Zalai Hírlap, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-24 / 303. szám

Hazánkba érkezett a szovjet atomenergetikai küldöttség Megkezdődtek a tárgyalások a magyar atomerőműről Budapest (MTI) Vlagyimir Novikovnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével csütörtök este szovjet atom­energetikai küldöttség érke­zett Budapestre, hogy megkös­se az atomerő békés felhasz­nálására vonatkozó magyar— szovjet együttműködési megál­lapodást. A delegáció fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnök­helyettese, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnö­kének első helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyet­­tes, Kolos Richard, a Tudomá­nyos és Felsőoktatási Tanács megbízott elnöke és Kökény Mihály, az Országos Atomener­gia Bizottság titkára. Ott volt N. R. Seleh követ­­tanácsos, a Szovjetunió buda­pesti ideiglenes ügyvivője. Az atomenergetikai tanács­kozások pénteken délelőtt megkezdődtek. Pénteken a Parlament épü­letében ülést tartott a magyar és a szovjet kormánydelegáció, s megvizsgálták a Magyaror­szágon felépülő 800 megawat­tos atomerőművel kapcsolatos kérdéseket. Az ülésen a szov­jet küldöttség ismertette az atomerőművek építésében szer­zett szovjet tapasztalatokat év vége előtt az üzemekben Teljesítik előirányzataikat a tanácsi vállalatok Jól gazdálkodtak az idén a tanácsi vállalatok is. Ezt bizo­nyítják azok a válaszok, ame­lyeket arra a kérdésre adtak a vállalatok vezetői, hogy vár­hatóan milyen eredménnyel zárják az idei évet? Íme: December 15-ig — Idei teljes termelési ér­téktervünk 41,5 millió forint. November 30-ig ezt 95 száza­lékra teljesítettük, s azóta ma­radéktalanul eleget tettünk a terv követelményének — mondta Szendrő István, a Nagykanizsai Finommechani­kai és Javító Vállalat főköny­velője. A teljes termelési értékterv teljesítése — mint kiderül — egyben azt is jelenti, hogy a vállalat főbb gyártmányait az igényelt mennyiségben bocsá­totta a népgazdaság rendelke­zésére. Éven át átlagosan 700 —800 darab akkumulátor ke­rült ki havonta a vállalattól felújítva, s elkészült a beüte­mezett mennyiségű reszelő is. Várhatóan jól alakulnak a gazdálkodás minőségi muta­tói is. A tervezetthez viszo­nyítva 5 százalékkal csökkenti a termelés költségeit s jelen­tősen túlteljesíti tervét is a vállalat Egy százalékos túlteljesítés Tihovszky Ernő, a Zalaeger­szegi Bútoripari Vállalat igaz­gatója. — December 30-ig 2660 Cso­bánc, 896 Bizánc lakószoba garnitúra, 2000 Pacsirta gar-­­nitúra, 1500 Pacsirta heverő, 1260 Ideál rekamié, 1300 ágy­betét, 3310 ülőke és 1030 Ké­kes garnitúra készül el a vál­lalatnál. Tervünket minden termék esetében teljesítettük, s várhatóan 1 százalékkal érünk el többet a meghatáro­zott 77 millió forint termelési értéknél. Kedvezően alakulnak a Za­laegerszegi Bútoripari Válla­latnál is a minőségi mutatók. Termelési feladatának a lét­szám 99 százalékos felhaszná­lásával, a béralap túllépése nélkül tett eleget. A harma­dik negyedév végéig 2,5 mil­lió forint üzemi eredményt ért el, s csupán 300 ezer forinttal maradt el az éves terv teljesí­tésétől. A termelékenység vár­hatóan 1 százalékkal haladja meg a tervezett szintet, az egy munkásra jutó tervezett 129 ezer forint termelési érték meghaladja a 130 ezer forin­tot. A Zalaegerszegi Bútoripari Vállalatnál megtették a szük­séges intézkedéseket a jövő év munkájának előkészítésére. A tervek szerint 90 millió ter­melési értéket kell produkálni a vállalanak, mintegy 1000 Bi­zánc, és Csobánc lakószoba garnitúrával gyártanak többet az ideinél, az igényeknek megfelelttel! Sergyán Gyula, a Zala me­gyei Kötött- és Kézműipari Vállalat igazgatója arról ad­hat tájékoztatást, hogy a vál­lalat messzemenően igyekezett kielégíteni a lakosság igé­nyeit a vállalat valamennyi részlegénél. — Tervünket már december 5-ig teljesítettük, s várhatóan az év végéig 2 milliós túltelje­sítést érünk el — mondta az igazgató. A vállalatnak mind a 10 üzemrésze tervteljesítő, köz­tük a lovászi esernyőüzem is. Az új részleg közel 4 millió forint termelési értéket pro­dukált ebben az évben a ter­vezett 3,6 millióval szemben. A jövő esztendőben a Zala megyei Kötött- és Kézműipari Vállalatra is nagy feladat vár. Az idei 20 millióról 37 millióra ugrik a tervezett termelési ér­ték. A felfutást főként a mun­kásvédelmi cikkek, különféle konfekciók, valamint az eser­nyőgyártás biztosítja. Épül a fűzfeldolgozó A tervezettnél nagyobb ütemben épül Lenti déli ré­szén a fűzfavessző-feldolgozó üzem. Néhány hónappal ez­előtt az is kétséges volt, egyál­talán elkezdődik-e az ép­­ke­­zés. A Zala megyei Építőipari Vállalat ugyanis nem tudta idei kezdésre vállalni az épí­tést, a pénz egy része viszont rendelkezésre állt. A járás ve­zetői a megyei tanácshoz, ille­tőleg a Tanácsi Építőipari Vál­lalathoz fordultak segítségért. A Tanácsi Építőipari Vállalat tervén felül vállalkozott a munkára, s eddig az előirány­zott 1 millió forintnál nagyobb összeget építettek be. Az üzem elkészülte után mintegy 700 hold fűzterület vesszőter­­mésének feldolgozására lesz alkalmas, s mintegy 150 —200 munkást foglalkoztat majd. Az új üzemet a tervek sze-­­rint 1967. augusztusában ad­ják át rendeltetésének. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam, 393. szám Ára­­­dű fillér 1866. december 24., szombat Koszigin Izmirben Befejeződtek a szovjet—török tárgyalások Ankara (MTI) Koszigin szov­jet miniszterelnök pénteken korán reggel búcsút vett An­karától. A szovjet küldöttség repülő­gépen Izmirbe, a szőnyeg szö­véséről és textiliparáról híres egykori mesés Szmirnába uta­zott. Izmir. (T­ASZSZ) Pénteken Izmirbe — Törökország har­madik legnagyobb városába — érkezett Koszigin szovjet kor­mányfő és kísérete. A repülő­téren Namik Kemal Sentürk iztrák­ kormányzó, Osman Ki­­bar polgármester és más hi­vatalos személyek fogadták a vendégeket. A repülőtéren díszőrség so­rakozott fel. Koszigin miután üdvözölte az őt fogadó szemé­lyiségeket, ellépett a díszőrség előtt, majd a szovjet vendégek szállására hajtatott A várost feldíszítették szov­jet és török zászlókkal. A hivatalos tárgyalást­ a szovjet és a török küldöttség között csütörtökin befejeződ­tek. Koszigin és Demirel há­rom „munkaülést” tartott A megvitatott témák részleteiről nem adtak ismertetést, erről a látogatás végén kiadandó kö­zös közlemény tájékoztatja majd a közvéleményt A látogatás első és legfon­tosabb részének az ankarai tárgyalásoknak a befejezése után Koszigin szovjet kor­mányfő megelégedéssel nyilat­kozott a török vezető állam­férfiakkal folytatott megbeszé­léseiről. A török fővárosban igen jó hatást keltett, hogy a Demirel miniszterelnök és felesége tisz­teletére adott csütörtöki vacso­rán Koszigin különös nyoma­téká­al hangsúlyozta a szovjet —török határ békéjének fon­tosságát. Az ankarai egyetem mező­gazdasági tagozatán tett láto­gatásakor a diáklányok egy művészi szövésű kelleti sző­nyeggel kedveskedtek Koszi­­ginnek. Ankara. (TASZSZ) A csütör­töki díszvacsorán, amelyet Ko­szigin adott Demirel török mi­niszterelnök tiszteletére, a tö­rök kormányfő kijelentette: a tárgyalások lehetővé tették, hogy őszintén megvizsgálják az egész emberiséget érdeklő problémákat, éppúgy, mint a török—szovjet kapcsolatok kü­lönböző vonatkozásait. Demirel megelégedését fe­jezte ki afelett, hogy a nem­zetközi békét és biztonságot érintő problémák békés meg­­oldásána­k szükségességében a két ország azonos nézeteket vall. A török kormányfő rámuta­tott: a szovjet és a török ál­lamférfiak kölcsönös látogatá­sai az utóbbi években jelentős mértékben előmozdították a két szomszédos ország közötti kölcsö­nös megértést. Hangsúlyozni kívánom — húzta alá Demirel —, hogy eb­ben a nemzeti politikában, amely Atatürk annak idején meghirdetett békeszerető évei­nek továbbfejlesztését jelenti, különös helyet foglal el leg­nagyobb szomszédunk , a Szovjetunió. Erőmű Kubának Új erőmű építése folyik Kubában, amelynek kapacitása eléri majd az 50 ezer kilowat­tot. Az építkezést szovjet se­gítséggel végzik, s az erőmű gépei a legkorszerűbb szovjet berendezések lesznek. A tudomány és technika legújabb vívmányait figyelembe vevő terveket leningrádi mérnökök dolgozták ki. Felvételünkön: Ernesto Kandó milicista őrzi a villany­telepet. Szovjet -magyar gazdasági megállapodások Moszkva (MTI) Az utóbbi napokban számos fontos üz­letkötés történt Moszkvában a szovjet és magyar külkereske­delmi vállalatok között. A már ismeretes vasérc és ne­mesfém megállapodáson kívül magyar részről lekötöttek a készülő budapesti földalatti vasúthoz 44 szovjet gyártmá­nyú motorkocsit 1967—69-es szállításra. A HUNGAROTEX moszkvai üzletkötései a magyar textil­ipar jövő évi nyersanyagszük­ségletének jelentős — pamut­ban például 70 százalékos — fedezését biztosítják. A Szov­jetunió 1967-ben több mint harminc millió rubel értékben 39 000 tonna pamutot, 3000 tonna lent, 3000 tonna műros­tot és 500 tonna durva gyapjút szállít Magyarországnak. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tagok új nyugdíjrend­szeréről szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A magánerőből épülő lakóházakról Dr. Perényi Imre építésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata A kormány legutóbbi ülésén­ határozatot hozott a magán­erőből létesülő lakások — első-­­­sorban társasházak — építésé­nek fokozott előmozdítására. A­­ Magyar Távirati Iroda munka­társa felkereste dr. Perényi­­ Imre építésügyi miniszterhe­ j­­­lyettest és felkérte, hogy nyi­­l latkozzék erről a lakosságot­­ különösen foglalkoztató nagy­fontosságú határozatról. " A lakásigények kielégítésé­hez — az ügy össztársadalmi­­ jellegének megfelelően — az­­ egész társadalom együttes erő­feszítésére van szükség. A program szerint a har­madik ötéves tervben­­ mintegy 49 ezer társasházi lakás épül. — mondotta többek között a miniszterhelyettes. A tanácsok­­ az előkészítés során felmérték a társas- és a családi há­­­­zak építésének lehetőségeit mi pedig kidolgoztuk legcélsze­rűbb megvalósításuk feltéte­leit. A tanácsok biztosítják az építkezéshez szükséges telke­­­­ket és nagy erőfeszítéseket tesznek a beépítendő területek közművesítésére. A kormány azzal gyorsít­ja meg a társasházak épí­tését, hogy biztosítja az építésre kijelölt területek közművesítéséhez még hi­ányzó fedezetet. A Minisztertanács erre a célra megfelelő összeget szavazott meg. A társasházak jelentékeny részét az Építésügyi Miniszté­rium és a Pénzügyminiszté­rium közötti megállapodás ér­telmében az Országos Taka­rékpénztár saját beruházásá­ban építteti, s vállalja az épít­kezéssel járó szervezési, terve­­­­zési és kivitelezési gondokat.­ Az ebben az akcióban részt-­­ vevők részére az állam ugyanolyan hitelfeltételeket biztosít, mint amilyeneket az egyéni építőközösségek vehet­­nek iefénybe. Új vonása a támasházépítési akciónak, hogy a kongresszusi határozatnak megfelelően a jövőben erőteljesen kívánják ösztönözni az üzemeket­ saját eszközeikkel — adott esetekben házilagos építő részlegeik szabad kapacitásának fel­­hassor­­álásával — is segít­sék dolgozó­ik lakásépítési törekvéseit. Úgy vélem, ez többszörös ha­szonnal járhat. Jelentősen könnyíthetnek dolgozóik lakás­problémájának mielőbbi meg­oldásában, elősegíthetik a törzsgárda kialakulását és egyúttal az országos lakásgon­dokon is enyhíthetnek. A társasház-programhoz szükséges építőmpari kapacitás és építőanyaggal kapcsolatban a miniszterhelyettes elmon­dotta: A társasházak építésénél je­lenleg is gondot okoz a kivite­lezési kapacitás. Ennek meg­oldásában is segítséget jelent a kormány határozata, mert a társasház építések szervezeteb­bé tételével egyidőben, lehetőség nyílik a korszerű építési módszerek alkal­mazására, a koncentrált, telepszerű építésre. A program alapján az állami és a szövetkezeti építőipar mintegy 20—20 ezer ilyen la­kást épít. Ezzel a második öt­éves tervhez képest a jelenlegi tervidőszakban mintegy ötszö­rösére nő a szocialista szektor részvétele a társasház építés­ben. Ismerjük a magánlakást építők anyagellátási nehézsé­­geit. Ennek megszünt­etésére több intézkedést tettünk a kö­vetkező években a rekonstruk­ciók és a létesülő új üzemek révén az építőanyagok terme­lése jelentősen nő. Már 1967- ben is több építőanyagot vá­sárolhat a lakosság, például cementből 1967-ben az ideinél 19 százalékkal töb­bet tudunk forgalomba hozni. A következő években az ellá­tás fokozatosan tovább javul és az építőanyagok termelése várhatóan összhangba kerül az egyre növekvő építési szán­dékkal. Számításba vesszük azt is, hogy a házgyárak nö­vekvő termelése, illetve az újak üzembe helyezése révén sok hagyományos építőanyag szabadul fel. A társasházak építéséhez szükséges építőanyagokat ter­mészetesen intézményesen biztosítjuk — mondta b­eje­zé­­sül dr. Perémi Imre minisz­­­­terhelyettes. (MTI)

Next