Vörös Zászló, 1971. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-19 / 14. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ A minisztérium közzétette célkitűzéseit - Önök hogyan váltják azokat valóra ? (Folytatás az 1. oldalró!) A vállalatok és egységek korsze­rűsítési munkálatait megelőzik a műszaki káderek és munkások to­vábbképző tanfolyamai. Kombinát szinten két program is készült a káderképzésre. Az egyik a mosta­ni ötéves tervidőszakra vonatkozik, míg a másik 1980-ig méri fel a káderszükségletet. A munkások szakmai továbbképzését, szükség esetén átképzését a vállalatok szintjén, míg a mérnökök és tech­nikusok továbbképzését a minisz­tériumban most készülő program alapján szervezzük meg. Itt emlí­tem, hogy jelenleg két személy Bukarestben, a CEPECA-nál van tanfolyamon, s rövidesen újabb kilenc gazdasági és műszaki veze­tőt küldünk e tanfolyamra.­­ Egy másik nagy fontossá­gú feladat a termékek minősé­gének lényeges javítása. A kombinátban tavaly is merültek fel ilyen természetű gondok. Milyen intézkedéseket fogana­tosítottak, hogy a jövőben el­kerüljék a minőségi panaszo­kat ? - Az előzőkben érintettem a termékek minőségének javítását szolgáló intézkedéseket, mint pél­dául a termelés korszerűsítését, a munkások szakmai továbbképzését, amelyek úgymond a minőség to­vábbi javításának alapjául szol­gálnak. De ezeken túlmenőleg minden vállalatban és kombinát­szinten is, részletes programot ké­szíttetünk 1971-re, illetve az öt év tervidőszakra. Ez a program fel­öleli a kombinát valamennyi al­kalmazottjának szakképzését, il­letve szakmai továbbképzését, a számszerű növekedésből fakadó szakképesítési kérdéseket, a minő­ségi ellenőrző-hálózat korszerűsí­tését és az ott dolgozók ismere­teinek szüntelen gyarapítását, s végül, de nem utolsósorban azo­kat a műszaki-gazdasági intézke­déseket, amelyek anyagi alapot nyújtanak termékeink minőségé­nek további javításához. Vélemé­nyem szerint a legfontosabb mű­szaki intézkedés az, hogy az Au­gusztus 23. Bútorgyárnak 6 a­­nyagszárítót, míg a Régeni Faipari Komplexumnak 24 anyagszárítót építünk és az utóbbihoz összpon­tosítjuk a bútoranyag előszabását (a bútoranyag előszabásának Ré­­genbe helyezésével azt a célt kö­vettük, hogy véget vessünk a fa­hulladék többszöri szállításának, hiszen eddig nyersanyag formájá­ban Marosvásárhelyre hoztuk, majd hulladék formájában újra Régen­­be szállítottuk). Érdemesnek tar­tom megemlíteni azt is, hogy már 1971-től megkülönböztetett figyel­met fordítunk a más üzemektől érkező nyers- és segédanyagok minőségére, mivel az előző évben többnyire innen adódtak a gyárt­mányainkkal kapcsolatos minőségi panaszok. — Az új ötéves terv nagy hangsúlyt helyez a munkater­melékenység erőteljes fokozásá­ra. Milyen feltételeket teremtet­tek a termelékenység-növelési feladat teljesítésére ? — A tavalyi áradás a faiparban nagy rombolásokat okozott, a hely­reállítások, az átlaglétszámon fe­lüli munkaerőt igényelt. Ennek kö­vetkeztében kombinát szinten nem teljesítettük az 1970. évi termelé­kenység-növelési előirányzatunkat. Ettől eltekintve 1971-ben (még csak 1 évre kaptuk meg ezt a mutatót) 12,5 százalékkal növekszik a ter­melékenység. Eddigi felméréseink alapján és a soron lévő műszaki intézkedések nyomán az idei ter­melékenység-növelési feladatunkat teljesíteni fogjuk, hiszen nagy te­rületen végzünk gépesítést, kor­szerűsítjük a fafeldolgozási folya­matot, s ezzel jelentősen növeljük az egy munkásra eső termelés vo­lumenét. Máskülönben a munka­termelékenység növekedésében fog összegeződni az idei, de az egész ötéves tervidőszakban kifejtett mű­szaki-gazdasági tevékenységünk, ez lesz kombinátunk munkaközös­sége rátermettségének próbaköve. Tanul­­unk egymástól egy kis számítás takarmány-ügyben A termelőszövetkezetekben nem egyszer hallani hasonló választ, ha az alacsony testemelés miértjéről érdeklődik az ember.­­ Nincs takarmány, gyenge az állomány. Azt még sohasem hallottam, hogy „rosszul gazdálkodunk, nem tudunk kalkulálni". Mert meg kell mondani az igazat, nagyon sok gazdaságban hiányzik az ötlet, a kezdeményezőkészség. Pedig a szövetkezeti gazdálkodás is csak úgy válik eredményes formává, ha megfelelő tartalommal töltjük meg. Ennek­­alátámasztására példázód­­junk a gernyeszegi állattenyésztők sikereivel, akik az elmúlt gyenge év ellenére is az élvonalban ma­radtak, jóval többet termeltek két­ezer liter tejnél takarmányozott te­henenként. Pedig az árvíz és más elemi csapások őket is éppen úgy érintették, mint más gazdaságo­kat, mégis tele a hombár, a szé­natárolók s nem utolsósorban a tejeskannák. Igén ám, de a ger­nyeszegi ember ma már úgy kal­kulál: érdemes letenni két lejt oda, ahonnan tudom, hogy négyet ve­szek vissza. Nos, így cselekedtek az elmúlt nyáron is. Az árvíz után 120 hektár lóhere, 71 hektár ka­száló és 52 hektár legelő maradt termelésben. Ezen kellett megter­melni a takarmány jelentős részét. Igen ám, de a területet nyújtani nem lehet, csak a hozamát növel­ni. Itt végezték az első számítást: 200 kiló műtrágya az első kaszá­lás után kétszeresére növelheti a termést. Igaz, a kiadás hektáron­ként 250 lej (220 lej a műtrágya ára és 30 lej a munkadíj), de meg­éri. Valóban megérte. A termés dup­lájára emelkedett. Háromszori ka­szálással nem kevesebb, mint 6000 kilós szénatermést takarítottak be hektáronként. Igaz, minden har­minc napban kaszáltak, utána pe­dig műtrágyáztak. Az idő is nekik dolgozott. Mindig akkor jött az eső, amikor szükség volt rá. A kaszáló 150, a legelő pedig 300 kiló műtrágyát kapott hektá­ronként, közvetlen az árvíz után. Jöhetnek újra a hitetlenkedők. Honnan volt pénzük rá ? A válasz egyszerű: saját pénz­tárukból, s onnan is csak kölcsön­­képpen, hisz a terméstöbbletben azonnal megtérült a műtrágyára kiadott pénz. Arról nem is beszél­ve, amit a tej hozott, mert a ger­­nyeszegiek az elmúlt esztendőben nem kevesebb, mint 384 000 liter tejet adtak át az államnak. S a tejtemelés növekedésére továbbra is lehet számítani. Május 20-ig biztosítani tudják a fejőstehenek számára az 5 kiló pillangóst, a 30 kiló silót, az 5 kiló szecskázott ku­koricaszárat és a 3 kiló abrakot. A 400 kilós műtrágya-adag fel­­használásakor nemcsak a hereter­més növelésére számítottak. Sokkal tovább láttak. A here ugyanis mindenütt a búza előveteménye, tehát a műtrágya annál is fogja éreztetni hatását. Nem csináltak tehát semmi ördöngöset, csak jó gazda módjára cselekedtek. Erre pedig minden termelőszövetkezet­ben megvolna a lehetőség. Az ész­szerű gazdálkodás máshol is meg­nyilvánult. Nem tekintették többlet­­munkának, hogy a határ minden kis zugából, sőt a kerthelyiségek­ből is összeszedjék a kukoricaszá­rat és más hulladékokat (ott, ahol a tagok lemondtak róla), s még decemberben is járassák a silótöl­tő népeket. Válaszoljunk a második miértre is. Amikor a gernyeszegi állatfel­vásárló bizottság nehéz ezreseket adott egy-egy fejőstehénért, biztos sokan elhúzták a szájukat, nohát ez mégiscsak túlzás, ennyi pénz egy állatért. Azt viszont keveseb­ben tudják, hogy ennek a tehén­nek a napi tejhozama 20 liter kö­rül mozog, s hogy a tavaly egyet­len olyan állat sem került be a törzsállományba, amelyben nem volt garancia legalább napi hét liter tejre. Pedig a tavaly nem ke­vesebb, mint 56-tal gyarapodott a fejősök száma, s 38 gyengén teje­lő egyedet vettek ki az állomány­ból. Igen ám, de ezt az 56-ot közel 100 közül választották ki. Az idén még nagyobb lehetőségük lesz, hogy saját termelésük alap­ján ejtsék meg a tehenek szelek­cióját. A gazdaságban a tejter­melésé a jövő. Erre szakosítják magukat. Az indulás 300 fejőste­hénnel történik. Ennyi kell hogy legyen év végére. Nos, jelenleg 280 fejőstehén és vemhes üsző szerepel nyilvántartásukban, saját nevelésükből pedig az év folya­mán még 70 üsző kerül a tehénál­lományba. Megvan tehát a lehe­tőség a szakszerű szelekcióra. A nyári takarmányozás is nagyrészt körvonalazódott: legelő kevés, az alap tehát a zöld futószalag. Kez­detnek 20 hektár takarmányrozs, utána 20 hektár lucerna, 70 hek­tár zöldborsó-szalma és 50 hektár csalamádé. Az elmúlt években sokat írtunk a gernyeszegiek sikereiről. Egye­sek szerint talán túl sokat is. Sőt régebb tapasztalatcseréket szer­veztek a gazdaságban. S az ok, amiért ismételten róluk írunk, hogy a tejtermelés még igen alacsony a környékbeli gazdaságokban. Nem ártott tehát újra felelevení­teni a jó módszereket, hátha végre mások is megszívlelik. Ismételjük, nem kell más hozzá, csak egy kis ötlet, kezdeményezőkészség. Ki­számítani, hogy az elköltött két fej, mikor hoz négyet. NAGY FERENC Vasárnap megkezdődött az iskolások hagyományos tanulmányi olimpiája. Az első vetélkedőn a kis ma­tematikusok „álltak rajthoz“. Felvételünk az Unirea Líceumban szervezett versenyen készült. Marosvécsen In­olosi tervekről, h. Wiiyl gondokról Január első napjaiban érdeklőd­tem a marosvécsiektől az évkez­désről, az őket foglalkoztató prob­lémákról, 1971-es terveikről. A kérdésre legtöbben kérdéssel válaszoltak. Elsősorban arra vár­tak választ, amire még a meteo­rológusok sem feleltek. Miért ilyen szegény hóban január ? Miért ma­radtak el az igazi nagy fagyok és havazások ? Vajon miként befolyá­solja a szokatlan időjárás az idei termést ? Igen, mindez olyan prob­léma, mely a falusi embert okkal foglalkoztatja. Reméljük, a meteorológusok csak megfejtik a rejtélyt, s tájékoztató­juk napvilágot lát majd az újsá­gokban is. Persze, beszéltek egyébről is a vécsiek. Piscol Rusalin milicista törzsőr­mester a főúton volt éppen szol­gálatban. — Sokkal könnyebb most a szol­gálat, mint tavaly ilyenkor — mon­dotta. — Nagy hidegben bizony kellemetlen egész nap a szabad­ban lenni. Ami pedig az évkezdést illeti, tudom, lesz aki nem hiszi el, hogy őszintén beszélek, pedig iga­zán örvendek, hogy mostanáig — január 8-ig — egyetlen büntetési jegyzőkönyvet sem állítottam ki. Egyetlen szabálytalankodó sofőrrel sem találkoztam. Bár így lenne to­vábbra is ! Halljuk, mit mond a fogyasztási szövetkezet főkönyvelője, Balla Fe­renc. - Az igazság az, hogy az új évben én sokat mérgelődtem. De­cember végén egy televíziós készü­léket vásároltam 3 560 lejért. Ezért a pénzért tulajdonképpen bosszú­ságot vettem magamnak. Szilvesz­ter előtt elromlott, aztán valahogy éppen csak működött.,,január 3-án ismét elromlott. Hamar elvittem ja­vítani, gyorsan rendbe is tették, azt mondták, most már jó lesz. Ja­nuár 5-én megint mehettem vele a javítóhoz. Garancia ide, garan­cia oda, de az utánajárás mind az én zsebem rovására történt. Azt sem tudom, hogy a gyáriakat vagy a javítóműhelybelieket hibáztas­sam. S aztán bánt, hogy a szövet­kezeti üzletek ilyen portékát is kapnak. Ha ezt el lehetne kerülni, jó volna. Idei terveink ? Főleg a szövetke­zetéről tudok beszélni. Egy mű­helycsarnokot szeretnénk építeni a szolgáltatási egységeknek, ezenkí­vül egy emeletes áruházat. Egészen korszerű lesz, központi fűtéssel. Az elképzelés, a terv tetszik. De a magyarós tapasztalat alapján fel­vetődött bennem a gondolat, va­jon jó lesz-e. Ott is központi fű­tés van, csak a baj az, hogy nem működik jól. Ha a miénk jobban sikerülne, ennek igazán örvende­nék. Annál is inkább, mert már olyasmit is hallani, hogy ha egy erős hőközpontja lesz az új áru­háznak, megpróbálják megoldani onnan a szomszédos középületek fűtését is. Vécs fejlődése szem­pontjából ez nagy dolog lenne. Tetszetős családi ház a szövet­kezet szomszédságában. Benyitok ide is, tudakozódni lakóinak újévi problémáiról. Egy leányka nyit aj­tót. — Édesapám nincs itthon, az is­kolában van. — Hogy hívják édesapádat ? — Kocsis József. A házigazda, bár még vakáció volt, valóban az iskolában tartóz­kodott, így ott beszélgettünk. — Bizonyára azt várná, hogy az iskoláról, a beiskolázásról be­széljek, de engem most más prob­lémák foglalkoztatnak. Mostaná­ban a helybeliek gyakran fordul­nak hozzám a mezőgazdaság jö­vőjével kapcsolatos kérdéseikkel. A pártvezetőség legutóbbi intézke­dései ismeretében sok minden fel­vetődik az MTSZ-tagokban, trak­toristákban. A kidolgozott intézke­dések helyes alkalmazásától vár­ják anyagi érdekeltségük fokozot­tabb érvényesülését. Erről sokat beszélgetünk, ezek az én problé­máim is most. Bízom abban, hogy a helyzet kedvezően alakul. A vécsi gyermekorvosi rendelő­ben még nincs nagy forgalom, így Dr. Koppelmann Mártának jut ide­je egy kis beszélgetésre. Szavaiból könnyű kiolvasni, hogy nagy biza­kodással tekint az idei esztendő elé.­­ Úgy értesültem, hogy a be­tegellátás, javítására intézkedése­ket dolgoztak ki, s ennek megfe­lelően Marosvécsen egészségügyi központ létesül, amely magába foglalja a továbbra is létező négy egészségügyi kört. Számunkra, a­­kik itt dolgozunk, ez magasabb szintű szakmai tevékenységet je­lent. Az idecsi, felfalusi, magya­rói körhöz tartozó betegeknek pe­dig azt, hogy röntgen, laboratóriu­mi vizsgálatokra, gyermekgyógyá­szati szakrendelésre nem kell a ré­geni zsúfolt poliklinikára menni, itt is lehetőség lesz a megfelelő be­tegellátásra. Én személy szerint nagy reményeket fűzök ehhez az intézkedéshez, s hiszem, hogy­ elő­nyös lesz a lakosságnak is. Problémáim ? A gyermekhalan­dóság további csökkentése. Hang­súlyozom, e tekintetben nem ál­lunk rosszul, de tudom, hogy még sokat lehet tenni ezért itt is, ahol igazán példásan óvják, ápolják, gondozzák gyermekeiket a fiatal anyák. Jólesett hallgatni a vécsieket, ő­­szintén beszéltek személyes s az egész közösséget érintő problé­máikról, amelyeknek megoldásától általános előrelépést várnak 1971- ben. MARKÓ BÉLA FELHÍVÁS (Folytatás az 1. oldalról) III. A KÖZSÉGGAZDÁLKODÁS ÉS SZÉPÍTÉS TERÉN 1. 1971. június 1-ig hiányta­lanul begyűjtjük a lakosság ön­kéntes hozzájárulásából szár­mazó összegeket a megszava­zott objektumok építésének fi­nanszírozására ; 2. a lakosság önkéntes mun­kahozzájárulásának értéke meghaladja a 70 000 lejt. - a főút és az ÁMV közötti útszakasz korszerűsítése - 17 km-es út karbantartása - 5 híd és 3 kishíd javítása - 23 000­ folyóméter sánc megtisztítása - az utak karbantartásához szükséges 1 500 köbméter kavics kihordása - 1 000 folyóméteren part­rendezés - 1 500 folyóméter partvédő­gát újjáépítése 3. A házadóból a befolyt össze­get a következőre fordítjuk: - Szentpálon az ivóvízveze­ték-hálózatot 1 900 folyó­méterrel növeljük 4. Hazafias munkával, 846 000 lej értékű községgazdálkodási és szépítési munkálatokat vég­zünk: - 7 000 négyzetméter járda építése - 2 000 négyzetméter zöld­övezet rendezése és bőví­tése, a jelenlegiek karban­tartása - 4 000 díszcserje és fa ül­tetése - a négy sportbázis rende­zése - Szentpálon 1,5 kilométer élősövény ültetése — Augusztus 23 tiszteletére befejezzük a szentmargitai művelődési ház építését. E munkálatnál több mint 12 000 lej értékű hazafias munkát végzünk. Május 1- ig Búzásbesenyőben elvé­gezzük az óvoda helyiségé­nek befejező munkálatait. Az összes falvainkban megja­vítják és rendbeteszik a kerí­téseket. 1971. június 30-ig teljesen renoválják a tavalyi árvíz ide­jén megrongálódott házakat és középületeket. - a falvak, választási körzetek, utcák, kereskedelmi és szol­gáltatási egységek, iskolák, kultúrotthonok között haza­fias versenyt szervezünk ,,A legszebb választási körzet", ,,A legszebb falu", „A leg­szebb kereskedelmi egység" stb., cím elnyeréséért. IV. A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐ­IRÁNYZATOK TELJESÍTÉSE TERÉN: 1. Az adók és illetékek üte­mes begyűjtése 2. Új források feltárásáva 1­32 000 lejjel növeljük költségve­tési bevételeinket. ★ Kerelőszentpál néptanácsa kifejezi meggyőződését, hogy e vállalások sikeres teljesítésével hozzájárul a Román Kommu­nista Párt X. Kongresszusán ki­dolgozott nagyszerű program megvalósításához, drága ha­zánk, Románia Szocialista Köz­társaság felvirágoztatásához. Milyen útvonalakon közlekednek a marosvásárhelyi autóbuszok! Több olvasónk azzal a kéréssel fordult a szerkesztőséghez, hogy figyelembe véve az utóbbi hóna­pokban a városközi autóbuszfor­galomban bevezetett változtatáso­kat, közöljük, melyik járat milyen útvonalon közlekedik. A kérésnek megfelelően íme a január 4-én történt módosítások után a kü­lönböző járatok útvonala: 1. SZ. AUTÓBUSZ: Vegyipari Kombinát - Dózsa György utca - Rózsák tere - Lenin utca - No­vember 7 utca - Székely vértanúk útja - Gh. Marinescu utca (klini­kák) - Mihai Viteazu utca - Pe­tőfi tér - Rózsák tere - Dózsa György utca - Vegyipari Kombi­nát. 2. SZ. AUTÓBUSZ: Vegyipari Kombinát - Dózsa György utca - Rózsák tere — Petőfi Sándor tér - Mihai Viteazu utca - Gh. Mari­nescu utca (klinikák) - Székely Vértanúk útja — November 7 utca — Lenin utca — Rózsák tere - Dó­zsa György utca - Vegyipari Kom­binát. 3. SZ. AUTÓBUSZ: Tudor Vla­­dimirescu negyed - Koronkai út — Hosszú utca — Cuza Voda utca — Kossuth Lajos utca —Szabadi út — Agricultorilor utca - Remete­szeg utca - Bese negyed és visz­­sza. 4. SZ. AUTÓBUSZ: Cukorgyár - Szabadság utca - Cuza Voda ut­ca - Hosszú utca — Koronkai út - Számológép gyár és vissza. 5. SZ. AUTÓBUSZ: Nagyállo­más - Dózsa György utca - Ró­zsák tere - Lenin utca - Novem­ber 7 utca - Marosszentgyörgyi fürdő és vissza. 6. SZ. AUTÓBUSZ: Meggyesfal­vi építkezési telep - Mureseni ut­ca .— Dezrobiris utca — Dózsa György utca — Cuza Voda utca - Kossuth Lajos utca — Szabadi út - szentannai eltérő és vissza. 7. SZ. AUTÓBUSZ: Tudor Vladi­­mirescu negyed - Koronkai út — Hosszú utca - Cuza Voda utca - Szabadság utca - Mioritei utca - Ady Endre negyed és vissza. 8. SZ. AUTÓBUSZ: Autójavító üzem - Bodoni út — Dózsa György utca — Cuza Voda utca - Kossuth Lajos utca — Szabadi út — Maros­­szentanna — Udvarfalva — Vár­hegy és vissza. 9. SZ. AUTÓBUSZ: Tudor Vladi­­mirescu negyed — Koronkai út - Hosszú utca — Cuza Voda utca - Kossuth Lajos utca — Szabadi út - bárdosi eltérő és vissza. 10. SZ. AUTÓBUSZ: Autójavító üzem — Bodoni út — Nagyállomás - Vörös Grivica utca — Cuza Vo­da utca - Sinaia utca — Kinizsi utca — Vörösmarty utca - Vlahuta utca — Lacrimioarei utca — Béke utca - Luceafarului utca - No­vember 7 utca — Székely Vértanúk útja - Gh. Marinescu utca (klini­kák) - Mihai Viteazu utca — Petőfi Sándor tér - Kossuth Lajos utca - Cuza Voda utca — Vörös Grivi­ca utca — Nagyállomás - Bodoni út - Autójavító üzem. 11. SZ. AUTÓBUSZ: Cukorgyár - N. Balcescu utca - Hadsereg tér - Colentina utca — Cuza Vo­da utca — Horea utca — Iskola utca — Kossuth Lajos utca — Sza­badi út — Agricultorilor utca - Remeteszeg és vissza. 12. SZ. AUTÓBUSZ: Tudor Vla­­dimirescu negyed — Koronkai út - Hosszú utca - Rózsák tere -Kossuth Lajos utca - Kárpátok negyed - Kossuth Lajos utca -Rózsák tere — Bulgarilor utca -Cuza Voda utca - Hosszú utca - Koronkai út - Tudor Vladimirescu negyed. 13. SZ. AUTÓBUSZ: Kárpátok negyed - Kossuth Lajos utca -Petőfi Sándor tér — Mihai Viteazu utca - Gh. Marinescu utca (klini­kák) — Székely Vértanúk útja — Luntragilor utca — Margaretelor utca — Kárpátok negyed. (Csak május 1 és szeptember 15 között közlekedik). 14. SZ. AUTÓBUSZ: Kárpátok negyed — Kossuth Lajos utca -Rózsák tere — Dózsa György utca - Nagyállomás — Vegyipari Kom­binát és vissza. (Csúcsforgalmi ó­­rákban a kombinát felé menet nem tér be a Nagyállomásra). 15. SZ. AUTÓBUSZ: Csittszent­iványi kereszteződés - Ráznánfal­­va - Marosszentkirály - Hidvég utca - Cornátel utca — Kossuth Lajos utca - Cuza Voda utca - Dózsa György utca — Nagyállo­más és vissza. 16. SZ. AUTÓBUSZ: Ady Endre lakónegyed - Szabadság utca - Cuza Voda utca — Dózsa György utca - Maroskeresztúr és vissza. 17. SZ. AUTÓBUSZ: Tudor Vla­dimirescu negyed - Hosszú utca - Dózsa György utca - Vegyipari Kombinát és vissza. (Ezen a vona­lon csak reggel 5-8 és délután 1-5 órák között közlekednek autó­buszok). 18. SZ. AUTÓBUSZ: Nagyállo­más — Dózsa György utca — Ró­zsák tere - Petőfi Sándor tér - Mihai Viteazu utca - Gh. Mari­nescu utca (klinikák) — Székely Vértanúk útja — November 7 utca - Lenin utca — Rózsák tere — Dó­zsa György utca - Nagyállomás. 19. SZ. AUTÓBUSZ: Számoló­gép gyár - Koronkai út - Moldo­­vei utca — Március 6 utca — Dó­zsa György utca - Rózsák tere - Lenin utca — November 7 utca — Székely Vértanúk útja - Gh. Ma­rinescu utca (klinikák) - Mihai Vi­teazu utca - Petőfi Sándor tér - Rózsák tere — Bulgarilor utca — Cuza Voda utca — Hosszú utca — Koronkai út — Számológép gyár. 20. SZ. AUTÓBUSZ: Számológép gyár — Koronkai út — Hosszú utca - Rózsák tere - Petőfi Sándor tér - Mihai Viteazu utca — Gh. Mari­nescu utca (klinikák) - Székely Vértanúk útja — November 7 utca - Lenin utca - Rózsák tere - Bul­­garilor utca - Cuza Voda utca - Dózsa György utca — Március 6 utca - Moldovei utca - Koronkai út - Számológép gyár. IYIAKOS­ VSARUFLY: A Művelődési Palota 3 ÉRÉS ARIÉ1 JANUÁR 9-ÉN 7 óra 55-kor Dicső és Parajd között közlekedő személyvonat a 47-es kilométerrel halálra gázolta a szellemi, fogyatékos­ságban szenvedő Veszi János szászcsávási falu (Mikefalva) lakosát. Az áldozatot az említett na­pon látták, a sínek között Mike­­falva felől a désfalvi vasútállo­más feléré haladni. Fájt a foga s ezért egy sállal bekötötte a fe­jét valószínű, ezért nem hallot­ta,, illetve nem vette észre a közeledő vonatot. Az eddigi vizsgálatok szerint baleset történt. A vizsgálat még tart. A LÁNGOK MARTALÉKÁVÁ vált volna D. Z. Régen, Pandu­­rilor utca 49/C alatti lakása, ha idejében közbe nem lépnek a katonai tűzoltók és a szomszéd lakosok, akiknek közös erővel sikerült lokalizálni a tüzet, de a kár így is 7—8 000 lejre te­hető. Úgy történt, hogy D. Z. la­­­kója, N. Joan rossz családi éle­tet él, s talán ezért sokat ivott, amiért le is váltották főkönyve­lői állásából a régeni Lemnme­­tal­szövetkezetnél. Január 9-én 15 óra körül hazament, ugyan­csak ittas állapotban, tüzet gyújtott, amihez gyúlékony a­­nyagot is használt, utána pe­dig elment hazulról. Nemsoká­ra rá a kályha felrobbant, és kigyúlt a lakás. A vizsgálat fo­lyamatban van. GÖDEMESTERHÁZÁN a 15/A országúton, a Maros­híddal szemben, forgalmi bal­eset történt január 9-én 12 óra körül. Lupu Traian, a régeni ÁMV 41-MS-2192-es rendszámú traktor vezetője nem tartotta be az érvényben lévő forgalmi sza­bályokat Túl jobbra húzott, s mert az út széle nem látszott a hótól, nekiütközött egy kőszik­lának. A gép felborult, megron­gálódott, s a traktorista súlyo­san megsebesült. A vizsgálat tart. VULEA IOAN ádámosi lakos, a Dicsői üveg­gyár gépkocsivezetője, január 11-én reggel 6.20 órakor át a­­kart menni a Dicső és Balázs­­falva közötti vasúton, a 33-as kilométernél. Sietett, az autó­buszállomásra, mert éppen bent volt egy kocsi. Nem a megje­lölt helyen akart áthaladni, nem is nézett körül, s egy tehervo­­nat elütötte. Vulea azon nyom­­ban szörnyethalt. A tragikus e­­set körülményeinek kivizsgálása tart. SZOKATLAN KIHÁGÁS Január 17-én Segesváron szo­katlan közlekedési kihágás tör­tént. Osan Petra nagyszöllősi lakos, aki a segesvári Autóköz­pont 21—MS—1633 rendszámú teherautóját vezette, a megen­gedettnél sebesebben hajtott a Tirgului utca egyik kanyarjá­ban. A nagy sebességgel ma­gyarázható, hogy 24 méteres fé­kezés után a jármű az úttest­ről felszaladt a járdára, majd nekiment Tóth Mihály lakásá­nak, s beverte a ház falát. A beomlott fal mellett egy reka­­mié volt ,amelyen két gyermek játszadozott. Szerencsére egyi­kük sem sérült meg, így a gyor­san hajtó sofőr elkerülte a bűn­vádi eljárást, viszont 250 lej pénzbüntetést fizet, s kötelezik a megrongált ház rendbetételé­re és járműben keletkezett kár megtérítésére. K. B.

Next