Vörös Zászló, 1969. november (21. évfolyam, 259-284. szám)

1969-11-19 / 274. szám

XXI. évfolyam 274. (5583.) szám 1969. november 19. szerda Ára 30 bámi Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAP­JA ! A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése kedd reggel folytatta a 6. törvényhozási ciklus harmadik ülésszakának munkála­tait. A teremben jelen voltak a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, valamint számos meghívott vendég — köz­ponti intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, a gazdasági, tudomá­nyos és kulturális élet képviselői, újságírók. Jelen voltak Bukarestben akkre­ditált diplomáciai képviseletek ve­zetői, külföldi sajtótudósítók. A képviselők és a meghívottak hatalmas és hosszas tapsa köze­pette érkeznek az ülésterembe a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnara?, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeț, Maxim Ber­­ghianu, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. A második napirendi pont kere­tében Cornel Onescu képviselő, belügyminiszter ismertette a milí­cia megszervezéséről és működé­séről szóló törvénytervezetet. A néptanácsügyi és állami közigaz­gatási bizottságnak, valamint a jogügyi bizottságnak erre a tör­vénytervezetre vonatkozó jelenté­sét Dumitru Balalia képviselő, a néptanácsügyi és állami közigaz­gatási bizottság elnöke terjesztette elő. A törvénytervezet vitájában fel­szólalt Simion Dobrovici képviselő, az RKP Vrancea megyei bizottsá­gának első titkára, a megyei nép­tanács elnöke és Benkő János képviselő, a Maros megyei népta­nács első alelnöke. Szakaszonkénti megvitatás után a Nagy Nemzet­­gyűlés golyós titkos szavazással el­fogadta a milícia megszervezésé­ről és működéséről szóló törvényt. A következő napirendi pont ke­retében Florea Dumitrescu képvi­selő, pénzügyminiszter ismertette a törvénytervezetet az ügykezelők alkalmazásáról, garanciák létesí­téséről és a felelősségről a szocia­lista szervezetek javainak ügyke­zelésével kapcsolatban. Aurel Vijoli képviselő, a gazdasági pénz­ügyi bizottság elnöke előterjesztet­te ennek a bizottságnak és a jog­ügyi bizottságnak a jelentését. A vitára bocsátott törvényterve­zethez hozzászóltak a következő képviselők: Iosif Uglar, az RKP Szatmár megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács el­nöke, Eleonora Nilca, a nagydisz­nód­ textilkombinát vezérigazgató­ja és Paraschiv Benescu, a szak­­szervezetek Galac megyei tanácsá­nak elnöke. Ezután a törvénytervezetet meg­vitatták szakaszonként. A továb­biakban golyós titkos szavazással a Nagy Nemzetgyűlés elfogadta a törvénytervezetet az ügykezelők al­kalmazásáról, garanciák létesíté­séről, és a felelősségről a szocia­lista szervezetek javainak ügykeze­lésével kapcsolatban. A negyedik napirendi pont ke­retében Adrian Dimitriu igazság­ügy-miniszter ismertette a bünte­tésvégrehajtásról szóló törvényter­vezetet, Mihail Ghelmegeanu képviselő, a jogügyi bizottság al­elnöke pedig előterjesztette a bi­zottság jelentését a törvényterve­zetről. A további vitában felszólaltak a következő képviselők: Emilian Nucescu, Románia Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Törvény­székének elnöke és Gheorghe Pop, a Máramaros megyei néptanács első alelnöke. A tervezet szakaszonkénti meg­vitatása után a Nagy Nemzetgyű­lés golyós titkos szavazással elfo­gadta a büntetés végrehajtásá­ról szóló törvényt. A kedd délelőtti ülésen a kép­viselők egy másik napirendi pont keretében jóváhagyták a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bi­zottságai összetételének módosí­tását. A Nagy Nemzetgyűlés Büró­­jának javaslatára a gazdasági­pénzügyi bizottság tagjává válasz­tották Virgil Pirvu képviselőt, Florea Dumitrescu képviselő helyébe, aki a pénzügyminiszteri tisztséget tölti be. A földművelésügyi és erdőgaz­dálkodási miniszteri tisztséget be­töltő Angelo Miculescu képviselő helyébe a Nagy Nemzetgyűlés Dumitru Coliu képviselőt a mező­­gazdasági és erdőgazdálkodási bizottság tagjává választotta. Délben a plenáris ülés befeje­ződött. Stefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke beje­lentette, hogy a nyílt ülésszakok elvének megfelelően a jelenlegi ülésszak folytatja munkáját az ál­landó bizottságokban, amelyek megvizsgálják az ülésszak napi­rendjén szereplő többi törvényter­vezetet. A plenáris ülések munká­jának folytatását idejében köztik. ★ L" A plenáris ülés befejezése után a gazdasági-pénzügyi, a mező­­gazdasági és erdőgazdálkodási, az oktatás-, tudomány-, és művelődés­­ügyi, az egészségügyi, munkaügyi és népjóléti, a jogügyi állandó bi­zottság munkaülést tartott. (Agerpres) TÖRVÉNY ügykezelők alkalmazásáról, garanciák létesítésé­ről és a felelősségről a szocialista szervezetek javainak ügykezelésével kapcsolatban I. FEJEZET. Általános rendelke­zések 1. SZAKASZ. — Ügykezelő a jelen törvény értelmében a szocia­lista szervezet azon alkalmazottja, akinek fő szolgálati feladata a szo­cialista szervezet ügykezelésében, használatában vagy birtokában — akár ideiglenesen is — található ja­vak átvétele, megőrzése és kibo­csátása, tekintet nélkül a javak megszerzési módjára és raktározási helyére. A minisztériumok és többi köz­ponti szervek kijelölik azokat a funkciókat, amelyeknek betöltésé­vel az alkalmazott az első bekez­désnek megfelelően ügykezelőnek minősül. Ezek a funkciók a jelen törvényben ügykezelői funkciók né­ven szerepelnek. 2. SZAKASZ. — A jelen tör­vény értelmében javaknak tekin­tendők az anyagi javak, a pénzesz­közök, vagy bármilyen más érté­kek. II. FEJEZET. Az ügykezelők alkalmazásának feltételei 3. SZAKASZ. — Ügykezelő lehet az a 21. életévet betöltött személy, aki általános iskolai végzettséggel vagy más, ezzel egyenértékű isko­lázottsággal rendelkezik, és meg­vannak a szükséges ismeretei e funkció betöltéséhez. Az ügykezelés sokrétűségétől, a javak természetétől és értékétől, s a kezelésükhöz szükséges ismeretek­től függően, a minisztériumok és a többi központi szervek megállapít­ják: a) az ügykezelési kategóriákat, amelyekhez az ügykezelőnek líceu­mi vagy más szakiskolai végzett­ségre van szüksége az ügykezelés­nek megfelelő specialitásban vagy egyenértékű iskolára és az ügyke­zelői munkában eltöltött bizonyos időre; b) az ügykezelési kategóriákat, amelyeknél az ügykezelői funkciót elláthatja egy 18 évet betöltött sze­mély is. 4. SZAKASZ. — Nem lehet ügy­kezelő az, akit a jelen törvényhez mellékelt listában feltüntetett bűn­­cselekmények elkövetéséért elítél­tek, még ha kegyelemiben részesült is. Amennyiben a bűnügyi eljárás, az ítélkezés folyamán, vagy pedig az elítélés után amnesztia követ­kezett be, az a személy, aki a mel­lékelt listában feltüntetett bűncse­lekmények egyikét elkövette, nem lehet ügykezelő az amnesztia idő­pontjától számított két évig. Akinél a büntetés kitöltését feltételesen felfüggesztették, nem lehet ügyke­zelő a próbaidő alatt és két évig e határidő lejárta után. A „bűncselekmény“ elkövetésén értendő a mellékelt listán feltünte­tett és a törvény által végrehajtott vagy megkísérelt bűncselekmény­ként büntetett tettek egyikének el­követése, valamint az ezek elköve­tésében tettesként, felbujtóként vagy bűntársként való részvétel. 5. SZAKASZ. — A szocialista szervezetek kötelesek a milícia szerveitől felvilágosításokat kérni azoknak a személyeknek büntető­jogi előéletéről, akiket ügykezelők­ként akarnak alkalmazni, vagy ilyen funkcióba áthelyezni. A milicia szervei kötelesek a ké­rés átvételétől számított legfeljebb 30 napon belül közölni ezeket a felvilágosításokat. 6. SZAKASZ. — Az ügykezelői funkcióba alkalmazandó vagy át­helyezendő személy köteles bizo­nyítványt bemutatni attól a szo­cialista szervezettől, ahol előzőleg alkalmazásban volt; ez feltünteti, hogy okozott-e károkat a közva­gyonban, milyen természetűek voltak ezek a károk és, hogy megtérítette-e a károkat. E bi­zonyítványt kérheti az utolsó munkahelyről az a szocialista szer­vezet is, amely ügykezelői funk­cióba szándékszik alkalmazni vagy áthelyezni az illető személyt. A szocialista szervezetek kötele­sek a kérés átvételétől számított legfeljebb 10 napon belül kibocsáta­ni, illetve közölni az első bekez­désben feltüntetett bizonyítványt. A szocialista szervezet vezetője a bizonyítvány adatainak megfe­lelően dönt az ügykezelői funk­cióba való alkalmazásról vagy át­helyezésről. 7. SZAKASZ. — Amennyi­ben az ügykezeléssel több sze­mélyt bíznak meg, az ügykezelői funkcióba való alkalmazás vagy áthelyezés a többi ügykezelők írá­sos beleegyezésével történik. Egy személy alkalmazása vagy áthelyezése az ügykezelőnek alá­rendelt funkcióba, az ügykezelő írásos beleegyezésével történik. 8. SZAKASZ. — Az idény vagy ideiglenes alkalmazottak is lehetnek ügykezelők a jelen tör­vényben előírt feltételek betar­tásával. 9. SZAKASZ. — A szocialista szervezetek vezetői, a pénzügyi ellenőrző teendőkkel megbízott alkalmazottak, valamint a könyve­lők — azok kivételével, akik a minisztériumok és más központi szervek által kijelölt kis egységek­be vannak besorolva — nem vé­gezhetnek javakat átvevő, megőr­ző vagy kibocsátó műveleteket. III. FEJEZET. Garanciák 10. SZAKASZ. — Az ügykeze­lő köteles pénzbeli biztosítékot le­­helyezni. A minisztériumok és a többi központi szervek a kezelt javak természetétől és értékétől füg­gően megállapítják az értékhatá­rokat s a feltételeket, amikor kö­telező pótbiztosítékok lehelyezése is, amelyek állhatnak: a) az ügykezelő vagy más sze­mélyek tulajdonában levő ingatlan javak vagy tartós használatú ingó javak lekötéséből, az ügykezelő által okozható károk megtérítésé­nek biztosítására a szocialista szer­vezettel szemben; b) más személyek által a szo­cialista szervezettel szemben vál­lalt azon kötelezettségből, hogy teljes egészében vagy egy bizo­nyos összeg erejéig megtérítik az ügykezelő által okozott károkat. Az előző bekezdésben előirányzott pótbiztosítékot készpénzben is lé­tesíthetik. A minisztériumok és a többi köz­ponti szerv a javak természetétől és értékétől függően kiterjeszthetik a biztosíték létesítésének kötelezett­ségét a jelen fejezet feltételei kö­zött más vagyonkezelő alkalmazotti kategóriákra is, kivéve azokat, akik szolgálati teendőik ellátásához használatra kapnak javakat. Nem köteles biztosíték létreho­zására az, aki átmenetileg helyette­sít egy ügykezelőt vagy akire leg­feljebb 60 napig ügykezelő kineve­zéséig bíznak ügykezelést. 11. SZAKASZ. — A biztosíték létrehozása írásbeli szerződés alap­ján történik. Ügykezelők nem létesíthetnek biztosítékot egymás között. Ugyan­az a személy nem létesíthet bizto­sítékokat több ügykezelő számára. Aki a biztosítékot létesíti, írásban köteles bejelenteni, hogy létesí­tett-e más biztosítékokat is. A pótbiztosíték az ügykezelés át­vétele előtt­ létesítendő. 12. SZAKASZ. — A készpénz­­biztosíték minimálisan az ügykeze­lő egy havi, maximálisan három havi tarifáris fizetése; a készpénz­­biztosíték nem haladhatja meg az illetőre bízott javak értékét. A százalékarány szerint javadal­mazott ügykezelők számára a kész­pénzbiztosíték minimális összege egyenlő egy havi, maximális össze­ge három havi átlagkeresettel. 13. SZAKASZ. — A készpénzbiz­tosítékot 1/10 havi részletekben vonják le a havi tarifáris fizetés­ből, illetve a havi átlagkeresetből. Ha más levonások miatt a kész­pénzbiztosíték részletei nem von­hatók le, az ügykezelő köteles azo­kat letétbe helyezni. A 10. szakasz utolsó bekezdésé­ben megjelölteken kívüli ideigle­nes alkalmazottak, valamint a sze­zonalkalmazottak számára nagyobb részleteket lehet megállapítani, sőt kötelezni lehet, az illetőket, hogy az ügykezelés átvételekor a készpénz­­biztosítékot teljes egészében letétbe helyezzék. 14. SZAKASZ. — A minisztériu­mok és a többi központi szerv az ügykezelés sokrétűségétől, a javak természetétől és értékétől függően megállapíthatják a készpénzbiztosí­ték összegét a 12. szakaszban meg­jelölt határok között, valamint azo­kat a részleteket, amelyekre a 13. szakasz második bekezdése vonat­kozik. A minisztériumok és a többi köz­ponti szerv indokolt esetben a 12. szakaszban megjelölt minimumnál kisebb készpénzbiztosítékot állapít­hat meg, illetve elhatározhatja a biztosíték alól való mentesítést. 15. SZAKASZ. — A szocialista szervezet a készpénzbiztosítékot le­tétbe helyezi a Takarék és Letéti Pénztárban, ahol az ügykezelő ne­vére kiállított nyilvántartó köny­vecskébe vezetik be. A nyilvántar­tó könyvecskét az a szocialista szervezet őrzi meg, amelynek javá­ra a biztosítékot létesítették. A Takarék és Letéti Pénztár a letétbe helyezett biztosítékért évi 1,5 százalékos kamatot fizet. 16. SZAKASZ. — A készpénzbiz­tosítékot és a vele járó kamatot az ügykezelő, akinek a nevére a nyil­vántartó könyvecskét kiállították, munkaviszonyának megszűnésekor, illetve olyan tisztségbe kerülése­kor, amelyhez nem szükséges bizto­síték, felveheti, amennyiben nem rónak a terhére kárt vagy ha a kárt teljes mértékben fedezte. A szocialista szervezet ezekben az esetekben köteles legfeljebb tíz na­pon belül kiadni a nyilvántartó könyvecskét az ügykezelőnek a Takarék és Letéti Pénztárhoz in­tézett átirattal együtt, amelyben rámutat, hogy a címzettnek joga van felvenni a biztosítékot. Amennyiben az ügykezelőt más olyan tisztségbe helyezik át, aho­vá szintén biztosíték kell, a nyil­vántartó könyvecskét, amelyben feltüntetik­ a biztosítékként letét­be helyezett összegeket, átküldik az új munkahelyre, s szükség e­­setén a 20. szakasz értelmében járnak el. Ha az ügykezelőnek ügykeze­lésben történt kárt rónak a terhé­re munkahelyén és ezt a végre­hajtási végzés kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem téríti meg teljes egészében, a szo­cialista szervezet a javára létesí­tett készpénzbiztosítékból kártala­nítja magát. Amennyiben a biztosítékként letétbe helyezett összegeket a szo­cialista szervezet a maga kártala­nítása céljából egészében vagy részben felvette, az ügykezelő kö­teles kiegészíteni a készpénzbiz­tosítékot a tarifáris fizetésének, illetve havi átlagkeresetének egy­­harmadát kitevő havi részletek­ben, a 13. szakasz rendelkezéseit itt megfelelőképpen alkalmazzák. 17. SZAKASZ. — A Takarék és Letéti Pénztár kötelessége kiad­ni a biztosítékként letétbe helye­zett összegeket: a) a nyilvántartó könyvecske tu­lajdonosának a szocialista szerve­zet átirata és a könyvecske bemu­tatása alapján, illetve, b) a szocialista szervezetnek, ennek kérésére és az ügykezelő el­len kiadott végrehajtási végzés hi­telesített másolata alapján. 18. SZAKASZ. — Pótbiztosíték létesítése céljából az ingatlanokat a kisajátítás folytán állami tulaj­donba kerülő területekért és épü­letekért folyósított kártalanítás megállapításának módjára vonat­kozó törvényes rendelkezések a­­lapján becsülik fel. Az ingó javakat kiskereskedelmi áruk 50 százalékára becsülik. A­­mennyiben az ingó javaknak nincs kiskereskedelmi áruk, a felbecsü­lés arra a szocialista szervezetre tartozik, amelynek javára a bizto­sítékot létesítették. A szocialista szervezet szükség esetén kikéri szakszervek véleményét. 19. SZAKASZ. — A biztosíték­ként szereplő ingatlan javakért a szocialista szervezet kéri a jel­­zálogosítást, amelyet kérvény és a biztosíték-szerződés alapján rendelnek el. A biztosítékként szereplő ingó javak az ügykezelő, illetve más ga­rantáló fél használatába maradnak, s a szocialista szervezet előzetes ér­tesítése nélkül nem idegeníthetők el. Amennyiben a biztosítékként szereplő javakra más hitelezők kényszervégrehajtás formájában igényt tartanak, az ügykezelő, il­letve más garantáló fél köteles ha­ladéktalanul értesíteni a szocialista szervezetet. Ha a másik garantáló fél ezt el­mulasztotta, köteles megtéríteni az ügykezelő okozta kárt a biztosíték­ként szereplő javak értékén belül. A biztosíték bárminemű csökken­tése haladéktalan kiegészítésének kötelezettségével jár. 20. SZAKASZ. — A biztosítéko­kat rendszeres időközönként az ügykezelő tarifáris fizetésében tör­tént változásoktól, valamint az ügykezelésbe tartozó javak sajátos­ságában és érdekében történt vál­tozásoktól függően újraszámítják, s megfelelőképpen módosítják a biz­tosíték-szerződést is. Amennyiben az újraszámítás nyomán szükségesnek mutatkozik a készpénzbiztosíték kiegészítése, a 13. szakasznak megfelelően kell el­járni. Ha a letétbe helyezett kész­pénzbiztosíték nagyobb, mint az új­raszámított biztosíték, a különböze­­tet legfeljebb tíz napon belül ki­adják az ügykezelőnek. Amennyiben az újraszámítás nyomán pótbiztosítékokat kell léte­síteni, illetve kiegészíteni, ez az új­raszámítás időpontjától kezdődően 60 napon belül történik. 21. SZAKASZ. — Ha az ügyke­zelő nem létesíti, nem egészíti ki, illetve nem hozza el a szükséges biztosítékokat a 19. szakasz utolsó bekezdésének és a 20. szakasz utol­só bekezdésének megfelelően, vagy ha más levonások miatt a kész­pénzbiztosíték részletei nem von­hatók le és azokat nem is helyezi letétbe a 13. szakaszban megjelölt feltételek között, más munkakörbe helyezik át, vagy ha ez nem lehet­séges, munkaszerződését felbont­ják. Az utóbbi esetben az alkalma­zott jogait illetően alkalmazzák a munkatörvénynek a munkaszerző­dés felbontásával kapcsolatos úton (Folytatás a 3. oldalon) ­ a IV. oldalon KÜLPOLITIKAI ­ tél nem akadályozhatja a tilöttiEN­IEI ittas simlisét A marosvásárhelyi Metalotehni-I­ca vállalat­ bővítése keretében­ az idén a második üzemcsarnok épí­tését is megkezdték, jelenleg a te­tőszerkezetét szerelik és a falait rakják. Ez azt jelenti, hogy most, november vége felé is sokat kell még tenni a téli munkafront ki­alakításáért. E hónap folyamán Nicolae Vé­ré,­ elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára, több ipari objek­tum építőtelepén munkalátogatást tett, köztük a Metalotehnica vál­lalat­­iái is, ahol a helyszínen ta­pasztaltak alapján több értékes útmutatást adott a téli front gyors kiépítéséhez. Az építő és az épít­tető a helyszíni észrevételek fi­gyelembevételével átfogó és ha­táridőhöz kötött intézkedési ter­vet készített, aminek kölcsönös követése érezhetően meggyorsítot­ta a munkálatokat. Az intézkedési terv, de kivált az utóbbi napok munkaüteme után ítélve a téli front létrehozásával 1969 végéig az összberuházások több mint 28 százalékával végez­nek. Addig azonban az építkezés­nél összedolgozók mindenikre egész sor feladatot kell, hogy elvégez­zen, így az építőnek biztosítania kell, még a talajmenti erősebb fa­gyok beállta előtt, a téli frontot, azaz befejeznie a csarnok fedését, a hőszigetelést, beszerelnie az aj­tó és ablakvasalásokat. A szerelő csoportra az ideiglenes fűtés és a csarnok csatornahálózatának kivi­telezése vár. A Metalotehnica vál­lalat sem mentes a feladattól, hi­szen határidőhöz kötött a három hőkezelő kemence elkészítése, és jelentős mennyiségű üveg-tetőele­­met lefogó fémlemezt kell készí­tenie az építőknek. Ezek a legsür­gősebb teendők a vállalat bővítési munkálatainál, s bármelyikének az elmulasztása, avagy határide­jének túllépése veszélyeztetheti a téli front megnyitását, tehát az 1970-es építkezések eredményeit. Az idei évre beütemezett mun­kálatok maradéktalan teljesítésé­vel az építőknek 1970-re úgymond csak az üzemcsarnok simítási mun­kálatai maradnak, a szerelőknek pedig a vállalat által folyamatosan beszerzett gépi felszerelések be­szerelése, így leírva csekélység­nek tűnhet, viszont valamennyi feladat nagyon munkaigényes és a sietség évekig tartó üzemelte­tési gondokat okozhat. Ezért már most alaposan fel kell készülnie minden érintett félnek az ütemes és kifogástalan minőségű munká­ra. Az új építkezéseknél, de különö­sen a meglévő vállalatok bővítési munkálatainál, amint tapasztaltuk, különös gondot okoz a tervbe vett gépi felszerelések határidőre tör­ténő biztosítása. Ez előrelátható­lag itt is sok gondot fog okozni, ha a vállalat nem szorgalmazza már most az első, illetve a máso­dik negyedre leszerződött gépi be­rendezések grafikon szerinti le­szállítását. Nem tartjuk helyesnek, hogy a vállalat várakozási állás­pontra helyezkedett a behozatal­ra váró, de eddig le nem szerző­dött gépeket, valamint az 1970. harmadik és negyedik évnegyedre leszerződött belföldi megrendelé­seket illetően. Nem, mert mind az építő, mind az építtető azt han­goztatják, hogy jóval a határidő előtt, azaz 1970 negyedik negyed­éve előtt befejezik az új üzem­csarnokot, viszont a gépi felsze­relés közel 10 százalékára még nincs szerződés, illetve csak az év utolsó részében szállítják le. Az építtető úgy látja,­­ jogo­san, hogy ha minden érdekelt fél felelősségteljesebben odateszi a vállát, akkor az új üzemcsarnok már 1970 harmadik negyedében a termelés szolgálatába állhat. Fiz így igen, de ezért mindenekelőtt a vállalat kell, hogy többet le­gyen. Legyenek kéznél a gépek, mert akkor gyorsabb munkára lehet ösztönözni a szerelőket is. VARGANCSIK István A határ a tavaszról álmodik Álmodik a határ. Szép bő­séges tavaszt. Nyugalmát az se zavarja, hogy az ősz éjjelen­ként vastag dérrel lepi be a gyepet, a búzaföldeket, és hó­szaga van a Nyárád völgyén végig nyargaló szélnek. Nem talál az már ott semmit. A ku­korica rég a hombárba vándo­rolt s még a kávécsomókon sem töltheti ki bosszúját. Csupán a friss búza vetéseket ráncigál­­ja idegesen. De nem sok kárt tesz bennük. Alaposan meg­kapaszkodtak a földben, hogy nemcsak egy ilyen őszi széllel, hanem a keményebb fagyokkal is képesek dacolni. Rég nem volt ilyen szorgalmas az ősz itt a Nyárád vidékén. Embert nem találni kint a szántóföldeken. Idejében elvégezte dolgát. A traktorok is felkapaszkodtak a hegyekre. Az utolsó hektáro­kon forgatják a talajt. Eredeti­leg nem számítottak feladataik közé. Nehéz ott a munka. De, hogy a völgyben már elfogyott a tennivaló, itt is próbálgatják ügyességüket, hozzáértésüket. A nyomáti határban vagy négy traktor kapaszkodik neki a hegynek. Felfelé csak cipelik az ekét, hogy aztán völgynek le, mély barázdát hasítsanak. — Az utolsó hektárok a 660- ból — magyarázza Nagy Jenő a gépkezelők vezetője. Ennyit forgattunk alá a vetés befeje­zése óta. Közben a kukorica­szár silózásánál is segítkezd­­tünk. Abból is közel ezer ton­na van a gödrökben. Backamadarason, Szengericén is a gépzelőket dicsérik. Ilyen­re még nem volt példa, hogy november húszadika körül tal­palatnyi föld sincs felszántat­­lanul a közösből. Sőt a backa­­madarasiak már a néptanács elnökét zaklatják. Sürgesse meg ő is egy kicsit a falusiak­at, hogy a kerhelyiségből hordják be a kukoricaszárat. Hadd le­gyen munkája a traktoroknak. A fogatokat a szövetkezet áll­ja, csupán munkáskéz kell hozzá. Amikor a backamadara­­si elnöknek a régi panaszukat említjük, jókedvűen legyint. — Mindent visszavonunk. Alaposan megjavultak a fiúk. Olyan munkát végeztek az őszi vetésnél, mélyszántásnál, hogy évekre visszamenőleg megbocsátjuk mulasztásaikat. Egy rossz szavunk nem lehet a gépkezelőkre. Csakis dicsé­ret. Szengericén Bükkösi Dénes, Zlinszky Lajos, Sárosi Ernő, Szőcs László gépkezelők neveit említik. Nemcsak itthon, ha­nem a szomszédos Szövérden is földbetették a búzát. Aztán Szentgericén folytatták az őszi mélyszántással. Folytat­ták, így mondják, mert már nincs belőle. A tagság is mintha szárnya­kat kapott volna úgy dolgozott ezen az őszön. A kukoricaszár mintegy 450 tonna a silókban, a szőlő teljes egészében elfed­ve. Panasz csak a szomszédos Szentháromságon esik. A har­madik évnegyedre kiutalt mű­trágya még nem érkezett meg, így a föld egyelőre anélkül ma­radt. Istállótrágyával akarták pótolni, öt remorkával s két teherkocsival fogtak hozzá. De abba kellett hagyják. — Előbb a mélyszántás — így jött az utasítás. Pedig a föld kéri a trágyát, hisz a jö­vőre cukorrépának készítik elő. Így szántás után trágyáznak s ha lesz idejük még egyszer a­­láforgatják. Többletmunka, költség csak azért, hogy a ki­mutatás valahol jót mutasson. Pedig, ha 18-ika helyet 21-én jelentik az őszi mélyszántás befejezését talán nem dőlt vol­­na össze a világ. Viszont táp­erőben sokat nyertek volna. Szorgalmas napok végét jel­zik e környéken mindenfelé, az utolsó felszántott hektárok az elfeledett szőlős, a bekötö­zött gyümölcsfák. Elpihen a természet, nyugalmasan. Az ember úgy készítette elő a ha­tár téli álmát, hogy szép, gaz­­dag legyen az ébredése. N. F.

Next