Vörös Zászló, 1978. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1978-03-15 / 62. szám

Világ prositácsai egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXX. évfolyam 62 (8159) szám | 1978. március 15. szerda | Ara 30 báni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS részt vett a magyar illetve a német nemzetiségű dolgozók tanácsának együttes plenáris ülésén Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke kedd délelőtt részt vett a magyar, illetve a német nemzetiségű dolgozók ta­nácsának együttes plenáris ülé­sén. A terembe érkező Nicolae Ceausescu elvtársat a részvevők lelkes tapssal és éljenzéssel üd­vözölték, kifejezésre juttatva ez­zel a hazai magyar és német nemzetiségű dolgozóknak a párt és a pártfőtitkár iránti forró szeretetét, és háláját, mély o­­daadását, amiért feltételeket biz­tosít számukra ahhoz, hogy az egyenlőség feltételei közepette ténylegesen részt vegyenek az egész politikai, gazdasági és tár­sadalmi életben, a társadalom vezetésében, maradéktalanul ér­vényesítsék alkotó képességeiket valamennyi tevékenységi szek­torban, maradéktalanul élvezhes­sék a szocializmus vívmányait, továbbá amiért méltó helyet biztosított számukra a szocialis­ta Románia nagy és egységes családjában. Az elnökségben Nicolae Ceaușescu elvtárssal együtt fog­laltak helyet a következő elv­társak: Virgil Cazacu, Constan­tin Dascalescu, Fazekas János, Gheorghe Panu, Dumitru Popes­­cu, Leonte Rautu, Iosif Uglar, Ilie Verdet, Stefan Andrei, Io­sif Banc, Vasile Marin, Péterfi István, az Államtanács alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgo­zók Tanácsának elnöke, Eduard Eisenburger, az Államtanács tagja, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, valamint a Magyar Nemzetisé­gű Dolgozók Tanácsának és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának alelnökei. Az ülésen úgyszintén részt vett az RKP KB, az Államta­nács és a kormány több tagja, tömeg- és társadalmi szerveze­tek képviselői, tudományos, mű­vészeti és kulturális személyisé­gek. Az ülésen mondott megnyitó beszédében Péterfi István elv­társ, a magyar, illetve a né­met nemzetiségű dolgozók taná­csának nevében megkülönbözte­tett tisztelettel és örömmel, melegen üdvözölte Nicolae Ceausescu elvtársat a két ta­nács együttes plenáris ülésén. Ezután folytatódott a vita a két tanács plenáris ülésein elő­terjesztett expozék kapcsán. Felszólaltak a következő elv­társak: Puskás György, a Ma­rosvásárhelyi Orvosi és Gyógy­szerészeti Intézet professzora, Michael Welter, a gyulafehér­vári Portelanus vállalat főmér­nöke, Domokos Géza, a Krite­­rion Könyvkiadó igazgatója, az írószövetség titkára, Therese Necsasz, a Temes megyei tan­­felügyelőség helyettes főtanfel­­ügyelője, Szabó Béla, a nagy­váradi Infratirea vállalat eszter­gályosa, Paul-Mihai Berger, a dánosi (Maros megye) mtsz bri­­gádvezetője, Dancsuly András, a Kolozsvár-Napoca-i Babes-Bo­­lyai Egyetem professzora, Jo­sef Eckenreiter, az RKP Szeben megyei bizottságának titkára és Májai Béla, a magyar nemzeti­ségű dolgozók Hargita megyei tanácsának elnöke. A két tanács tagjai, az együt­tes plenáris ülés valamennyi részvevője nevében Péterfi Ist­ván elvtárs felkérte Nicolae Ceausescu elvtársat, a Román Kommunista Párt főtitkárát, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnökét, hogy szólaljon fel. A jelenlevők hatalmas lelke­sedése közepette szólásra emel­kedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. A párt főtitkárának beszédét a részvevők megkülönböztetett figyelemmel és érdeklődéssel, maradéktalan helyesléssel hall­gatták végig, több ízben hosz­­szasan megtapsolták, megélje­nezték. A beszédet a sajtó köz­zéteszi. A beszéd végén a részvevők ismét hosszasan, lelkesen élte­tik a dicső Román Kommunis­ta Pártot, pártunk és államunk szeretett vezetőjét, Nicolae Ceausescu elvtársat, szabad, független és virágzó közös ha­zánkat, Románia Szocialista Köz­társaságot. Ezek a pillanatok a valóság erejével, a legeleveneb­ben tanúsítják a magyar és né­met nemzetiségű dolgozóknak a párt és a pártfőtitkár körüli szoros egységét, szocialista tár­sadalmunk erejét és egységét. Az ülést Eduard Eisenburger elvtárs rekesztette be. ★ ★ * Az együttes plénum munká­latainak megnyitásakor Péterfi István elvtárs ezeket mondotta: a magyar, illetve a német nem­zetiségű dolgozók tanácsának nevében megkülönböztetett tisz­telettel, mély szeretettel és ö­­römmel köszöntjük önt. Az ön jelenléte a két tanács együttes plénumán tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, újabb bizonyí­téka pártunk és államunk arról való állandó gndoskodásának, hogy biztosítsa nemzetiségükre való tekintet nélkül az összes dol­gozók tényleges, a teljes egyenlő­ség feltételei közötti részvételét az ország egész politikai és tár­sadalmi életében. Engedje meg, hogy jelentsük: tegnap megalakult a két tanács és a részvevők egyhangúlag meg­választották a végrehajtó szerve­ket — ezek büróit. A vita részvevői mély meg­elégedéssel szóltak azokról a nagy eredményekről, amelyeket országunk dolgozói értek el a párt vezetésével a társadalmi­gazdasági célkitűzések valóra váltásában, s átfogóan megvitat­ták a XI. kongresszuson és az Országos Pártkonferencián elfo­gadott határozatok végrehajtá­sában ránk háruló feladatokat. A plénumok munkálatai ki­domborították, hogy az Orszá­gos Konferencián ön által elő­terjesztett jelentés, az elfogadott dokumentumok megvonták az e­­gész nép hősies munkájával el­ért sikerek átfogó mérlegét és kijelölték a román társadalom jelenlegi és távlati fejlesztésé­nek alapvető irányait. Egyszers­mind a plenáris ülések kifeje­zésre juttatták a tanácsoknak, az összes magyar és német dolgo­zóknak azt az elhatározását, hogy az egész néppel együtt, minden erejükkel részt vesznek a párt Országos Konferenciáján elfogadott valamennyi határozat megvalósításában. A részvevők mély megelége­déssel hangsúlyozták, hogy az ötéves terv első két esztendejé­nek eredményei és a következő évekre kijelölt célok pregnán­san tükrözik a termelőerőknek az ország egész területén való ésszerű elosztására, az összes megyék harmonikus gazdasági fejlesztésére irányuló pártpoliti­ka helyességét és realizmusát, hiszen e politika bizotsítja az anyagi alapot nemzetiségre való tekintet nélkül az összes hon­polgárok jogegyenlőségének tényleges megvalósításához, ah­hoz, hogy alkotó képességeik tel­jes mértékben kibontakozzanak és érvényre jussanak az anyagi javak termelésének szférájában, minden tevékenységi szektor­ban. A plénumok nagyra értékelték azt a következetes elvszerűséget és alkotó módot, ahogyan a Ro­mán Kommunista Párt megol­dotta a nemzeti kérdést, nagyra értékelte az ön meghatározó, ki­vételes jelentőségű szerepét, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt nemzeti politiká­jának kidolgozásában és megva­lósításában, ami biztosítja a ro­mán, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók teljes jog­­egyenlőségét, az ország összes fiai egységének és testvériségé­nek az erősítését. A magyar, illetve a német nemzetiségű dolgozók tanácsa ki­domborította és nagyra értékelte az ön arról való gondoskodását és arra irányuló munkásságát, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy szünte­lenül fejlődjön a szocialista de­mokrácia minden tevékenységi szektorban, a tömegek még ak­tívabban vegyenek részt pártunk és államunk bel- és külpolitiká­jának a megvitatásában és vég­rehajtásában. A két plénum részvevői a té­nyek sokaságával támasztották alá, hogy az anyanyelvű oktatás, az újságok és folyóiratok, a rá­dió- és televízióműsorok, a könyvkiadók, a színházak és más kulturális intézmények fennállása reális tényező, amely elősegíti az anyanyelvű neve­lést, a saját hagyományok meg­őrzését és ápolását, az együtt­­élő nemzetiségek szellemi életé­nek a fejlődését. A plénumok egyszersmind hangsúlyozták, hogy biztosítani kell a tanácsok egész tevékeny­ségének aktívabb és konkrétabb jellegét, hogy e tanácsoknak lé­nyegesebben hozzá kell járul­niuk az együttélő nemzetiségek életével és tevékenységével ösz­­szefüggő problémáknak a párt­­politika szellemében történő megvizsgálásához. A részvevők, ezúttal is ki­nyilvánítva, hogy a magyar és a német dolgozók mindenben e­­gyetértenek a párt és az állam nemzetközi politikájával, nagy­­ra értékelik az ön, mélyen tisz­telt Nicolae Ceausescu pártfőtit­kár elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a mai vi­lág kimagasló személyisége bá­mulatos tevékenységét, döntő szerepét pártunk és államunk külpolitikájának a kidolgozásá­ban, kiemelkedő hozzájárulását a világ összes népei közötti kö­zeledés nagy erőfeszítéséhez, az államközi kapcsolatokat új el­vekre alapozó új gazdasági és politikai világrend meghonosítá­sához, azt a lankadatlan, a föld­­gömb valamennyi kontinensén elismert­­ tevékenységet, amelyet Ön fejt ki, hogy az összes álla­mok közötti kapcsolatokban ér­vényre jussanak a jogegyenlő­ségnek, a nemzeti szuverenitás­nak és függetlenségnek, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás­nak az elvei, minden nép ama joga, hogy egymaga jelölje ki társadalmi és politikai rendsze­rét az illető ország konkrét tár­sadalmi és történelmi feltételei­nek és az illető nép törekvései­nek megfelelően. (Folytatás a 4. oldalon) MAROSVÁSÁRHELY — November 7 lakónegyed Egy százalékkal csökkentve a termelési költségeket, az idén 120 millió lejt takaríthatnak meg Maros megyében a termelési költségek, s ezek keretében az anyagi ráfordítás csökkentése a Román Kommu­nista Párt gazdaságpolitikájának egyik alapvető célkitűzését ké­pezi. Tudni kell azt, hogy jó­részt ezen az úton biztosítják a nagyarányú beruházási és élet­színvonal-emelési program vég­rehajtását. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs az Országos Pártkonferencián rész­letesen kitért e kérdésre. „Min­den figyelmet arra kell összpon­tosítani — hangsúlyozta a párt­főtitkár —, hogy eredményeseb­ben csökkentsük a termelési költségeket, mindenekelőtt az anyagköltségeket. A kiegészítő program értelmében ezen az ú­­ton további 22 milliárd lejt kell megtakarítanunk az ötéves terv előirányzatain felül — és ezt minimális feladatnak tekintjük —, s mindent meg kell tennünk, hogy ezek a megtakarítások jó­val jelentősebbek legyenek.“ Akárcsak az országban min­denütt, Maros megyében is meg­különböztetett figyelmet fordíta­nak e kérdésre. Az elmúlt év­ben az ezer lej árutermelésre jutó termelési költségek szintje 158,4 lejjel volt alacsonyabb az 1976. évinél, az anyagi költsé­geké pedig 109,7 lejjel. Számos üzem teljesítette, illetve túl­szárnyalta ezirányú tervét, s így jelentős megtakarítást ért el. Sikeresen tértek rá az 1978. évi költségcsökkentési program végrehajtására a marosvásárhe­lyi IMATEX, Metalotehnica, Prodcomplex vállalatok, a rége­­ni Gép- és Alkatrészgyár, a Tir­­naveni Üveggyár és más ipari egységek dolgozói. Sajnos azon­ban nem vonatkoztatható az észrevétel az összes egységekre. A megye 40 ipari egységéből 14 túllépte a megengedett költség­­keretet. Ennek következtében megyei szinten 38,6 millió lejjel túllépték az összköltségek és 30,3 millió lejjel az anyagi költ­ségek tervezett szintjét. A szóban forgó 14 vállalatnál alaposan fontolóra kell venni a januári költségmérleget, felku­tatni a túllépés okait és erélyes intézkedésekkel biztosítani a mérleg egyensúlyba hozását. Fel kell tárni és értékesíteni a ter­melési költségek csökkentésének összes tartalékait. Utalunk itt e­­gyebek között a gépek és beren­dezések ésszerűbb üzemeltetésé­re. Igaz, 1977-ben kedvező ered­­ményeket értünk el ilyen vonat­kozásban, ám a tartalékokat még nem merítettük ki. Ez év első hó­napjában a szerszámgép-kihasz­nálás mutatója megyei szinten elérte a 88,8 százalékot, ám az átlag körül nagy a szóródás. Át­lagon felüli teljesítményt értek el a Metalotehnica dolgozói, 89,4 százalékos kihasználással, ami VERESS GYULA közgazdász (Folytatás a 3. oldalon) A Marosvásárhely Municípiumi Nőbizottság beszámoló és választási konferenciája Tegnap, március 14-én tartot­ták Marosvásárhelyen a Municí­piumi Nőbizottság beszámoló és választási konferenciáját. A kon­ferencián a Municípiumi Nőbi­zottságnak alárendelt négy köz­ségi nőbizottságot és 124 válla­lati és intézményi nőkomissziót képviselő küldöttek vettek részt, valamint meghívottak. A mun­kálatokon jelen volt Blaga Éva elvtársnő, a Megyei Pártbizott­ság titkára. Buda Ironim elv­társ, a Municípiumi Pártbizott­ság első titkára, számos párt- és állami aktivista, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A konferencia első napirendi pontjaként Bib­u Margareta, a Municípiumi Nőbizottság elnöke beszámolót terjesztett elő arról a tevékenységről, amelyet a nő­­bizottság és a nőkomissziók a nőknek a XI. pártkongresszus és a párt Országos Konferenciája határozatainak valóra váltására történő mozgósításában fejtettek ki. A bírálati és önbírálati szel­lemben lezajlott vita után a Municipiumi Nőbizottság beszá­moló és választási konfe­renciája határozatot foga­dott el az összes, Marosvá­sárhelyen élő román, magyar és más nemzetiségű dolgozó nőknek a tervfeladatok mennyiségi és minőségi megvalósítására tör­ténő mozgósításáról, a munka­helyi fegyelem megerősítéséről, a nyersanyagokkal, anyagokkal és az energiával való fokozottabb takarékoskodásról, a tevékeny­ség javításáról az állattenyész­tési és a növénytermesztési szektorban, a nők még tevéke­nyebb részvételéről a városszé­­pítési és egyéb hazafias mun­kákban stb. A konferencián résztvevő kül­döttek megválasztották az új Municípiumi Nőbizottságot, kül­dötteket választottak a Megyei Nőbizottság beszámoló és válasz­tási konferenciájára és jelölte­ket javasoltak a Megyei Nő­bizottságba. A Marosvásárhely Municípiumi Nőbizottság elnö­kévé újraválasztották Bib­u Margareta elvtársnőt.

Next