Vörös Zászló, 1969. április (21. évfolyam, 76-101. szám)

1969-04-08 / 82. szám

XXI. évfolyam 82. (5391.) szám 1969. április 8. kedd­ Ára 30 báni A VETÉS GYORSÍTÁSA határozott intézkedéseket, jó szervezést követel! Az utóbbi napokban minden jel arra mutatott, hogy a megye mezőgazdasági egységeiben ked­vezőek a feltételeit a tavaszi ve­tések meggyorsítására. Ennek el­lenére az eddig elvégzett munka mennyisége, s főleg üteme, nem kielégítő. Az első sürgősségi sza­kaszba tartozó magvak vetését, gondolunk itt főleg a takarmány­­növényekre, a cukorrépára, a ter­vezett területek 26 százalékán vé­gezték el. A vetés meggyorsítása tehát a legfontosabb feladat. U­­gyanakkor ez megköveteli a talaj gondos előkészítését, annál is in­kább, mert a megye területén még több mint 18 000 hektár vár­ja az ekét. Persze, e fontos mun­kálatok mellett nem feledkezhe­tünk meg a gyümölcsfa-telepítés­ről, a szőlőmunkákról és a zöld­ségesek előkészítéséről. Munka van tehát bőven, s valamennyinek az elvégzése körültekintő szervezést igényel, megköveteli a traktorok, mezőgazdasági gépek, a munkára alkalmas órák maximális kihasz­nálását. A mezőgazdasági egysé­gek vezetői, a megyei szervek szakemberei nap mint nap közvet­lenül kell, hogy ellenőrizzék, irá­nyítsák a mezei munkákat, mert csak így várható eredmény. Bé­cében éppen a közvetlen irányí­tás, szervező munka eredménye­ként hétköznap, vasárnap egyfor­ma ütemmel dolgoztak, s így az elmaradt szántás befejezése mel­lett végeztek a 10 hektár zab, 5 hektár borsó és közel 180 hektár cukorrépa vetésével. Jó munká­jukkal kitűntek Dan Cráciun, Do­­gan Andrei, Boldea Vasile gépke­zelők, valamint Boldea Liviu me­zei brigádos. Vasárnap sok MTSZ-ben teljes ütemmel dolgoztak a gépkezelők, így Méhesen, Sármáson, Ludason, Bándon és máshol nagy területen készítették elő a magágyat, vetet­ték el a takarmánynövényeket és a cukorrépát. Hasonló munkaszer­vezésre, munkaütemre van szük­ség a megye valamennyi MTSZ- ében. Kétségtelen ugyan, hogy az idei tavaszi kampány nagyon ne­héz, a késedelem miatt számos növényféle vetése egybeesik, de határozott intézkedésekkel, jó mun­kaszervezéssel e hónap végéig minden egyes egység befejezheti a vetést. A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS RANGJA A megbeszélés belenyúlt az es­tébe. Az elnök, a főkönyvelő, és a brigádosok a mezei munkákról vi­tatkoztak. Végül a zöldséges is te­rítékre került. Egy jól megtermett férfi kezdte: — Ha nem szereztek lécet, le­­állunk a szolár építésével. — Lécet, de honnan? — gondol­kozott hangosan a brigádos. — Ahonnan eddig — válaszolt egy másik. Gömbfát veszünk, s abból kivágjuk. Erre aztán az elnök arca is elko­morult. Látszott rajta, hogy bántja valami. — Ez azért még sincs jól. Mi megtermeljük a zöldséget, vagon­számra adjuk át a szerződő válla­latoknak, de ha valami anyagra van szükségünk, az már a mi ba­junk. Szerezzük be, ahogy tudjuk, s amilyen áron kapjuk. Most az­tán újra futkoshatunk faanyag után. — Mégpedig sürgősen, mert a paradicsom palánta már kinőtte a melegágyat — toldja meg a bri­gádos. Némelyik a harminc centit is eléri. A jelenlévők közül csak egy brigádosnak közvetlen gondja a zöldségtermesztés, de azért min­denki úgy érvelt, vitatkozott érte, mintha „saját portájáról" volna szó. Az egyik embereket ajánlott fel a szolár építéséhez, a másik a palánta-kiül­te­tést szorgalmazta vagy éppen a melegágyakhoz még szükséges faanyag beszerzését hoz­ta szóba. Pannton a zöldségtermesz­tés közüggyé vált, rangot vívott ki magának a szövetkezetben. Ha valaki például ebben a brigádban akar dolgozni, annak kérvényét alaposan megvitatja a szövetkezet vezető tanácsa, s csak ha megfe­lelőnek találja erre a munkára, hagyja jóvá. Mert bizony ahhoz, hogy aránylag kis területen nagy jövedelmet lehessen megvalósíta­ni, a szorgalom mellett szaktudás­ra is szükség van. Márpedig Pa­nnton az elmúlt évben az 50 hek­tárnyi kertészet közel egymillió lej bevételt biztosított. S hogy mi sikerült a legjobban? — Talán a melegágyi uborka — számolt be a főkönyvelő. Hétezer lej híján négyszázezret. — Hány négyzetméteren? — Eredetileg nem szántunk so­kat erre, de aztán a dohány-meleg­ágyakat is beültettük. S nagyon jól sikerült. Erre az idén is sor kerül. A ter­melési tervben mindössze 2000 négyzetméter melegágyat irányoz­tak elő a hajtatott uborka számá­ra, termést azonban több mint 6000 négyzetméterről szüretelnek. A dohány­palánta helyére ugyanis mind hajtatott uborka kerül. De jól jövedelmezett az elmúlt esztendőben a szolár alatt termelt paradicsom és más zöldségféle is. Egy év alatt kihozta az építési költségeket s ezenkívül 5000 lej tiszta jövedelmet. S az idén még jobb eredményekre számítanak. A tavalyhoz viszonyítva ugyanis mintegy két héttel előzték meg az időt.­­ De nemcsak a paradicsomra, hanem az uborkára is — jegyezte meg a brigádos. Mintegy 50 ár­nyit ültettünk a szolárba. Új do­log ez nálunk, de ha sikerül, mint­egy 50.000 lejt nyerünk vele. Pannton nem ez az egyedüli módszer, amit az idén alkalmaz­nak először a terméshozam növelé­sére. Azt is elhatározták, hogy a falun átfolyó patak vizét felfogják, s azt is öntözésre használják fel, így a tavalyi 10 hektár helyett az idén 20 hektár kap mesterséges esőt. De szükség is van a jó mód­szerekre, a hozzáértésre, hisz 1.200.000 lej bevételt megvalósíta­ni 50 hektár után nem kis dolog. NAGY Ferenc • iJVVSXKXxxSoZV Imbolyogva ment sovány • lábain. Amikor bevette a • kanyart, kétszer is néki­• rugaszkodott, de mindhiá­­­ba. Nem tudott tovább • menni. Előrehátra dülön­• gélt, mint erős szélben a • vékony törzsű fák. El a­­m­kartam menni mellette, a­• jóvégre mi közöm, ki mire • költi a pénzét. Elhalad­•­tamban azonban észre is vettem, hogy egy kilengés­• nél a kirakatüveget csak • a szentlélek mentette meg kár lenne érte. Már egy újabb kísérletre emeli • a lábát, amikor karonra­• gadom.­­ — He — csúszik ki a száján, s úgy néz rám, • mint lőtt medvére, — mit • akar? — Semmit. Tessék ve­lem jönni — mondom. — Egy az utunk (ha egy). — Nem! Én csak el­vesztettem az egyensúlyo­mat. Tudja, hogy van. — Persze. Hol lakik? — Mindegy. De az is mindegy, megmondom. Itt nem messze... — Na, akkor menjünk. — Megkapaszkodik a ka­romban. S kissé megnyúlt orra alatt egy köszönömöt dünnyög. Néhány lépést teszünk szinkronban. Mármint én igazodom hozzá. Úgy fest­hetünk, mint két össze­akaszkodott részeg. A szembejövők kitérnek elő­lünk. Nem csodálom. — Maga ki? — áll meg hirtelen, peckesen kihúzza magát, s erőszakos pillan­tással néz rám. — Ismer engem? — Látásból. — Gát. Én senki nem vagyok. Tudja mi az? Még látásból sem. Senki. Ha lennék valami, berúgtam volna? — Megtörténik. —• Nem igaz! Én meg akarok halni. — Rám néz, talán várja a hatást. Hall­gatok, közben illő választ keresek. Végülis dünnyö­­gök valamit, hogy meg­törjem a talán hatásosnak szánt szünetet. — Ma elmentem a nyug­díjamért — folytatja min­den összefüggés nélkül — s azt mondták, nincs pénz a bankban. Már látott ilyent? — Még nem — válaszo­lom, s igyekszem haladás­ra ösztökélni. Ezért akar meghalni? — Ki mondta, hogy e­­zért? — hördült fel bár­ riportja van. — Van pénzem. Kü­lönben miből ittam volna? Ismét megtorpanunk, de tartom az egyensúlyt, s így egész tűrhetően ál­lunk. — Azért akarok meg­halni, most már maga is tudhatja — emeli fel a kezét — mert becsaptak Két gyerekem van, tudja mi az, kettő. Az egyik irtó tehetséges, ügyes, örül a lelkem ha ránézek... a má­sik... (égbekiáltó káromko­dás következik) semmit nem ér. A lélek látványos össze­omlása? Csak színpadon láttam ilyent. Való, de mégsem hiteles. Mindemel­lett próbálok megértő ké­pet vágni. Ki tudja? — Nem gondoskodik a családjáról — folytatja drámai szünet után, — a férjéről sem. A gyerek nálam van, olyan, mint egy virágszál... Már hite van, hogy másokkal jár­kál, biztos hallotta. — Nem hallottam. — Ez az én keresztem. Meddig vihetem? Ezért a­­karok­ meghalni, mert ha nem, a bolondok házában kötök ki. Önként elindul, csende­sen zsémbelődik. — Mennyit babusgattam, szépet és jót adtam neki. Érdemes volt? Azt hittem, hogy olyan jó lesz, mint amilyen szép, mert ez az övé. Szép. — Talán még lehet se­gíteni. — próbálom le­fektetni a pallót. Zordan néz rám. Ré­szeg emberrel nehéz szót érteni. Kiszámíthatatlanok a hangulatváltozásaik. — A férje nagyon te­hetséges. Nagyon, őt is sajnálom. S mi lesz a gye­rekkel? Széttárja a karját, most már egészen józannak tű­nik. Felérünk a tetőre. Gondolom, itt már (köz­vetlen) veszély nélkül út­jára engedhetem. Kezet rázunk. Petyhüdt, meleg kezei vannak. — Köszönöm. Herr... — Nincs mit — fogom rövidre a búcsúzkodást, mert még valami silány vigasztalóval sem toldha­tom meg. A bánat semmivel sem nyomasztóbb a szenvedő­nek, mint a tehetetlen tanúnak. Makkai János AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Amire figyelni kell! AZ ÜZEMI közhangulat A közvéleménykutatás egyik célja megismerni a tömegek han­gulatát, felmérni, miként reagál­nak különböző gazdasági, politi­kai és társadalmi jelenségekre. A hangulat rendkívüli hatást gya­korol a termelésre is. Számos or­szágban már hagyományossá vál­tak az ilyenszerű felmérések, grafikonokkal bizonyítják a han­gulat hatását, különösen a ter­melékenységre és a minőségre. A szakemberek véleménye sze­rint a munkakedvre, a hangulat­ra a legnagyobb hatást a vezetési és a javadalmazási módszer gya­korolja. Érdekes megjegyezni, hogy ez utóbbinál nem annyira a fizetés nagysága, — bár ez sem mellőzhető —, hanem differenciá­lása a döntő, vagyis az, hogy a fizetések közötti különbségek miként tükrözik az egyének kép­zettségét, szorgalmát, az elvég­zett munka jelentőségét. A hangulat az üzemekben rég­ióként a vezetés és a javadalmazás módszereinek függvényében vál­tozik. Erre utalnak egyébként a szerkesztőségünkbe — de a párt-, állami és tömegszervezeti szervek­hez — beérkező panaszok is. Ne­héz volna, s talán szükségtelen is, részletezni az eseteket, hisz né­hány fontosabb jelenség világosan körvonalazódik. Nemzetgazdaságunk szervezé­sének és vezetésének általános (Folytatás a 2. oldalon) PETELEI István Megkezdődött a kultúrverseny megyei szakasza Április 6-án, az első igazán szép tavaszi napon kezdődött meg Maros megyében a műked­velő dalosok, táncosok IX. or­szágos kultúrversenyének me­gyei szakasza. Amint már arról hírt adtunk, a megyei szakasz vetélkedőit öt központban — Sármáson, Régenben, Marosvá­sárhelyen, Dicsőben és Segesvá­ron szervezik meg. Az első ta­lálkozóra a sármási művelődési otthonban került sor. E fejlődő, szépülő mezőségi központban vasárnap több száz dalos, táncos mutatta be a vidék folklórját népszerűsítő műsorát. Igazi él­ményt jelentett mindnyájunk számára a találkozó. .Láttuk ,a Mezőség legszebb népviseletét, népi táncait, hallottuk népda­lait. Majdnem minden csoport, együttes eredeti népi táncokat, dalokat hozott a versenyre. S a felkutatott és színre hozott tán­cok, dalok művészi értékét az sem csökkentette, hogy néme­lyiknek az előadása nyersnek, kidolgozatlannak tűnt. És ha a továbbiakban foglalkoznak e csoportokkal, megtanítják a sze­replőket a színpadon mozogni, igényesen kidolgozzák a koreo­gráfiájukat — még sokat hal­lunk majd róluk. Gondolunk itt elsősorban a meződombi, me­­zőszakáli, szengyeli tánccsopor­tokra, melyek nemrég alakultak, de máris kezdenek felzárkózni az erős csoportokhoz. Örömmel láttuk, hogy terjed e vidéken a szép hagyomány, a népi táncok ápolása, felkutatása. E téren a szengyeliek mutattak jó példát. Bardasan Joan községi bíró (a köménytelki tánccsoport volt tagja) olyan csoportot létesített és a helyi táncot olyan művészi szinten dolgozta fel, hogy egy­két év múlva vetélytársa lehet az eddig „legyőzhetetlennek" vélt köménytelki tánccsoporrt­­nak. Nem vitás, hogy a verseny fénypontját mégiscsak a híres együttesek szereplése jelentette. A gerebenesi száz tagú kórus, a keménytelki tánccsop­ort, a sármási népi együttesből az idős nemzedék­ tánccsoportja ma­gasan kiemelkedett A közönség nem fukarkodott a tap­ssal. Néhány szót a sármásiak mű­kedvelő népi együtteséről. Egé­szében véve műsoruk jó benyo­mást keltett. Jó a téma-fonoka­­láka, ügyesek az énekesek, tán­cosok. Javítani kell viszont a színpadi mozgáson, rövidíteni a műsoron, gördülékenyebbé, rit­­musosabbá tenni az előadást. Meglepően jól szerepeltek az ének- és hangszerszólisták. Olyan tehetséges, ügyes dalo­sokkal ismerkedtünk meg, mint a sármási Deac Anicupa, Maria­na és Marioara Hulpe, Hopa Cornelia, Jánosi Valerica (Bücs), Jánosi Alexandra (Bücs), Radu Petruca (Szentpéter), Run­­can Liviu (ludasi művelődési ház) és mások. Külön dicséret illeti a zenekarokat, amelyek ügyesen és hozzáértéssel szol­gáltatták a zenét a szólistáknak és a táncosoknak. Néhány egé­szen jó népi zenekart volt alkal­munk hallani. Elsőnek ezek kö­zött is talán a ludasi művelődési házét kell megemlítenünk, aztán a sármásiakét és a meződombi öttagú, nagyon ügyes és jóké­pességű népi zenekart. Természetesen nem minden csillogott, ragyogott a verse­nyen. Láttunk sok gyenge elő­adást is. Hosszú lenne most fel­sorolni az észlelt hibákat. Néhá­nyat mégis hadd jegyezzük ide: a sármási kórus felemás öltö­zetben szerepelt (nagyon rossz benyomást keltett); a szentpé­­teri népi zenekar (bár nagyon ügyesen muzsikált), mintha a kapálástól jött volna a színpad­ra; a sármási népdalszólisták között akadtak, akik műdalt énekeltek; a mezőzáhi kórus a községi versenyszíntet, ha elér­te stb. stb. Dehát ez így szokott lenni. A jók mellett akadnak gyengék is. D. V. A gerebenesi száztagú kórus Mariana és Marioara Hulpe sármási szólisták | A 111. oldalon | ­­spotmr­­____________________| Földmunkák a marosvásárhelyi vár alatt SZIGETI Bélának a Vörös Zászló riportkép versenyére beküldött felvétele hírek A gonosz kamasz marosvásárhelyi bemutatója Tegnap este az Arta film­színházban, zsúfolt nézőtér e­­lőtt került sor a legújabb ro­mán film, ,,A gonosz kamasz“ bemutatására. Az est ünnepi hangulatát fokozta a film alkotóinak és női főszereplőjének megjelené­se a színpadon. A közönség meleg tapssal fogadta a terem­be belépő Irina Petrescu film­színésznőt, Nicolae Brebant, a forgatókönyv íróját, Gheorghe Vitanidist, a film rendezőjét és Aurel Kostrakiewicz operatőrt. A vendégek néhány szóban megköszönték a vásárhelyi kö­zönségnek a meleg fogadtatást és kifejezték reményüket, hogy alkotásuk, „A gonosz kamasz" sikert fog aratni. A megyei művelődés- és mű­vészetügyi bizottság a közön­ség nevében virágkosárral ked­veskedett a művészeknek, csak a 20—30 százalékát kell hogy kifizessék. A pénztárnál megkezdték a társadalombizto­sítási könyvecskék kibocsájtását is. Azok a kisiparosok, akik tag­jai a pénztárnak, e könyvecske alapján családtagjaikkal együtt díjtalan orvosi ellátásban része­sülnek mind a járóbetegrende­lésnél, mind a kórházi kezelés­nél. A Tót­ék - hetvenedszer A Marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozata ma es­te játssza hetvenedikszer a Tó­ték című tragikomédiát. Örkény István színművét, amelyet a párizsi, varsói közönség is ün­nepelt, a régi szereposztásban újítják fel. A főszerepekben vi­szontlátjuk Kovács Györgyöt, a nép művészét,­­egyben a darab rendezője), Lohinszki Lóránd érdemes művészt, Erdős Irmát, Bartos Edét, Tőszó Ilonát, Tarr Lászlót és Lőrinczi Ilonát. A gondoskodás jegyében Minisztertanácsi Határozat alapján az elsőfokú nyugdíjasok minden évben a vasúti utazás­hoz ingyen jegyet kapnak. A vi­lágtalanok, függetlenül attól, hogy nyugdíjasok, vagy alkal­mazottak, avagy tanulmányaikat végzik, szintén részesülnek ezen kedvezményben, ők ezenkívül bármikor díjtalanul utazhatnak a közüzemi járműveken. E ked­vezmények igénybevételéhez fényképes igazolványokat bo­­csájtanak ki. Megyénkben az igazolványok kiadását már meg­kezdték. Társadalombizto­sítási könyvecs­kék kibocsátása A kisipari szövetkezetek tár­sadalombiztosítási és nyugdíj­pénztárának megyénkben mint­egy 85­0 szövetkezeti tagja van. Újabban ezen társadalombiztosí­tási intézménynek tagjai lehet­nek azok a kisiparosok is, akik nem tömörültek szövetkezetek­be. Megyénkből eddig 550 kis­iparos veszi igénybe az intéz­mény biztosította előnyöket, juttatásokat. A pénztár az idén közel 1 000 üdülő, illetve gyógykezelési je­gyet ad ki tagjainak. Egy-egy jegy tulajdonképpeni­rnának Dokumentum kiállítás magán­­gyűjteményből A szászrégeci Művelődési és Művészetügyi Bizottság és a Történelemtudományi Társaság helyi fiókja szervezésében ki­állítás nyílt Man Vasile tanár magángyűjteményéből. A régi pénzekből, néprajzi anyagokból, ikonokból és egyebekből álló érdekes magángyűjtemény meg­tekinthető a volt városi törvény­szék épületében. VAKÁCIÓ UTÁN ISMÉT AZ ISKOLAPADBAN hírek _______________ 1/

Next