Vörös Zászló, 1972. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1972-05-14 / 113. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA M5«B»3iariBg:-.»?sgy-3i5gases3gsgíMainiiillBiiiiMWii w—1 ............. zmv-VMSZ&mttxmsiít XXIVI. évfolyam 113 (6354) szám I 1972. május 14. vasárnap Ára 30 báni A nyári idény A nyári idény naptár szerint júniusban kezdődik, de a kirándulni, szórakozni vágyók másként számolnak — meleg napsütés, kék ég, és akkor megindul az emberáradat aSomostető, a víkend, a strandok felé. S bár ezekben a napokban a meteorológusok nem sok biztatót mondanak, a nyári idény mégis napirendre kerül. Május közepén vagyunk, s érthető, hogy mind többen vetik fel a kérdést: hogyan készítették elő az illetékesek a marosvásárhelyiek legszívesebben látogatott pihenőszórakozó helyeit. Annál is inkább, mivel az emberek egyre gyakrabban és egyre türelmetlenebbül szemlélgetik a víkendtelep és Cuza Voda utcai strandot. Pillanatnyilag még mindkettő munkatelep. A többi helyeken az előkészületek lényegében befejeződtek és megtörtént az átállás a nyári idényre. A Somostető téren is a látogatók rendelkezésére állt, a közelmúltban megnyitották a marosszentgyörgyi fürdőt, és csak az időjáráson múlik, hogy megnyíljon a strand is. A Május 1 strandon nem kellett lényegesebb javítási munkákat végezni, a vendéglátóipar felkészült a nyári helységeinek megnyitására és a turisztikai útvonalakon lévő egységek is tatarozva, csinosítva kezdték meg az idényt. De mi a helyzet a víkendre- teppel és a Cuza Voda utcai stranddal? Az utóbbival kapcsolatban a Kisipari Szövetkezetek megyei Szövetsége arról tájékoztatott, hogy az átadási határidő május 20, ehhez szeretnék mindenképpen tartani magukat. Ebben az esetben a fíerdőszezonra el is készülnek. A víkendtelepen már jóval több munkát kell elvégezni. Vegyük sorjában: be kell fejezni az öltözők építését, a gyermekeknek szánt kismedencét, a nagystrand betonteknőjének kitakarítását, a vízszintszabályozót és az elválasztógátat, a bejárat előtti szivattyúállomást, fel kell szerelni a zuhanyozókat, be kell fejezni a jelenleg tatarozás, vagy építés alatt álló közétkeztetési egységeket, bódékat. Elég nagy területen kell talajegyengetési munkát, füvesítést végezni. És még egy fontos munka — a pionírtábor épülettömbjének átadása: ezzel kívánják köszönteni a Gyermekek Napját. A felsorolás nem teljes, de ezek a leglényegesebb tennivalók. A napesban a municípiumi néptanács vezetői — elnöke és alelnöke — a helyszínen beszélték meg az építőkkel a határidőket. A különböző munkálatok befejezésének idejét május 15, illetve május 20-ban jelölték meg, ami rövid idő, de tegyük hozzá azt is, hogy az építők az enyhe téli hónapokkal nem gazdálkodtak megfelelően, sőt egyáltalán nem gazdálkodtak. Most tehát minden napot, minden órát alaposan ki kell használniuk, hogy idénykezdésre a vásárhelyiek birtokukba vehessék kedvenc pihenő és szórakozó helyüket. A helyszínen tartott megbeszélésen a jelenlévő építők és szerelők a határidőket reálisaknak találták, bár a beszélgetés részleteiből az is kiderült, hogy a legkisebb szinkronhiba is zavarba hozhatja őket. De éppen ez a legfőbb tennivaló: nagy körültekintéssel és a napok, az órák kellő értékelésével összehangolni a tennivalókat, a leghatékonyabban gazdálkodni a rendelkezésre álló anyagi és emberi erőtartalékokkal. Nem szabad megfeledkezniük arról hogy a város egész lakossága mond jó vagy rossz ítéletet munkájukról. Munkaülést tartott a Gazdasági és Társadalmi Prognóziskészítő Központi Párt- és Miami Bizottság Bürója Szombat délben Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével munkaülést tartott Románia Gazdasági és Társadalmi Prognóziskészítő Központi Párt- és Állami Bizottságának Bürója. Részt vett az RKP Központi Bizottságának több titkára, több ágazatonkénti prognózisbizottság elnöke, gazdasági és államaparátusi vezető káderek. Az ülés elemezte a társadalmigazdasági prognózisok kidolgozásának jelenlegi stádiumát és kijelölte, milyen főbb irányokban kell folytatni a tanulmányokat, amelyek a prognóziskészítés országos jelentőségű akciójának alapjául szolgálnak. (Agerpres) A Szocialista Egységfront megyei és Marosvásárhely municípiumi tanácsai végrehajtó buráinak együttes ülése Május 12-én, pénteken közös gyűlést tartottak a Szocialista Egységfront megyei és Marosvásárhely municípiumi tanácsainak végrehajtó bárói, Nicolae Vereș, a Szocialista Egységfront megyei tanácsának elnökletével.A gyűlés napirendjén szerepelt: 1. Tájékoztató a megye gazdasági tevékenysége főbb tervmutatóinak teljesítéséről és a mezőgazdaságban elért eredményekről; 2. Tájékoztató a pénzbeli és munkahozzájárulás megszervezésére vonatkozó 20/1971-es Törvény előírásainak alkalmazásáról. 3. Szervezési kérdések. Az első napirendi pont keretében Nicolae Veres elvtárs tájékoztatót terjesztett elő a megye gazdasági tevékenysége főbb tervmutatóinak teljesítéséről és a mezőgazdaságban elért eredményekről. A tájékoztatóból kitűnt, hogy 1972. első négy hónapjában az összipari termelés előirányzatát 104,2 százalékban teljesítettük, ami 17,3 százalékkal haladja meg a múlt év azonos időszakának termelését. A növekedés értékben 554,6 millió lejnek felel meg. A terven felüli össztermelés 60,1 százaléka a munkatermelékenység növelésével valósult meg. Az árutervet 104,1 százalékban teljesítettük, 18,6 százalékkal szárnyalva túl a múlt év ugyanazon időszakának teljesítményét, ami 423,9 millió lejnek felel meg. Az értékesített árutermelés előirányzatát 105,9 százalékban valósítottuk meg, az értékbeni növekedés 144,6 millió lej, az 1971-hez viszonyított termelésnövekedés 11,4 százalékos. A munkatermelékenységi tervet 101,8 százalékban teljesítettük, a múlt év azonos időszakához viszonyított növekedés 9,7 százalékos. A tájékoztatóból kitűnt, hogy bizonyos exportfeladatokat nem teljesítettünk, és hogy máris intézkedéseket foganatosítottak a lemaradás behozásáért, a termékek minőségének szüntelen javításáért, a szerződéses kötelezettségek ütemes teljesítéséért. A beruházási tervet illetően Nicolae Vereș elvtárs rámutatott, hogy az évi előirányzatokat 26,2 százalékban sikerült megvalósítani, ebből az építkezés-szerelésnél 29,3, az építkezésnél 30,5 százalékban. A beruházási terv végrehajtásának üteme nem tekinthető kielégítőnek, még akkor sem, ha az jobb, mint (Folytatás a 2. oldalon) Mindent a cukorrépáért A minap egyik termelőszövetkezetben a legégetőbb teendőkről beszélgettünk, s a jelenlévők közül sokan hangsúlyozták, hogy pillanatnyilag valahogy „mindent a cukorrépáért“ jelszóval dolgoznak. S ez a valóság. Ha nem esik az eső, minden gazdaság határában százak meg százak kapálnak, hajladoznak a cukorrépasorok között. Nincs szükség most mozgósító munkára. De meg is van a látszata annak, hogy a tagság egy emberként kapcsolódott be a növényápolásba. A legtöbb gazdaságban a vége felé közeledik a második kapálással egybekötött egyelés, sőt helyenként már készítik a gépeket a harmadik, a sárközi kapálásra. Ákosfalván 205 hektár cukorrépát kell hogy megdolgozzon a tagság. Az egyeléssel, a második kapálással 180 hektáron végeztek. A cserefalviak és benedekiek határában alig akad már tennivaló, s az utóbbi héten jól megugrottak a harasztkerekiek is. Mint mondják, használt a múltkori bírálatunk, mert azóta dicséretesen dolgoznak, a 70 hektár cukorrépájuk a legszebbek közé tartozik az egész gazdaságban. A minőséggel is elégedett az elnök, a főmérnök meg a brigádosok. Igaz, állandóan a mezőn tartózkodnak, ellenőrzik az egyelést, vigyáznak arra, hogy a növénysűrűség sehol ne csökkenjen 90—100 000 alá. A mindennapi esőzés fékezi egy kicsit a munkát, de ahogy a talaj annyira szikkad, rögtön folytatják a gyomirtást. A jó termés érdekében még mintegy 150 kiló nitrogénműtrágyát szórnak ki hektáronként a később kikelt, gyengébben fejlett növényekre. Habár a cukorrépa első helyet foglal el a növényápolási munkákban, nem feledkeztek meg a többi növényekről sem. Az 50 hektár krumplit géppel megkapálták, s most készítik elő ezeket a gépeket a kukorica gyomtalanítására. Ennek gyors megkezdésére nagy szükség is van, bizonyság rá a határ. Eddig mintegy 30 hektáron küllőskapáztak, de az esőzés miatt abba kellett hagyniuk. Nem minden aggodalom nélkül tekintenek a kukorica ápolása elé, mert a társuláséval együtt mintegy 400 hektár kukorica vár gyomtalanításra, s mindehhez két kultivátorral rendelkeznek. Jó lenne, ha a gépesítő állomás vezetői gondoskodnának utánpótlásról. Derűlátó, nyugodt a hangulat a szomszédos madarasi gazdaságban. Soha ilyen lelkesedéssel, odaadással nem dolgoztak a madarasiak, mint az idén, ismerte el elégedetten a főmérnök is. A szürkület legtöbb esetben a mezőn találja az embereket. Naponta 200—250-en fognak kapát, minek eredményeként 100 hektáron befejezték az egyelést, a második kapálást. Most már a kukorica ápolására összpontosítják a gépi erőt, s készülnek a répa harmadik kapálására. A tervek szerint mintegy 60 hektárnyit géppel kapálnak meg, s hétfőn munkába állítják az L-400-as traktort. Kukoricát 250 hektáron termesztenek az idén, mert a kifagyott búza helyett mintegy 35 hektáron is ezt vetették. Az első kapálással egyidejűleg 150—200 kiló nitrogénműtrágyát szórnak ki a sorokra hektáronként, s mintegy 20 hektáron gyomirtószereznek. A tagságnak a gépesítők is sokat segítenek ebben a munkában, 140 hektárnyit kapálnak meg kultivátorokkal. 65 hektáron a meredekebb domboldalakon a fogatos gépeket állítják munkába. A madarasiak derűlátása tehát nem alaptalan, mert hiszen minden feltételt biztosítottak a gyors, jó minőségű növényápoláshoz. Habár még itt-ott akad tennivaló a cukorrépa ápolása körül, a nyárádszeredai brigádokban nem aggodalmaskodnak a kukorica miatt. A termelőszövetkezet elnöke nem kis büszkeséggel jelentette ki, hogy 120 hektáron a vetéssel egyidőben végeztek a növényápolással. Igen, mert a jó hagyományokhoz híven az idén is ekkora területen vetették el gyomirtószerrel a kukoricát. Annyit még meg kell jegyeznünk, hogy a tél folyamán kifagyott 30 hektár búza, 25 hektár árpa helyett is kukoricát vetettek, ugyancsak gyomirtószerrel. Tehát a tagságra mindössze 40 hektárnyi gyomtalanítása vár ezen a tavaszon. Mindennek tudatában a tagság gyors, jó minőségű munkát végez a cukorrépánál. A 135 hektár vetésből 120 hektáron az egyeléssel, második kapálással is végzett. Napjában nem kevesebben, mint 600-an dolgoznak szerte a határban. Az andrásfalvi brigádos mondotta, hogy volt olyan nap, amikor csupán az ő részlegén 200—250-en is jelentkeztek kapálásra. A tervezett 100—110 000 növénysűrűség biztosítására is nagy gondot fordítanak, a brigádosok, az elnök napjában többször is megfordulnak egy-egy parcellán, s habár nagy szükség nincs rá, útmutatásokkal, tanácsokkal látják el a répaegyelőket. Nagy a gálfalvi határ, sok a tennivaló. Azonban ehhez elegendő erővel rendelkeznek, s ezért ha a szomszédok eredményeit vesszük alapul, talán mondhatjuk, mintha kicsit lemaradtak volna a répa ápolásával. Ugyanis a 180 hektár vetésükből 120 hektáron végeztek az egyeléssel, a második kapálással. A gazdaság vezetői azonban biztosítottak arról, hogy ha az idő engedi, behozzák a lemaradást, mert hiszen a gépeket is munkába állítják, a növények nem szenvednek kárt. Azonban arról sem szabad elfeledkezni, hogy sok még a tennivaló a krumplikapálás, dohányültetés körül is. Sok a krumplijuk, mintegy 70 hektár, szerenccséjük azonban, hogy az egészet géppel ültették, így az első kapálást is gépek végezhették el. A tagság a töltögetést befejezte s a jövő héten kezdi a második gépi kapálást. A dohányültetés az eddiginél több erőt igényel, mert a tervezett 30 hektárból mindössze 3 hektáron kerültek földbe a palánták. Természetesen napirendre került a kukorica ápolása is, mert habár a 230 hektár felén a gépek segítségével gyomtalanítanak, a kézi kapásokra is marad elég tennivaló. Azonban ha minden brigádban követik az adorjániak és a gálfalvi 2-es brigád tagjainak példáját, minden bizonnyal idejében és a legjobb feltételek között végeznek a feladatokkal. Marosvásárhelyi képeslap (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS Vara holland televízió társaságnak Interjút adott a Nicolae Ceaulescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke 1972. május 13- án, szombat reggel fogadta Harry van den Berghet, a Vara holland televízió társaság külpolitikai kommentátorát és interjút adott neki. Jelen volt Cornel Burtica elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára és Constantin Mitea elvtárs, az RKP KB póttagja, a párt Központi Bizottságának tanácsosa. HATÁROZAT Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának Végrehajtó Bárója, nemrég határozatot hozott arról, milyen akciókkal ünnepeljük meg a Román Népköztársaság kikiáltásának 25. évfordulóját, népünk szabadságért, demokráciáért és társadalmi haladásért vívott harcának e nagy győzelmét. A monarchia megdöntése és az egész államhatalomnak a parasztsággal és a dolgozók többi kategóriáival szövetkezett munkásosztály általi átverése történelmi fontosságú fordulat volt az ország életében, eszmény, amelyért a társadalom legelőrehaladottabb erői küzdöttek a Román Kommunista Párttal az élen. A Köztársaság kikiáltásával új, minőségileg magasabb rendű szakasz kezdődött a román állam fejlődésében, a népi forradalomnak, a nemzetünk történetében legdemokratikusabb kormányzási forma beiktatásának, a szocialista forradalom megvalósítására való áttérésnek a folyamatában. A Köztársaság kikiáltása óta eltelt 25 esztendő alatt a szocializmus véglegesen győzött Romániában; népünk életében megkezdődött a leggyorsabb haladás korszaka, Románia a legdinamikusabban fejlődő nemzetek sorába került, méltó helyet vívott ki magának a világ népei között. Ezekben az években hatalmas lendülettel fejlődtek az ország termelőerői, a tudomány, a technika, az oktatás és a kultúra, gyökeresen megváltoztak a nép életkörülményei, a dolgozók országuk igazi gazdáivá váltak s egyre aktívabb részvevőivé az állam vezetésének s az ország jövőjére vonatkozó határozatok és intézkedések meghozatalának és végrehajtásának. Az eredmények meggyőzően bizonyítják a szocialista állam konstruktív szerepét, az áhrámét, amely a Román Kommunista Párt tisztánlátó vezetésével a haza gazdasági, társadalmi és szellemi felemelésének szolgálatába állította a dolgozó emberek egész tehetségét, energiáját és alkotó erejét. Országunk dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — alkotó lendülettel és odaadó munkával köszöntik a Köztársaság ünnepét, hogy valóra váltsák a X. pártkongresszuson a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére kidolgozott program nagyszerű célkitűzéseit és az RKP KB 1971. novemberi plenáris ülésén elfogadott programot a szocialista tudat fejlesztésére és a társadalmi viszonyoknak a szocialista etika és méltányosság elveire való helyezéséről. A Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulóját köszöntve, a párt, tömeg- és társadalmi szervek és szervezetek a Szocialista Egységfront keretében tömörült összes szervezetek és intézmények beható politikai nevelőmunkát fejtenek ki, arra mozgósítják a városi és falusi dolgozókat, hogy megvalósítsák az ez évi gazdasági, társadalmi-kulturális feladatokat és jól előkészítsék az 1973. évi terv megvalósításának feltételeit, egyre jobban hasznosítsák népünk energiáját és nagy alkotó képességét a termelés és a termelési technika további fejlesztése és korszerűsítése, a termékek műszakigazdasági és minőségi paramétereinek javítása az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében. Az ipari és építkezési egységekben működő párt, szakszervezeti és KISZ-szervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a termelőkapacitások, a nyersanyagok és segédanyagok, a munkaidő ésszerű kihasználására, a termelési költségek csökkentésére és a munkatermelékenység emelésére, az új beruházási objektumoknak határidőben és a tervezett paramétereknek megfelelő üzembe helyezésére, a szocialista mezőgazdasági egységekben pedig a mezőgazdasági munkálatoknak idejében és megfelelő minőségű elvégzésére, a talajjavítási és állattenyésztés-fejlesztési országos programok előírásainak megvalósítására. Az ebben az időszakban folytatandó egész politikai nevelőtevékenység , az RKP Országos Konferenciája előkészítésének és a kongresszusi határozatok végrehajtásának jegyében fog lezajlani. Aművelődési házakban, klubokban, művelődési otthonokban, a vállalatokban, intézményekben, iskolákban és egyetemeken a Szocialista Egységfrontot alkotó szervezetek, a pártszervek vezetésével folyó év novemberében és decemberében különböző kulturális-nevelő és művészeti rendezvényeket szerveznek: beszámolókat és szimpozionokat, találkozókat régi párt és állami aktivistákkal, könyvkiállításokat, filmbemutatókat, előadásokat és hangversenyeket, ismertetik a pártvezette, román nép sikereit a gazdaság, az oktatás, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, kiemelve azt a megbecsülést, amelynek Románia örvend nemzetközi téren és azokat a ragyogó távlatokat, amelyeket a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósításának programja tár fel az összes dolgozók előtt országunkban. Az egész nevelőtevékenység a dolgozó tömegeknek a haza, a párt és a nép iránti szeretet, a szocialista internacionalizmus, a román és az együttélő nemzetiségek dolgozói közötti testvéri barátság ápolására és az RKP KB 1971. november 3—5-i plenáris ülésén elfogadott kommunista nevelési program következetes alkalmazására irányul. Az alkotási szövetségek támogatni fogják az alkotókat, terveiknek megfelelően, hogy olyan irodalmi, képzőművészeti, zenei és filmművészeti munkákat hozzanak létre, amelyek tartalmuknál és művészi értéküknél fogva ábrázolják a román nép e sorsdöntő forradalmi akciójának fontosságát, s a köztársaság kikiáltásától eltelt 25 év alatt végbement lényeges gazdasági és társadalmi-kulturális átalakulásokat. 1972. decemberében megrendezik a hazai dráma dekádját, s ennek során bemutatják a legreprezentatívabb jelenkori hazai színdarabokat és zenei alkotásokat. Ugyancsak a köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója tiszteletére decemberben megrendezik a Bucuresti municípiumi festészeti és szobrászati szalont. Hasonló kiállítások nyílnak meg a megyeszékhelyeken is. Román nyelven és az együttélő nemzetiségek nyelvén különböző munkák fognak megjelenni a haza és a Román Kommunista Párt történetéről, a román nép harci múltjáról és évezredes kultúrájáról, Románia jelenkori történetének fontosabb eseményeiről és az 1947. december 30-i történelmi fordulat jelentőségéről. 1972. december 1 és 10 között megrendezzük a Köztársaság kikiáltásának szentelt Könyvdekádot. A Köztársaságot dicsőítjük jelszó jegyében a műkedvelő együttesek különböző kulturális-művészeti rendezvényeket szentelnek az évfordulónak: fesztiválokat, versenyeket, seregszemléket, népművészeti és fényképkiállításokat stb. Decemberben megszervezzük az évi falusi filmfesztivált, valamint A román film seregszemléjét, amelynek keretében bemutatásra kerülnek a köztársaság kikiáltása óta eltelt 25 esztendőben alkotott legjobb dokumentum- és játékfilmek. Románia Szocialista Köztársaság negyed századdal a forradalmi átalakulásokért, az ország gazdasági és társadalmi-kulturális felemeléséért folytatott harc útján témával tudományos ülésszakra kerül sor. Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma a Román Kommunista Párt, a Románia Forradalmi és Demokratikus Mozgalom Történeti Múzeumával és Románia Szocialista Köztársaság Szépművészeti Múzeumával karöltve ünnepi kiállításokat rendez a Román Népköztársaság kikiáltásának 25. évfordulója tiszteletére. Bucuresti, Iasi, Kolozsvár, Temesvár, Constanta, Nagyvárad, Marosvásárhely, Craiova, Brassó, Galati és Suceava municípiumban különkiállításokon mutatják majd be az elmúlt 25 év legjelentősebb muzeológiai eredményeit. A szakszervezetek, az ifjúsági és nőszervezetek, valamint a Szocialista Egységfrontban részvevő többi szervezet profiljuknak megfelelően, kulturális-nevelőakciókat szerveznek, szakmai versenyeket és más olyan akciókat, amelyek hozzájárulnak a tömegek neveléséhez, politikai ideológiai, kulturális és szakmai felkészültségének gyarapodásához. Az Országos Testnevelési és Sporttanács és helyi tanácsai, a klubok és egyesületek a tömeg- és társadalmi szervezetekkel együttműködésben sportrendezvényeket szentelnek az eseménynek. A központi és helyi sajtó, a kulturális és irodalmi művészeti folyóiratok, a rádió és televízió az esemény kidomborítására sokoldalúan méltatja a Köztársaság megteremtésének történelmi jelentőségét és az új utat, amelyet ez az esemény a nép és az ország életében megnyitott. Anyagokat közölnek és közvetítenek a Köztársaság kikiáltásának jelentőségéről és a szocialista építés éveiben elért eredményekről. A határozat jelentős akciókat irányoz elő, hogy külföldön is jelezze a Román Népköztársaság 25. évfordulóját. E célból a világnyelveken kiadják Nicolae Ceaușescu elvtárs munkáit és a külföldi kiadások megjelenése alkalmából akciókat szerveznek pártunk és államunk békés külpolitikájának népszerűsítésére. Munkák jelennek meg idegen nyelveken, amelyek bemutatják a szocializmus éveiben végbement forradalmi átalakulásokat és eredményeket Románia gazdasági, társadalmi-politikai és kulturális életében. A külföld számára kiadott közlönyökben és a külföldnek szánt dokumentációs anyagokban ismertetjük az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésekben és a nemzetgazdaság más ágaiban elért eredményeket, a társadalmi és politikai élet vezetésének és megszervezésének tökéletesítését, a szocialista demokrácia kiszélesítését, a tudomány és a kultúra fejlődését, a tömegek életszínvonalának emelkedését, országunk bel- és külpolitikájának szerves egységét, a párt és a haza történetének mozzanatait. Dokumentációs, gazdasági, művészeti, könyv- és fotomontázs kiállításokat szervezünk külföldön, hogy szemléltessük országunk fejlődését a Köztársaság kikiáltása utáni 25 esztendőben. Egyidejűleg sajtóértekezleteket, filmbemutatókat, kulturális esteket és más akciókat szervezünk, hogy külföldön jobban megismerjék országunkat, annak bel- és külpolitikáját; elősegítjük és támogatjuk, hogy az illető országok sajtójában cikkek és hírek jelenjenek meg az évforduló eseményéről, külön kiadványokat jelentetünk meg. Népünk és hazánk e nagy eseményének megünneplésére a Nagy Nemzetgyűlés jubileumi ülésszakot tart, a megyei központokban pedig a néptanácsok ünnepi ülésszakokat rendeznek. „25 de ani de la proclamarea Republicii“ jubileumi érem jelenik meg. Az évfordulónak szentelt bélyegsorozatot adnak ki. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának Végrehajtó Bárója kifejezi meggyőződését, miszerint a kommunisták, az összes dolgozók mindent megtesznek, hogy a Köztársaság kikiáltásának negyedszázados évfordulóját az élet minden területén újabb jelentős eredményekkel köszöntsék, fokozott mértékben hozzájárulva azoknak a nagy célkitűzéseknek a valóra váltásához, amelyeket a X. pártkongresszus hazánk sokoldalúan fejlett szocialista társadalmának megvalósítására jelölt ki. A Constanta-i kikötőben