Vörös Zászló, 1972. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

a­s Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam 228 (14M) szám 1972. szeptember 27. szerdai Ara­dó báni A BETAKARÍTÁS elsőrendű feladat K­ihasználni minden eszközt, lehetőséget­­ • Naponta 700 ember szüretel • Szekerekkel a jó útig • A gyümölcs átvétele is akadozik • Gyorsabban szüretelni a termelőszövetkezetekben! A meteorológusok véleménye sze­rint az időjárás nem sok jóval bíz­tat a továbbiakban sem. Az esőzé­sek, habár ritkultak, még mindig zavart okozhatnak a munkában, s most már a hóharmat is beköszön­tött. Mindezek a tényezők tetemes károkat okozhatnak a termésekben, ha nem foganatosítanak kellő in­tézkedéseket a mezőgazdasági egy­ségek és az értékesítő szervek ve­zetői. Mondhatjuk, a termés meg­mentésében most már a gyorsaság játszik döntő szerepet. A falusi pártszervezeteknek, a mezőgazda­­sági egységek vezetőinek mindent meg kell tenniük azért, hogy va­lamennyi munkaképes ember be­kapcsolódjon a betakarításba, s hogy kihasználjanak minden, mun­kára alkalmas órát. Ezeknek az in­tézkedéseknek biztosítaniuk kell a munka zavartalanságát esős idő­ben is. TELJES LENDÜLETTEL Tagadhatatlan, pillanatnyilag a legnagyobb veszélyben a szőlő- és zöldségtermés forog. A megye e­­gyes részeiben, főleg a Maros és a Küküllő mentén erőteljesebb a szőlő rothadása, a nagyobb károk elkerüléséért tehát gyorsabb áramot kell diktálni a szünetelőknek. Ne feledjük, hogy minden napi kése­delem (erősebb támadás esetén) 10—15 százalékos veszteséget is o­­kozhat. Ennek tudatában kezdték meg a begyűjtést a zágori árnu va­lamennyi farmján. Mit jelent szüretelni ebben a gazdaságban, ennek érzékeltetésé­re elegendő megemlíteni, hogy az idén 610 hektárról mintegy 2­000 tonna szőlőt kell begyűjteniök. Vi­tathatatlan, hogy csak a kiváló szervező munka, az állandó és köz­vetlen irányítás biztosíthatja az ütemes tevékenységet. A vállalat igazgatójától kértünk felvilágosí­tást, hogyan gondoskodnak mind­ezekről. — A múlt hét első felében kezd­tük meg a szüretelést — mondotta a vállalat igazgatója — a száször­­ményesi és a szénaverési farmokon, mert itt tapasztaltuk a nagyobb rothadást. Azóta azonban a munkát kiterjesztettük valamennyi farmra. Pillanatnyilag 650 állandó munkás és a helybeli iskola 100 tanulója szüretel. Egy napjában mintegy 100 tonna szőlőt szállítunk feldolgozó egységünkhöz, többet a feldolgozó kapacitásunk sem bízna meg. — Az esős idő nem akadályozza munkájukat? — Megfelelő intézkedésekkel még ezt is ellensúlyoztuk. Gondoskod­tunk védőruhákról (köpeny, csizma) a szüretelőkk számára. A szőlősből fogatokkal szállítjuk ki a terményt a jó útig, onnan pedig teherautó­val, traktorutánfutókkal a feldol­gozó egységig. Úgy érzem, pilla­natnyilag mindent megtettünk azért, hogy semmi se akadályozza a gyors munkát. — Az eddigi teljesítmény? — Hétfőn estig mintegy 90 hek­tár termését, több mint 250 tonna szólót gyűjtöttünk be, hordtunk be a feldolgozó gépekhez. — Jelenleg a gyümölcsösökben is teljében a munka. Erről mit mond­hat, igazgató elvtárs? — A 446 hektár gyümölcsösünk termésének több mint 50 százalé­kát gyűjtöttük be eddig, mintegy 1000 tonnát. Nehézségeink vannak azonban az értékesítéssel. Sem a CLF, sem a Gostat-üzletek nem tartják tiszteletben a grafikonokat. Eddig mintegy 600 tonna gyümöl­csöt szállítottak el, többek között 200 tonna szilvát, 350 tonna almát, 80 tonna körtét stb. De még 400 tonnányira mindig mi kell vigyáz­zunk. Nehézségeink vannak e téren a szállításnál is. Rosszak az utak, például a legnagyobb termést biz­tosító kundi farmunkról csak 25 kilométeres kerülővel juttathatjuk el a terményeket üzemközpontunk­ba, így bizony mire rendeltetési helyére érkezik a gyümölcs, 15—20 százalékot is veszít minőségéből. Korszerűsítési munkákra ugyan nincs most lehetőség, de a népta­nácsok többet tehetnének az utak karbantartásáért. GONDOSSÁGOT AZ MTSZ-EKBEN IS A környékbeli mtsz-ekben is meg­kezdődött a szőlőszüret. A cél Itt is az, hogy elsősorban azokról a területekről gyűjtsék be a termést, ahol felütötte fejét a rothadás. Go­­gánban hétfőn kezdték meg a szü­retelést, de csupán egyetlen bri­gádban. Egyelőre lassan megy ez a munka, mondhatnánk nagyon lassan, mert az erőket a krumpli begyűjtéséhez összpontosították. Erre is szükség van ugyan, de a szőlőnél sokkal nagyobb a kárve­szély, tehát jó lenne, ha az erőket megosztanák, mert a 82 hektár sző­lő termésének begyűjtése sok mun­kát igényel, s ha csak a tervezett napon, október 1-én kezdik meg azt teljes erővel, vajha kerülhetik el a károkat. Héderfáján már célratörőbben szervezték meg ezt a munkát. Hét­főn, a szüret kezdetének napján mintegy 160 szövetkezeti tag állt munkába a szőlősökben, s mégis mintegy ugyanannyi jutott a cu­korrépa ásásához is. Szőlőtermésük a tervezettnél nagyobbnak ígérke­zik, ezért törekednek annak mi­előbbi begyűjtésére a gazdaság tagjai, a vezetők egyaránt. Jelen­leg a szétszórt, nagyobb veszélynek kitett területekről szüretelnek, s a hét közepén kezdik a 14 hektárnyi új telepítés termésének begyűjté­sét. Az állammal leszerződött meny­­nyiséget egyenesen a szőlősökből szállítják az átvevő központokba. A munka ütemével, a lendülettel elégedettek lehetünk, mert hiszen hétfőn este már jó szürkület volt, és a tagság még mindig kinn dol­gozott a hegyoldalban. Ha továbbra is ilyen lendületesen dolgoznak a szőlő, a cukorrépa és más termé­nyek begyűjtésénél, a tervezett ha­táridő előtt végezhetnek ezzel a munkával, idejében megkezdhetik a kukorica törését is. S lényegében most ezek a legfontosabb tenniva­lók. (Szabd) A szüretelők egy csoportja a héderfájai hegyoldalban Még nem kezdték meg a krumpli betakarítását A termelőszövetkezetek veze­tőinek, tagságának a szőlő, gyü­mölcs és zöldségfélék betakarí­tása mellett egyik legfontosabb tennivalója a krumpli begyűjté­se. A gazdaságok túlnyomó ré­szében tiszteletben is tartják ezt a feladatot, de sajnos, még min­dig vannak olyan egységek a megyében, amelyek még meg sem kezdték végrehajtását. Ezek a következők: Faragó Keresd Erked Nyárádmagyarós Vécke Kozmatelke V­a­jdaszentivány Bölkény Bátos Magyaré KÖZLEMÉNY Marosvásárhely municípium néptanácsa szeptember 29-én 15 órakor a néptanács székházában (Szovjet Hősök tere 3) tartja XVII-ik ülésszakát. Napirend: 1. Jelentés a lakosság ellátásáról, a kereskedelmi hálózat fej­lesztéséről és korszerűsítéséről. 2. Tájékoztató a városgazdálkodási, építkezési és hazafias ak­ciók tevékenységével foglalkozó állandó bizottság munkájáról. 3. Egyes képviselők választási mandátumának igazolása. 4. Az ítélkező bizottság kiegészítése. PAVEL CHIOREAN elnök IULIU SUCIU titkár A­z ALKOTÓ embernél nincs 20 lázongóbb teremtés a vilá­­­­­­gon. Ha elképzel, vagy lét­rehoz valamit s ellentétekbe ütkö­zik, legyen az csupán egy meg­jegyzés, mindjárt kezdődik a belső tusakodás: gátolnak, ellenem kel­nek! S kezdődik a találgatás, va­jon miért? ... Bár meglehet, az „ellenlábasok" is épp oly tiszta szándékkal mondanak véleményt, mint amilyen az alkotó ember kép­zelete. Meglehet, ha megkérdeznénk, r\i, - r - •, ——— sok újító nem nyilatkozna ilyen-­­Jltyüfl L­ÚSZ.IÓ riportja képpen: kedves uram, teljes gőzzel * haladok előre, a vezetőség minden támogatást megad! Tehát nem sze­retném én se például csak az újító, Kádár Jenő szemével nézni a dol­gokat. Ezért csupán a tényeket so­rolom föl, és nem beszélek feltéte­les módban, ha engednék, ha hagy­nák ... Mert előfordulhat, nincs igaza se neki, se nekem. Az idő később ellentétes dolgot bizonyít. Ezért ugrunk most vissza jó tíz esztendővel. Hogy lássuk, Kádár Jenő egykori állításai hogyan iga­zolódtak be ezidáig. 1962-ben benyújt egy újítást. A darab, amit az Electromuresben a­­kar létrehozni, nagyon hasonlít egy kiskaliberű golyó küzm­éhez Az újító­bizottság röviddel ké­sőbb a következő választ kézbe­síti Kádárnak: „Visszautasítjuk, mivel ezt a terméket együttműkö­déses alapon Ladán gyártják vál­lalatunk részére “ A társszerzőt, Kelbinszki Má­tyást is lesújtja, a válasz, össze­dugja fejét a két újító: mi abban a jó, ha a vállalat más céggel ké­szítteti a portékát, amikor itt, hely­ben is megcsinálnánk — olcsóbban? Miért ezért együttműködni? Kádár éppen a raktár előtt áll, várja, hogy lerakják az árut, anya­got szeretne kivenni ő is. Hordás közben leesik egy doboz, s kiömlik belőle egy csomó „húzni". Felvesz egyet belőle, s megkérdi a raktár­­noktól: — Mennyit fizetnek egy ilyen darabért a kollaboráló cég­nek? — S jön a válasz: — Hetven bánit! Számítanak Kelbinszkivel, s rá­jönnek, a vállalat milliókat fizet ezekért a kis semmi darabokért, mikor ők fele áron is előállítanák. Kádár nyomban fellebbez az újító­bizottsághoz, s elmondja „észrevé­teleit". Minden józan ember belát­hatta nyomban, ha Kádár fellebbe­zését máshova is eljuttatja, bizony szóba kerülhet sok minden... El­fogadják hát jó pár év múltán az előzőleg visszautasított újítást. A vállalat évi ötszáz, hatszázezer lejt nyer a „bolton". Fellebbezés után ... 1966-ban bead egy isten tudja hányadik újítást. Neve: „a villany­vasaló bornak ésszerűbb megoldá­sa". Réz és időmegtakarítás a lé­nyege. „Nem kell, jól van az úgy, ahogy van..Ez volt a válasz nagyvonalakban. Eltelik ismét jó pár esztendő, hogy aztán valaki a vezetőségből hozzon egy mintát: „így csináljuk ezután a barnákat". Vagyis úgy, ahogy évekkel ezelőtt Kádár szerette volna. Ismét f­e­l­­l­ebb­ez. Mese most sincs, régi papírok bizonyítják elsőbbségi jo­gát, igazát. Újabb fejezetet a következő meg­jegyzéssel kezdek: ha a bíró bele­fúj sípjába, a lelátókon ezrek ug­ranak föl, hujjognak, rázzák öklü­ket... Tudom, sokan lesznek, akik valamiféle pápaszem nélküli bíró­nak tekintenek, amikor kijelentem, Kádár Jenő és Zippenfenig Miklós technikus szinte új alapokra akar­ja helyezni a szerszámkészítést. És­pedig hogyan? A reszelést meg pá­szítást részben sutba vetik és mű­anyagot, dentakrilt öntenek a fém közé. Csak a vágólapot reszelik ki forma szerint. Egy-egy bonyolul­tabb szerszám illesztési munkálata, beszéljünk csupán a fejlapról, há­rom-négy munkanapot is igénybe vesz. Ugyanennyit a vezetőlap re­szelése is. Dentakrillal pedig ez a művelet mindössze pár órát­­a tart. A műanyag száradására pe­dig tegyünk rá egy napot. Így is... Tehát a szerszámok készítésének idejét 20—50 százalékig le lehetne csökkenteni. Igaz, a dentakrilt nem Kádár találta fel, az eljárás rég­től fogva ismeretes, csupán­­ a megszokott módszertől nem térnek el szívesen. Amikor a két újító benyújtja papírjait, rögtön lehur­rogják: „Úgy viselkedtek, mintha föltaláltátok volna a spanyolviaszt. Mióta ismerjük mi a dentakrilt?" Az igaz, de félre is tettétek, nem mertek változtatni a szerszámké­szítés klasszikus módszerén. Ha mindenki használná, sokkal gyor­sabban menne a munka — érvel a két újító. Kádár ezúttal nem fellebbez, csupán kijelenti: — Engem személy szerint nem akadályozhat meg sen­ki abban, hogy komplexebb módon használjam a dentakrilt. Az idő aztán megmutatja. — Szinte tíz év telt­­ el azóta, s ez egy olyan ütő­kártya a Kádár kezében, amit nem lehet sehogy letromfolni. A szer­számai tíz év óta dolgoznak fönn­­akadás nélkül! Mond-e ennél töb­bet valami? És egy alkalommal Kádár elpanaszolja a dolgot az e­­gyik minisztériumi küldöttnek, aki­vel Svájcba mennek tapasztalatcse­rére. Megkezdődik Brassóban a szerszámkészítők konferenciája, a­­melyre Kádár Jenőt is meghívják most már. Folyik a diskurzus, szót kap Kádár is. Okos volt, vitte ma­gával a bizonyítékokat. Ott is rög­tön lehurrogják egyesek. Hát mi az, tán Marosvásárhelyen találták ki a dentakril használatát?... Mi már isten tudja mióta ismerjük. Ezt én is tudom — válaszolja Ká­dár —, de nem vezettük be kel­lően se a köztudatba, se a szer­számgyártásba. És kicsivel később már szinte az egész terem talpon hadonászik, érvelnek a szerszámo­sok. „Végre van egy téma, ami fö­lött vitatkozhatunk" — jegyezte meg valaki És egy évtized után elfogadják mint újítást a dentakril használa­tát olyan értelemben, ahogyan Ká­dár és Zippenfenig elképzelte. Mégis sokan ma is azt állítják: „Nem lesz abból gálickő!" Hát igen, a (Folytatás a 2. oldalon) ELLENSZEL? Lelkes szocialista verseny, kimagasló termelési sikerek a Köztársaság ,é­ XXV. évfordulója tiszteletére Kétmillió lej értékű terven felüli termelés A Tirnaveni Üveggyár dolgozói­nak élénk munkaversenye folytán az évből eltelt kilenc hónap több mint kétmillió lej értékű több­termeléssel zárul. A hónapból még hátralévő öt napot mindenekelőtt a belföldi és külföldi megrendelők igényelte termékek terven felüli előállítására használják, így előre­láthatólag még 130 000 négyzetmé­ter húzott üveget, 40 000 méter pro­filüveget és mintegy 2 200 000 db üvegárut állítanak elő a hónap vé­géig. Eddigi sikereikhez a legna­gyobb mértékben az 1-es számú ü­­zemegység és az öntöttüveg-részleg dolgozói, valamint a samottkőmű­­vesek járultak hozzá. Hazai tudományos könyvek külföldön A hazai tudományos könyvek az idén is számos nemzetközi vásárra és kiállításra vitték el országunk hírét. A fizika, a matematika, a biológia, a vegyészet, a filozófia, a történelem, az irodalom stb. te­rén folyó kutatómunka eredmé­nyeit ismertető könyveket állítot­tunk ki Santiago de Chilében, Montreálban, Amszterdamban, Münchenben, Kijevben, Zürichben, valamint Indiában, Argentínában, az USA-ban és sok más országban. Az év végéig hátra levő néhány hónap alatt tudományos könyv­kiadásunk termékeit bemutatjuk még a varsói, a szófiai, a belgrádi, frankfurti és a lipcsei nemzetközi könyvvásáron. A tudományos könyveink tema­tikai gazdagsága, eredetisége és ér­téke iránti külföldi megbecsülés je­le, hogy több szocialista országbeli, továbbá hollandiai, franciaországi, nyugat-németországi neves kiadó­­vállalat ajánlja fel együttműködé­sét Akadémiai Kiadónknak és Tu­dományos Kiadónknak román tu­dományos munkák külföldi megje­lentetésére. (Agerpres) 180 HOPPAL HATHRIDO ELŐTT .02 ÖTÉVES TERVET A megye előnye szeptember 1-ig 41 nap [ÖNÖK HOL TARTANAK, IGAZGATÓISVTÁLYT) — Válaszol TÍMÁR BÉLA igazgató — bevezetésével 30 százalékkal növel­jük az üveg és tömbtégla-részlege­­ink termelését. A rövidesen üzem­be helyezendő alagútkemencénél pedig arra törekszünk, hogy már kezdettől a névleges kapacitásával dolgozzék. A betonelemeket gyártó részlegen olyan munkaszervezést vezetünk be, mely lehetővé teszi a munkafelület még jobb kihasználá­sát, hogy ezáltal növelhessük a ter­melést. Még 1973 elején beindítjuk a fémszerkezeteket készítő műhelyt. Hasonlóan foglalkoztat egy aszta­losműhely létesítésének gondolata, hiszen ezek mind hozzájárulnának értéktervünk határidő előtti teljesí­téséhez, s egyben a lakosság igé­nyeinek sokoldalú kielégítéséhez. Úgy vélem, az eddig elmondot­takhoz az is szervesen hozzátarto­zik, hogy a kialakuló új körülmé­nyek igényelte káderszükségletet is már most igyekszünk biztosítani. Itt azonban nem az alkalmazottak számának növelésére gondolok, mi­vel ez egészen elenyésző lesz, ha­nem dolgozóink sokoldalú tovább­képzésére. Már az idén alkalmazot­taink mintegy 80 százalékát bevon­tuk a továbbképzésbe, hogy idejé­ben rendelkezzünk a korszerű be­rendezések igényelte munkaerővel. Főbb tervmutatóinkat tekintve 1973-ban 21,3 százalékkal lesz na­gyobb az össztermelésünk, aminek zömét a már említett bővítési mun­kálat révén valósítjuk meg, továb­bá a termelékenység 16 százalékos növelésével. A cserealkatrész-szük­­ségletünket pedig a gyors ütemben növekvő házi gépgyártással, vala­mint a helyi iparon belüli kooperá­­lás útján fedezzük, hogy lehetővé tegyük berendezéseink folyamatos üzemeltetését. Mindez azonban a célul tűzött időnyerésnek csak a műszaki és munkaerő-alapját képe­zi, amihez más anyagi feltétel is szükséges. Ezért már most mintegy 70 százalékban fedeztük az 1973-as évi nyers- és segédanyag-szükségle­tünket, késztermékeink 80 százalé­kára pedig meg is kötöttük a szer­ződést. Eddig csak a betonvas-ellá­­tás sántít, de reméljük, hogy e té­ren segítséget kapunk felettes szer­vünktől, mivel egyik legjobban igé­nyelt termékünkről, a betonelemek­ről van szó. Még csak annyit válla­lásunkkal kapcsolatban, hogy véle­ményünk szerint 1973 lesz az idő­­nyerés alapvető éve, s ezért alapo­san és sokooldalúan készülünk rá.­­ Munkaközösségünk ebben az évben aránylag sok nehézséget kel­lett leküzdjön, mivel a termelőfe­­lület bővítése, berendezéseink kor­szerűsítése mellett is folyt a ter­melés. Ennek ellenére teljesítettük előirányzatainkat, sőt egyeseket túl is szárnyaltunk. A feladatok telje­sítésére való törekvés egy új tarta­lékot tárt fel: a saját erőnkbe ve­tett nagyobb bizalmat, ami vállalá­sunkban is tükröződik. Egész mun- A Tirnaveni-i Hegyiipari Vállalat Vállalásuk 180 nap Az előny szeptember 1-ig 21 nap ,a közösségünk egy emberként vál­lalkozott, hogy ötéves tervét négy év és hat hónap alatt teljesíti. Vál­lalásunk kissé merésznek tűnik, ha eddigi eredményünket vesszük ala­pul, hiszen az ötéves tervidőszak­ból eltelt 20 hónap alatt csak 21 napos előnyre tettünk szert. Mi vi­szont jól tudjuk, hogy ennek oka hangsúlyozottan az idei bővítési munkálat. De ugyancsak a bővítési munkálat magyarázza optimizmu­sunkat is, mivel már ez évben erő­teljesen érezteti majd hatását a termelésben és majdnem megdup­lázzuk eddigi előnyünket. E tekintetben már most több sí­kon­ előkészületeket teszünk. Több részlegen általánosítjuk a két műsza­kot és bevezetjük a három műsza­kos termelést. A harmadik műszak EGYETEMI TANÉVSZYÍTÁS ELŐTT — Interjú docens dr. PUSKÁS GY­ÖRGY professzorral, az Orvosi­ és Gyógyszerészeti Intézet rektorával — A felsőoktatási intézetekben e napokban az új egyetemi év elő­készítésének légköre tapasztalható. Mint köztudott, minden év októbe­rének első napján kezdődik az e­­gyetemi év. A marosvásárhelyi Or­vosi­ és Gyógyszerészeti Intézetben az új tanévben a hat évfolyamon 1 375 hallgató folytatja tanulmá­nyait. Közülük 291 elsőéves, s a tanévnyitó ünnepség úgymond e­­gyetemistákká avatja őket. Mint is­meretes, az I. évre jelentkezők szá­ma jóval felülmúlta a bejutottak számát. — A rektor elvtárs mivel magya­rázza ezt a fokozott érdeklődést az orvosi és gyógyszerészeti pálya iránt? — Országos jelenség ez a nagy­fokú érdeklődés. Úgy látom, az if­júságot fejlett humanitárius érzé­kéért vonzzák az egészségügyi jelle­gű­ pályák. Az egészségvédelemben hatalmas propaganda folyik a kor­határ, az élet meghosszabbításáért, a betegségek megelőzéséért. Talán ez az akció is vonzza a fiatalságot. — Mit ajánl azoknak, akik nem jutottak túl a felvételi versenyvizs­gán? A jelentkezők száma Vásár­helyen az orvosi- és gyógyszerészeti karokra összesen 1490 volt. — Károsnak tartom a semmitte­vést, mely többnyire a könnyelmű életmódhoz vezet. A fiatal becsülje meg a kétkezi munkát, ez nem zár­ja ki, hogy jövőre ne jelentkezzék újra versenyvizsgára, természetesen alaposabb felkészültséggel. A jelen­legi vizsgarendszer nem a legideá­lisabb, az illetékes szervek foglal­koznak a teszt­próbák bevezetésé­vel, hogy minél objektívebb krité­riumok alapján történjék a vizs­gáztatás. — Mi újat hoz az 1972—73-as egyetemi év az oktatás korszerűsí­tési folyamatában? — Az oktatás modernizálása az Orvosi­ és Gyógyszerészeti Intézet számára azt jelenti, hogy a gyakor­lati képzést igyekszünk egyre töké­letesebbé tenni. Az elméleti alapot biztosítjuk, de minden diszciplíná­nak a gyakorlati oldalait emeljük ki. Már X. éven igyekszünk a hall­gatót a beteggel kapcsolatba hozni. Ezt a törekvésünket kísérletképpen már a múlt évben megvalósítottuk, s az egyévi tapasztalat megerősít szándékunk helyességében. Tehát az I. éves hallgatók heti 6 órát tölte­nek a kórházakban és polikliniká­­kon, tájékozódnak, hogy mit is je­lent az orvosi tevékenység, illetve milyen problémákat vet fel a be­tegellátás. Egyben arra is meg a­­karjuk tanítani a hallgatókat már a kezdet kezdetén, hogy milyen nagy jelentősége van a beteggel va- KOCH MÁRIA (Folytatás a 3. oldalon) Több éves kutató munka eredménye Felszerelték a Iași-i bútorgyár­ban a faipari szakemberek több é­­ves kutatómunkájából született nagyfrekvenciás bútorhajlító-gépet. Ennek folytán az üzemosztály ter­melése 7-8-szorosan növekedett, nem is szólva a számottevő megta­karításról. A berendezés igen kis méretű és számottevő termelőterü­letet szabadít fel. (Agerpres)

Next