Zalai Hírlap, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-01 / 1. szám

2. " ZALAI HÍRLAP 1957. január 1. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos munkaügyi kérdésekről A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a gazda­ságvezetés és az államigazgatás demokratizálása érdekében szükségesnek tartja a felduz­zadt államigazgatási szervezet átalakítását, a feleslegessé vált szervek megszüntetését, illető­leg összevonását. Ugyanakkor népgazdaságunk helyzete, amely az alapanyag­­termelés nagymérvű csökkené­se és az energiahiány folytán súlyossá vált, szükségessé teszi azon üzemek létszámának át­meneti csökkentését, amelyeket nem tudunk kellő mértékben ellátni energiával. Ez a dolgozók egy részének átmeneti nehézségeket okoz­, melynek leküzdéséhez a kor­mány a népgazdaság teherbíró képességéhez mért legmesz­­szebbmenő segítséget biztosít. 1. §• A RENDELET HATÁLYA (1) A rendelet hatálya alá azok a dolgozók tartoznak, akiknek határozatlan időre szó­ló munkaviszonyát 1956 októ­ber 23 és 1957 március 31. nap­ja között a hivatal, intézmény, intézet, vállalat, szövetkezet (továbbiakban: vállalat) a mun- I­ka törvénykönyve (továbbiak-­­ ban: M. T. 29. §.). (1) bekezdésének A—C pont­ja alapján felmondással meg­szüntették, vagy megszüntetik, illetőleg akiket ez okok folytán áthelyeznek. Ezek az alábbiak­ban szabályozott kedvezmé­nyekben részesülnek. (2) Nem tartoznak a rendelet­­hatálya alá: a) idényjellegű (időszaki) munkára vagy meghatározott időtartamra voltak alkalmazva;­­ b) második állást, vagy mel­­­­lékfoglalkozást töltenek be; c) fegyelmi határozattal ke­rültek elbocsátásra, vagy áthe­lyezésre ;­­­ d) magán­munkáltatónál ál­­lottak munkaviszonyban. (3) A jelen rendelet m­nka- 1. nélküli segélyről és a munka- ■ közvetítő irodákról szóló 8—12.­­ §-ainak időbeni hatálya az 1. §. 1 (1) bekezdésében foglaltaktól­­ eltérően az 1957. évi március hó­­ 31. napjával nem szűnik meg. 1­2. §. 1 FELMONDÁSI JÁBAN- 1,­DÓSÁG II (1) Az elbocsátásra, kerülő­­ dolgozók részére a 15 napi fel­­mondási illetményen felül 1 havi átlagkeresetének megfele­­­­lő összeget kell kifizetni. (2) Az előző bekezdésben­­ meghatározott felmondási illet­ményen felül minden dolgozó­nak, aki legalább öt évig mun­kaviszonyban állott, minden­­ munkaviszonyban töltött év­­ után — beleértve az első öt ,1 szolgálati évet is — havi átlag- f­i keresetének öt százalékát kell ,­­ rendkívüli felmodási járandó­ c­ságként kifizetni. A felmondá­­r­si járandóság együttes összege­­ nem haladhatja meg a három­­ - havi átlagkereset összegét. Az­­ átlagkereset kiszámítása szem- 3 pontjából a Munka Törvény­­i­könyve végrehajtási rendelete­­ (továbbiakban: M. T. V.) 140.­­ §-a az irányadó.­­ I (3) A felmondási illetmén­­­­nyel együtt kell a felmondási­­ járandóságot kifizetni. (M. T.­­ .V. 42. §.). . I (4) A munkaviszonyban töl­tött idő megállapításánál a fo­­l­­yamatos munkaviszony alap­ján járó pótszabadság, illető­­­­leg a közszolgálat körében a kárpótlék megállapítása szem­pontjából figyelembe vett időt kell alapul venni. 3. §: AZ ELBOCSÁTOTT DOL­GOZÓKAT MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK (1) A rendelet 1. §-ának .(1) bek. hatálya alá tartozó dolgo­zó munkaviszonya folyamatos marad, ha munkaviszonyának­­megszüntetésétől számított egy éven belül újabb munkavi­szonyba lép. A munkaviszony folyamatossága egy éven belül­­ akkor sem szakad meg, ha a dolgozó új munkaviszonyt léte­sít és ez még az egy év letelte előtt megszűnik.­­ (2) A felmondás során elboc­­ csátott dolgozót, illetőleg igény-­­­i jogosult családtagjait a családi­­ pótlék és a társadalombiztosí­tási szolgáltatások — táppénz kivételével — újabb elhelyez­kedéséig, legfeljebb azonban 1­­évig ugyanúgy megilleti, mint­ha munkaviszonyban állna. (3) A jelen rendeletben fog­laltak szerint elbocsátott dol­gozók részére a rendelet kihir­detését megelőzően, a M. T. 80. §-a alapján engedélyezett kifi­zetési­­előlegnek a munkavi­szony megszüntetését követő időben esedékes részleteit tö­rölni kell. (4) A dolgozó azt a munka­ruhát, amely az elhasználási idő elteltével tulajdonába ment át (M. T. V. 157. §-a) (2) bek. felmondás esetében megvált­hatja. A megváltás árát az el­használási idő mértékétől füg­gően a vállalat igazgatója álla­pítja meg. Az egyéb védőruhát ennek használója a munkavi­szony megszűntével köteles visszaadni. (5) illetményföldet annak használója a gazdasági év vé­géig használhatja. 4. §. Jelen rendelet 1. §. (1) bekez-­­ dés szerint a dolgozó­ munka-­­ könyvébe felmondás esetén:­­ „Felmondás a vállalat részéről” bejegyzést kell alkalmazni.­­ 5. §. Azoknak a dolgozóknak, akiknek munkaviszonyát 1957 . január 1 és március 31 között megszüntetik és a felmondás időpontjában az 1951. évi 30. é­zrv„ vagy valamely ezt meg­­előző nyugdíjrendezés szerint ■ nyugdíjban részesülnek és ■ nyugdíjuk a havi ötszáz forin­­­­tot nem éri el, 1957 január 1­5­­­­és március 31 között előterjesz­­­­tett kérelmükre nyugdíjukat ■ 500 forintra kell felemelni. 6. §. VÁLLALATI DOLGOZÓK RENDKÍVÜLI SZABADSÁGOLÁSA (1) Amennyiben egyes válla­latoknál a termelési feltételek hiányában (anyag-, energia­hiány- a munka átmenetileg szünetel vagy csökkent mérték­ben folyik, vállalat törzsállo­mánya dolgozóit rendkívüli sza­badságra küldhetik. Ennek ide­je alatt legfeljebb azonban 3 hónapig a dolgozók havi átlag­­keresete 50 százalékának meg­felelő térítés illeti meg. (2) Abban az esetben, ha a dolgozó a rendkívüli szabadsá­golást nem fogadja el és a vál­lalat munkaviszonyát felmon­dással megszünteti, a jelen ren­deletben foglaltakat kell alkal­mazni. (1) Az 1. §-ban meghatározott időszak alatt végrehajtott át­szervezés esetén a dolgozók alal­­­csonyabb munkabérrel járó­­ munkakörben is áthelyezhetők. I I Ilyen esetben a dolgozó részére jegyszeri munkabérkiegészítést i­s kell folyósítani. Ez a bérkiegé- j­­ szítés az áthelyezést megelőző I havi átlagkeresete és új munka-­­ helyén elért első havi keresete közötti különbözet. (2) Áthelyezés esetében az egyszeri munkabérkiegészítést­­ új munkahelyén a szokásos bér­fizetési napon kell a dolgozó-­­­nak folyósítani. (3) Ha a dolgozó az áthelye­zést nem fogadja el, a munka­­viszonyt felmondással meg­szüntetheti. (M. T. 30. §. (1) bek.­­ c. pont.) Ez esetben megilletik­­ a vállalat részére történő fel-­­­mondás esetére jelen rendelet-­­­ben biztosított kedvezmények. (1) Munkanélküli segélyt kell­­ folyósítani annak a munkavi­­szonyban nem álló személynek,­­ akinek munkaviszonya 1956. évi október hó 23 után a M. T. 29. §. (1) bekezdése a)c. pont­ja alapján szűnt, illetőleg szű­nik meg és munkaviszonya megszűnése előtt 5 éven belül legalább 3 évet munkaviszony­ban töltött, vagy a munkavi­szony megszűnését megelőző 1 éven át folyamatos munkavi­szonyban állott. A katonai szol­gálatban, a betegállományban­­ és a M. T. V. 106. §-a alapján távoltöltött idő jelen rendelet alakalmazása szempontjából munkaviszonyban töltött idő­nek számít. (2) A munkanélküli segély összege az elbocsátott dolgozók­­­nak 1956 októberét megelőző 1 havi — családi pótlék nélküli — átlagkeresetének 30 százalé-­­­ka — amely összeg azonban ha­, é­vi háromszáz forintnál keve-­­­sebb és hatszáz forintnál több nem lehet. (3) A munkanélküli segély­ben részesülők számára a munkanélküli segélyen felül minden eltartott családtag után negyven forintot kell fo­lyósítani. Eltartott családtag­nak kell tekinteni­­a segélyben részesülővel közös háztartási­ban élő házastársakat, szülő­ket, nagyszülőket, gyermeke­ket, unokákat, esetleg egyéb hozzátartozót, akiknek ellátá­sáról a törvényes rendelkezé­sek szerint a segélyben része­sülő köteles gondoskodni, amennyiben azok önálló kere­settel, vagy jövedelemmel nem rendelkeznek. (4) Munkanélküli segélyt a dolgozó részére folyamatosan legfeljebb 26 hétre lehet folyó­sítani. Nyugdíjas vagy nyug­díjra igényjogosult munka-­­ nélküli segélyt nem kaphat.­ Nem lehet munkanélküli se-­ gélyt folyósítani arra az idő­szakra, amelyre — a dolgozók átalgkeresetét figyelembe véve — a jelen rendelet alapján ki-­­ fiztetett összes járandóságok az elmaradt munkabért pótol- t ják. (5) A dolgozóknak a munka­­nélküli segélyre vonatkozó jo­gosultsága ismét megnyílik — kivéve a nyugdíjjog­osultakat — ha a korábbi segélyezés megszüntetése óta­­ legalább három hónapon át munkavi­szonyban állott. (6) Családi pótlékot akkor is folyósítani kell, ha a dolgozót munkanélküli segély nem illeti meg.­­ (7) A segélyt havonta utó-­­­lag kell folyósítani. A segély-­­­dől levonásnak helye nincs.­­ (8) A munkanélküli segélyt­­ és a családi pótlékot a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága folyósít­ja. (9) Meg kell szüntetni a munkanélküli segély folyósítá­sát, ha a­ dolgozó: a) munkaviszonyba lépett,­­ b) nyugdíjra igényjogosult-­­ságot szerzett, c) iparengedélyt kapott, d) valamilyen hasznothajtó jogosítványt kapott, feltéve, hogy ebből eredő havi jöve­delme a 200 forintot megha­­­­ladja. (10) Nem folyósítható mun­­­­kanélküli segély annak a dol­gozónak, akinek öt kataszteri holdnál nagyobb területű­­ szántóföldje, vagy egy katasz-­­­teri holdat meghaladó szőlője, kertészete, vagy gyümölcsöse ’ van. 11­9. §. I. A munkanélküli segély a munikakönyv bemutatása ese­tében folyósítható és a kifize­tés tényét a munkakönyvbe be­­ kell jegyezni. Az átlagkereset-­­ re vonatkozó vállalati­gazolás 1 beszerzéséről a dolgosó­gon- 2­doskodik. Ha ilyen igazolást 3 a munkanélküli segély folyó­­s­­ítását végző szervnél nem mu­­­­tat be, csak a legalacsonyabb segély folyósítható. A vállalatok felmondás ese­tében a dolgozó részére a mun­kakönyv kiadásakor a munka­­vállalói igazoló lapra kötele­sek a dolgozók átlagkeresetét is (MTV 140. §.) rávezetni. 10. §. MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODÁK (1) A munkanélküli dolgo­zók elhelyezkedését a munka­­közvetítő irodák segítik elő. 1957 január 1-től a vállalatok munkaviszonyt az ország egész területén csak a munkaerőgaz­dálkodási szervek munkaköz­vetítése útján létesíthetnek. (2) Kivételt képeznek a fegyveres testületek és az olyan munkakörök, amelyek­nek betöltése választás útján történik, a vezető munkakörök, valamint azok a munkakörök, amelyekre az MTH elnöke ki­vételt tesz. Az MTH elnöke ezt a jogkörét a megyei mun­kaerőgazdálkodási osztály ve­zetőire átruházhatja. 11. § (1) A dolgozók kötelező mun­kaközvetítését a tanácsok vég­rehajtó bizottságainak munka­­erőgazdálkodási szervei a szak­­szervezetek ellenőrzése mellett látják el. (2) A vállalatok kötelesek­­ munkaszükségletüket a terüle­­­­tileg illetékes tanács munka-­­­erőgazdálkodási osztályához be­jelenteni. "­­ (3) Az MTH elnöke határozza meg a munkaközvetítés részle­­­­tes szabályait és a felállítandó munkaközvetítő irodák helyét. 12. §. A vállalat a munkaközvetí-­­ tés útján odairányított dolgo- j­­óit — amennyiben a munka-­­ kör ellátásához szükséges szak- ■ mai és egyéb feltételeknek nem felel meg — nem köteles al­­kalmazni. Úgyszintén a dolgozó nem kötelezhető a munkaköz­­i vetítés útján számára felaján- 1­­ott munkakört elfogadni. "A vállalat egyes dolgozók személy szerinti közvetítését is kérheti. 13. §. VEGYES RENDELKEZÉSEK Annak előmozdítása érdeké­ben, hogy az elbocsátott dolgo­zók önálló foglalkozást, (ipar, kereskedelem, háziipar stb.) kezdhessenek, részükre­ az Or­szágos Takarékpénztár útján kétezer-harmincezer forintig terjedő s legfeljebb öt év alatt visszafizetendő kölcsön folyó­sítható. A kölcsön folyósításá­nak feltételeit a pénzügymi­­niszter szabályozza. 14. §. A Munka Törvénykönyvének­­ felmondások korlátozására és munkaügyi viták elintézésére vonatkozó rendelkezései válto­­atlanul érvényesek. Az MTV- sek a felmondások korlátozá­­sra vonatkozó rendelkezései­ből kivételt képeznek azok a­­ vállalatok, amelyeknél a lét­számcsökkentés az összlétszám­­ egyharmadát meghaladja. 15. §. (1) A jelen rendelet alapján végrehajtott létszámcsökken­tésből eredő béralapmegtakarí­tás béremelésre nem használ­ható fel. (2) A felmondási járandósá­gok biztosítása után fennmara­dó béralap megtakarítást a költségvetésből gazdálkodó szervek kötelesek zároltatni. 16. §. (1) Jelen rendelet kihirdeté­sének napján lép hatályba, de rendelkezéseit visszamenőleg 1956. október 23 napja óta elbo­csátott dolgozókra is alkalmaz­ni kell.­­ (2) A rendelet végrehajtásá­ról az illetékes miniszterek gondoskodnak.­­ (3) Jelen rendelet végrehaj­tása során az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerű­sítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 26/1955. (IV. 12.) MT sz. valamint az ezt mó­dosító 13/1956. (VI. 10.) MT sz., a 21/1956. (VI. 26.) MT sz. ren­deletek, továbbá a 2081/1956. (VI. 10.) MT sz. és a 2135/1956. (VIII. 18.) MT H. sz. határoza­­tok hatályukat vesztik.­­ Budapest, 1956. december hó Kádár János, a magyar forradalmi munkás-­­ paraszt kormány elnöke­­ (MTI) Párizs (MTI) Az AFP sze­rint illetékes körökben úgy tudják, hogy Pineau francia külügyminiszter január 6-án New Yorkba utazik, hogy elő­készítse az Algériáról szóló vitát, amelyet az ENSZ köz­gyűlése január folyamán tart majd. Djakarta (MTI) Az indonéz kormány pénteken légi had­erőit is bevetette a­ felkelők elleni küzdelembe, akik azzal fenyegetőznek, hogy Észak- Szumátra őserdőiből támadás­ra indulnak a kormány ellen — jelenti a Reuter. A kor­­mánycsapatok Ginting alezre­des parancsnoksága alatt csü­törtökön visszafoglalták a fel­kelőktől Észak-Szumátrát és kiszorították őket Medan vá­rosából, ahol főhadiszállásuk volt. Nem sikerült azonban el­­fogniuk a Medanból kitört fel­kelőket, akik a dzsungelbe me­nekültek. Varsó (MTI) A Szovjetunió­ból Lengyelországba eddig mintegy 70 ezer tonna gabona — búza és árpa — érkezett — jelenti a PAP. Az eddigi szál­lítmányok a két ország között kötött megállapodásban az új év elejére kitűzött szállítási határidőnél hamarabb érkez­tek meg. Tokió (MTI) Az AFP jelen­tése szerint pénteken este a yokotai támaszpont közelében lezuhant egy amerikai katonai repülőgép. A gép 11 személy­zetéből kilencen szörnyet hal­tak, az életben maradottak pe­dig súlyosan megsebesültek. Párizs (MTI) Froger polgár­­mester — az egyik algériai vá­ros vezetője — meggyilkolását péntken további merényletek követték. Oránban egy nyil­vános fürdőben bomba rob­bant, amely hét embert meg­sebesített. Charonban megöl­tek egy városi tanácsost. A francia haderő nagyarányú tisztogató hadműveleteket­­ folytat és hivatalos jelentés szerint pénteken az összecsa­pások során 70 felkelő vesztet­te életét. Berlin (MTI) Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke az újév alkalmából táv­iratot intézett a Zycie Warsawy lengyel laphoz. Táviratában állást foglal a lengyel és a né­met nép vitás kérdéseinek bé­kés rendezése mellett és azt kívánja a lengyel népnek, »si­kerüljön neki, hogy szabad akarata szerint alakítsa ki belső rendjét és foglalja el he­lyét a népek nagy családjá­ban«. 7. §. ÁTHELYEZÉS 8. §, MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY A DOKTO Veszettül süvöltött a der­mesztő északi szél. Mint millió­nyi vasszilánk élesen csapód­tak a kavargó hópelyhek a föld­re. Lent a városon túli völgy­ben hatalmas hótölcsérek emel­kedtek, tekerőztek­ a magasba, hogy őrült sebes zuhanással, a mélyen húzódó útra hulljanak. Újra és újra ismétlődött a ter­mészet erőinek vad tánca, s át­hághatatlan akadályt emelt a falu és a város közé. Estére enyhült valamit az idő, de nem ült el teljesen a vihar. Az utcán emberek jelentek meg. Kivilágított, gazdagon pompázó szórakozóhelyek ven­dégei. Siettek. Az idő rövid, az óramutató gyorsan jár előre, búcsúzni fog egy év, hogy he­lyette új lépjen elő. Szilvesz­teri hangulat uralta a várost. Konfetti-cső záporozott a ma­gasból, a fényesen csábító szó­rakozóhelyeken likőrös kupák koccantak, boros poharak csen­dültek, vidám durranással nyíl­tak a pezsgős üvegek. Halk ze­neszó szárnyalt versenyt a szél­lel a város felett. Nótaszó, csen­gő kacagás temette az évet, harsogva üdvözölte a jobbat­­ ígérő újat. A doktor családjával ült a kályha mellett. Évek óta így szokta, hogy együtt, az otthon­ban szőjjenek tervet az új év­re, forró hitvesi, apai csókkal köszöntsék a percet, amikor az óramutatók egy pillanatra ösz­­szeölelkeznek a 12-es számnál. A szél egyhangú kitartással dörömbölt az ablakon. — Csúnya idő van kint — si­mult a doktorhoz kislánya, mintegy menedéket keresve. Hirtelen erős kopogás rázta meg az ablakot. A lányka ösz­­szerezzent. — Ki az? — ugrott fel a dok­tor. — Én vagyok, doktor úr — válaszolt az éjszaka vándorai. — Segítsen, a feleségem... már órák óta... talán nem is él. — Megyek, István — ismerte fel a hangról a kopogtatót, s csendesen kattant az orvosi táska zárja, ahogy elnyelte a legszükségesebb műszereket. Alig telt el néhány perc, s prüszkölve indultak meg a lo­vak. A vastagon hulló hóréteg eltakarta a csilla­gokat. Útta­­lan fehérség, velőkig hasító hi­deg szél — ahogy elhagyták a­­ várost. Az úton­­ nem lehetett­­ járni. Dombon fel, völgybe le,­­ szántáson, erdőn át haladtak. Szótlanul, némán, hosszú ideig. A doktor törte meg a csendet. — Mikor kezdődött? — Már reggel, s mindig rosz­­szabó lett. Tudja, doktor úr, hogy milyen nehezen hordta... — Tudom... — szakította meg a beszélgetést csendesen a doktor. S ebben a pillanatban hatalmas zuhatagként ömlött arcukba a hó. Vad horkantás, s a szán nagyot penderülve a sö­tét ég felé meresztette talpát. Nehezen bújtak ki a meleg ta­karókból, s teljes, erejük igény­­bevételével állították talpra a szánt. — Istenkísértés ez az út ilyen éjszakában. Óh, a feleségem ... Visszaviszem, haza doktor úr — kezdte István a beszélgetést, amikor lerázták magukról a csípő, szúró hótüskéket. — A beteghez megyek — vá­laszolt határozottan az orvos. Elindultak. A lovak prüszköl­ve, nagyokat horkantval szü­­gyig gázoltak a hóban. Az er­dő fái között az áthatolhatatlan sötétségben úgy kellett kitapo­gatni az utat. Még kétszer for­dultak a hóba, míg másfél órás kegyetlen, kemény út után a fa­luba értek. A földes szobában sárgás fényt terjesztett a petróleum­lámpa. A rózsaszín csíkos pár­náról, viaszsárga arcból égő szemek meredtek segélyt kérően az orvosra. Az asszony kezei élettelenül hulltak alá. Minden ereje elszállt,csak az erős gör­csök emelték szinte percenként magasra, s ő tehetetlenül tűrte a kínos vonaglást. Gyors, segítséget kérő pa­rancsszavak koppantak. Fel­­melegedésre sem volt idő. Ál­­mos percek úsztak kínos lassú­sággal, csak az orvos és a bába folytatt szavai, az injekciós tű, a műszerek halk csendülése zavarta a némaságot. Az orvos jelenléte, bíztató szavai, kezének hűs simítása a forró homlokon, erőt adott az asszonynak. Élni akart már gyermekével együtt. A görcsök erősödtek, még egy utolsó vonaglás, s gyors egy­másutánban két kicsiny gyer­mek látott napvilágot. ■— Ikrek. Az asszony ereiben boldog bizsergést, az anyaság szent ér­zését vitte szét a vér. Erőt, mindenre képes erőt érzett. Ist­ván szótlanul omlott a könnye­sen mosolygó asszony ágyához. Az út visszafelé sokkal ne­hezebb volt. A kora hajnali szél élesen vágott arcukba. Le­heletük, a lovak párája maga­san úszott fejük felett, s kísérte a kora hajnal utasait. Az orvos agyában egyetlen gondolat do­bolt szüntelenül: — Három ember él... nehéz volt... sikerült. A város az új év hajnalát él­te. Egy átmulatott éjszaka után igyekeztek hazafelé az embe­rek. Nevetés, vidám kacagás, borgőzös nótaszó szállt a város felett. Derűs jókedv ujjongott az új évnek. A szán utasai né­mán haladtak, s a doktor háza elé érve forró kézszorítással bú­csúztak. A szobában a betörő hajnali fények sápadt színt adtak a villanynak. A kályhában vidá­man, pattogott a tűz. A család ébren virrasztva várta haza az orvost. Vidáman, frissen toppant be, szívét megnyugtató, boldog ér­zés, a legnagyobb jólét érzése feszítette, és soha nem jött ilyen őszintén, ilyen mélyről a kedves kívánság: — Boldog újesztendőt! Trovencsák Sarolta

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék