Vörös Zászló, 1972. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

as Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam 228 (14M) szám 1972. szeptember 27. szerdai Aradó báni A BETAKARÍTÁS elsőrendű feladat Kihasználni minden eszközt, lehetőséget • Naponta 700 ember szüretel • Szekerekkel a jó útig • A gyümölcs átvétele is akadozik • Gyorsabban szüretelni a termelőszövetkezetekben! A meteorológusok véleménye szerint az időjárás nem sok jóval bíztat a továbbiakban sem. Az esőzések, habár ritkultak, még mindig zavart okozhatnak a munkában, s most már a hóharmat is beköszöntött. Mindezek a tényezők tetemes károkat okozhatnak a termésekben, ha nem foganatosítanak kellő intézkedéseket a mezőgazdasági egységek és az értékesítő szervek vezetői. Mondhatjuk, a termés megmentésében most már a gyorsaság játszik döntő szerepet. A falusi pártszervezeteknek, a mezőgazdasági egységek vezetőinek mindent meg kell tenniük azért, hogy valamennyi munkaképes ember bekapcsolódjon a betakarításba, s hogy kihasználjanak minden, munkára alkalmas órát. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a munka zavartalanságát esős időben is. TELJES LENDÜLETTEL Tagadhatatlan, pillanatnyilag a legnagyobb veszélyben a szőlő- és zöldségtermés forog. A megye egyes részeiben, főleg a Maros és a Küküllő mentén erőteljesebb a szőlő rothadása, a nagyobb károk elkerüléséért tehát gyorsabb áramot kell diktálni a szünetelőknek. Ne feledjük, hogy minden napi késedelem (erősebb támadás esetén) 10—15 százalékos veszteséget is okozhat. Ennek tudatában kezdték meg a begyűjtést a zágori árnu valamennyi farmján. Mit jelent szüretelni ebben a gazdaságban, ennek érzékeltetésére elegendő megemlíteni, hogy az idén 610 hektárról mintegy 2000 tonna szőlőt kell begyűjteniök. Vitathatatlan, hogy csak a kiváló szervező munka, az állandó és közvetlen irányítás biztosíthatja az ütemes tevékenységet. A vállalat igazgatójától kértünk felvilágosítást, hogyan gondoskodnak mindezekről. — A múlt hét első felében kezdtük meg a szüretelést — mondotta a vállalat igazgatója — a szászörményesi és a szénaverési farmokon, mert itt tapasztaltuk a nagyobb rothadást. Azóta azonban a munkát kiterjesztettük valamennyi farmra. Pillanatnyilag 650 állandó munkás és a helybeli iskola 100 tanulója szüretel. Egy napjában mintegy 100 tonna szőlőt szállítunk feldolgozó egységünkhöz, többet a feldolgozó kapacitásunk sem bízna meg. — Az esős idő nem akadályozza munkájukat? — Megfelelő intézkedésekkel még ezt is ellensúlyoztuk. Gondoskodtunk védőruhákról (köpeny, csizma) a szüretelőkk számára. A szőlősből fogatokkal szállítjuk ki a terményt a jó útig, onnan pedig teherautóval, traktorutánfutókkal a feldolgozó egységig. Úgy érzem, pillanatnyilag mindent megtettünk azért, hogy semmi se akadályozza a gyors munkát. — Az eddigi teljesítmény? — Hétfőn estig mintegy 90 hektár termését, több mint 250 tonna szólót gyűjtöttünk be, hordtunk be a feldolgozó gépekhez. — Jelenleg a gyümölcsösökben is teljében a munka. Erről mit mondhat, igazgató elvtárs? — A 446 hektár gyümölcsösünk termésének több mint 50 százalékát gyűjtöttük be eddig, mintegy 1000 tonnát. Nehézségeink vannak azonban az értékesítéssel. Sem a CLF, sem a Gostat-üzletek nem tartják tiszteletben a grafikonokat. Eddig mintegy 600 tonna gyümölcsöt szállítottak el, többek között 200 tonna szilvát, 350 tonna almát, 80 tonna körtét stb. De még 400 tonnányira mindig mi kell vigyázzunk. Nehézségeink vannak e téren a szállításnál is. Rosszak az utak, például a legnagyobb termést biztosító kundi farmunkról csak 25 kilométeres kerülővel juttathatjuk el a terményeket üzemközpontunkba, így bizony mire rendeltetési helyére érkezik a gyümölcs, 15—20 százalékot is veszít minőségéből. Korszerűsítési munkákra ugyan nincs most lehetőség, de a néptanácsok többet tehetnének az utak karbantartásáért. GONDOSSÁGOT AZ MTSZ-EKBEN IS A környékbeli mtsz-ekben is megkezdődött a szőlőszüret. A cél Itt is az, hogy elsősorban azokról a területekről gyűjtsék be a termést, ahol felütötte fejét a rothadás. Gogánban hétfőn kezdték meg a szüretelést, de csupán egyetlen brigádban. Egyelőre lassan megy ez a munka, mondhatnánk nagyon lassan, mert az erőket a krumpli begyűjtéséhez összpontosították. Erre is szükség van ugyan, de a szőlőnél sokkal nagyobb a kárveszély, tehát jó lenne, ha az erőket megosztanák, mert a 82 hektár szőlő termésének begyűjtése sok munkát igényel, s ha csak a tervezett napon, október 1-én kezdik meg azt teljes erővel, vajha kerülhetik el a károkat. Héderfáján már célratörőbben szervezték meg ezt a munkát. Hétfőn, a szüret kezdetének napján mintegy 160 szövetkezeti tag állt munkába a szőlősökben, s mégis mintegy ugyanannyi jutott a cukorrépa ásásához is. Szőlőtermésük a tervezettnél nagyobbnak ígérkezik, ezért törekednek annak mielőbbi begyűjtésére a gazdaság tagjai, a vezetők egyaránt. Jelenleg a szétszórt, nagyobb veszélynek kitett területekről szüretelnek, s a hét közepén kezdik a 14 hektárnyi új telepítés termésének begyűjtését. Az állammal leszerződött menynyiséget egyenesen a szőlősökből szállítják az átvevő központokba. A munka ütemével, a lendülettel elégedettek lehetünk, mert hiszen hétfőn este már jó szürkület volt, és a tagság még mindig kinn dolgozott a hegyoldalban. Ha továbbra is ilyen lendületesen dolgoznak a szőlő, a cukorrépa és más termények begyűjtésénél, a tervezett határidő előtt végezhetnek ezzel a munkával, idejében megkezdhetik a kukorica törését is. S lényegében most ezek a legfontosabb tennivalók. (Szabd) A szüretelők egy csoportja a héderfájai hegyoldalban Még nem kezdték meg a krumpli betakarítását A termelőszövetkezetek vezetőinek, tagságának a szőlő, gyümölcs és zöldségfélék betakarítása mellett egyik legfontosabb tennivalója a krumpli begyűjtése. A gazdaságok túlnyomó részében tiszteletben is tartják ezt a feladatot, de sajnos, még mindig vannak olyan egységek a megyében, amelyek még meg sem kezdték végrehajtását. Ezek a következők: Faragó Keresd Erked Nyárádmagyarós Vécke Kozmatelke Vajdaszentivány Bölkény Bátos Magyaré KÖZLEMÉNY Marosvásárhely municípium néptanácsa szeptember 29-én 15 órakor a néptanács székházában (Szovjet Hősök tere 3) tartja XVII-ik ülésszakát. Napirend: 1. Jelentés a lakosság ellátásáról, a kereskedelmi hálózat fejlesztéséről és korszerűsítéséről. 2. Tájékoztató a városgazdálkodási, építkezési és hazafias akciók tevékenységével foglalkozó állandó bizottság munkájáról. 3. Egyes képviselők választási mandátumának igazolása. 4. Az ítélkező bizottság kiegészítése. PAVEL CHIOREAN elnök IULIU SUCIU titkár Az ALKOTÓ embernél nincs 20 lázongóbb teremtés a világon. Ha elképzel, vagy létrehoz valamit s ellentétekbe ütközik, legyen az csupán egy megjegyzés, mindjárt kezdődik a belső tusakodás: gátolnak, ellenem kelnek! S kezdődik a találgatás, vajon miért? ... Bár meglehet, az „ellenlábasok" is épp oly tiszta szándékkal mondanak véleményt, mint amilyen az alkotó ember képzelete. Meglehet, ha megkérdeznénk, r\i, - r - •, ——— sok újító nem nyilatkozna ilyen-Jltyüfl LÚSZ.IÓ riportja képpen: kedves uram, teljes gőzzel * haladok előre, a vezetőség minden támogatást megad! Tehát nem szeretném én se például csak az újító, Kádár Jenő szemével nézni a dolgokat. Ezért csupán a tényeket sorolom föl, és nem beszélek feltételes módban, ha engednék, ha hagynák ... Mert előfordulhat, nincs igaza se neki, se nekem. Az idő később ellentétes dolgot bizonyít. Ezért ugrunk most vissza jó tíz esztendővel. Hogy lássuk, Kádár Jenő egykori állításai hogyan igazolódtak be ezidáig. 1962-ben benyújt egy újítást. A darab, amit az Electromuresben akar létrehozni, nagyon hasonlít egy kiskaliberű golyó küzméhez Az újítóbizottság röviddel később a következő választ kézbesíti Kádárnak: „Visszautasítjuk, mivel ezt a terméket együttműködéses alapon Ladán gyártják vállalatunk részére “ A társszerzőt, Kelbinszki Mátyást is lesújtja, a válasz, összedugja fejét a két újító: mi abban a jó, ha a vállalat más céggel készítteti a portékát, amikor itt, helyben is megcsinálnánk — olcsóbban? Miért ezért együttműködni? Kádár éppen a raktár előtt áll, várja, hogy lerakják az árut, anyagot szeretne kivenni ő is. Hordás közben leesik egy doboz, s kiömlik belőle egy csomó „húzni". Felvesz egyet belőle, s megkérdi a raktárnoktól: — Mennyit fizetnek egy ilyen darabért a kollaboráló cégnek? — S jön a válasz: — Hetven bánit! Számítanak Kelbinszkivel, s rájönnek, a vállalat milliókat fizet ezekért a kis semmi darabokért, mikor ők fele áron is előállítanák. Kádár nyomban fellebbez az újítóbizottsághoz, s elmondja „észrevételeit". Minden józan ember beláthatta nyomban, ha Kádár fellebbezését máshova is eljuttatja, bizony szóba kerülhet sok minden... Elfogadják hát jó pár év múltán az előzőleg visszautasított újítást. A vállalat évi ötszáz, hatszázezer lejt nyer a „bolton". Fellebbezés után ... 1966-ban bead egy isten tudja hányadik újítást. Neve: „a villanyvasaló bornak ésszerűbb megoldása". Réz és időmegtakarítás a lényege. „Nem kell, jól van az úgy, ahogy van..Ez volt a válasz nagyvonalakban. Eltelik ismét jó pár esztendő, hogy aztán valaki a vezetőségből hozzon egy mintát: „így csináljuk ezután a barnákat". Vagyis úgy, ahogy évekkel ezelőtt Kádár szerette volna. Ismét fellebbez. Mese most sincs, régi papírok bizonyítják elsőbbségi jogát, igazát. Újabb fejezetet a következő megjegyzéssel kezdek: ha a bíró belefúj sípjába, a lelátókon ezrek ugranak föl, hujjognak, rázzák öklüket... Tudom, sokan lesznek, akik valamiféle pápaszem nélküli bírónak tekintenek, amikor kijelentem, Kádár Jenő és Zippenfenig Miklós technikus szinte új alapokra akarja helyezni a szerszámkészítést. Éspedig hogyan? A reszelést meg pászítást részben sutba vetik és műanyagot, dentakrilt öntenek a fém közé. Csak a vágólapot reszelik ki forma szerint. Egy-egy bonyolultabb szerszám illesztési munkálata, beszéljünk csupán a fejlapról, három-négy munkanapot is igénybe vesz. Ugyanennyit a vezetőlap reszelése is. Dentakrillal pedig ez a művelet mindössze pár óráta tart. A műanyag száradására pedig tegyünk rá egy napot. Így is... Tehát a szerszámok készítésének idejét 20—50 százalékig le lehetne csökkenteni. Igaz, a dentakrilt nem Kádár találta fel, az eljárás régtől fogva ismeretes, csupán a megszokott módszertől nem térnek el szívesen. Amikor a két újító benyújtja papírjait, rögtön lehurrogják: „Úgy viselkedtek, mintha föltaláltátok volna a spanyolviaszt. Mióta ismerjük mi a dentakrilt?" Az igaz, de félre is tettétek, nem mertek változtatni a szerszámkészítés klasszikus módszerén. Ha mindenki használná, sokkal gyorsabban menne a munka — érvel a két újító. Kádár ezúttal nem fellebbez, csupán kijelenti: — Engem személy szerint nem akadályozhat meg senki abban, hogy komplexebb módon használjam a dentakrilt. Az idő aztán megmutatja. — Szinte tíz év telt el azóta, s ez egy olyan ütőkártya a Kádár kezében, amit nem lehet sehogy letromfolni. A szerszámai tíz év óta dolgoznak fönnakadás nélkül! Mond-e ennél többet valami? És egy alkalommal Kádár elpanaszolja a dolgot az egyik minisztériumi küldöttnek, akivel Svájcba mennek tapasztalatcserére. Megkezdődik Brassóban a szerszámkészítők konferenciája, amelyre Kádár Jenőt is meghívják most már. Folyik a diskurzus, szót kap Kádár is. Okos volt, vitte magával a bizonyítékokat. Ott is rögtön lehurrogják egyesek. Hát mi az, tán Marosvásárhelyen találták ki a dentakril használatát?... Mi már isten tudja mióta ismerjük. Ezt én is tudom — válaszolja Kádár —, de nem vezettük be kellően se a köztudatba, se a szerszámgyártásba. És kicsivel később már szinte az egész terem talpon hadonászik, érvelnek a szerszámosok. „Végre van egy téma, ami fölött vitatkozhatunk" — jegyezte meg valaki És egy évtized után elfogadják mint újítást a dentakril használatát olyan értelemben, ahogyan Kádár és Zippenfenig elképzelte. Mégis sokan ma is azt állítják: „Nem lesz abból gálickő!" Hát igen, a (Folytatás a 2. oldalon) ELLENSZEL? Lelkes szocialista verseny, kimagasló termelési sikerek a Köztársaság ,é XXV. évfordulója tiszteletére Kétmillió lej értékű terven felüli termelés A Tirnaveni Üveggyár dolgozóinak élénk munkaversenye folytán az évből eltelt kilenc hónap több mint kétmillió lej értékű többtermeléssel zárul. A hónapból még hátralévő öt napot mindenekelőtt a belföldi és külföldi megrendelők igényelte termékek terven felüli előállítására használják, így előreláthatólag még 130 000 négyzetméter húzott üveget, 40 000 méter profilüveget és mintegy 2 200 000 db üvegárut állítanak elő a hónap végéig. Eddigi sikereikhez a legnagyobb mértékben az 1-es számú üzemegység és az öntöttüveg-részleg dolgozói, valamint a samottkőművesek járultak hozzá. Hazai tudományos könyvek külföldön A hazai tudományos könyvek az idén is számos nemzetközi vásárra és kiállításra vitték el országunk hírét. A fizika, a matematika, a biológia, a vegyészet, a filozófia, a történelem, az irodalom stb. terén folyó kutatómunka eredményeit ismertető könyveket állítottunk ki Santiago de Chilében, Montreálban, Amszterdamban, Münchenben, Kijevben, Zürichben, valamint Indiában, Argentínában, az USA-ban és sok más országban. Az év végéig hátra levő néhány hónap alatt tudományos könyvkiadásunk termékeit bemutatjuk még a varsói, a szófiai, a belgrádi, frankfurti és a lipcsei nemzetközi könyvvásáron. A tudományos könyveink tematikai gazdagsága, eredetisége és értéke iránti külföldi megbecsülés jele, hogy több szocialista országbeli, továbbá hollandiai, franciaországi, nyugat-németországi neves kiadóvállalat ajánlja fel együttműködését Akadémiai Kiadónknak és Tudományos Kiadónknak román tudományos munkák külföldi megjelentetésére. (Agerpres) 180 HOPPAL HATHRIDO ELŐTT .02 ÖTÉVES TERVET A megye előnye szeptember 1-ig 41 nap [ÖNÖK HOL TARTANAK, IGAZGATÓISVTÁLYT) — Válaszol TÍMÁR BÉLA igazgató — bevezetésével 30 százalékkal növeljük az üveg és tömbtégla-részlegeink termelését. A rövidesen üzembe helyezendő alagútkemencénél pedig arra törekszünk, hogy már kezdettől a névleges kapacitásával dolgozzék. A betonelemeket gyártó részlegen olyan munkaszervezést vezetünk be, mely lehetővé teszi a munkafelület még jobb kihasználását, hogy ezáltal növelhessük a termelést. Még 1973 elején beindítjuk a fémszerkezeteket készítő műhelyt. Hasonlóan foglalkoztat egy asztalosműhely létesítésének gondolata, hiszen ezek mind hozzájárulnának értéktervünk határidő előtti teljesítéséhez, s egyben a lakosság igényeinek sokoldalú kielégítéséhez. Úgy vélem, az eddig elmondottakhoz az is szervesen hozzátartozik, hogy a kialakuló új körülmények igényelte káderszükségletet is már most igyekszünk biztosítani. Itt azonban nem az alkalmazottak számának növelésére gondolok, mivel ez egészen elenyésző lesz, hanem dolgozóink sokoldalú továbbképzésére. Már az idén alkalmazottaink mintegy 80 százalékát bevontuk a továbbképzésbe, hogy idejében rendelkezzünk a korszerű berendezések igényelte munkaerővel. Főbb tervmutatóinkat tekintve 1973-ban 21,3 százalékkal lesz nagyobb az össztermelésünk, aminek zömét a már említett bővítési munkálat révén valósítjuk meg, továbbá a termelékenység 16 százalékos növelésével. A cserealkatrész-szükségletünket pedig a gyors ütemben növekvő házi gépgyártással, valamint a helyi iparon belüli kooperálás útján fedezzük, hogy lehetővé tegyük berendezéseink folyamatos üzemeltetését. Mindez azonban a célul tűzött időnyerésnek csak a műszaki és munkaerő-alapját képezi, amihez más anyagi feltétel is szükséges. Ezért már most mintegy 70 százalékban fedeztük az 1973-as évi nyers- és segédanyag-szükségletünket, késztermékeink 80 százalékára pedig meg is kötöttük a szerződést. Eddig csak a betonvas-ellátás sántít, de reméljük, hogy e téren segítséget kapunk felettes szervünktől, mivel egyik legjobban igényelt termékünkről, a betonelemekről van szó. Még csak annyit vállalásunkkal kapcsolatban, hogy véleményünk szerint 1973 lesz az időnyerés alapvető éve, s ezért alaposan és sokooldalúan készülünk rá. Munkaközösségünk ebben az évben aránylag sok nehézséget kellett leküzdjön, mivel a termelőfelület bővítése, berendezéseink korszerűsítése mellett is folyt a termelés. Ennek ellenére teljesítettük előirányzatainkat, sőt egyeseket túl is szárnyaltunk. A feladatok teljesítésére való törekvés egy új tartalékot tárt fel: a saját erőnkbe vetett nagyobb bizalmat, ami vállalásunkban is tükröződik. Egész mun- A Tirnaveni-i Hegyiipari Vállalat Vállalásuk 180 nap Az előny szeptember 1-ig 21 nap ,a közösségünk egy emberként vállalkozott, hogy ötéves tervét négy év és hat hónap alatt teljesíti. Vállalásunk kissé merésznek tűnik, ha eddigi eredményünket vesszük alapul, hiszen az ötéves tervidőszakból eltelt 20 hónap alatt csak 21 napos előnyre tettünk szert. Mi viszont jól tudjuk, hogy ennek oka hangsúlyozottan az idei bővítési munkálat. De ugyancsak a bővítési munkálat magyarázza optimizmusunkat is, mivel már ez évben erőteljesen érezteti majd hatását a termelésben és majdnem megduplázzuk eddigi előnyünket. E tekintetben már most több síkon előkészületeket teszünk. Több részlegen általánosítjuk a két műszakot és bevezetjük a három műszakos termelést. A harmadik műszak EGYETEMI TANÉVSZYÍTÁS ELŐTT — Interjú docens dr. PUSKÁS GYÖRGY professzorral, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektorával — A felsőoktatási intézetekben e napokban az új egyetemi év előkészítésének légköre tapasztalható. Mint köztudott, minden év októberének első napján kezdődik az egyetemi év. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben az új tanévben a hat évfolyamon 1 375 hallgató folytatja tanulmányait. Közülük 291 elsőéves, s a tanévnyitó ünnepség úgymond egyetemistákká avatja őket. Mint ismeretes, az I. évre jelentkezők száma jóval felülmúlta a bejutottak számát. — A rektor elvtárs mivel magyarázza ezt a fokozott érdeklődést az orvosi és gyógyszerészeti pálya iránt? — Országos jelenség ez a nagyfokú érdeklődés. Úgy látom, az ifjúságot fejlett humanitárius érzékéért vonzzák az egészségügyi jellegű pályák. Az egészségvédelemben hatalmas propaganda folyik a korhatár, az élet meghosszabbításáért, a betegségek megelőzéséért. Talán ez az akció is vonzza a fiatalságot. — Mit ajánl azoknak, akik nem jutottak túl a felvételi versenyvizsgán? A jelentkezők száma Vásárhelyen az orvosi- és gyógyszerészeti karokra összesen 1490 volt. — Károsnak tartom a semmittevést, mely többnyire a könnyelmű életmódhoz vezet. A fiatal becsülje meg a kétkezi munkát, ez nem zárja ki, hogy jövőre ne jelentkezzék újra versenyvizsgára, természetesen alaposabb felkészültséggel. A jelenlegi vizsgarendszer nem a legideálisabb, az illetékes szervek foglalkoznak a tesztpróbák bevezetésével, hogy minél objektívebb kritériumok alapján történjék a vizsgáztatás. — Mi újat hoz az 1972—73-as egyetemi év az oktatás korszerűsítési folyamatában? — Az oktatás modernizálása az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet számára azt jelenti, hogy a gyakorlati képzést igyekszünk egyre tökéletesebbé tenni. Az elméleti alapot biztosítjuk, de minden diszciplínának a gyakorlati oldalait emeljük ki. Már X. éven igyekszünk a hallgatót a beteggel kapcsolatba hozni. Ezt a törekvésünket kísérletképpen már a múlt évben megvalósítottuk, s az egyévi tapasztalat megerősít szándékunk helyességében. Tehát az I. éves hallgatók heti 6 órát töltenek a kórházakban és poliklinikákon, tájékozódnak, hogy mit is jelent az orvosi tevékenység, illetve milyen problémákat vet fel a betegellátás. Egyben arra is meg akarjuk tanítani a hallgatókat már a kezdet kezdetén, hogy milyen nagy jelentősége van a beteggel va- KOCH MÁRIA (Folytatás a 3. oldalon) Több éves kutató munka eredménye Felszerelték a Iași-i bútorgyárban a faipari szakemberek több éves kutatómunkájából született nagyfrekvenciás bútorhajlító-gépet. Ennek folytán az üzemosztály termelése 7-8-szorosan növekedett, nem is szólva a számottevő megtakarításról. A berendezés igen kis méretű és számottevő termelőterületet szabadít fel. (Agerpres)