a riporterek londoni látogatásának befejezése után a repülőtéren felkérték a hazautazó Tunku Abdul Rahmant, Malaysia miniszterelnökét, beszéljen további szándékairól, mindössze annyit mondott, hogy szeretne már Kuala Lumpurban lenni, mert nagyon fáradtnak érzi magát, hosszas külföldi utazása után. Részt vett a Commonwealth-tagállamok miniszterelnöki értekezletén, majd az Egyesült Államokban, Kanadában járt, aztán újra visszatért Londonba. A politikai megfigyelők bizonyos elégedetlenségre következtetnek e „diplomáciai fáradtságból", mondván, hogy buzgólkodása az államszövetség fennmaradásához szükséges fokozottabb támogatás megszerzéséért nem járt kielégítő eredménnyel. Már a Commonwealth-miniszterelnökök értekezletének záróközleménye a kért támogatás megadását a józan politika folytatásától tette függővé ,s egyetlen szóval sem utalt esetleges újabb csapat- vagy fegyverszállításokra. , Kétségtelen, hogy újabb csapatkötelékek és fegyverek Malaysiába küldése negatív befolyást gyakorolna az egész délkelet-ázsiai helyzetre. Hiszen a Commonwealth, „stratégiai tartalékához” tartozó néhány ausztráliai és új-zélandi csapategység Malaysia területére küldése is kedvezőtlenül hat e viharzóna államainak kapcsolataira. Sir Garfield Barwick ausztráliai külügyminiszter még külön elméletet is felállított arról, hogy milyen kötelezettségek , fakadnakaz Anzus-paktumból. Eszerint, ha a Borneóba (Kalimantan), vezényelt ausztráliai haderőket veszteségek érnék, az USA köteles beavatkozni Ezt a felfogást azonban Washingtonban túlzottnak tekintették. Tunku Abdul Rahmant Washingtonban — az amerikai sajtó szerint — csak mérsékelten támogatták. Amint a Washington Post írta, az Egyesült Államok kormánya Tunku Abdul Rahman látogatását csak kezdőlépésnek tekinti a Malaysiával való kapcsolatok szorosabbra vonásában, megjegyezve, hogy a katonai kérdések eddig kizárólag a Commonwealth hatáskörébe tartoztak. A washingtoni tárgyalások után bejelentették, hogy az USA vállalja bizonyos számú malaysiai tiszt kiképzését, s helikoptereket és repülőgépeket ad el a Maláj Szövetségnek. A maláj miniszterelnök látogatása befejezésekor kijelentette az újságíróknak, hogy elégedett a tárgyalások eredményével, de nyomban fanyarul hozzáfűzte: „Ami engem illet, szívesebben vettem volna az USA nagyobb mérvű támogatását". ■ Kanadában a Maláj Szövetségnek ígért támogatás csak semmitmondó nyilatkozatokra szorítkozott. E látogatás után Tunku Abdul Rahman Londonban az angolokat igyekezett rávenni arra, hogy nyújtsanak nagyobb katonai támogatást a már kilátásba helyezett gurka-egységeken kívül. Mialatt a maláj miniszterelnök a világot járta, Kuala Lumpurban Razak helyettes miniszterelnök szemlét tartott az új csapategységek fölött és „hivatásukról" beszélt az újoncoknak. Ugyanakkor azonban a malaysiai külügyminisztériumban közölték, hogy megváltoztatták álláspontjukat Macapagal fülöp-szigeti elnök júliusi manilai sajtóértekezletén tett indítványával kapcsolatban, amely javasolta, hogy újra vegyék fel a júniusi tokiói találkozón megszakadt tárgyalások fonalát a Fülöp- Szigetek, Malaysia és Indonézia között. Eredetileg ugyanis a leghatározottabban viszszautasították az újabb fülöp- szigeti kezdeményezést (Dzsakarta már az első pillanatban üdvözölte a javaslatot). A maláj kormány hivatalos szóvivője akkoriban kijelentette, hogy a hármas találkozó kívánatos volna, de csak minisztereknél alacsonyabb szinten. Utólag Manilában, Dzsakartában és Kuala Lumpurban újra szóba került a három külügyminiszter találkozásának lehetősége. A napokban azonban maláj forrásból újabb összecsapásokat jelentettek, ami nyílván nem mozdíthatja elő az Indonéziához való közeledést. A helyzet további alakulását természetesen nehéz volna megjósolni, különösen, ha figyelembe vesszük a maláj— indonéz viszony állandó hullámzását. Mindenesetre megszívlelendő J. A. C. Mackie Melbourne-i egyetemi tanárnak a The World Today című angol folyóiratban közzétett tanulmánya, amelyben a következőket írta: „Végső fokon meg kell találni az Indonézia és Malaysia közötti viszony rendezésének módozatát a Fülöp-szigetek bevonásával; az észak-borneói azonnal fegyverszünet mellett a tartós rendezésnél szem előtt kell tartani Indonézia túlsúlyát e térségben. ZANEL FLOREA A kongói helyzet LEOPOLDVILLE (Agerpres). :*r- Szerda este heves harcokra került sor Bukavu városnak, Kivu kongói tartomány fővárosának központjában a kormánycsapatok és a felkelők között — jelenti a Reuter, a bukavui amerikai konzul üzenetét idézve. Szerdán megkezdődött a szomszédos államok, Burundi és Kongó (Brazzaville) állampolgárainak kiutasítása. A hadsereg és a rendőrség számos tehergépkocsija a gyülekező helyekre szállította a kiutasítottakat. Innen a Kongó folyam közepén elterülő Mbamu szigetre viszik és itt átadják őket a brazzavillei hatóságoknak. Hasonlóan folyik le a burundi állampolgárok kiutasítása. A leopoldvillei hatóságok intézkedései jelentősen felmérgesítették a szomszéd országokkal való viszonyt. A brazzavillei kormány üzenetet intézett ezzel kapcsolatban az Afrikai Egység Szervezetéhez. Csembekongói miniszterelnök — írja a France Presse — szerdai sajtóértekezletén többek között kijelentette, hogy kormánya katonai támogatást kért Nigériától, Madagaszkártól, Szenegáltól, Libériától és Etiópiától a felkelők ellen. Rámutatott, hogy „a fenti afrikai országok segítsége gyarapítaná az USÁ-tól és Belgiumtól kapott katonai segélyt". BRAZZAVILLE (Agerpres). — A Kongói Felszabadulás Országos Tanácsa (Leopoldville) nyilatkozatot adott ki a központi kormány kapcsolatairól Portugáliával. A nyilatkozat szerint Csomb® miniszterelnök hivatalosan beismerte, hogy Portugália nem véletlenül tartalékolt nagymennyiségű fegyvert és lőszert Angolában. A fegyvereket a Salazarkormány segítségével a Casa del Nortes portugál cég útján szállítják Kongóba, hogy a hazafias erők ellen használják fel őket. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Marosvásárhely, Szovjet Hősök tere 2. sz. Tel.: 20-32. Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és önkéntes sajtóterjesztőknél. Nyomda: Nyomdaipari Vállalat Marosvásárhely, Egresi G. utca 1. sz. Telefon: 26-43. Rendelési szám: 613? * Az 53. interparlamentáris értekezlet KOPPENHÁGA. (Agerpres). — Csütörtök délelőtt IX. Frigyes dán király és Otto Krag dán miniszterelnök jelenlétében Koppenhágában megnyílt az 53. interparlamentáris értekezlet. A tanácskozásokon 67 országból több mint 1000 küldött vesz részt. A Román Népköztársaságot az értekezlet munkálatain az Interparlamentáris Unió román csoportjának küldöttsége képviseli. ★ Kuba mellett MONTEVIDEO. (Agerpres). — Uruguayban ismét tüntettek a Kubával való diplomáciai kapcsolatok fenntartása és erősítése mellett. Amint a Prensa Latina jelenti, a Montevideotól 400 kilométerre lévő Tacuarembo városban szervezett nagy tüntetésen az összes politikai szervezetek képviselői részt vettek. , 40,469