Vörös Zászló, 1969. április (21. évfolyam, 76-101. szám)
1969-04-08 / 82. szám
XXI. évfolyam 82. (5391.) szám 1969. április 8. kedd Ára 30 báni A VETÉS GYORSÍTÁSA határozott intézkedéseket, jó szervezést követel! Az utóbbi napokban minden jel arra mutatott, hogy a megye mezőgazdasági egységeiben kedvezőek a feltételeit a tavaszi vetések meggyorsítására. Ennek ellenére az eddig elvégzett munka mennyisége, s főleg üteme, nem kielégítő. Az első sürgősségi szakaszba tartozó magvak vetését, gondolunk itt főleg a takarmánynövényekre, a cukorrépára, a tervezett területek 26 százalékán végezték el. A vetés meggyorsítása tehát a legfontosabb feladat. Ugyanakkor ez megköveteli a talaj gondos előkészítését, annál is inkább, mert a megye területén még több mint 18 000 hektár várja az ekét. Persze, e fontos munkálatok mellett nem feledkezhetünk meg a gyümölcsfa-telepítésről, a szőlőmunkákról és a zöldségesek előkészítéséről. Munka van tehát bőven, s valamennyinek az elvégzése körültekintő szervezést igényel, megköveteli a traktorok, mezőgazdasági gépek, a munkára alkalmas órák maximális kihasználását. A mezőgazdasági egységek vezetői, a megyei szervek szakemberei nap mint nap közvetlenül kell, hogy ellenőrizzék, irányítsák a mezei munkákat, mert csak így várható eredmény. Bécében éppen a közvetlen irányítás, szervező munka eredményeként hétköznap, vasárnap egyforma ütemmel dolgoztak, s így az elmaradt szántás befejezése mellett végeztek a 10 hektár zab, 5 hektár borsó és közel 180 hektár cukorrépa vetésével. Jó munkájukkal kitűntek Dan Cráciun, Dogan Andrei, Boldea Vasile gépkezelők, valamint Boldea Liviu mezei brigádos. Vasárnap sok MTSZ-ben teljes ütemmel dolgoztak a gépkezelők, így Méhesen, Sármáson, Ludason, Bándon és máshol nagy területen készítették elő a magágyat, vetették el a takarmánynövényeket és a cukorrépát. Hasonló munkaszervezésre, munkaütemre van szükség a megye valamennyi MTSZ- ében. Kétségtelen ugyan, hogy az idei tavaszi kampány nagyon nehéz, a késedelem miatt számos növényféle vetése egybeesik, de határozott intézkedésekkel, jó munkaszervezéssel e hónap végéig minden egyes egység befejezheti a vetést. A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS RANGJA A megbeszélés belenyúlt az estébe. Az elnök, a főkönyvelő, és a brigádosok a mezei munkákról vitatkoztak. Végül a zöldséges is terítékre került. Egy jól megtermett férfi kezdte: — Ha nem szereztek lécet, leállunk a szolár építésével. — Lécet, de honnan? — gondolkozott hangosan a brigádos. — Ahonnan eddig — válaszolt egy másik. Gömbfát veszünk, s abból kivágjuk. Erre aztán az elnök arca is elkomorult. Látszott rajta, hogy bántja valami. — Ez azért még sincs jól. Mi megtermeljük a zöldséget, vagonszámra adjuk át a szerződő vállalatoknak, de ha valami anyagra van szükségünk, az már a mi bajunk. Szerezzük be, ahogy tudjuk, s amilyen áron kapjuk. Most aztán újra futkoshatunk faanyag után. — Mégpedig sürgősen, mert a paradicsom palánta már kinőtte a melegágyat — toldja meg a brigádos. Némelyik a harminc centit is eléri. A jelenlévők közül csak egy brigádosnak közvetlen gondja a zöldségtermesztés, de azért mindenki úgy érvelt, vitatkozott érte, mintha „saját portájáról" volna szó. Az egyik embereket ajánlott fel a szolár építéséhez, a másik a palánta-kiültetést szorgalmazta vagy éppen a melegágyakhoz még szükséges faanyag beszerzését hozta szóba. Pannton a zöldségtermesztés közüggyé vált, rangot vívott ki magának a szövetkezetben. Ha valaki például ebben a brigádban akar dolgozni, annak kérvényét alaposan megvitatja a szövetkezet vezető tanácsa, s csak ha megfelelőnek találja erre a munkára, hagyja jóvá. Mert bizony ahhoz, hogy aránylag kis területen nagy jövedelmet lehessen megvalósítani, a szorgalom mellett szaktudásra is szükség van. Márpedig Pannton az elmúlt évben az 50 hektárnyi kertészet közel egymillió lej bevételt biztosított. S hogy mi sikerült a legjobban? — Talán a melegágyi uborka — számolt be a főkönyvelő. Hétezer lej híján négyszázezret. — Hány négyzetméteren? — Eredetileg nem szántunk sokat erre, de aztán a dohány-melegágyakat is beültettük. S nagyon jól sikerült. Erre az idén is sor kerül. A termelési tervben mindössze 2000 négyzetméter melegágyat irányoztak elő a hajtatott uborka számára, termést azonban több mint 6000 négyzetméterről szüretelnek. A dohánypalánta helyére ugyanis mind hajtatott uborka kerül. De jól jövedelmezett az elmúlt esztendőben a szolár alatt termelt paradicsom és más zöldségféle is. Egy év alatt kihozta az építési költségeket s ezenkívül 5000 lej tiszta jövedelmet. S az idén még jobb eredményekre számítanak. A tavalyhoz viszonyítva ugyanis mintegy két héttel előzték meg az időt. De nemcsak a paradicsomra, hanem az uborkára is — jegyezte meg a brigádos. Mintegy 50 árnyit ültettünk a szolárba. Új dolog ez nálunk, de ha sikerül, mintegy 50.000 lejt nyerünk vele. Pannton nem ez az egyedüli módszer, amit az idén alkalmaznak először a terméshozam növelésére. Azt is elhatározták, hogy a falun átfolyó patak vizét felfogják, s azt is öntözésre használják fel, így a tavalyi 10 hektár helyett az idén 20 hektár kap mesterséges esőt. De szükség is van a jó módszerekre, a hozzáértésre, hisz 1.200.000 lej bevételt megvalósítani 50 hektár után nem kis dolog. NAGY Ferenc • iJVVSXKXxxSoZV Imbolyogva ment sovány • lábain. Amikor bevette a • kanyart, kétszer is néki• rugaszkodott, de mindhiába. Nem tudott tovább • menni. Előrehátra dülön• gélt, mint erős szélben a • vékony törzsű fák. El amkartam menni mellette, a• jóvégre mi közöm, ki mire • költi a pénzét. Elhalad•tamban azonban észre is vettem, hogy egy kilengés• nél a kirakatüveget csak • a szentlélek mentette meg kár lenne érte. Már egy újabb kísérletre emeli • a lábát, amikor karonra• gadom. — He — csúszik ki a száján, s úgy néz rám, • mint lőtt medvére, — mit • akar? — Semmit. Tessék velem jönni — mondom. — Egy az utunk (ha egy). — Nem! Én csak elvesztettem az egyensúlyomat. Tudja, hogy van. — Persze. Hol lakik? — Mindegy. De az is mindegy, megmondom. Itt nem messze... — Na, akkor menjünk. — Megkapaszkodik a karomban. S kissé megnyúlt orra alatt egy köszönömöt dünnyög. Néhány lépést teszünk szinkronban. Mármint én igazodom hozzá. Úgy festhetünk, mint két összeakaszkodott részeg. A szembejövők kitérnek előlünk. Nem csodálom. — Maga ki? — áll meg hirtelen, peckesen kihúzza magát, s erőszakos pillantással néz rám. — Ismer engem? — Látásból. — Gát. Én senki nem vagyok. Tudja mi az? Még látásból sem. Senki. Ha lennék valami, berúgtam volna? — Megtörténik. —• Nem igaz! Én meg akarok halni. — Rám néz, talán várja a hatást. Hallgatok, közben illő választ keresek. Végülis dünnyögök valamit, hogy megtörjem a talán hatásosnak szánt szünetet. — Ma elmentem a nyugdíjamért — folytatja minden összefüggés nélkül — s azt mondták, nincs pénz a bankban. Már látott ilyent? — Még nem — válaszolom, s igyekszem haladásra ösztökélni. Ezért akar meghalni? — Ki mondta, hogy ezért? — hördült fel bár riportja van. — Van pénzem. Különben miből ittam volna? Ismét megtorpanunk, de tartom az egyensúlyt, s így egész tűrhetően állunk. — Azért akarok meghalni, most már maga is tudhatja — emeli fel a kezét — mert becsaptak Két gyerekem van, tudja mi az, kettő. Az egyik irtó tehetséges, ügyes, örül a lelkem ha ránézek... a másik... (égbekiáltó káromkodás következik) semmit nem ér. A lélek látványos összeomlása? Csak színpadon láttam ilyent. Való, de mégsem hiteles. Mindemellett próbálok megértő képet vágni. Ki tudja? — Nem gondoskodik a családjáról — folytatja drámai szünet után, — a férjéről sem. A gyerek nálam van, olyan, mint egy virágszál... Már hite van, hogy másokkal járkál, biztos hallotta. — Nem hallottam. — Ez az én keresztem. Meddig vihetem? Ezért akarok meghalni, mert ha nem, a bolondok házában kötök ki. Önként elindul, csendesen zsémbelődik. — Mennyit babusgattam, szépet és jót adtam neki. Érdemes volt? Azt hittem, hogy olyan jó lesz, mint amilyen szép, mert ez az övé. Szép. — Talán még lehet segíteni. — próbálom lefektetni a pallót. Zordan néz rám. Részeg emberrel nehéz szót érteni. Kiszámíthatatlanok a hangulatváltozásaik. — A férje nagyon tehetséges. Nagyon, őt is sajnálom. S mi lesz a gyerekkel? Széttárja a karját, most már egészen józannak tűnik. Felérünk a tetőre. Gondolom, itt már (közvetlen) veszély nélkül útjára engedhetem. Kezet rázunk. Petyhüdt, meleg kezei vannak. — Köszönöm. Herr... — Nincs mit — fogom rövidre a búcsúzkodást, mert még valami silány vigasztalóval sem toldhatom meg. A bánat semmivel sem nyomasztóbb a szenvedőnek, mint a tehetetlen tanúnak. Makkai János AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Amire figyelni kell! AZ ÜZEMI közhangulat A közvéleménykutatás egyik célja megismerni a tömegek hangulatát, felmérni, miként reagálnak különböző gazdasági, politikai és társadalmi jelenségekre. A hangulat rendkívüli hatást gyakorol a termelésre is. Számos országban már hagyományossá váltak az ilyenszerű felmérések, grafikonokkal bizonyítják a hangulat hatását, különösen a termelékenységre és a minőségre. A szakemberek véleménye szerint a munkakedvre, a hangulatra a legnagyobb hatást a vezetési és a javadalmazási módszer gyakorolja. Érdekes megjegyezni, hogy ez utóbbinál nem annyira a fizetés nagysága, — bár ez sem mellőzhető —, hanem differenciálása a döntő, vagyis az, hogy a fizetések közötti különbségek miként tükrözik az egyének képzettségét, szorgalmát, az elvégzett munka jelentőségét. A hangulat az üzemekben régióként a vezetés és a javadalmazás módszereinek függvényében változik. Erre utalnak egyébként a szerkesztőségünkbe — de a párt-, állami és tömegszervezeti szervekhez — beérkező panaszok is. Nehéz volna, s talán szükségtelen is, részletezni az eseteket, hisz néhány fontosabb jelenség világosan körvonalazódik. Nemzetgazdaságunk szervezésének és vezetésének általános (Folytatás a 2. oldalon) PETELEI István Megkezdődött a kultúrverseny megyei szakasza Április 6-án, az első igazán szép tavaszi napon kezdődött meg Maros megyében a műkedvelő dalosok, táncosok IX. országos kultúrversenyének megyei szakasza. Amint már arról hírt adtunk, a megyei szakasz vetélkedőit öt központban — Sármáson, Régenben, Marosvásárhelyen, Dicsőben és Segesváron szervezik meg. Az első találkozóra a sármási művelődési otthonban került sor. E fejlődő, szépülő mezőségi központban vasárnap több száz dalos, táncos mutatta be a vidék folklórját népszerűsítő műsorát. Igazi élményt jelentett mindnyájunk számára a találkozó. .Láttuk ,a Mezőség legszebb népviseletét, népi táncait, hallottuk népdalait. Majdnem minden csoport, együttes eredeti népi táncokat, dalokat hozott a versenyre. S a felkutatott és színre hozott táncok, dalok művészi értékét az sem csökkentette, hogy némelyiknek az előadása nyersnek, kidolgozatlannak tűnt. És ha a továbbiakban foglalkoznak e csoportokkal, megtanítják a szereplőket a színpadon mozogni, igényesen kidolgozzák a koreográfiájukat — még sokat hallunk majd róluk. Gondolunk itt elsősorban a meződombi, mezőszakáli, szengyeli tánccsoportokra, melyek nemrég alakultak, de máris kezdenek felzárkózni az erős csoportokhoz. Örömmel láttuk, hogy terjed e vidéken a szép hagyomány, a népi táncok ápolása, felkutatása. E téren a szengyeliek mutattak jó példát. Bardasan Joan községi bíró (a köménytelki tánccsoport volt tagja) olyan csoportot létesített és a helyi táncot olyan művészi szinten dolgozta fel, hogy egykét év múlva vetélytársa lehet az eddig „legyőzhetetlennek" vélt köménytelki tánccsoporrtnak. Nem vitás, hogy a verseny fénypontját mégiscsak a híres együttesek szereplése jelentette. A gerebenesi száz tagú kórus, a keménytelki tánccsoport, a sármási népi együttesből az idős nemzedék tánccsoportja magasan kiemelkedett A közönség nem fukarkodott a tapssal. Néhány szót a sármásiak műkedvelő népi együtteséről. Egészében véve műsoruk jó benyomást keltett. Jó a téma-fonokaláka, ügyesek az énekesek, táncosok. Javítani kell viszont a színpadi mozgáson, rövidíteni a műsoron, gördülékenyebbé, ritmusosabbá tenni az előadást. Meglepően jól szerepeltek az ének- és hangszerszólisták. Olyan tehetséges, ügyes dalosokkal ismerkedtünk meg, mint a sármási Deac Anicupa, Mariana és Marioara Hulpe, Hopa Cornelia, Jánosi Valerica (Bücs), Jánosi Alexandra (Bücs), Radu Petruca (Szentpéter), Runcan Liviu (ludasi művelődési ház) és mások. Külön dicséret illeti a zenekarokat, amelyek ügyesen és hozzáértéssel szolgáltatták a zenét a szólistáknak és a táncosoknak. Néhány egészen jó népi zenekart volt alkalmunk hallani. Elsőnek ezek között is talán a ludasi művelődési házét kell megemlítenünk, aztán a sármásiakét és a meződombi öttagú, nagyon ügyes és jóképességű népi zenekart. Természetesen nem minden csillogott, ragyogott a versenyen. Láttunk sok gyenge előadást is. Hosszú lenne most felsorolni az észlelt hibákat. Néhányat mégis hadd jegyezzük ide: a sármási kórus felemás öltözetben szerepelt (nagyon rossz benyomást keltett); a szentpéteri népi zenekar (bár nagyon ügyesen muzsikált), mintha a kapálástól jött volna a színpadra; a sármási népdalszólisták között akadtak, akik műdalt énekeltek; a mezőzáhi kórus a községi versenyszíntet, ha elérte stb. stb. Dehát ez így szokott lenni. A jók mellett akadnak gyengék is. D. V. A gerebenesi száztagú kórus Mariana és Marioara Hulpe sármási szólisták | A 111. oldalon | spotmr____________________| Földmunkák a marosvásárhelyi vár alatt SZIGETI Bélának a Vörös Zászló riportkép versenyére beküldött felvétele hírek A gonosz kamasz marosvásárhelyi bemutatója Tegnap este az Arta filmszínházban, zsúfolt nézőtér előtt került sor a legújabb román film, ,,A gonosz kamasz“ bemutatására. Az est ünnepi hangulatát fokozta a film alkotóinak és női főszereplőjének megjelenése a színpadon. A közönség meleg tapssal fogadta a terembe belépő Irina Petrescu filmszínésznőt, Nicolae Brebant, a forgatókönyv íróját, Gheorghe Vitanidist, a film rendezőjét és Aurel Kostrakiewicz operatőrt. A vendégek néhány szóban megköszönték a vásárhelyi közönségnek a meleg fogadtatást és kifejezték reményüket, hogy alkotásuk, „A gonosz kamasz" sikert fog aratni. A megyei művelődés- és művészetügyi bizottság a közönség nevében virágkosárral kedveskedett a művészeknek, csak a 20—30 százalékát kell hogy kifizessék. A pénztárnál megkezdték a társadalombiztosítási könyvecskék kibocsájtását is. Azok a kisiparosok, akik tagjai a pénztárnak, e könyvecske alapján családtagjaikkal együtt díjtalan orvosi ellátásban részesülnek mind a járóbetegrendelésnél, mind a kórházi kezelésnél. A Tóték - hetvenedszer A Marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozata ma este játssza hetvenedikszer a Tóték című tragikomédiát. Örkény István színművét, amelyet a párizsi, varsói közönség is ünnepelt, a régi szereposztásban újítják fel. A főszerepekben viszontlátjuk Kovács Györgyöt, a nép művészét,egyben a darab rendezője), Lohinszki Lóránd érdemes művészt, Erdős Irmát, Bartos Edét, Tőszó Ilonát, Tarr Lászlót és Lőrinczi Ilonát. A gondoskodás jegyében Minisztertanácsi Határozat alapján az elsőfokú nyugdíjasok minden évben a vasúti utazáshoz ingyen jegyet kapnak. A világtalanok, függetlenül attól, hogy nyugdíjasok, vagy alkalmazottak, avagy tanulmányaikat végzik, szintén részesülnek ezen kedvezményben, ők ezenkívül bármikor díjtalanul utazhatnak a közüzemi járműveken. E kedvezmények igénybevételéhez fényképes igazolványokat bocsájtanak ki. Megyénkben az igazolványok kiadását már megkezdték. Társadalombiztosítási könyvecskék kibocsátása A kisipari szövetkezetek társadalombiztosítási és nyugdíjpénztárának megyénkben mintegy 850 szövetkezeti tagja van. Újabban ezen társadalombiztosítási intézménynek tagjai lehetnek azok a kisiparosok is, akik nem tömörültek szövetkezetekbe. Megyénkből eddig 550 kisiparos veszi igénybe az intézmény biztosította előnyöket, juttatásokat. A pénztár az idén közel 1 000 üdülő, illetve gyógykezelési jegyet ad ki tagjainak. Egy-egy jegy tulajdonképpenirnának Dokumentum kiállítás magángyűjteményből A szászrégeci Művelődési és Művészetügyi Bizottság és a Történelemtudományi Társaság helyi fiókja szervezésében kiállítás nyílt Man Vasile tanár magángyűjteményéből. A régi pénzekből, néprajzi anyagokból, ikonokból és egyebekből álló érdekes magángyűjtemény megtekinthető a volt városi törvényszék épületében. VAKÁCIÓ UTÁN ISMÉT AZ ISKOLAPADBAN hírek _______________ 1/