Zalai Hírlap, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

2 Egy csepp­­ és a tenger A NEMZETKÖZI HELYZET, a nemzetközi kapcsolatok je­lenlegi bonyolultságának kö­rülményei között nem érvé­nyes többé a „cseppben a ten­ger” kifejezés. Egyetlen hír „cseppje” sokszor félrevezető, esetleg a teljes valósággal szö­gesen ellentétes képet ad! Éppen ezért ellentmondásos és bonyolult korunkban fonto­sabb, mint valaha, hogy a gon­dolkodó ember ne csak a­­friss hírek mindennapi „pasztilláit” fogyassza — de világosan lás­sa a nemzetközi helyzet fejlő­dését alapvetően meghatározó, úgynevezett állandó tényező­ket is. Az SZKP XXIII. kongresz­­szusa rendkívüli világossággal határozta meg ezeket az állan­dó tényezőket, s megállapítá­sait a világpolitika valósága nap mint nap alátámasztja. A világhelyzet fejlődésének leg­fontosabb állandó tényezője a szocialista országok gazdasági, politikai és katonai erejének szüntelen növekedése, amely a nemzetközi erőegyensúlyt a szocializmus javára változtatja meg. A kongresszus ezzel kap­csolatban leszögezte: „A szo­ciálisul országok megtartják és fokozzák fölényüket a gazda­sági növekedés ütemében, egy­re hatékonyabban hasznosít­ják a szocialista termelési mód előnyeit és ezzel teljesítik egyik legfőbb, valóban forra­dalmi feladatukat.” A szocialista országok ipari termelése 1965 végén a világ teljes ipari termelésének kö­rülbelül 38 százalékát képvi­selte az előző év mintegy 35 százalékával szemben. A ré­szesedés növelésének alapja az volt, hogy 1961 és 1965 kö­zött a szocialista világrend­­szer ipari termelése 43 száza­lékkal nőtt — a kapitalista rendszeré csupán 34 százalék­kal. Ez a tendencia a legfon­tosabb állandó jellegű világ­politikai és világgazdasági irányzat — hiszen 1937-ben a szocialista részesedés a világ teljes ipari termeléséből még 10 százalék, s 1950-ben is még csak 20 százalék volt! AZ ALAPVETŐ világgazda­sági tendencián belül az ösz­­szehasonlítás leglényegesebb területe természetesen a szov­jet—amerikai viszonylat. Két tényező is időszerűvé teszi az összehasonlítást. Az egyik az, hogy az utóbbi években az Egyesült Államokban ingadozó konjunktúra volt, amely 1965- ben megerősödött és ez fokoz­za az összehasonlítás realitá­sát. A másik: 1965 — az 1958- ban megindított szovjet hét­éves terv utolsó esztendeje volt. A tervidőszakban a Szov­jetunió ipari termelése átlago­san évi 9,1 százalékkal nőtt. Ugyanebben a hét esztendő­ben az amerikai ipar átlagos évi termelésnövekedése 3,9 szá­zalék volt. Magától értetődik, hogy na­pi — vagy akár egy-két éves — távlatban itt is jelentékeny ellentmondások jelentkezhet­nek. Nigériában reakciós, im­perialistabarát rendszert buk­tathat meg egy váratlan for­dulat, míg a közeli Ghánában reakciós katonai puccs ellen­­forradalmi irányú változáso­kat hoz létre. Indonéziát el­lenforradalmi hullám önti el — Szíria egyre határozottab­ban haladó politikát folytat. Az eseményeknek ez a vibrá­lása azonban nem változtathat azon a világtörténelmi tényen, amit a XXIII. kongresszus így fogalmazott meg: „A legutóbbi években számottevően tovább­haladt a nemzeti felszabadu­lás ügye. Ma már csaknem egész Ázsia és Afrika lerázta a gyarmati rabság jármát. Ez a népek nagy vívmánya az im­perializmus elleni felszabadító harcban.” Az ilyen és ehhez hasonló állandó világpolitikai ténye­zők hatását ma már egy-két évtizedes periódusokban lehet megfelelően értékelni, ami a történelmi folyamatok rendkí­vüli gyorsuló-­ra vall! Az ál­landóan ható folyamat szem­pontjából tehát nem az ese­mények pillanatnyi hullámzá­sa az alapvető , hanem az, hogy a gyarmatosítás csaknem 400 évig szervezett építménye, lényegét tekintve a második világháború óta eltelt két év­tized alatt összeomlott. EZEN A FOLYAMATON belül rendkívül jelentős és ugyancsak állandóan ható té­nyező a fejlődő országok és a fejlett tőkés országok közötti gazdasági ellentétek erősödése. A tőkés világon belül a fej­lődő országok helyzete tovább romlik. A világ összes kivi­telében jelentkező részesedé­sük 1965-ben (becslés szerint) alig haladja meg a 20 száza­lékot, holott egy évtizeddel korábban még megközelítette a 30-at. Különösen figyelemre méltó, hogy a szocialista or­szágok és a fejlődő országok kereskedelmi kapcsolatainak növekedésével szemben — a fejlett tőkés országok és fej­lődő partnereik között lanyhul a kereskedelem. A fejlett tő­kés országokba irányuló „fej­lődő export” 1963-ban még 10 százalékkal, 1964-ben már csak 8 százalékkal, 1965-ben pedig mindössze 5—6 százalékkal nőtt. Ez az irányzat, a természe­tes politikai feszültségnöveke­déssel párosulva, tartósan meghatározza a fejlett és a fejlődő tőkés országok viszo­nyát, s jelzi, hogy a közöttük lévő ellentét a kapitalista vi­lág legfontosabb kibékíthetet­len ellentmondása. E tényező bomlasztó hatá­sát fokozza, hogy a fejlett tő­kés országok egymás közötti ellentéteit is a világpolitika állandóan ható tényezői közé kell sorolni. Eleven bizonyíté­ka ennek, hogy a kapitalizmus a különböző integrációs moz­galmakkal és blokk-alkotások­kal történelme során még so­hasem tapasztalt erőfeszítése­ket tett a fejlett tőkés orszá­gok „egységfrontjának” meg­szervezésére. Olyan tényezők, mint Franciaország független politikájának kibontakozása és a NATO bomlása, a Közös Pia­con belül Nyugat-Németorszá­­got és Franciaországot szem­beállító ellentétek — nyilván­való bizonyítékai annak, hogy ez az erőfeszítés csak ideigle­nes eredményeket hozhatott, amelyekkel szemben fokoza­tosan utat tört magának az állandó tényező, a fejlett tő­kés országok közötti ellenté­tek élesedése. A VILÁGPOLITIKAI hely­zet állandóan ható tényezői így alapvetően egy irányba: a kapitalizmus gyengülése, a szocializmus erősödése irányá­ba mutatnak. Ez egyben fo­kozza a szocialista világ köz­vetlen nagy világpolitikai kül­detésének, a béke megvédel­­mezésének esélyeit. Gömöri Endre ZALAI HÍRLAP Több betiltott napilap megjelenik - mozgolódnak a szélsőjobboldali diákok Indonéziában A Fülöp-szigetek elismeri a Malaysia államszövetséget Djakarta. (MTI). Mint a Reuter jelenti, a djakartai kü­lönleges katonai bíróságon a vád képviselője követelte, hogy halálbüntetéssel sújtsák Sujo­­no repülőőrnagyot, a halimi lé­gitámaszpont egykori parancs­nokát. A vád szerint Sujomo részt vett Untung alezredes puccs­kísérletében és köze volt a hat jobboldali tábornok kivég­zéséhez. Sujomo a perben — mutat rá a Reuter — minden felelőssé­get elhárított, és cselekedetei­ért az ugyancsak őrizetben tar­tott Omar Ohanit, a légierő volt vezetőjét okolta. Más hírügynökségi jelenté­sek arról tájékoztatnak, hogy a Kappi szélsőjobboldali kö­zépiskolás diákszervezet tagjai kedden behatoltak a parlament épületébe, és kényszerítették a képviselőház tagjait, eresszék félárbocra az épület lobogóját az előző napom agyonlőtt diá­kok emlékére. A jobboldali diákok ugyan­akkor tömeg­gyűlést is tartot­tak, másrészt kisebb csoportok gépkocsikon száguldottak be a fővárost, röpcédulákat szórtak szét. Az észak-szumátrai Medan­­ból keltezett hírek azt mond­ják, hogy a diákok behatoltak a városi tanács ülésére és nyolc tanácsos lemondását kénysze­­rítetté­k ki. A tanácsosokat az­zal vádolták, hogy „együttmű­ködtek a kommunistákkal”. A diákok utasítására a m­egma­radt­ tanácsosok új elnököt választottak. Az Antara hírügynökség je­lenti, hogy másfél év után is­mét megjelent a Berita Indo­nesia című lap, a betiltott Murba Párt szócsöve. Szerdán két másik betiltott napilap jelenik ismét meg az utcákon, a Merdeka, valamint a Suluh Indonesia utódaként a Suluh Marhaen. Az utóbbi két lapot 1965. februárjában húsz másik lappal egyetemben til­­tották be, mert álítólag szem­ben álltak Subandrio akkori miniszterelnökhelyettes politi­kájával. A Tanjug tudósítója nagy jelentőséget tulajdonít a Berita Indonesia megjelenésének, és összefüggésbe hozza Adam Ma­lik külügyminiszternek azzal a legutóbbi megnyilatkozásával, miszerint a legközelebbi álta­lános választásokon engedé­lyezni kell a Murba Párt, a Szocialista Párt és a Masjumi Párt indulását. (Reuter, AP). Bangkok-Manila. (MTI). Ma­lik indonéz és Abdul Razak ma­laysiai külügyminiszter ked­den folytatta megbeszéléseit, s kétórás tanácskozást tartott. A megbeszélés után elterjedt az a Mr, hogy a tárgyaló felek megegyeztek a két ország meg­békélésének főbb Irányelvei­ben, és hamarosan közös köz­leményt adnak ki. A részletek kidolgozása még hátra van ,a közlemény kibocsátása keddre, vagy szerdára várható. Az AP manilai keltezésű hí­rében közli, a Fülöp-szigeti külügyminisztérium bejelen­tette, hogy június 3-án a Fü­­­löp-szigetek elismeri a Malay­siai Államszövetséget. Vietnami helyzetkép (folytatás az 1. oldalról.) röplapjait. íme, az egyik röp­lap szövege: 1.A háború gyászt és szenve­dést hoz az emberiségre. A buddhizmus nem akarja, hogy az emberiség szenvedjen. A vietnami nép a legeltökél­­tebben visszautasítja az Egye­­sült Államok, megrontott civi­lizációját. A pagoda elleni támadás és a nép lemészárlása Közép- Vietnamban az amerikaiak­nak és bábjaiknak, Kynek és Thieunak műve­i Saigon. A saigoni katonai szóvivő közölte, hogy az elmúlt 24 órában az amerikai légierő ismét nagyobb támadásokat intézett a VDK ellen, mivel az időjárási viszonyok megjavul­tak. Hanoiból érkező jelentés sze­rint a VDK néphadseregének összekötő bizottsága hétfőn til­takozott az amerikai légierő május 28-i és május 29-i légi­támadásai ellen, amelyek so­rán bombázták többek között a 17. szélességi foknál levő de­­militarizált övezet északi ré­szét támadtak számos lakott területet. A légiháború mellett Dél- Vietnamban is felélénkültek a szárazföldi hadműveletek. Sai­gontól 400 kométerre északra számos összecsapásra került sor a kormánycsapat­ok és a partizánok között. Saigontól 80 kilométerre dél­nyugatra a kormánycsapatok egy ütközetben hétfőn megöl­tek 30 gerillát — saját veszte­ségükről nem közöltek adato­kat. (Reuter, TASZSZ, AFP). Saigon: Saigonban kedden délután meglepetésszerű talál­kozó jött létre a katonai kor­mány képviselői és a buddhis­ták vezetői között. A megbe­szélés színhelye Nguyen Van Thieu államelnök palotája v­olt. Megfigyelők szerint a találkozó az első lépést jelenti a dél-viet­­nami belpolitikai viszály kompromisszumos rendezése felé. •• Ülés Dar es Salaamban is „huszonnégyes bizottság“ tagjai a fajgyűlölő rendszer ellen Dar es Salaam. (MTI) Az ENSZ-nek a gyarmati kérdés­sel foglalkozó különbizottsága, az úgynevezett huszonnégyes bizottság hathetes afrikai ténymegállapító körútjának első állomásán, Dar Es Sa­laamban hétfőn ülést tartott. A tanzániai fővárosban tar­tott ülés első felszólalója Prem Bhatia indiai küldött volt, aki hangoztatta, hogy az Anglia ál­tal a dél-rhodesiai fajgyűlölő Smith-rendszer ellen meghir­detett szankciók a világközvé­lemény megtévesztésére szol­gálnak. E szankciók célja nem a fehér kisebbség ottani ural­mának felszámolása, hanem csupán időnyerés, hogy a Smith-rezsim konszolidálhassa erőit. Az indiai küldött java­solta, hogy a huszonnégyes bi­zottság követeljen Angliá­tól határozott nyilatkozatot, amelynek értelmében Anglia szükség esetén kész erő alkal­mazásával is véget vetni Smith bűnös rendszerének. A del­­rhodesiai probléma megoldása csupán új alkotmány kidolgo­zása és általános választások tartása révén lehetséges. Határozott fellépést Getacsev Mekasa etiópiai küldött felszólalásában elítél­te a Biztonsági Tanács nyugati küldötteinek állásfoglalását. „Afrikának nem mézes-má­­zos szimpátia-nyilatkozatokra van szüksége, hanem határo­zott fellépésre a Smith-rezsim felszámolására”. Moktar Thiam­mali küldött hangoztatta, hogy Anglia még mindig teljes támogatásban részesíti a fajgyűlölő dél-rho­desiai rendszert. Anglia gazda­sági és katonai érdekei Dél- Rhodesia afrikai lakosságának függő helyzetben tartását dik­tálják. A mali küldött végül felhív­ta a világszervezetet, nyújtson támogatást Dél-Rhodesia né­pének szabadságharcához. A dél-rhodesiai helyzet megvita­tása céljából össze kellene hívni az ENSZ-közgyűlésnek rendkívüli ülésszakát. A Biz­tonsági Tanácsnak fel kellene hívnia Angliát, keljen Dél- Rhodesia afrikai lakosságának védelmére. Mint a mali kül­dött hangoztatta, Afrika népei­nek biztonsága csupán a Smith-rezsim felszámolásával érhető el. Támadás a kontinens ellen A huszonnégyes bizottság hétfő esti ülésén felszólalt P. F. Sahov, a szovjet küldöttség vezetője, aki megállapította, hogy a dél-rhodesiai fajgyűlö­lő rendszer a kolonializmus és a neokolonializmus afrikai tá­maszpontja, ahonnan az im­perialista hatalmak támadást készítenek elő a kontinens el­len. Az imperialisták igyekez­nek megakadályozni az afrikai országok gazdasági fejlődését, vissza akarják szerezni elvesz­tett politikai pozícióikat, hogy uralmuk alá hajthassák Afrika népeit. Az angol kormány te­remtette meg a Smith-rend­szer alapjait, amikor az afri­kai országok tiltakozása elle­nére e kormányzat kezébe fegyveres erőket adott és olyan gazdasági és politikai feltételeket hozott létre, ame­lyek lehetővé tették Dél-Rho­­desiában a fehér kisebbség kormányának hatalomra jutá­sát. A szovjet küldött ezután megállapította, hogy jóllehet szavakban elítélik a Smith­­rezsimet, Anglia, az Egyesült Államok, Nyugat-Németország és más NATO-tagállamok to­vábbra is támogatják azt. Ez­zel szemben a Szovjetunió ha­tározottan és következetesen segíti a gyarmati uralom alóli felszabadulásért küzdő népe­ket, így támogatja Zim­babwe népének harcát a teljes függetlenségért és kész bármi­lyen segítséget megadni azok­nak az afrikai országoknak, amelyek Zimbabwe népének jogaiért küzdenek. A Szovjetunió felhívja a hu­szonnégyes bizottságot, határo­zottan ítélje el a Dél-afrikai Köztársaság, Portugália és minden olyan állam kormá­nyát, amely támogatásban ré­szesíti a Smith-rezsimet, ugyanakkor tegyen lépéseket azért, hogy Dél-Rhodesiában az afrikai többség kezébe ke­rüljön a hatalom. A gyarmati kérdéssel fog­lalkozó különbizottság hétfő esti ülésén felszólaló szíriai, Sierra Leone-i, bolgár, jugo­szláv, lengyel küldött és több más delegátus határozottan amellett szállt síkra, hogy a dél-rhodesiai fajgyűlölő rend­szert — ha kell — erő alkal­mazásával számolják fel. Csu­pán az Egyesült Államok, Ausztrália, Olaszország és Dá­nia képviselői hangoztatták azt, hogy elegendő a Smith­­rezsim ellen eddig kimondott „szankciókra” támaszkodni. Tanzánia képviselője felszóla­lásában élesen bírálta az Egye­sült Államoknak a dél-rhode­siai kérdésben elfoglalt állás­pontját. Egy határozati javaslat A hétfő esti ülésen az afro­ázsiai országok csoportjának és Jugoszláviának képviselői határozati javaslatot terjesz­tettek elő, amely megállapít­ja, hogy a dél-rhodesiai hely­zet továbbra is fenyegeti a bé­két és biztonságot. A határo­zattervezet elítéli az Anglia által Dél-Rhodesiával folyta­tott tárgyalásokat és a Portu­gália, valamint a Dél-Afrikai Köztársaság kormányai által a Smith-rendszernek nyújtott segítséget. A javaslat értelmében fel­hívják Angliát, kezdjen tár­gyalásokat a dél-rhodesiai af­rikai lakosság politikai párt­jainak vezetőivel olyan kor­mány létrehozása céljából, amely megfelel Zimbabwe né­pe érdekeinek és tegyen meg minden intézkedést — bele­értve az erő alkalmazását is — a fehér kisebbség fajgyűlölő rendszerének felszámolására. A határozati javaslat felhív­ja a világ minden népét, hogy nyújtson erkölcsi és anyagi tá­­mogatót Zimbabwe szabadsá­gért és függetlenségért küz­dő népének. (MTI) 1966. júniu­s 1. Választások Dominikában Santo Domingo (MTI) Kiss Csaba, az MTI kiküldött tudó­sítója jelenti: Feszült hangulatban ért vé­get a választási kampány a Dominikai Köztársaságban. Az utolsó napon több helyütt ösz­­szecsapásra került sor a kü­lönböző politikai pártok hívei között, néhány városban lövöl­dözés is volt. A fővárosban, Santo Domingóban nagygyű­lést rendezett a Forradalmi Szocialista Keresztény Párt ne­vű szervezet, s a gyűlésen ve­rekedés tört ki a párt hívei és az úgynevezett Június 14. mozgalom képviselői között. Bár mind a két csoportosulás Juan Bosch elnökjelöltségét támogatja, a helyi jelöltek miatt nézeteltérés áll fenn. A verekedés során ismeretlen egyének fegyvert is használ­tak, de komolyabb sérülés nem történt Az ország máso­dik legnagyobb városában, Santiago De Los Caballeros­­ban is verekedés tört ki, ez­úttal Bosch és a jobboldali Balaguer hívei között. Mind a dominikai katonasá­got, mind pedig az úgyneve­zett amerika-közi békefenn­tartó erők egységeit, kedden a laktanyákba vonják vissza. Hétfőn Santo Domingo kör­nyékén új állomáshelyre vezé­nyelték őket, azzal az indok­lással, hogy szükség esetén a helyszínen akadályozhatják meg a rendzavarás okát. Az MTI különtudósítójának alkalma volt beszélgetni több baloldali politikussal, így Hec­tor Aristyvel, Caamano ezre­des egyik legközelebbi mun­katársával, aki jelenleg egy politikai csoportosulás vezető­je és Manuel Tavarezzel, a Június 14. mozgalom vezető­jével. Valamennyien kijelen­tették, hogy a választáson Bosch győzelme várható. (MTI) Seh­a aMGlfWaGBBr­­ LÉO­POLD­VILLE Egy katonai bíróság kedden Léopoldvele-ben halálra ítélt négy volt kongói minisztert, akik a Mobutu tábornok elleni sikertelen összeesküvést vezet­ték. A négy személy a következő: Evariste Kimba, aki egy ideig miniszterelnök is volt, továbbá Jerome Anany, Alexandre Ma­ttamba és Emanuel Bamba. Justin Bombo­ko kongói kül­ügyminiszter kedden közölte, hogy kormánya nem kívánatos személynek minősítette Alain Rens belga diplomatát, a léo­­poldville-i be­lga nagykövetség első titkárát, akiről beb­zonyo­sodott, hogy része volt az ösz­­szeesküvésben. A külügyminiszter közölte, hogy az elítéltek a francia, a nyugatnémet, az amerikai és a belga nagykövetséggel léptek­ kapcsolatba, majd hozzáfűzte, hogy a szóbanforgó személyek vallomása szerint Nyugat-Né­metország és az Egyesült Álla­mok, valamint Franciaország elzárkózott az összeesküvés tá­mogatásától. A Reuter jelentése szerint az ügybe belekeveredett Alain Rens-nek 24 órát adtak hogy elhagyja az ország területét. HELSINKI kedden délelőtt tartotta­­la­kosó ülését Paasdo új kor­mánya, amely a 200 tagú parlamentben 152 szavazattal rendelkezik. A program szerint Paasio kormánya síkraszállt Finnor­szág békés külpolitikájának folytatásáért. A kormány poli­tikájával hozzá akar járulni a nemzetközi feszültség csökken­téséhez, s így támogatja az északeurópai atomfegverr­­en­­tes övezet megteremtését és az általános leszerelést. Támogat­ja Kekk­on­en elnöknek Finn­ország nemzetközi pozíciójá­nak biztosítására, a Szovjet­unióhoz és a szomszédos északi államokhoz fűződő­­ óv­­szom­­továbbfejlesztésére irányuló politikáját. (MTI). MOSZKVA G. Tyihonov a Trud keddi számában foglalkozik azzal a hírrel hogy kiderült: a limai amerikai nagykövetség rend­szeresen lehallgatta Fernando Belaunde Terry perui köztár­sasági elnök telefonbeszélgeté­seit. A nagykövetség kémtevé­kenysége felháborodást váltott ki egész Peruban. A képviselők egy csoportja szigorú vizsgála­tot követelt az ügyben. „Ez az eset is bizonyítja azt, hogy az amerikai diplomáciai szolgálat szoros kapcsolatban áll a hírszerzéssel. Az ameri­kai külügyminisztérium és kül­szolgálata — kiváló Vennen La- Hn-Amerikában — ténylegesen a CIA és a katonai hírszerzés munkatársainak álcázására szol­gál” — állapítja meg Tyi­honov. (MTI).

Next