Vörös Zászló, 1973. március (25. évfolyam, 49-75. szám)
1973-03-23 / 68. szám
XXV. ÉVFOLYAM M (M19) SZÁMa#. MÁRCIUS 23. PÉNTEK Ara 30 báni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az ésszerű gyepgazdálkodás az állattenyésztés fellendítésének fontos tényezője Bárhol, bármikor is esik szó a megye állattenyésztéséről, mindig összekapcsoljuk azt a vidék optimális természeti adottságaival, a földművesek hozzáértésével, tapasztalatával, a hagyományokkal. Nem véletlen ez, megyénkben valóban minden feltételt biztosíthatunk a hatékony állattenyésztéshez. A hegyvidék nagy kiterjedésű természetes kaszálóinak, legelőinek dús növényzete bőséges és komplex takarmányt biztosít a legtöbb állatfajtának. Maros megyében, ahol az állattenyésztés hosszú múltra tekint vissza, a természetes gyepek mintegy 150 000 hektárt foglalnak el. Az utóbbi években számos intézkedés látott napvilágot e természeti gazdagság magasabb fokú értékesítése céljából. Egy Hodos melletti legelőtesten a Megyei Legelőgazdálkodási és Karbantartási Vállalat jelentős és komplex munkálatokat végzett a gyepszőnyeg felújítása, az egész legelő regenerálása érdekében. Ezek eredményeként hektáronként 40 000 kiló zöldtömeg termett az elmúlt esztendőben. A megyében egyébként még számos olyan legelőrésszel rendelkezünk, amelyen a hektáronkénti zöldtömegtermés a 25—35 000 kilót is meghaladja. Ennek ellenére a megye természetes kaszálóit, legelőit még mindig nem használjuk ki eléggé. Több mint 100 000 hektáron a hektáronkénti zöldtömeghozam 10 000 kiló alatt mozog, ami nagyon kevés, különösen, ha szem előtt tartjuk a jól karbantartott, jól gondozott területek hozamait. A megye eme óriási természeti gazdagságának hatékonyabb kihasználása tekintetében jelentős előrelépésnek számított az a tény, hogy ezelőtt két esztendővel megalakult a Megyei Legelőgazdálkodási és Karbantartási Vállalat. Tevékenységének első szakaszában mintegy 1200 hektáron mintalegelőket hozott létre, vetőmagparcellákat alakított ki stb. A megfelelő pénzalapokkal és felszerelésekkel rendelkező vállalat ezenkívül nagy kiterjedésű területen végzett és végez karbantartási és feljavítási munkálatokat. A múlt évben például 25 000 hektárra műtrágyát szórtak ki, 2 000 hektáron bokorirtást, takarítást, szakaszosítást végeztek, szálláshelyeket, hajókat állítottak fel. Ezeknek a munkálatoknak a hatékonysága az idén már megmutatkozik, mert ezek a legelőrészek bőséges takarmányt biztosítanak az oda irányított állatok számára. Az idei tervek 35 000 hektáron tápanyagjavítást irányoznak elő, ezenkívül 2 000 hektáron gyepfeljavítást, 1 500 hektáron bokorirtást, és több mint 40 000 hektáron egyszerű karbantartási munkákat végeznek majd. Mozgósító számok, olyan feladatok ezek, amelyek igazolják a természetes gyepek gazdaságosabb felhasználására való törekvést. A fenti feladatokból jelen pillanatig mintegy 1 000 hektár síkterületen, ahol nem áll fenn a tápanyag elmosásának veszélye, szórták ki a műtrágyát. S ténylegesen, az idei csapadékban gazdag télutó, megnehezítette a természetes és műtrágyafélék kiszállítását a tavaszt megelőző időszakban. A nehézségek ellenére is bizonyosak vagyunk abban, hogy mind a vállalat, mind pedig a községi néptanácsok többet tehettek volna e tekintetben. Az egyes termelőszövetkezetek példája azt igazolja, hogy jobb szervezéssel, több odaadással minden munkálattal előbbre állhatnának. Gondolunk itt elsősorban a bokorirtásra, a fahulladékok eltakarítására. Ezeket a munkákat igazán elvégezhették volna januárban és februárban a fagyon, amikor a gyepben sem okoztak volna kárt a járművek. Sajnos azonban semmit, vagy szinte semmit sem tettek, érthetetlen módon mindent tavaszra hagytak. Viszont most már öszszetorlódtak a tennivalók, sok munkaerőre van szükség a pangó vizek levezetéséhez, a tápanyag kiszórásához. Közben arról sem szabad elfeledkezni, hogy a gépekre, járművekre egyre nagyobb szükség van a tavaszi vetéseknél. Állíthatjuk, hogy a mezőgazdasági egységek döntő többségében eddig mellékesként kezelték a legelők, kaszálók feljavításának kérdését. Nagy hiba, mert hiszen ezek képezik a nyári takarmányozás alapját. Ahhoz, hogy a mulasztást pótolhassák, nagyon körültekintő szervező munkára lesz szükség, ésszerűen kell elosztani a feladatokat, tennivalókat. Anélkül, hogy egységes recept igényével lépnénk fel, hangsúlyozni szeretnénk, hogy a legelők előkészítése az elsőrendű teendők közé kell tartozzon minden mezőgazdasági egységben. Az elkövetkezendő napokban ezt a tennivalót kell szorgalmazza minden mtsz elnöke, mérnöke, a néptanácsok elnökei, a szakosított vállalat szakemberei. A legelők, kaszálók feljavítását célzó program előírásai kivitelezésének halogatása nagy károkat okozhat nemcsak egyik-másik gazdaságnak, hanem az egész megye állattenyésztésének. Legyen tehát a jelszó: minden erővel, eszközzel a természetes gyepek feljavításáért, karbantartásáért! V. OLTEANU Új gyárrészleg Újabb részleget helyeztek üzembe a marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyár 3-as számú egysége keretében a hajlított elemek központosított előállítására. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy külföldön növekedett a görbített bútorok iránti érdeklődés. A bútorgyár nem rendelkezett ilyen megrendelések kielégítéséhez megfelelő eszközökkel, s emiatt több megrendelő kérését el kellett utasítania, vagy csak költséges és körülményes úton, más megyékbeli vállalatokkal kooperálva tudta kielégíteni. Az új részleg üzembe helyezésével az idén mintegy 300 000 lejjel csökken a termelés önköltsége, s a továbbiakban még nagyobb gazdasági hatékonyságra számítanak. A hajlítási technológia bevezetése mindamellett, hogy lehetővé teszi a bútorválaszték bővítését, a bükk és tölgyfakihasználás javítását is szolgálja, s egyes bútorrészeknél egyharmadával is csökken a fajlagos fogyasztás. Az építkezéshez és szereléshez kisgépesítési bankkölcsönt használt fel a vállalat, és körülbelül 100 000 lej értékű gépi berendezést állított elő házilag a részleg számára. Képünkön a bútorgyárban készült hidraulikus hajlítógépet mutatjuk be, üzemközben. Bányadúcoláshoz — műanyag Miután a bányadúcolás több mint egy évszázadon át egész erdőket emésztett fel, a szakemberek a vasat vették igénybe. Bebizonyosodott azonban, hogy a vas sokkal többe kerül, mint a fa. Folytatták tehát a kutatásokat újabb dúcoló anyagok alkalmazása érdekében.A meglepő megoldást ezen a téren is a műanyag szolgáltatta. Ion Matei és Constantin Albu, a dévai bányászati kutató- és tervező állomás mérnökei kidolgozták a műanyag-dúcolás technológiáját. Csaknem egy éve kísérleteznek több bányában a poliészterből készült elemekkel és azok kitűnően beváltak nagy nyomású fejtések esetében is. A műanyag tartóoszlopok szilárdabbak, biztosabbak és gazdaságosabbak, mert többször is használhatók. További előny a kisebb súlyuk, ami megkönnyíti a szállítást és a szerelést is..A műanyag-dúcolás ellenállóbb a nedvességgel és a gázokkal szemben is. Már a kísérletezések első hónapjaiban megállapították, hogy a műanyag-dúcolással 1000 tonna kitermelt ércnél átlag 10 köbméter bányafa takarítható meg. (Agerpres) EXPORT - IMPORT-EXPORT- IMPORT - EXPORT // / / / MINŐSÉG, SZÁLLÍTÁSI PONTOSSÁG - a külkereskedelem parancsoló követelményei EXPORT-IMPORT-EXPORT-IMPORT-EXPORT VERSENYKÉPESSÉGű MEGYÉNK ÉVRŐL ÉVRE NÖVEKVŐ HOZZÁJÁRULÁSÁRÓL TANÚSKODNAK AZ EXPORTSZÁLLÍTÁSOKAT TÜKRÖZŐ ADATOK. AZ IDÉN A KÜLFÖLDI PARTNEREKNEK SZÁLLÍTANDÓ ÁRU MENNYISÉGE KÖZEL KÉTSZERESE LESZ AZ 1971. ÉVINEK ÉS 35 SZÁZALÉKKAL HALADJA MEG A TAVALYI SZINTET. GAZDASÁGI EGYSÉGEINK A KIVITEL FOKOZÁSÁVAL PÁRHUZAMOSAN HATÉKONY ERŐFESZÍTÉSEKET TESZNEK A BEHOZATAL CSÖKKENTÉSÉÉRT. A MEGYE GAZDASÁGI VÁLLALATAINAK EXPORT-IMPORT TEVÉKENYSÉGÉRŐL III. OLDALI ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKON SZÁMOLUNK BE. Mennyivel vagy különb ember ma, mint tegnap? Sosem teszem le az ollót A marosvásárhelyi Bíróság 87-es terme szokatlanul hamar kiürült. A felekkel együtt távoztak a hozzátartozók, a kíváncsiak. Csak az ítélkező bizottság tagjai nem mozdultak az elnöki asztal mellől. Hogyan is végződött a nap? — ezt vették számba. Szokatlanul csendesen telt el és aránylag hamar. Máskor délután 4—5 óráig is elhúzódtak a tárgyalások, most a toronyóra alig ütötte el a delet. Határozottan kevesebb a kihágás, a törvénysértés, a törvényszegés, a családi viszályokból származó ügy — állapította meg Micu Vasile elnök. Az ítélkező bizottságok fegyvere a társadalmi ráhatás, az adott viszály, vita elsimítása, a józan észre, az emberségre apellálás, lehetőleg olyképpen, hogy a ráhatás ne csak arra az egy ügyre tegyen pontot, hanem megelőzze a másodikat, a harmadikat. Adott esetben a kirótt büntetéseknek is nevelő szándéka van. Ahhoz, hogy az ítélkező bizottságok munkája távlatban is hatékony legyen, nem elég, hogy a tagjai ismerjék a jogszabályokat. Aki az elnöki asztal mellé ül, annak végtelenül türelmesnek, meggyőzőnek kell lennie. Az ilyesmit nem lehet könyvből megtanulni. Valahogy rá is kell születni. Hétről hétre minden szerdai napon immár ötödik éve az elnöki asztal mellett ül egy negyven év körüli, vékonyka asszony, MÁRTON VALÉRIA bizottsági tag. „Civilben“ kesztyűvarrónő a Bőr- és Kesztyűgyárban. Kétszer kétéves megbízatás után, a vállalat javaslata és a bizottságban végzett eddigi munkája alapján, az idén újból megválasztották a municípiumi Néptanács Végrehajtó Bizottsága mellett tevékenykedő 3-as számú ítélkező bizottságba. Voltaképpen kára származik belőle, mert a szerdai hiányzást pótolnia kell a gyárban, legjobb esetben alapfizetést kap, ami ugyancsak veszteség, mert értesülésem szerint gyakran 150—160 százalékra is teljesíti a tervét — mondottam beszélgetésünk során Márton Valériának. — Nem mindig anyagiakban számol az ember. Ha meggondolom, ez alatt a négy év alatt többet nyertem, mint veszítettem. Rengeteget tanultam. Élettapasztalatot és jogismeretet is. Mikor először esett rám a választás, meglepődtem. Több mint kétezer dolgozó közül miért éppen engem tartottak képesnek és érdemesnek erre a munkára? Mindig szerettem lépést tartani az eseményekkel, rádiót hallgattam, tévét néztem, újságot olvastam, de csak annyit, amenynyit a vállalati és az otthoni munkám engedte. De a nagyobb feladat rákényszeríti az embert, hogy tanuljon. — Tudom, hogy kétgyermekes anya. Sok családi gond is van a vállán, hogyan tudja a feladatait egyeztetni? — Addig volt nehezebb, míg a gyermekek felnőttek. Reggel 5-kor költöttem őket, egyikkel a napközibe, a másikkal a bölcsődébe szaladtam, aztán a gyárba. A pénz is nagyon kellett, tehát dolgoztam ... Társadalmi munkát is, mert kértek rá, és én nem tudtam visszautasítani. Ha pedig elvállalok valamit, szeretem végrehajtani. — Talán ezért is kapott újabb és mindig nehezebb feladatot. — Lehet... — Az ítélkező bizottságban, amint mondotta, örömmel dolgozik. De hallottam, tárgyalás végeztével avagy közben, néha-néha antinevralgiához folyamodik. — Ha sok családi viszály kerül napirendre, s gyermekeket osztogatnak a szülők, nem tudom könnyen elviselni. Mi erőlködünk, hogy egyben maradjon a család, s vannak szülők, kik nemcsak egymástól, de a gyermeküktől is szabadulni akarnak. — Az ilyen ügyek nem hatnak ki az otthoni kedély állapotára? — Amint belépek az otthonomba, a gyermekeim mindent feledtetnek. — S a gyárban? — Ott lefoglal a kesztyű. — Apropó, kesztyű! Van-e titka a nagy teljesítményének? — Általában gyors vagyok, s az ollót sohasem teszem le a kezemből. — Hogyan értsem ezt? — Ahogy mondom. Várjon csak, hozzam ide a kesztyűmet. Mondjuk, hogy az ujjbegyet varrom, rögzítem a bélést. Sablonra húzva bal kezemmel tartom a kesztyűt. A jobban a tűt és az ollót. Három öltéssel bevarrok egy ujjat, s hogy átmenjek a másik ujjra, el kell vágnom a cérnát. Ha a kezemben az olló, csak elengedem a tűt, és máris vágom a cérnát. Képzelje el, mennyi időt veszítenék, ha minden harmadik, negyedik öltés után le kellene tennem az ollót! Meg aztán a varráskezdésnél nem kötök külön bogot. Az utolsó öltést úgy hurkolom, hogy a cérna megbogzódjék, s azt a hurok előtt vágom ketté. Mikor tehát a varráshoz kezdek, kész a bog. Ez mind időnyerés. — Mindenki így dolgozik? — Sokan. — A pártbizottság titkára dicsérte a minőségért is. Gyorsan és mégis , szépen dolgozni nem mindenkinek sikerül. — Aki így tanulja meg, annak igen. Huszonhárom éve dolgozom a gyárban. Tizenhatévesen kerültem oda. Tanítóm, egy hozzáértő, nagyon aranyos asszony, azt mondta: ha becsületesen tanulsz meg dolgozni, később akarva sem tudsz fuserálni. Ennyi az egész. Amikor fiatalok jönnek a gyárba, tizentizenötöt adnak a kezem alá. „Adjuk Valinak, szigorú, de megtanítja őket a mesterségre“ — mondják. — Szórakozása? — A családom. Szeretem a filmeket, a színdarabokat is. Inkább a tévében közvetítettekre jut időm. De előfordul, hogy mire az otthoni munkát befejezem, már csak a film végét láthatom, avagy azt sem, mert elalszom a képernyő előtt. Az elnök társaságában hármasban lépünk ki a törvényszék épületéből. Ápoltan, jól öltözötten lépdel mellettem Márton Valéria. Nők, férfiak haladnak el mellettünk, talán sok olyan is, kinek az órák, a napok sem számítanak. Ennek a törékeny asszonynak pedig minden perce be van táblázva, egyetlen bognyi idővel is spórol. Nyolc éve, hogy következetesen átnyújtják neki az élenjárók csillagját, a tisztelet és az elismerés jeléül. VERESS MARGIT ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA Törvényerejű rendelet a Nagy Nemzetgyűlés összehívásáról Az Alkotmány 64. szakaszának 1. pontja értelmében Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli: EGYETLEN SZAKASZ. — 1973. március 28-án délelőtt 10.00 órára összehívja a Nagy Nemzetgyűlés hatodik törvényhozási ciklusának tizedik Ülésszakát. NICOLAE CEAUSESCU, az Államtanács elnöke KÖZLEMÉNY 1973. március 22-én ülést tartott az Államtanács Nicolae Ceaușescu elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökletével. Az Államtanács megvitatta és elfogadta a gazdasági egységek struktúrája egységes szabályainak megállapításáról szóló törvényerejű rendeletet. TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a gazdasági egységek struktúrája egységes szabályainak megállapításáról Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. SZAKASZ, — Az ipari fővállalatok és a velük egyenrangú egységek, alárendelt vállalataik, valamint a fővállalatok jogi személyiség nélküli egységei — üzemek, gyárak, kitermelések és más hasonlóak — (az alábbiakban gazdasági egységek) szervezeti struktúráját a törvénynek megfelelően egységesen állapítják meg ezeknek az egységeknek a kollektív vezető szervei, a jelen szabályok alapján. 2. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk a jelen törvényerejű rendelet szerves részét képező 1. számú mellékletben feltüntetett ipari fővállalatok és más hasonló egységek, valamint iparvállalatok szervezeti típusstruktúráit. A Minisztertanács ezeknek a struktúráknak az alapján jóváhagyásra az Államtanács elé terjeszti a gazdasági áganként és aláganként összellított típusstruktúrákat a fővállalatokkal egyenrangú egységek, ,a vállalatok és a fővállalatokhoz tartozó egységek, valamint más gazdasági egységek számára, munkaalakulatból áll, amelyeket egy-egy mester vezet; e munkaalakulatok nagyságát áganként, alágazatonként vagy tevékenységenként jóváhagyott egységesített normatívák alapján állapítják meg a termelési folyamat jellegétől és sajátosságától, valamint az ennek megfelelő munkamegosztástól függően. A mesterek a műhelyfőnök közvetlen vezetése alatt dolgoznak. Ha a tevékenység volumenéhez négy munkaalakulatnak megfelelő munkásokra van szükség és a munka jellege megengedi, a műhely megalakítható kevesebb mesterrel vagy mesterek nélkül, s a munkások tevékenységét közvetlenül a műhelyfőnök vezeti. Különösen komplex termelési folyamatok esetében, a munkaalakulatokat almérnökök vagy mérnökök vezethetik. A műhelyek tevékenysége váltásonként folyik, és minden műhely a normatíváknak megfelelő számú mesterrel, váltásonként pedig egyegy műhelyfőnökkel rendelkezik. A műhely működhet termelőosztályok keretében vagy önállóan. 5. SZAKASZ. — A tervezőműhely akkor létesíthető, ha a munkavolumen legalább 25 személyt igényel; azokban az esetekben, amikor a munkavolumen kisebb, tervező munkaközösségeket kell szervezni. 6. SZAKASZ. — Az ellenőrző- és kutatólaboratórium elemzéseket, próbákat, méréseket végez a nyersanyagok, segédanyagok, géprészek, termékek minőségének megállapítására, valamint tanulmány és kutató jellegű egyes munkálatokat, abban az esetben alakítják meg, ha a munkavolumen legalább öt személyt igényel. 7. SZAKASZ. — A termelő-, szerelő-, szerviz- és más termelőtevékenységű osztály megszervezhető a technológiai szempontból egymással összefüggő tevékenységek egységes vezetése céljából, ha a munkavolumen legalább három termelőműhelyt igényel, úgyszintén létesíthetők olyan osztályok, amelyekben az osztályvezetők közvetlenül irányítanak legalább hat egy-egy mester által vezetett munkaalakulatot. Az osztály tevékenysége váltásokban folyik. Irányítását az egybehangoló osztályvezető és a váltásonkénti osztályvezetők végzik. Váltásonkénti osztályvezetőket csak akkor neveznek ki, ha az illető váltás az osztály teljes kapacitásával dolgozik. Az egybehangoló osztályvezető ellátja a váltás osztályvezető feladatkörét is. Az egybehangoló osztályvezető, akinek a többi váltásvezető segédkezik, felel a minden váltás kifogástalan munkájához szükséges feltételek biztosításáért, valamint az egész osztály tervének megvalósításáért. 8. SZAKASZ. — Az üzemek, gyárak, kitermelések és jogi személyiséggel nem rendelkező többi hasonló egységek kivételesen létesíthetők a rendkívül nagy és komplex vállalatokban, amelyekben különbözőek a termelési folyamatok, mégpedig a minisztérium vezető tanácsának jóváhagyásával, a jövőben létesítendő Gazdasági-Társadalmi Szervezési Tanács hozzájárulása alapján. Az üzemeket, gyárakat, kitermeléseket és jogi személyiség nélküli többi hasonló egységeket egy-egy igazgató vagy főmérnök vezeti. Az első bekezdésben említett gazdasági egységekhez több termelő, szerelő és más termelési tevékenységű műhely vagy osztály tartozik, azoknak a feladatköröknek megfelelően, amelyeket a törvény szerint a rangsorban felettes szerv állapított meg számukra az egységes szabályok és típusstruktúrák betartásával; amikor ezek az egységek más helységben vannak, mint az az egység, amelyhez tartoznak, szervezési struktúrájukba belefoglalhatják az okvetlenül szükséges minimális funkcionális részlegeket, amelyek a normális tevékenységet biztosítják. 9. SZAKASZ. — Az iroda olyan funkcionális részleg, amely külön szervezést igénylő egynemű munkálatok vagy tevékenységek elvégzése céljából alakítható. Az iroda önállóan létesíthető, ha a munkavolumen legalább öt személyt igényel; úgyszintén kivételesen irodák alakíthatók a nagy létszámú ügyosztályok keretében. 10. SZAKASZ. — Az ügyosztály olyan funkcionális részleg, amely fontos és nagy munkavolumenű tevékenységek végzésére szervezhető, vagy pedig egységes vezetést igénylő több kiegészítő tevékenység végzésére, ha a munkavolumen legalább 15 személyt tesz szükségessé; egy olyan ügyosztály keretében, ahol legalább 20 személy dolgozik, külön szervezést igénylő tevékenység esetében egy iroda is létesíthető; a nagyobb ügyosztályokban több iroda is szervezhető. 11. SZAKASZ. — A különleges és I. fokozatú vállalatokat és kombinátokat egy igazgató vezeti, aki-knek egy műszaki és termelési aligazgató, egy kereskedelmi aligazgató és egy főkönyvelő segédkezik. A II. és III. fokozatú vállalatokat egy igazgató vezeti, akinek egy főmérnök, egy kereskedelmi aligazgató és egy főkönyvelő segédkezik. A többi vállalat vezetősége egy igazgatóból, egy főmérnökből vagy az esetnek megfelelően egy műszaki vezetőből, valamint egy főkönyvelőből áll. III. FEJEZET Az ipari fővállalatok struktúrájának szabályai 12. SZAKASZ. — A fővállalat autonóm termelési gazdasági egység, amelyet több vállalat csoportosításával alakítanak a termékek és a gyártási technológiák egyneműségének, a kooperációnak, a késztermékek előállítását célzó integrációnak a kritériumai alapján, vagy a tagegységek területi elhelyezésétől függően. A fővállalat közvetlenül biztosítja a hozzátartozó vállalatok és többi egységek vezetését. A fővállalatot rendszerint egy nagy vállalat struktúrájára létesítik. Az ipari fővállalatok szervezési struktúrája a tevékenység volumenéhez, komplexitásához, jelentőségéhez és sajátosságához mérten a következőket tartalmazza: A) A TERMELŐ ÉS TERVEZŐ STRUKTÚRA a) termelő, szállító, külkereskedelmi vállalatok (kombinátok); b) kutató-tervező intézetek vagy központok, illetve az esetnek megfelelően vagy kutató, vagy tervező intézetek és központok; c) üzemek, gyárak, kitermelések és más jogi személyiség nélküli hasonló egységek; d) a 3. szakasz A. bekezdése a, b és c pontjában a vállalatok számára előírt termelő és tervező alegységek; e) kutató laboratóriumok; f) kutató-tervező osztályok vagy az esetnek megfelelően kutatóosztályok és tervezőosztályok. B) MŰKÖDÉSI STRUKTÚRA a) irodák; b) ügyosztályok; c) igazgatóságok. Az ipari fővállalatok és a többi hasonló egységek szervezeti struktúrájához tartozó funkcionális részlegek biztosítják annak a vállalatnak a kifogástalan tevékenységéhez szükséges feladatkörök ellátását, amelynek a struktúrájára létesítették őket. 13. SZAKASZ. — A fővállalatoknak alárendelt termelő, szállítóvállalatok és jogi személyiséggel rendelkező más hasonló gazdasági egységek az állami szocialista egységek szervezésére és vezetésére vonatkozó törvényes rendelkezéseknek megfelelően szervezendők és ezek alapján működnek; különleges esetekben, a nagy exportvolumennel rendelkező és rendkívül nagy választékú fővállalatoknál külkereskedelmi vállalatok létesíthetők, ezeknek az alárendeltségében. 14. SZAKASZ. — A jogi személyiségű kutató, tervező vagy kutatótervező intézetek és központok szakegységekként szervezendők az ipari fővállalatok és más hasonló egységek, a minisztériumok és a többi központi állami szerv alárendeltségében, a Minisztertanács határozatával, betartva a struktúrájukra vonatkozó egységes normákat. 15. SZAKASZ. — Az üzemek, gyárak, kitermelések és jogi személyiség nélküli más hasonló gazdasági egységek a 8. szakasz második és harmadik bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően szervezendők. (Folytatás a 2. oldalon) II. FEJEZET A vállalatok struktúrájának szabályai 3. SZAKASZ. — Az iparvállalat vagy kombinát szervezeti struktúrája, a tevékenység volumenéhez, komplexitásához, jelentőségéhez és sajátosságához mérten a következőket tartalmazza: A) A TERMELÉS ÉS A TERVEZÉS STRUKTÚRÁJA a) termelő, szerelő, szerviz, tervező, valamint más termelőtevékenységű műhelyek; b) ellenőrző és kutató laboratóriumok; c) termelő, szerelő, szerviz-, valamint más termelőtevékenységű osztályok; d) üzemek, gyárak, kitermelések és más hasonló, jogi személyiség nélküli egységek; B) MŰKÖDÉSI STRUKTÚRA a) irodák; b) ügyosztályok; 4. SZAKASZ. — A termelő, szerelő, szerviz és más hasonló tevékenységű műhely legalább négy