Vörös Zászló, 1972. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1972-05-14 / 113. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA M5«B»3iariBg:-.»?sgy-3i5gases3gsgíMainiiillBiiiiMWii w—1 ............. zmv-VMSZ&mttxmsiít XXIVI. évfolyam 113 (6354) szám I 1972. május 14. vasárnap Ára 30 báni A nyári idény A nyári idény naptár szerint júniusban kezdődik, de a kirán­dulni, szórakozni vágyók más­ként számolnak — meleg nap­sütés, kék ég, és akkor megindul az emberáradat a­­Somostető, a víkend, a strandok felé. S bár ezekben a napokban a meteoro­lógusok nem sok biztatót mon­danak, a nyári idény mégis na­pirendre kerül. Május közepén vagyunk, s érthető, hogy mind többen vetik fel a kérdést: ho­gyan készítették elő az illeté­kesek a marosvásárhelyiek leg­szívesebben látogatott pihenő­­szórakozó helyeit. Annál is in­kább, mivel az emberek egyre gyakrabban és egyre türelmet­lenebbül szemlélgetik a víkend­­telep és Cuza Voda utcai stran­dot. Pillanatnyilag még mind­kettő munkatelep. A többi he­lyeken az előkészületek lényegé­ben befejeződtek és megtörtént az átállás a nyári idényre. A Somostető téren is a látogatók rendelkezésére állt, a közelmúlt­ban megnyitották a marosszent­­györgyi fürdőt, és csak az idő­járáson múlik, hogy megnyíljon a strand is. A Május 1 strandon nem kellett lényegesebb javítási munkákat végezni, a vendéglá­tóipar felkészült a nyári hely­ségeinek megnyitására és a tu­risztikai útvonalakon lévő egy­ségek is tatarozva, csinosítva kezdték meg az idényt. De mi a helyzet a víkendre- teppel és a Cuza Voda utcai stranddal? Az utóbbival kapcso­latban a Kisipari Szövetkezetek megyei Szövetsége arról tájékoz­tatott, hogy az átadási határidő május 20, ehhez szeretnék min­denképpen tartani magukat. Ebben az esetben a fíerdősze­­zonra el is készülnek. A víkendtelepen már jóval több munkát kell elvégezni. Ve­gyük sorjában: be kell fejezni az öltözők építését, a gyerme­keknek szánt kismedencét, a nagystrand betonteknőjének ki­takarítását, a vízszintszabályozót és az elválasztógátat, a bejárat előtti szivattyúállomást, fel kell szerelni a zuhanyozókat, be kell fejezni a jelenleg tatarozás, vagy építés alatt álló közétkeztetési egységeket, bódékat. Elég nagy területen kell talajegyengetési munkát, füvesítést végezni. És még egy fontos munka — a pi­onírtábor épülettömbjének átadá­sa: ezzel kívánják köszönteni a Gyermekek Napját. A felsorolás nem teljes, de ezek a leglénye­gesebb tennivalók. A nape­sban a municípiumi néptanács veze­tői — elnöke és alelnöke — a helyszínen beszélték meg az épí­tőkkel a határidőket. A külön­böző munkálatok befejezésének idejét május 15, illetve május 20-ban jelölték meg, ami rövid idő, de tegyük hozzá azt is, hogy az építők az enyhe téli hóna­pokkal nem gazdálkodtak meg­felelően, sőt egyáltalán nem gazdálkodtak. Most tehát min­den napot, minden órát alaposan ki kell használniuk, hogy idény­kezdésre a vásárhelyiek birto­kukba vehessék kedvenc pihenő és szórakozó helyüket. A hely­színen tartott megbeszélésen a jelenlévő építők és szerelők a határidőket reálisaknak találták, bár a beszélgetés részleteiből az is kiderült, hogy a legkisebb szinkron­hiba is zavarba hozhat­ja őket. De éppen ez a legfőbb tenni­való: nagy körültekintéssel és a napok, az órák kellő értékelé­sével összehangolni a tennivaló­kat, a leghatékonyabban gazdál­kodni a rendelkezésre álló a­­nyagi és emberi erőtartalékok­kal. Nem szabad megfeledkez­niük arról hogy a város egész lakossága mond jó vagy rossz ítéletet munkájukról. Munkaülést tartott a Gazdasági és Társadalmi Prognózis­­készítő Központi Párt- és Miami Bizottság Bürója Szombat délben Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével munkaülést tar­tott Románia Gazdasági és Társa­dalmi Prognóziskészítő Központi Párt- és Állami Bizottságának Bü­­rója. Részt vett az RKP Központi Bi­zottságának több titkára, több ága­zatonkénti prognózisbizottság elnöke, gazdasági és államaparátusi vezető káderek. Az ülés elemezte a társadalmi­gazdasági prognózisok kidolgozásá­nak jelenlegi stádiumát és kijelölte, milyen főbb irányokban kell foly­tatni a tanulmányokat, amelyek a prognóziskészítés országos jelentő­ségű akciójának alapjául szolgál­nak. (Agerpres) A Szocialista Egységfront megyei és Marosvásárhely municípiumi tanácsai végrehajtó buráinak együttes ülése Május 12-én, pénteken közös gyűlést tartottak a Szocialista Egy­ségfront megyei és Marosvásárhely municípiumi tanácsainak végrehaj­tó bárói, Nicolae Vereș, a Szocia­lista Egységfront megyei tanácsá­nak elnökletével.­A gyűlés napirendjén szerepelt: 1. Tájékoztató a megye gazdasági tevékenysége főbb tervmutatóinak teljesítéséről és a mezőgazdaságban elért eredményekről; 2. Tájékoztató a pénzbeli és mun­kahozzájárulás megszervezésére vo­natkozó 20/1971-es Törvény előírá­sainak alkalmazásáról. 3. Szervezési kérdések. Az első napirendi pont keretében Nicolae Veres elvtárs tájékoztatót terjesztett elő a megye gazdasági tevékenysége főbb tervmutatóinak teljesítéséről és a mezőgazdaságban elért eredményekről. A tájékoztatóból kitűnt, hogy 1972. első négy hónapjában az össz­­ipari termelés előirányzatát 104,2 százalékban teljesítettük, ami 17,3 százalékkal haladja meg a múlt év azonos időszakának termelését. A növekedés értékben 554,6 millió lejnek felel meg. A terven felüli össztermelés 60,1 százaléka a mun­katermelékenység növelésével való­sult meg. Az árutervet 104,1 száza­lékban teljesítettük, 18,6 százalék­kal szárnyalva túl a múlt év u­­gyanazon időszakának teljesítmé­nyét, ami 423,9 millió lejnek felel meg. Az értékesített árutermelés e­­lőirányzatát 105,9 százalékban való­sítottuk meg, az értékbeni növeke­dés 144,6 millió lej, az 1971-hez vi­szonyított termelésnövekedés 11,4 százalékos. A munkatermelékenysé­gi tervet 101,8 százalékban teljesí­tettük, a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyított növekedés 9,7 szá­zalékos. A tájékoztatóból kitűnt, hogy bi­zonyos exportfeladatokat nem tel­jesítettünk, és hogy máris intézke­déseket foganatosítottak a lemara­dás behozásáért, a termékek minő­ségének szüntelen javításáért, a szerződéses kötelezettségek ütemes teljesítéséért. A beruházási tervet illetően Ni­colae Vereș elvtárs rámutatott, hogy az évi előirányzatokat 26,2 száza­lékban sikerült megvalósítani, eb­ből az építkezés-szerelésnél 29,3, az építkezésnél 30,5 százalékban. A beruházási terv végrehajtásának ü­­teme nem tekinthető kielégítőnek, még akkor sem, ha az jobb, mint (Folytatás a 2. oldalon) Mindent a cukorrépáért A minap egyik termelőszövetke­zetben a legégetőbb teendőkről be­szélgettünk, s a jelenlévők közül sokan hangsúlyozták, hogy pilla­natnyilag valahogy „mindent a cu­korrépáért“ jelszóval dolgoznak. S ez a valóság. Ha nem esik az eső, minden gazdaság határában százak meg százak kapálnak, hajladoznak a cukorrépasorok között. Nincs szükség most mozgósító munkára. De meg is van a látszata annak, hogy a tagság egy emberként kap­csolódott be a növényápolásba. A legtöbb gazdaságban a vége felé közeledik a második kapálással egybekötött egyelés, sőt helyenként már készítik a gépeket a harmadik, a sárközi kapálásra. Ákosfalván 205 hektár cukorré­pát kell hogy megdolgozzon a tag­ság. Az egy­eléssel, a második ka­pálással 180 hektáron végeztek. A cserefalviak és benedekiek határá­ban alig akad már tennivaló, s az utóbbi héten jól megugrottak a ha­­rasztkerekiek is. Mint mondják, használt a múltkori bírálatunk, mert azóta dicséretesen dolgoznak, a 70 hektár cukorrépájuk a legszeb­bek közé tartozik az egész gazda­ságban. A minőséggel is elégedett az elnök, a főmérnök meg a bri­­gádosok. Igaz, állandóan a mezőn tartózkodnak, ellenőrzik az egye­­lést, vigyáznak arra, hogy a nö­vénysűrűség sehol ne csökkenjen 90—100 000 alá. A mindennapi eső­­­zés fékezi egy kicsit a munkát, de ahogy a talaj annyira szikkad, rög­tön folytatják a gyomirtást. A jó termés érdekében még mintegy 150 kiló nitrogénműtrágyát szórnak ki hektáronként a később kikelt, gyen­gébben fejlett növényekre. Habár a cukorrépa első helyet foglal el a növényápolási munkák­ban, nem feledkeztek meg a többi növényekről sem. Az 50 hektár krumplit géppel megkapálták, s most készítik elő ezeket a gépeket a kukorica gyomtalanítására. En­nek gyors megkezdésére nagy szük­ség is van, bizonyság rá a határ. Eddig mintegy 30 hektáron küllős­­kapáztak, de az esőzés miatt abba kellett hagyniuk. Nem minden ag­godalom nélkül tekintenek a kuko­rica ápolása elé, mert a társulásé­val együtt mintegy 400 hektár ku­korica vár gyomtalanításra, s mind­ehhez két kultivátorral rendelkez­nek. Jó lenne, ha a gépesítő állo­más vezetői gondoskodnának után­pótlásról. Derűlátó, nyugodt a hangulat a szomszédos madarasi gazdaságban. Soha ilyen lelkesedéssel, odaadás­sal nem dolgoztak a madarasiak, mint az idén, ismerte el elégedet­ten a főmérnök is. A szürkület leg­több esetben a mezőn találja az embereket. Naponta 200—250-en fognak kapát, minek eredménye­ként 100 hektáron befejezték az egyelést, a második kapálást. Most már a kukorica ápolására összpon­tosítják a gépi erőt, s készülnek a répa harmadik kapálására. A ter­vek szerint mintegy 60 hektárnyit géppel kapálnak meg, s hétfőn munkába állítják az L-400-as trak­tort. Kukoricát 250 hektáron termesz­tenek az idén, mert a kifagyott bú­za helyett mintegy 35 hektáron is ezt vetették. Az első kapálással egy­idejűleg 150—200 kiló nitrogénmű­trágyát szórnak ki a sorokra hek­táronként, s mintegy 20 hektáron gyomirtószereznek. A tagságnak a gépesítők is sokat segítenek ebben a munkában, 140 hektárnyit ka­pálnak meg kultivátorokkal. 65 hektáron a meredekebb dombolda­lakon a fogatos gépeket állítják munkába. A madarasiak derűlátása tehát nem alaptalan, mert hiszen minden feltételt biztosítottak a gyors, jó minőségű növényápolás­hoz. Habár még itt-ott akad tennivaló a cukorrépa ápolása körül, a nyá­­rádszeredai brigádokban nem aggo­­dalmaskodnak a kukorica miatt. A termelőszövetkezet elnöke nem kis büszkeséggel jelentette ki, hogy 120 hektáron a vetéssel egyidőben végeztek a növényápolással. Igen, mert a jó hagyományokhoz híven az idén is ekkora területen vetet­ték el gyomirtószerrel a kukoricát. Annyit még meg kell jegyeznünk, hogy a tél folyamán kifagyott 30 hektár búza, 25 hektár árpa helyett is kukoricát vetettek, ugyancsak gyomirtószerrel. Tehát a tagság­ra mindössze 40 hektárnyi gyomta­lanítása vár ezen a tavaszon. Mindennek tudatában a tagság gyors, jó minőségű munkát végez a cukorrépánál. A 135 hektár ve­tésből 120 hektáron az egyeléssel, második kapálással is végzett. Napjában nem kevesebben, mint 600-an dolgoznak szerte a határban. Az andrásfalvi brigádos mondotta, hogy volt olyan nap, amikor csu­pán az ő részlegén 200—250-en is je­lentkeztek kapálásra. A tervezett 100—110 000 növénysűrűség bizto­sítására is nagy gondot fordítanak, a brigádosok, az elnök napjában többször is megfordulnak egy-egy par­cellán, s habár nagy szükség nincs rá, útmutatásokkal, tanácsokkal látják el a répaegyelőket. Nagy a gálfalvi határ, sok a ten­nivaló. Azonban ehhez elegendő e­­­­rővel rendelkeznek, s ezért ha a szomszédok eredményeit vesszük a­­lapul, talán mondhatjuk, mintha kicsit lemaradtak volna a répa á­­polásával. Ugyanis a 180 hektár vetésükből 120 hektáron végeztek az egyeléssel, a második kapálás­sal. A gazdaság vezetői azonban biztosítottak arról, hogy ha az idő engedi, behozzák a lemaradást, mert hiszen a gépeket is munkába állítják, a növények nem szenved­nek kárt. Azonban arról sem sza­bad elfeledkezni, hogy sok még a tennivaló a krumplikapálás, do­hányültetés körül is. Sok a krump­lijuk, mintegy 70 hektár, szerenc­­­cséjük azonban, hogy az egészet géppel ültették, így az első kapá­lást is gépek végezhették el. A tag­ság a töltögetést befejezte s a jövő héten kezdi a második gépi kapá­lást. A dohányültetés az eddiginél több erőt igényel, mert a tervezett 30 hektárból mindössze 3 hektáron kerültek földbe a palánták. Ter­mészetesen napirendre került a ku­korica ápolása is, mert habár a 230 hektár felén a gépek segítsé­gével gyomtalanítanak, a kézi ka­pásokra is marad elég tennivaló. A­­zonban ha minden brigádban kö­vetik az adorjániak és a gálfalvi 2-es brigád tagjainak példáját, minden bizonnyal idejében és a legjobb feltételek között végeznek a feladatokkal. Marosvásárhelyi képeslap (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS Vara holland televízió társaságnak Interjút adott a Nicolae Ceaulescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke 1972. május 13- án, szombat reggel fogadta Harry van den Berghet, a Vara holland televízió társaság külpolitikai kom­mentátorát és interjút adott neki. Jelen volt Cornel Burtica elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a KB titkára és Con­stantin Mitea elvtárs, az RKP KB póttagja, a párt Központi Bizottsá­gának tanácsosa. HATÁROZAT Az RKP KB Végrehajtó Bizott­sága és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának Végrehajtó Bárója, nemrég határozatot hozott arról, milyen akciókkal ünnepeljük meg a Román Népköztársaság ki­kiáltásának 25. évfordulóját, né­pünk szabadságért, demokráciáért és társadalmi haladásért vívott harcának e nagy győzelmét. A monarchia megdöntése és az egész államhatalomnak a paraszt­sággal és a dolgozók többi kategó­riáival szövetkezett munkásosztály általi átverése történelmi fontossá­gú fordulat volt az ország életé­ben, eszmény, amelyért a társada­lom legelőrehaladottabb erői küz­döttek a Román Kommunista Párt­tal az élen. A Köztársaság kikiál­tásával új, minőségileg magasabb rendű szakasz kezdődött a román állam fejlődésében, a népi forra­dalomnak, a nemzetünk történeté­ben legdemokratikusabb kormány­zási forma beiktatásának, a szocia­lista forradalom megvalósítására való áttérésnek a folyamatában. A Köztársaság kikiáltása óta el­telt 25 esztendő alatt a szocializ­mus véglegesen győzött Romániá­ban; népünk életében megkezdő­dött a leggyorsabb haladás korsza­ka, Románia a legdinamikusabban fejlődő nemzetek sorába került, méltó helyet vívott ki magának a világ népei között. Ezekben az é­­vekben hatalmas lendülettel fejlőd­tek az ország termelőerői, a tudo­mány, a technika, az oktatás és a kultúra, gyökeresen megváltoztak a nép életkörülményei, a dolgozók országuk igazi gazdáivá váltak s egyre aktívabb részvevőivé az ál­lam vezetésének s az ország jövő­jére vonatkozó határozatok és in­tézkedések meghozatalának és vég­rehajtásának. Az eredmények meg­győzően bizonyítják a szocialista állam konstruktív szerepét, az áh­rámét, amely a Román Kommunis­ta Párt tisztánlátó vezetésével a ha­za gazdasági, társadalmi és szelle­mi felemelésének szolgálatába állí­totta a dolgozó emberek egész te­hetségét, energiáját és alkotó ere­jét. Országunk dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemze­tiségűek — alkotó lendülettel és odaadó munkával köszöntik a Köz­társaság ünnepét, hogy valóra vált­sák a X. pártkongresszuson a sok­oldalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtésére kidolgozott program nagyszerű célkitűzéseit és az RKP KB 1971. novemberi plená­ris ülésén elfogadott programot a szocialista tudat fejlesztésére és a társadalmi viszonyoknak a szocia­lista etika és méltányosság elveire való helyezéséről. A Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulóját köszöntve, a párt, tö­meg- és társadalmi szervek és szer­vezetek a Szocialista Egységfront keretében tömörült összes szerveze­tek és intézmények beható politi­­kai­ nevelőmunkát fejtenek ki, arra mozgósítják a városi és falusi dol­gozókat, hogy megvalósítsák az ez évi gazdasági, társadalmi-kulturális feladatokat és jól előkészítsék az 1973. évi terv megvalósításának fel­tételeit, egyre jobban hasznosítsák népünk energiáját és nagy alkotó képességét a termelés és a terme­lési technika további fejlesztése és korszerűsítése, a termékek műszaki­gazdasági és minőségi paraméterei­nek javítása az egész gazdasági te­vékenység hatékonyságának fokozá­sa érdekében. Az ipari és építkezé­si egységekben működő párt, szak­­szervezeti és KISZ-szervezetek meg­különböztetett figyelmet fordítanak a termelőkapacitások, a nyersanya­gok és segédanyagok, a munkaidő ésszerű kihasználására, a termelési költségek csökkentésére és a mun­katermelékenység emelésére, az új beruházási objektumoknak határ­időben és a tervezett paraméterek­nek megfelelő üzembe helyezésére, a szocialista mezőgazdasági egysé­gekben pedig a mezőgazdasági mun­kálatoknak idejében és megfelelő minőségű elvégzésére, a talaj­javí­tási és állattenyésztés-fejlesztési or­szágos programok előírásainak meg­valósítására. Az ebben az időszakban folyta­tandó egész politikai­ nevelőtevé­kenység , az RKP Országos Konfe­renciája előkészítésének és a kon­gresszusi határozatok végrehajtásá­nak jegyében fog lezajlani. A­­művelődési házakban, klubok­ban, művelődési otthonokban, a vállalatokban, intézményekben, is­kolákban és egyetemeken a Szocia­lista Egységfrontot alkotó szerveze­tek, a pártszervek vezetésével folyó év novemberében és decemberében különböző kulturális-nevelő és művészeti rendezvényeket szervez­nek: beszámolókat és szimpoziono­­kat, találkozókat régi párt és álla­mi aktivistákkal, könyvkiállításo­kat, filmbemutatókat, előadásokat és hangversenyeket, ismertetik a pártvezette, román nép sikereit a gazdaság, az oktatás, a tudomány, a kultúra fejlesztésében, kiemelve azt a megbecsülést, amelynek Ro­mánia örvend nemzetközi téren és azokat a ragyogó távlatokat, ame­lyeket a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megvalósításának programja tár fel az összes dolgo­zók előtt országunkban. Az egész nevelőtevékenység a dolgozó tömegeknek a haza, a párt és a nép iránti szeretet, a szocia­lista internacionalizmus, a román és az együttélő nemzetiségek dol­gozói közötti testvéri barátság ápo­lására és az RKP KB 1971. novem­ber 3—5-i plenáris ülésén elfoga­dott kommunista nevelési program következetes alkalmazására irá­nyul. Az alkotási szövetségek támogat­ni fogják az alkotókat, terveiknek megfelelően, hogy olyan irodalmi, képzőművészeti, zenei és filmmű­vészeti munkákat hozzanak létre, amelyek tartalmuknál és művészi értéküknél fogva ábrázolják a ro­mán nép e sorsdöntő forradalmi ak­ciójának fontosságát, s a köztársa­ság kikiáltásától eltelt 25 év alatt végbement lényeges gazdasági és társadalmi-kulturális átalakulásokat. 1972. decemberében megrendezik a hazai dráma dekádját, s ennek során bemutatják a legreprezenta­tívabb jelenkori hazai színdarabo­kat és zenei alkotásokat. Ugyancsak a köztársaság kikiáltásának 25. év­fordulója tiszteletére decemberben megrendezik a Bucuresti municípi­umi festészeti és szobrászati sza­lont. Hasonló kiállítások nyílnak meg a megyeszékhelyeken is. Román nyelven és az együttélő nemzetiségek nyelvén különböző munkák fognak megjelenni a haza és a Román Kommunista Párt tör­ténetéről, a román nép harci múlt­járól és évezredes kultúrájáról, Ro­mánia jelenkori történetének fon­tosabb eseményeiről és az 1947. de­cember 30-i történelmi fordulat je­lentőségéről. 1972. december 1 és 10 között megrendezzük a Köztársaság kikiáltásának szentelt Könyvdeká­­dot. A Köztársaságot dicsőítjük jelszó jegyében a műkedvelő együttesek különböző kulturális-művészeti ren­dezvényeket szentelnek az évfor­dulónak: fesztiválokat, versenyeket, seregszemléket, népművészeti és fényképkiállításokat stb. Decemberben megszervezzük az évi falusi filmfesztivált, valamint A román film seregszemléjét, a­­melynek keretében bemutatásra ke­rülnek a köztársaság kikiáltása óta eltelt 25 esztendőben alkotott leg­jobb dokumentum- és játékfilmek. Románia Szocialista Köztársaság negyed századdal a forradalmi át­alakulásokért, az ország gazdasági és társadalmi-kulturális felemelésé­ért folytatott harc útján témával tudományos ülésszakra kerül sor. Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma a Román Kommunista Párt, a Románia Forradalmi és Demokratikus Moz­galom Történeti Múzeumával és Ro­mánia Szocialista Köztársaság Szép­­művészeti Múzeumával karöltve ünnepi kiállításokat rendez a Román Népköztársaság kikiál­tásának 25. évfordulója tiszte­letére. Bucuresti, Iasi, Kolozs­vár, Temesvár, Constanta, Nagyvá­rad, Marosvásárhely, Craiova, Bras­só, Galati és Suceava municípium­­ban különkiállításokon mutatják majd be az elmúlt 25 év legjelen­tősebb muzeológiai eredményeit. A szakszervezetek, az ifjúsági és nőszervezetek, valamint a Szocia­lista Egységfrontban részvevő többi szervezet profiljuknak megfelelően, kulturális-nevelőakciókat szerveznek, szakmai versenyeket és más olyan akciókat, amelyek hozzájárulnak a tömegek neveléséhez, politikai ideo­lógiai, kulturális és szakmai felké­szültségének gyarapodásához. Az Országos Testnevelési­ és Sporttanács és helyi tanácsai, a klu­bok és egyesületek a tömeg- és tár­sadalmi szervezetekkel együttmű­ködésben sportrendezvényeket szen­telnek az eseménynek. A központi és helyi sajtó, a kul­turális és irodalmi művészeti folyó­iratok, a rádió és televízió az ese­mény kidomborítására sokoldalúan méltatja a Köztársaság megteremté­sének történelmi jelentőségét­ és az új utat, amelyet ez az esemény a nép és az ország életében megnyi­tott. Anyagokat közölnek és közve­títenek a Köztársaság kikiáltásának jelentőségéről és a szocialista épí­tés éveiben elért eredményekről. A határozat jelentős akciókat irá­nyoz elő, hogy külföldön is jelezze a Román Népköztársaság 25. évfor­dulóját. E célból a világnyelveken kiadják Nicolae Ceaușescu elvtárs munkáit és a külföldi kiadások megjelenése alkalmából akciókat szerveznek pártunk és államunk bék­és külpolitikájának népszerűsítésére. Munkák jelennek meg idegen nyelveken, amelyek bemutatják a szocializmus éveiben végbement forradalmi átalakulásokat és ered­ményeket Románia gazdasági, tár­sadalmi-politikai és kulturális éle­tében. A külföld számára kiadott közlönyökben és a külföldnek szánt dokumentációs anyagokban ismer­tetjük az iparban, a mezőgazdaság­ban, az építkezésekben és a nemzet­­gazdaság más ágaiban elért ered­ményeket, a társadalmi és politikai élet vezetésének és megszervezésé­nek tökéletesítését, a szocialista de­mokrácia kiszélesítését, a tudomány és a kultúra fejlődését, a tömegek életszínvonalának emelkedését, or­szágunk bel- és külpolitikájának szerves egységét, a párt és a haza történetének mozzanatait. Dokumentációs, gazdasági, művé­szeti, könyv- és fotomontázs kiállí­tásokat szervezünk külföldön, hogy szemléltessük országunk fejlődését a Köztársaság kikiáltása utáni 25 esztendőben. Egyidejűleg sajtóértekezleteket, filmbemutatókat, kulturális esteket és más akciókat szervezünk, hogy külföldön jobban megismerjék or­szágunkat, annak bel- és külpoliti­káját; elősegítjük és támogatjuk, hogy az illető országok sajtójában cikkek és hírek jelenjenek meg az évforduló eseményéről, külön kiad­ványokat jelentetünk meg. Népünk és hazánk e nagy ese­ményének megünneplésére a Nagy Nemzetgyűlés jubileumi ülésszakot tart, a megyei központokban pedig a néptanácsok ünnepi ülésszakokat rendeznek. „25 de ani de la pro­­clamarea Republicii“ jubileumi é­­rem jelenik meg. Az évfordulónak szentelt bélyegsorozatot adnak ki. Az RKP KB Végrehajtó Bizott­sága és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának Végrehajtó Bárója kifejezi meggyőződését, mi­szerint a kommunisták, az összes dol­gozók mindent megtesznek, hogy a Köztársaság kikiáltásának negyed­­százados évfordulóját az élet min­den területén újabb jelentős ered­ményekkel köszöntsék, fokozott mértékben hozzájárulva azoknak a nagy célkitűzéseknek a valóra vál­tásához, amelyeket a X. pártkong­resszus hazánk sokoldalúan fejlett szocialista társadalmának megvaló­sítására jelölt ki. A Constanta-i kikötőben

Next