Zalai Hírlap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
2 Új SZOT- üdülők Néhány héten belül három új, korszerű, kényelmes, gazdagon felszerelt szakszervezeti üdülő nyitja meg kapuit a beutaltak előtt. Elsőnek — május 4-én — a SZOT és a Bőripari Szakszervezet közös erőfeszítésével épített bakonybéli üdülőt avatják. Kilenc nappal utóbb az Ezüstparton, Balatonszéplakon kezdi meg működését a Vasas Szakszervezet támogatásával létesített üdülő, a következő napon pedig elfoglalják helyüket Siófokon a SZOTE Csepel üdülő 3. épületének első vendégei is. (MTI) Tizenhat ország rádióinak könnyűzenei olimpiája A Kossuth-rádió hullámhosszán tizenhat ország rádiószerkesztői könnyűzenei olimpián versenyeznek. Az egyenként félórás összeállításokban műfaji kötöttségek nélkül tánc-, folklór- és könnyűzenével mutatkoznak be a részt vevő országok, a többi között Finnország, Kanada, Portugália, Svédország, a Szovjetunió és Új-Zéland. A nemzetközi vetélkedő elődöntőjének eddig három adása hangzott el, s Kanada—Törökország, NDK—Svédország, Monaco—Belgium páros viadalát nagy tetszéssel fogadta a közönség. A rádió hetenként két—két, sorsolás útján kiválasztott — produkciót sugároz és a hallgatók szavazatai döntik el, hogy a két műsor szerkesztője közül melyik kerüljön a nyáron kezdődő döntőbe, ahol vagy öt, előre meghatározott témakörben mérkőznek a versenyzők. (MTI) A téli kényszerpihenő után ismét dolgoznak a Betonútépítő Vállalat dolgozói a fővárost a Balatonnal összekötő, új M 7-es útvonalon. Az útépítés meggyorsítása érdekében a vállalat nemrég új, nagy teljesítményű nyugatnémet félautomata önjáró gépsort vásárolt, amivel a munka jelentősen meggyorsul. Képünkön: munkában az útépítő gépsor. (MTI foto — Jászai Csaba felvétele — KSI Harmadik műszakban Dolgozó nők p esti iskolában Ahogy az iskolapadban ülnek, figyelmesen, csendben, olyanok, mint a diákok. Hisz tulajdonképpen azok. Illetve azok is. Hetente egy alkalommal, néhány órára a zalaegerszegi Csány László Közgazdasági Szakközépiskola tanulóivá válnak. Egyébként háziasszonyok, különböző munkahelyen dolgozó nők, akiknek a tanulás harmadik műszakjuk már. Hogy az esti tagozatos tanulás mennyi fáradtsággal jár, az nem kétséges. Miért vállalják mégis? Erről beszélgettünk néhányukkal. Turczi Pálné, a KPM Közúti Igazgatóságon dolgozik. Titkárnő, a szakszervezeti bizottság gazdagsági felelőse, vállalati vöröskeresztes titkár, párttag és háziasszony. — Igen, még felsorolni is sok, nemhogy végigcsinálni. Régen kezdődött már. 1953- ban egy akkor még irodakezelői szakiskolának nevezett iskolában szereztem képesítést, azután — családi okok miatt — azonnal dolgoznom kellett. Nyolc általánossal és az említett egyéves tanfolyammal Kerkaszentkirályra kerültem vb-titkárnak, majd 1965-ben Zalaegerszegre a KPM-hez, ahol most is dolgozom — meséli Turezi Pálné, az ipari tagozat 3. osztályos tanulója. — Hogyan és mikor tanul? — Este és éjszaka. Fárasztó, de szívesen teszem, hisz tanulni mindig kell, s a kislányom szeptembertől szintén ide jár, így neki is tudok majd segíteni. Borsos Miklósné elsős, ugyancsak a Közgazdasági Szakközépiskolában. — Hányadik „műszak” a tanulás? — A harmadik. Dolgozom — a Vas- és Fémipari Ktsznél — azután jön a családom, a kisfiam. Mire mindezzel végzek, már késő este van. Akkor kezdek tanulni. Persze nagyon jól jön az a 15 nap tanulmányi szabadság is, amit kapok. Ezeket a beszámolókra tartogatom. Azt gondolom, ezzel így van minden tanuló és dolgozó nő, különösen az, akinek kicsi gyermeke van, mint nekem. — Mi a beosztása a munkahelyén ? — Műszaki adminisztrátor vagyok. Nem lenne kötelező elvégeznem a technikumot, hisz gyors- és gépíró iskolát végeztem, de él az emberben egy örökös, soha ki nem alvó tudásvágy. Nekem a munkahelyemen ennek kielégítésére nincs más lehetőségem, csak az, ha iskolába járok. Ezért iratkoztam be — mondja. Sorolhatnánk tovább a példákat. Az egyre növekvő igények és követelmények megkívánják az állandó tanulást. S az asszonyok — családi és munkahelyi kötelezettségeik mellett is — úgy mondják, örömmel vállalják ezt a harmadik műszakot. Követendő és feltétlen tiszteletet érdemlő példa mindenki előtt... Tárgyalás a tsz-irodán Zörögve dolgozik az írógép, jegyzőkönyv születik. Létrehozói : Albeck Gyula tsz-elnök Hóbor István főkönyvelő, Szabó László és Lakos Imre, a budapesti MIRKÖZ Ktsz képviselői, valamint Föld Endre, a VOSZK nagykanizsai üzemének vezetője. — Hát akkor mi rendben is lennénk, Ő ránk tartozó részét zárjuk le az ügynek — javasolják a MIRKÖZ Ktsz emberei. — Ha a feljegyzett alkatrészeket beépítik a gépbe, az megfelelően működik. A pénzügyi oldalát pedig döntsék el a VOSZK-kal. Aláírják a jegyzőkönyvet, amiben az áll, hogy a MIRKÖZ Ktsz által gyártott 1000 liter kapacitású tej hűtőbe TS 3-as hőautomatát kell beszerelni a benne lévő termosztát helyett. Még egy-két megnyugtató megjegyzés, azután elmennek. A tornyiszentmiklósi tsz és a kanizsai VOSZK képviselői pedig megállapodnak, hogy nem szeretnének bírósági ügyet ebből, viszont a tsz egy jó hűtőt akar és a garanciális idő alatt kifizetett mintegy tízezer forint javítási összegnek legalább egy részét szeretné visszakapni. Mindketten csodálkoznak, hogy a tárgyalás nem jutott előbbre. Nem tartották megfelelőnek a gép átvizsgálását, nem tisztázódott, hogy milyen hiba számít garanciálisnak. A géphez adott füzetben ugyanis nem egyértelmű a tájékoztatás, ezért alakult ki vita a garanciális javításokat végzőOSZK üzem és a tsz között. Végül megállapodnak, hogy rövidesen Nagykanizsán újabb megbeszélést tart a tsz-elnök és az üzemvezető. Most mindketten sietnek. A főkönyvelő pedig belapoz az örökké elromló tejhűtő ügyében írt és összegyűjtött nagy csomag levélbe, iratba és megjegyzi: — Alighanem ez még jócskán megszaporodik ... ZALAI HÍRLAP A Somogy megyei Állalmi Építőipari Vállalat felvételre keres a vállalat összes munkahelyeire. Kőműves, ács, épületlakatos, könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő, gépfelelős darukezelő, hegesztő, tapétázó, padlóburkoló, festő-mázoló, hidegburkoló, vízszerelő, fűtésszerelő, gázszerelő munkásokat, karbantaró villanyszerelőket, segédmunkásokat, kubikosokat. A dolgozók szakmunkássá történő átképzését, kívánságnak megfelelően biztosítjuk. Az igénynek megfelelten, indokolt, esetben a dolgozókat gépkocsival szállítjuk- jelentkezni lehet szegélyesen, vagy írásban az alábbi helyeken: Kaposvár, 18-as Ifjúság u. 5. sz. Munkaügyi Osztály, Siófok. Fő u. 300. sz. •3. sz. Építésvezetőség 4 sz. F.pi'éve/.e»-ivée. Bala len boglár. «. sz Építésvezetőség Nagyatád. Ács u. 1—3. sz. Építésvezetőség. Írásbeli jelentkezés esetén a brigád vezetőt személyesen felkeressük 1970. május 1. Jó hangulatot, az emberért A fogalmat — mikroklíma I •1"*' — a meteorológia szótárából kölcsönözte az üzem- s szociológia. Korábbi jelentése alig szorul magyarázatra: a helyi széljárás és hőmérséklet komponenseinek összességét fejezte ki, bár új értelmezésében is pontosan ugyanezt tükrözi, hiszen azt érzékelteti, honnan fúj a szél, s rideggé jegesítik-e az üzemi, a vállalati szociális légkört bizonyos talaj menti fagyok... Ám lépjünk túl a jelképes értelmezésen: az üzemi klímát természetesen nem lehet hőmérővel és szélfokozatokkal értékelni. Mégis, egész sor megbízhatóan leolvasható műszer jelzi e klíma hőfokszintjét — csak éppen érteni kell hozzá, hogyan lehet a jelzőskála kilengését észrevenni és értelmezni. Nyilvánvaló például, hogy olyan tényezőkben, mint a termelékenység mérséklődése vagy stagnálása, illetve a vállalatok kapuin ki- és beáramló munkaerőhullámok nagyságában, sok egyéb összefüggés mellett az üzemi klíma alacsony hőfoka is kifejeződik. Sokirányú tudományos,szociológiai vizsgálódás kutatja az utóbbi esztendőkben ezeket a hatásokat. Ha például a munkahelycserék tavalyi adatait vesszük szemügyre, érthető, miért került a népvándorláshullám egyebek között a vállalati klímaviszonyok szempontjából is a tudományos vizsgálatok homlokterébe. Tavaly a szocialista szektorban összesen 1,6 millió esetben szűnt meg és keletkezett új munkaviszony. Ha mármost ezt a tényt egybevetjük például az egyik legnagyobb budapesti vállalatnál végzett munkalélektani vizsgálódás eredményeivel, kitűnik, hogy a klíma nem csekély hatású a munkahely változtatási döntésekben. A megkérdezett dolgozók 22 százaléka a munkatársak egymás közötti viszonyával, 51 százalék a megbecsüléssel, 37 százalék a vezetőkkel való kapcsolattal volt elégedetlen. Közismert, hogy a termelékenység tavalyi stagnálása egész sor gazdaságirányítási tényezővel is összefüggött, például a bérszabályozás akkor érvényben lévő rendszerével, továbbá azzal, hogy a vállalatok kevésbé voltak érdekeltek a munkaerőtakarékosságban, mint a beruházási eszközökkel, általában az úgynevezett holtmunkával való gazdálkodásban. Mindemellett tudományellenes, ökonomista túlzás lenne e kedvezőtlen tendenciákat kizárólag érdekeltségi, tehát gazdasági eredőkre visszavezetni, teljesen kiiktatva a szubjektív emberi komponenseket. Kétség sem fér hozzá, hogy egész sor vállalatnál a termelékenység mérséklődő görbéje az üzemi hangulat, a klíma tükörképeként is felfogható. A gondolatsorból értelemszerűen az következnék, hogy kizárólag a forintban kifejezhető vállalati és országos érdekek indokolják a munkahelyi klíma elemzését és jóirányú hőfok szabályozását. Ez így igaz is, nem is. A nyereségben, forintban érzékelhető, s a gazdaság fejlődésében testet öltő hangulati tényezők természetesen fontosak, azért is, mert hiszen bűvös körről van szó: az így nyert forint ugyanis szintén visszahat a klímára, az üzemi hangulatra. Mégis, itt helyénvaló a meghatározás: a munkahelyi hangulat javítása, ha úgy tetszik, öncélúan — tehát a vállalati számlán kimutatható hatásoktól függetlenül is — fontos. Igen, öncélúan, pusztán az ember, a dolgozó érdekében; azért, mert — átköltve az ismert szólásmondást —: nemcsak forinttal él az ember... Az igény, amit abban összegezhetünk, hogy jó hangulatot az emberért — természetesen alapvetően és eredendően társadalmi jellegű. Nyilvánvaló, hogy az ember elsősorban két szerepkörben érintkezik a közösséggel, a társadalommal: fogyasztóként és termálokért. Ami az első funkcióhoz kötődő hangulati motívumokat illeti, ezek elemzése más kérdés, amely témánktól messzire vezetne — bár a második, termelői hangulat-tényezők bonyolult kölcsönhatásban befolyásolják a fogyasztói pozíciót is. Olyképpen természetesen, hogy az üzemi klíma nyomán — végső soron — a termelt, következésképp értékesített javak mennyisége, minősége, ára is változhat egy-egy üzemi perpatvar mögött, a műhelyben intrikus vagy kiskirály terjesztette jeges légkörben, a munkatársak közötti ridegségben ilyen messzire vezető hatásokat, összefüggéseket semmit észrevenni! Tábori András Nyitásra készül a zalaegerszegi strand Az esőfelhők eltakarják ugyan a Napot, de a zöld gyep, s a festés alatt álló piros, fehér, kék csíkos padok a tűzpiros korlátok, zuhanyrózsák a nyarat idézik a látogató szeme elé a zalaegerszegi strandon. A javítást, felújítást az Építőipari Ktsz szakemberei végzik. Egyengetik a terepet, festik az ajtókat, ablakokat, padokat. Új színt kapnak az asztalkák és a kerítés is. Van még itt kőművesmunka is bőven a szezon előtt. Megtörténik a napokban a medence javítása, a korlátok és a zuhanyzók festése is. Fertőtlenítik a kabinokat, a medencét. Ebben az új szezonban már önellátók leszünk, saját kútjainkból tápláljuk a medencét. Az új fedettuszoda 6 szűrőberendezése közül a nyár folyamán 4 a szabad strand vizét tisztítja majd — mondja Takács Lajos művezető. — A régi szűrőházat pedig lebontják. — Érdemes még megemlíteni, hogy a nyitásra elkészül a medence új melegvizes csőrendszere is. Ezt a munkát a Víz- és Csatornamű Vállalat KISZ fiataljai társadalmi munkában készítik el. Új sportpályát is kap a strandfürdő. Télen korcsolyapályának, nyáron pedig futballpályának használhatják, miután vörös salakkal borítják a területet. — Vettünk hat új gombát, így a tavalyiakkal együtt tizenkettő lesz. Új sportfelszereléssel, székekkel, gyékényekkel, fürdőköpenyekkel várjuk a vendégeket — újságolja Agg Ferenc főkönyvelő. — Mikor nyit a strand’’ — Ha az idő is úgy engedi, mi május 15-én már fogadjuk a vendégeket. Megállapodásaink szerint a két fürdőt egyszerre üzemeltetjük majd. Hétköznapokon, amikor a forgalom nem túlzottan nagy, egy pénztár bonyolítja le a jegykezelést. Szombat délután, vasárnap és az erősebb forgalmú hétköznapokon, kisegítő személyzettel nyitva tartjuk mindkét pénztárt. — Ezek szerint, egy belépőjeggyel mindkét fürdőt látogathatják a fürdőzők? — Igen, a belépőjegyek árait is ennek megfelelően kalkuláltuk. Reggel 6 és 8 között, valamint este 17 óra után a felnőttek 4, a diákok 3, a gyerekek pedig 2 forintért strandolhatnak. Napközben a jegyek ára 5, 4 és 3 forint lesz. A két létesítményt egy időben, egymással párhuzamosan, szükség esetén kisegítő személyzettel üzemeltetjük. Külön öröm lesz a gyerekek számára az új tanmedence is. Most már csak a jó időn múlik, hogy milyen lesz az idei nyitás és strandidény. Munkában az építőipari Kisz sz-fő brigádja (Kiss Ferenc felvétel**