Zalai Hírlap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 206-230. szám)
1977-09-27 / 227. szám
1977. szeptember 27. Fórum munka nélkül mini kell a társadalmi bíróságoknak kínált lehetőségekkel AZ 1976 JÚLIUSI SZOT- határozat értelmében 1977. március 1-ig újjá-, illetve ahol még nem volt, megválasztották a vállalatoknál a szakszervezeti testületek irányítása alá tartozó társadalmi bíróságokat. Az új jogszabály a korábbiál kisebb hatáskört biztosít a társadalmi bíróságoknak. A vállaltaknak nem kell kötelezően társadalmi bíróságot lél hozni. Ez érződött is azok újjáválasztásakor. Korábban 53 zalai vállalatnál működött társadalmi bíróság, 1977. március 1-ig viszont csak 41 gazdasági egységben alakították meg e fontos társadalmi fórumot. Az újjászervezést követően a bűnügyek, a szabálysértési ügyek nem k°rülnek társadalmi bíróság elé, hatáskörük elsősorban a szocialista együttélés szabályainak betartatásá- ra terjed ki. Kezdeményezheti a tárgyalást a fegyelmi jogkör gyakorlója nem megfelelő erkölcsi magatartás miatt, valamint az ügyészség, a nyomozó szervek, a bíróság, a szabálysértési hatóság, a társadalmi szervek, s a vállalat minden dolgozója. Az eltelt egy év alatt — mint azt az SZMT közgazdasági osztályán megtudtuk — még ott is visszaesett a társadalmi bíróságok tevékenysége, ahol korábban aktívan működött. Sok vállalatnál egyetlen egy ügyet sem tárgyalt ez a fórum. Ennyire megjavult volna a munkafegyelem a vállalatoknál? Sokhelyen egyetlen olyan ügy sem volt, amelyet érdemes, sőt szükséges lett volna a kollektíva nyilvánossága elé vinni?! Nem! A VÁLLALATOKNÁL sok olyan fegyelmi kihágást zártak le egy-egy írásos figyelmeztetéssel, bércsökkentéssel, esetleg elbocsátással, amelyet szükséges lett volna a kollektíva nyilvánossága előtt megtárgyalni. A gazdasági vezetők azonban nem juttatják az ügyet a társadalmi bíróság elé. Vagy olyan is előfordult, hogy csak a fizikai dolgozók ügyét vitték e fórum elé, a vezető beosztású dolgozókét nem. Az új rendelkezésnek van egy olyan kitétele, hogy a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők — illetve a fegyelmi jogkör gyakorlói — fordítsanak gondot az ügyek kiválasztására. Azok ne vezessenek a társadalmi bíróság túlterheléséhez, illetve a nevelő erő csökkenéséhez., Sajnos, a legtöbb helyen ezt úgy alkalmazzák, hogy egyáltalán nem, vagy alig foglalkoztatják a társadalmi bíróságot. A PASSZIVITÁS OKÁT a társadalmi bíróságok szankcionálási jogkörének csökkenésével igyekeznek megmagyarázni. Korábban ugyanis még elbocsátás fegyelmi büntetésre is javaslatot tehetett a társadalmi bíróság, ma a legsúlyosabb esetben is csak alkoholelvonó kezelésre javasolhat, vagy fegyelmi eljárást kezdeményeztethet. Persze, önmagában ez is hathatós jogkör. Csakhogy a gazdasági vezetők mégsem ezt választják, hanem saját hatáskörükben lezárják az ügyet. Teszik ezt azért is, mert a fegyelmi eljárás lezárása előtt kötelező a szakszervezeti bizalmi véleményét, javaslatát is kikérni. Ha ezek után egyöntetű döntés születik, biztosak határozatuk igazságosságában. Az Üggyel így nem terhelik a társadalmi bíróság tagjait, a kollektívát. Fontos szempont ez is. Ma már ugyanis egy-egy vállalatnál annyi a fórum, a különböző bizottság, hogy néhány éppen életképtelensége miatt csak névleg működik. A társadalmi bíróságok azonban nem tartoznak és nem tartozhatnak ezek közé. A kollektíva nevelő erejét nem lehet mellőzni. A köz elé tartozó ügyeket nem szabad lezárni egy-egy főnöki írásos figyelmeztetéssel. Nyilvános fórumon, a munkatársak előtt kell rendre utasítani a mulasztót, a magáról megfeledkezett ember még akkor is, ha ez több energiát igényel, s a végén a főnöki írásos figyelmeztetés elmarad, vagy éppen ennek eredményeként lesz majd. Egy esetből százak okulhatnak, de véleményt is mondhatnak — egyszóval a tárgyalások kétszeresen nevelnek. ÉPPEN EZÉRT a vállalati szakszervezeti bizottságoknak, a gazdasági vezetőknek jobban kellene a munkafegyelem megszilárdítása érdekében e fórumra alapozni. — Győrffy — Elkészült Nagykanizsán a Thury téren épülő 900 négyzetméter alapterületű ABC-áruház betonváz-szerkezete. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, Lukács Ferenc kubikus brigádja a padlócsatornákat és a belső alapozást készítik. ? MINŐSÍTETT HEGESZTŐ VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ GÁZSZERELŐT brigAdvezer MUNKAKÖRBE FELVESZÜNK. Általános Szolgáltai Szövetkezet NAGYKANIZSA, Ady Endre u. 17 — 19. 100 376 ZALAI HÍRLAP Gyakori program és terryálótta tápok, új kivitelező Késésben a kanizsai kórház rekonstrukciója A nagykanizsai kórház rekonstrukciója 1974 végén kezdődött. A jelentős felújítás keretén belül tavaly adták át az „A” jelű épületet, amelyben helyet kapott a gégészet, a szemészet, az urológia és ideiglenesen az orvosi könyvtár. Ugyancsak az elmúlt évben a volt belgyógyászatból ötvenágyas krónikus osztályt, harmincágyas rehabilitációs részleget és központi fizikoterápiát alakítottak ki. Módosítás júliusban Az idén áprilisban új gyógyszertárat adtak át a kórház területén, valamint befejeződött az Ady utcai fogászat tatarozása, illetve az új műszaki, gazdasági egység kialakítása. Az idén elkészül még a fertőző osztály és a kórbonctan közös hőközpontja, ezen kívül korszerűsítik az igazgatási épület fűtési rendszerét, továbbá átalakítják a régi belgyógyászathoz szorosan kapcsolódott gyógyszertári részt, s ott is rehabilitációs jellegű betegeket helyeznek el. Az év végéig megépül a tűzveszélyes anyagok tárolására szolgáló raktár, s a központi fűtést bevezetik a volt ápolónőképző iskolába is. Ennek ellenére a kanizsai kórház rekonstrukciója a tervezetthez képest igen lassan, jelentős lemaradásokkal folyik. Miért? — A gyakori program, és tervváltoztatások miatt — jegyzi meg Márkus István gazdasági igazgató. — A legutóbbi módosításokra például az idén júliusban került sor. Egyrészt szakmai okokból— megváltoztak ugyanis a rekonstrukció alá vont épületekkel szemben támasztott igények —, másrészt pedig az utóbbi módosításokra például építőipari anyagok árváltozásai miatt. Olyan döntés született, hogy az 1977-re és az 1979-re tervezett feladatok egy részéről — így a gyermekosztály emeletráépítéssel való bővítéséről, valamint a régi sebészet és belgyógyászat külső homlokzatának a felújításáról — egyelőre lemondunk, s az így nyert 3 millió forintot a volt gégészeti osztály felújításához csatoljuk, hisz’ oda a korábban tervezett, 5 mimóval, szemben, most már 8 millióra van szükség. Az emeletráépítés összegéből Érdemes részletesebben szólni a régi gégészeti osztály rekonstrukciójának huzavonájáról. A Középülettervező Vállalat még 1975-ben készítette el a szükséges terveket, amelyek az akkori árszinten 6 millió forinttal számoltak. Csakhogy e célra annak idején 5 millió állt rendelkezésre, ezért olyan döntés született, hogy a meglevő ötmilliónak megfelelően kell átterveztetni a programokat. A Közti az áttervezést nem vállalta, mégpedig azért nem, mert az átdolgozás még az előírt építési minimumoknak sem felelne meg. Ezek után úgy határoztak, hogy a kórház meglevő fedezeteinek módosításával, átcsoportosításával oldják meg a volt gégészet rekonstrukcióját. Igen ám, csakhogy a kétéves huzavona ideje alatt — az árváltozások miatt — a 6 millióból nyolcmillió lett, s ezért kellett azt a három milliót elvonni az emeletráépítéstől és a homlokzati felújításoktól. A rekonstrukciós munkák első kivitelezője — egészen tavaly év végéig — az Általános Szolgáltató Szövetkezet volt. A kivitelező-cserére azért került sor az idén, mert a szolgáltatóipariak éppen a gyakori tervmódosítgatások miatt nem tudták tartani és vállalni a kórház által kért határidőket. A Mezőép folytatja És mi a helyzet az új kivitelezővel, a Mezőép Vállalattal? — Mi a módosított határidőket is tudjuk tartani — tájékoztat Nauhauser József, a vállalat igazgatója. — 1975 decemberéig átadjuk a C jelű épületet, azaz a volt gégészeti osztályt Ennek megfelelően a volt gégészet profilja teljesen megváltozik. A földszinten levő konyha, étterem és mosoda, helyére ötvenágyas krónikus osztály kerül, az emeleti részen pedig orvosi könyvtár és tanácsterem kap helyet. A kanizsai kórház rekonstrukciója azonban ezzel sem fejeződik be. Amint fentebb jeleztük, pillanatnyilag nincs lehetőség a gyermekosztály bővítésére, bár arra a korszerű gyógyítás, valamint a népesedéspolitika szempontjából égetően nagy szükség lenne. Ugyancsak indokolt a másik két épület — a volt sebészet és belgyógyászat — homlokzati tatarozása, hiszen a jelenlegi állapotuk rendkívül veszélyezteti a két létesítmény államát. Mihovics József Elengedték a közületi autóbuszok használatával járó többletköltségeket Válasz egy képviselői interpellációra A Minisztertanács módosította a közületi szenek gépjárműveiről szóló korábbi, 1969 óta érvényes, rendeletét. A Magyar Közlöny 70. számában megjelent rendelet kedvezőbb feltételeket teremt a közületek tulajdonában levő autóbuszok célszerű használatához. Az alaprendelet szerint ugyanis a vállalatok, üzemek, intézmények autóbuszukat csak munkásszállításra, illetve egyéb üzemi célokra használhatják. Amennyiben a forgalmi engedélytől eltérően másra, például iskolások, fiatalok, sportolók szállítására, vállalati kirándulásokra stb. vették igénybe a buszt, akkor — a befogadóképességtől függően — kilométerenként 2—6 forint térítést kellett fizetnie az üzembentartók nek. A rendelet más közületek részére is lehetővé tette a vállalati buszok igénybevételét, de csak az előírt térítés ellenében. Miután ez az anyagi korlátozás növelte az üzemeltetők költségét, nem szívesen vállaltak ilyen fuvarozási feladatokat. A mostani rendelet ezt az üzemi költségeken felüli anyagi terhet érvénytelenítette azzal, hogy elengedi a térítés fizetését. Az alaprendelet kiadásától eltelt években a közületek tulajdonában levő autóbuszállomány jelentősen bővült, számuk 1000—1200-ról 7000— 7300-ra gyarapodott. Ennek a nagy szállítási kapacitásnak egy része — főleg a hétvégeken— kihasználatlanul vesztegelt, vagy csak drágán volt igénybe vehető. Időközben néhány olyan rendelkezés — például az ifjúsági törvény, a közművelődési törvény, szabad szombat stb. — jelentek meg, amelyek nyomán megnövekedtek az utazási igények A Volán-vállalatok azonban kapacitás hiányában nem képesek ezt kielégíteni, az iskoák, az üzemek küelönjárati buszmegrendelések százával kénytelenek visszautasítani. A mostani rendelkezés megteremti a lehetőséget a közületi autóbuszok többcélú igénybevételére, kapacitásuk jobb kihasználására, a személyszállító járműhiány csókkentésére. A rendelet — amely október 1-én lép hatályba — egyben ismételten és véglegesen választ ad az országgyűlés nyári ülésszakán interpellált Sarudi Sándor Hajdú-Bihar megyei képviselőnek, aki éppen az iskolák és az ifjúsági szervezetek utazásait megdrágító térítés eltörlésére kért intézkedést. (MTI) Maguknak örülnek Már a harmadik hete nézem az Afrikai örömeink című műsort és egyik ámulatból a másikba esem. Sokszor elcsodálkoztam műsorokon, amelyekből a közlendő tartalom hiányzott és mindig lefegyverzett a tálalás fölényes magabiztossága. Rockenbauer Pál és társai produkciója azonban egyszerűen lélegzetelállító. Olyan derűs könnyedséggel és annyi büszke öntudattal teszik immár harmadik folytatáson át, hogy nem közölnek semmit, hogy az minden eddigi hasonló teljesítményt felülmúl. Valami egészen különleges élmény látni ezt a hat komoly, meglett férfiút, akik odaülnek a televízió kamerái elé, felidézik afrikai túrájuk emlékeit és mint egy vidám kártyaparti két kibiccel, láthatólag jól elszórakoznak. „Tudod Tomi.. ” „Emlékszel, Gyuszi? ...” „És akkor a Pali...” Valóban félszavakból is értik egymást. Látszik, hogy jól összeszokott, baráti társaság ez, akik valóban sok örömet szerezhettek és élhettek át együttesen azon a titokzatos földrészen, Afrikában. Kétségkívül mi is örülnénk, ha megosztanák velünk. Nem is értem, miért nem teszik. Bizonyára meg van rá az okuk, hiszen nem kezdők. Rockenbauer Pál mögött például antarktiszi utak vannak, sőt egy határozottan sikeres filmsorozat A napsugár nyomában. Nyilván az történt, ami egyszer A hét forgatócsoportjával még a Négus idejében, Abeszszíniában. Titokzatos módon eltűnt a kép a filmszalagról. Kép híján pedig mit lehet mást tenni? Magukat mutogatják! ... Ez az okfejtés persze valószínűleg sántít. Hiszen ha jól meggondoljuk, van néhány afrikai képsoruk. Gondoljanak csak arra a fára! „S ekkor azt mondta Pali: Ott egy fa, csinálj róla portrét. Íme!” — meséli az egyik Tomi, vagy talán Gyuszi és valóban, már látjuk is a fát. A FÁT. Egy fa, igen. Van nekije törzse, koronája. Levelei nincsenek. Fehér foltok vannak rajta. Szóval fa. Fa alulról, fa jobboldalról és fa baloldalról. Két percen át. Fa. Rockenbauerék szerint afrikai fa. S ezt miért ne hinnénk el nekik? Elhisszük azt is, hogy valamiféle gondolati kapcsolat van egy üres cigarettásdoboz és egy félmeztelen fekete fiatalember között. Tetszik tudni, a cigarettásdobozon annak az embernek a neve van, aki New Yorkot alapította. Azaz, hogy nem ő, hanem azt valami holland alapította. Ez az angol, akinek a kacifántos nevét a cigarettás doboz viseli, az nem alapította New Yorkot, hanem csak átadta a kulcsát az angoloknak. No már most. E között az angol között, meg a félmeztelen fekete úr között az az összefüggés, hogy az angol ugyan nem alapította New Yorkot, de az a fekete úr megalapított egytanzániai falut. Ez csak érthető gondolatmenet, nemderbár?! S még három folytatás hátra van! De komolyra fordítva a szót.. Csütörtökön, a Kisfilmek a nagyvilágból sorozatban megnéztem az Egy év a guúk között című angol ismeretterjesztő filmet. Az is azon a victokon készült, ahol Rockenbauerék jártak. Nos, ilyenkor mondják azt, hogy micsoda különbség! És ezt a különbséget előre lehetett látni. Nyilvánvaló oka ugyanis anyagi ráfordítás és a hozzáértés különbözősége. Afrikát már nem kell felfedezni, azt rég fel van fedezve. A világ nagy televíziós állomásai és fiktívállalkozásai ontják az igazi szakértőkkel, a legmagasabb színvonalon, a legtökéletesebb technikával készült természeti és néprajzi filmeket. Mit tudhat ebben a versenyben újat, vagy újszerűt produkálni egy akármilyen lelkes kis amatőr hegymászó csoport Magyarországról a televízió számára? Semmit! Egy-két primitív használati tárgyat, eszközt és művészeti alkotást, amelyek ma már minden jelentősebb múzeumban megtekinthetők; néhány olyan képsort, amelyet minden Afrika-utazó elkészíthet, akinek filmfelvevő gépe van. Egyszóval annyit, amennyit Rockenbauerék Afrikai örömeink cím alatt három hete produkálnak. Műsoruk ennél annyival több, illetve értékben, kevesebb, hogy oly szerencsétlenül megfejelték ezzel az időrabló és ellenszenves magamutogatással, az oldottan könnyed keretnek szánt tetszelgő semmitmondással. A Hátország című tévéfilm, amelyet Karinthy Ferenc írt, egy életkép volt 1943 nyaráról, a Balaton mellől. Egy sajátságos beltenyészet, az anyagilag gondtalan, az előretörő fasizmus rémségeitől rettegő, de sorsának tehetetlenül kiszolgáltatott polgári intellektuel réteg „egy nap a világ” — hangulatát igyekezett megragadni ez a lényegében történet nélküli, sok szálra hullott, csak Péter (Cseke Péter) személyével lazán összefogott film. A hangulatteremtéshez Csányi Miklós rendező segítségül hívta Tabányi Mihályt és Lovas Ferencet, akik a kor slágereiből állították össze a kísértfzenét. Ez olyan jól sikerült, hogy a zene időnként a film fölé kerekedett, s elvonta a nezpár figyelmét magáról a filmről. A figurák egy-egy jellegzetes típus voltak abból a körből, amelyet az író olyan jól ismer és előszeretettel rajzol, sőt Péter, a főszereplő nyilván az író önéletrajzi elemeit ishordozza. A főbb szerepeket alakító színészek, figuráik pontos rajzával szolgáltak, de náluk nagyobb színészi munkát végzett Bujtor István és Kálmán I György, akik szűkre szabott le-ihetőséggel emelték szerepeiket jelentőssé. A szombat este szokatlanul sok műsorból állt, s ez tetszett. Ám a Vidám padlásból csakúgy keveset tudnék felidézni, mint a fiatal színészek jutalom műsorából, a Kaptunk egy labdát címűből. Az utóbbira azt írták alcímként, hogy Félkész cirkusz. Nos, ez mindkét műsorra érvényes. A három K — Kabos—Kazal—Kibédi — Vidám padlására öszszehozott műsor ugyanolyan félkész, amilyen félkészek még Gáti Oszkár és társai, akik úgy jártak, mint az egyszeri Csatár: kaptak egy labdát, de nem tudtak vele mit kezdeni. Még nem profik, még Inkább csak műkedvelők. Fenntartás nélkül tetszett viszont Lucia Altieri műsora. A jóhangú, csinos — és gazdag ruhatárral rendelkező — olasz táncdalénekesnőt Csenterics Ágnes határozottan tetszetős keretben mutatta be. Talán Raffael Mártától, az NDK-ban élő magyar énekesnőtől — akivel vasárnap este folytatott ze■ nos beszélgetést Sebestyén János — sem kellett volna egy ilyen keretet sajnálni. Hári Sándor 15 A VOLÁN 16. SZ. VÁLLALAT FELVESZ Tornyiszentmiklós, Zalatárnok, Szentpéterfölde, Zalaegerszeg telephelyekre és nemzetközi járatokra: kalauzokat, Böde, Gellénháza, Borsfa, Bucsuta és Nagylengyel telephelyekre, autóbuszvezetőket. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Zalaegerszeg, Gasparich u. 16. szám alatt. ______________________________________________ 250