Zalai Hírlap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

2 ZALAI HÍRLAP Befejeződtek a magyar—román tárgyalások Hazaérkezett Aczél György és Várkonyi Péter Bukarest (MTI). Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára november 29—30-án a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Bukarestben. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára fogadta Aczél Györ­gyöt és Várkonyi Pétert. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai megbe­szélést folytattak Petru Enac­­heval és Miu­ Dobrescuval, az PKP KB Politikai Végrehajtó bizottságának póttagjaival, a KB titkáraival. Az őszinte, nyílt légkörű tárgyalásokon kölcsönösen tá­jékoztatták egymást az orszá­gaikban folyó szocialista épí­tőmunka eredményeiről és a napirenden lévő feladatokról Véleménycserét folytattak a nemzetközi élet legfontosabb fejleményeiről. Kiemelten ke­zelték a szocialista országok­nak az enyhülés, az együtt­működés, a béke megőrzésére irányuló kezdeményezéseit. Áttekintették a magyar—ro­mán kapcsolatok alakulását Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Kádár János és Nicolae Ceausescu 1977. évi találkozóján az együttműködés fejlesztése érdekében elhatá­rozott közös lépések és intéz­kedések megvalósítására. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság együttműködése, a ma-­­ gyar és a román nép barátsá- ’­gának elmélyítése, egymás­­ kölcsönös megismerése és a tisztelet erősítése érdekében elengedhetetlenül szükséges a politikai, gazdasági, tudomá­nyos, oktatási, kulturális kap­csolatoknak és a két ország lakossága érintkezéseinek fo­­­­lyamatos fejlesztése, a két­­ szomszédos szocialista ország sokoldalú együttműködésének erősítése. Ebben fontos ösz­tönző szerep illeti meg a Ma­gyarországon élő román és a Romániában élő magyar nem­zetiséget. Megállapodtak ab­ban, hogy a nyitott kérdések rendezése érdekében megbe­széléseiket Budapesten foly­tatják. Aczél György és Várkonyi Péter kedden este hazaérke­zett Budapestre. Szovjet javaslatok a munka meggyorsítására a madridi találkozón Madrid (MTI): Hogyan foly­tatódjék a záródokumentum szerkesztése, milyen megköze­lítéssel kellene feloldani a fennáló nézetkülönbségeket, hogyan válhat fontos állomá­sává Madrid az európai poli­tikai légkör enyhítésének ? Ezek a témák foglalkoztatták az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó madri­di találkozó keddi plenáris ülését. A 35 ország részvételével folyó találkozón nagy figyel­met keltett Igor Andropovnak, a szovjet küldöttség tagjának elsőként elhangzott beszéde. A szovjet delegátus főként an­nak elemzésével foglalkozott, hogy a találkozó eredményes befejezése érdekében hogyan lehetne a munkát meggyorsí­tani. Kitért arra, hogy a siker útjába újabb és újabb akadá­lyokat gördítő nyugati küldött­ségek néhány, nemrégiben be­terjesztett módosító javaslata olyan töltetet hordoz, amely felrobbanthatja a találkozó kiegyensúlyozott menetét. Az amerikai delegáció veze­tője, Max Kampelman ugyan azt a reményét fejezte ki, hogy a meglevő nézetkülönbségek ellenére a mostani találkozó a kelet-nyugati párbeszéd nél­külözhetetlen fóruma marad, azonban védelmébe vette a szocialista országok által kifo­gásolt nyugati módosító javas­latokat. Felszólította a Szov­jetuniót, hogy „konstruktí­vabban reagáljon” ezekre. A madridi találkozó szerdán a szerkesztő csoport ülésével folytatja munkáját. Van mód a külső nyomás enyhítésére Marchais a gazdasági válságról Párizs (MTI): A nemzetközi gazdasági válság a tőkés, rend­szer belső ellentmondásainak következménye. Franciaor­szágban csak a francia módon felépítendő szocializmussal le­het véglegesen felszámolni a válságot. De addig is mód van arra, hogy enyhítsék az or­szágra nehezedő külső nyo­mást és előrehaladjanak a problémák megoldása felé. Erről beszélt Georges Mar­chais, az FKP főtitkára, aki az FKP központi pártiskolája, a Maurice Thorez intézet hall­gatói előtt kifejtette: minde­nekelőtt elsőbbséget kell biz­tosítani a belső piac visszahó­­dításának, csak szilárd belső piacra támaszkodva lehet eredményesen fejleszteni az exporttevékenységet. Tovább kell növelni a dolgozók vá­sárlóerejét és csökkenteni kell a tőkés gazdálkodással járó pazarlást. Ki kell szélesíteni a dolgozók jogait munkahe­lyükön, új módszereket kell bevezetni a termelés irányítá­sában és ki kell alakítani egy olyan vegyes gazdaság körvo­nalait, amelyben a dolgozók az eddiginél jóval szélesebb jogokkal rendelkeznek. Marchais a nemzetközi gaz­dasági válságot elemezve rá­mutatott arra, hogy míg a tő­kés világban a rendszerben rejlő okok idézik elő a válsá­got, a szocialista országok ál­tal tapasztalt nehézségeket nem a szocialista rendszer okozza, így a szocialista or­szágok esetében nem lehet „válságról” beszélni, hanem e nehézségeket egyrészt a tőkés válságnak a nemzetközi ke­reskedelem útján közvetített kihatásai okozzák, másrészt pedig a szocialista fejlődés so­rán keletkező ellentmondások, s éppen a fejlődés által szült új szükségletek. Internálás ideiglenes feloldása Varsó, (PAP). A lengyel parlament alkotmányjogi fele­lősséget vizsgáló bizottságának felkérésére a lengyel belügy­miniszter engedélyezte, hogy Piotr Jaroszewicz, egykori mi­niszterelnök, Tadeusz Pyka, volt miniszterelnök-helyettes, Jan Szydlak, az időközben fel­oszlatott Lengyel Szakszerve­zeti Szövetség Elnökségének volt elnöke, valamint Tadeusz Wrzaszczyk, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának volt tagja ide­iglenesen elhagyhassák inter­nálási helyüket. Az intézkedés célja, hogy az egykor felelős tisztséget betöltött politikusok a Szejm-bizottság előtt tanú­­vallomást tehessenek az ügyükben folytatott vizsgálat­ban. Négy párti kzoa­lció­­ kormány alakul Olaszországban­ ­ alakítására. A miniszterek névsorát várhatóan szerdára állítja össze, s előreláthatólag a jövő­ héten bizalmi szavazást kér a parlamentben. Fanfani ezzel a bejelentésé­vel gyakorlatilag véget vetett a tizenhét napja tartó politi­kai válságnak. A­ kormányala­­­­kítással megbízott, politikus a négy párt képviselőiből alakít középbal koalíciót, mivel a köztársasági párt — Spadolini leköszönt miniszterelnök pártja — hétfőn úgy döntött,­­ hogy nem kíván részt venni az új koalícióban. Fanfani a kereszténydemokraták, a szo­­­­cialisták, a szociáldemokraták és a liberálisok képviselőiből állítja össze az új kabinetet.­­ Amintore Fanfani eddig —­­ 1954 és 1962 között — négy­­ alkalommal töltötte be a kor- I­mányfői tisztet. Kormányának­­ jövőjét — akárcsak elődje — gazdasági programmal kívánja megalapozni. Az új miniszter­elnök takarékossági programja­­ elsősorban a jelenlegi 17 szá­­­­zalékos infláció csökkentését­­ tűzi ki célul: 1983-ra 13 szá­­­­zalékra a következő évben pe­dig 10 százalék alá kívánja le­szorítani. Pénzügyi területen a líra árfolyamának védelmét tekinti a legfőbb feladatnak. Róma (UPI): Amintore Fan­­fani kedden hivatalosan beje­lentette Pertini államfőnek, hogy készen áll négypárti koalíciós kormányának meg- 1985-ig tart a kiigazítás politikája Kínában Az ötéves terv a parlament előtt Peking (MTI). Reálisnak minősített gazdasági fejles­­z­tést javasolt 1985 végéig kedd délután Pekingben Csao Ce­­jang miniszterelnök, a kínai parlament előtt elhangzott be­szédében. A ke­­ves késéssel ismertetett 6. ötéves terv — a tervidőszak 1991 januárjával kezdődött —, évente átlagosan 4 százalékos gazdasági növe­kedést irányoz elő és előnyben részesíti az energiaágazat, va­lamint a közlekedés­ és szállí­tás fejlesztését. Kína a tervidőszak végéig folytatja a kiigazítás politiká­ját. A beruházásra előirány­zott 360 milliárd jüanból 530 milliárdot kívánnak a megle­vő üzemek k­orszerűsítésére fordítani. Ugyanakkor a hato­dik tervidőszak végére 400 nagy- és közepes beruházást is át kívánnak adni. A 6­ öt­éves tervben a külkereskede­lem növekedési üteme több mint kétszer akkora le­s, mint a gazdaság növekedési üteme Szénből a tavalyi 620 millió tonna helyett a tervidőszak végére 700 millió tonn­át, acél­ból 35,6 millió tonna helyett 39 millió tonnát kívánnak termelni, a 100 millió tonna körül stagnáló kőolajtermelést 199v végéig 135 millió tonná­ra kívánják emelni. Közép-­­ Kínában 300 ezer kilowatt­­ kezdő teljesítménnyel meg­­­­épül az ország első népgazda­­­­sági célokat szolgáló atomerő­­műve. A gabonatermés a ter­vek szerint 1985 végén 360 millió tonna lesz. Az idén az eddigi rekordot — 335 millió tonnát — felülmúló termés ígérkezik. Csao Ce-jang aláhúzta, hogy az elmúlt 28 év gazdasági­­ eredményei „nagyon gyengék"­­ voltak, míg a 6. ötéves terv­­ máris jobb gazdasági muta­tókra épül. A tervidőszak első­­ két évében az ipar és a mező- ■ gazdaság össztermelési értéke­­ 5,2 százalékkal nőtt. Kína a terv szerint évi há­rom milliárd jüan alatti szin­ten (mostani árfolyamon szá­mítva: másfél milliárd dollár alatt) kívánja tartani az ál­lamháztartás deficitjét. Az or­szág a 1979. évi 17 milliárd jüanról tavaly 2,5 milliárdra szorította le a deficitet. A kiskereskedelmi árak szintjét nagyjából a jelenlegi szinten kívánják tartani, ugyanakkor Csao Ce-jang ki­látásba helyezte egyes éssze­rűtlen árak , el igazítását” is. A terv az egy főre jutó fo­gyasztás szintjét évente átla­gosan 4,1 százalékkal kíván­ja növelni, ami magasabb, mint 1953 és 1980 között bár­mikor. A városi lakosság jö­vedelme 4,9 százalékkal, míg a több mint 800 milliós falusi lakosságé évi 6 százalékkal, 191 jüanról (1980) 255 jüanra (havi 21,2 jüanra) emelkedik. A 6. kínai ötéves terv a ko­rábbi évtizedekhez képest lé­nyegesen nagyobb összegeket irányoz elő az életszínvonal fejlesztésére. Évente 62 millió négyzetméter lakást akarnak építeni, ami csaknem három­szorosa az 1953 és 1980. között eltelt 28 év átlagának. Az el­múlt ötéves tervben a kor­mány összkiadásának 11 szá­zalékát irányozta elő oktatás­ra, tudományra, kultúrára és közegészségügyre. Most az összeget 15,9 százalékra emel­ték. A tervidőszakban 29 mil­lió embernek kívánnak mun­kát biztosítani. Csao Ce-jang azonban azt is jelezte, hogy az életszínvo­nal politikáját alááshatja a lakosság számának túlzott nö­vekedése. Ezt évi 13 ezrelék alatt kell tartani. Kína lako­sainak száma 1985 végére nem haladhatja meg az egy milliárd hatvan milliót. fTUnTlILlX EHTgl TELEX Szovjet—amerikai tárgyalás Kedden Genfben teljes ülést tartottak a hadászati fegyver­zet korlátozásáról és csökken­téséről folyó szovjet—ameri­kai tárgyalásokon Mubarak Indiában Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kedden kétnapos látoga­tásra Indiába érkezett. Az Új- Delhi repülőtéren Zail Szingh­ndiai köztársasági elnök és Tadira Gandhi kormányfő Jo- Tyihonov fogadt Türkment Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának agja, a Szovjetunió Minisz­­ertanácsának elnöke, kedden Moszkvában fogadta Iiter Türkmen török külügyminisz­tert, aki a szovjet kormány meghívására vasárnap óta tar­tózkodik hivatalos látogatáson a Szovjetunióban Hadgyakorlat Japánban Japán és az Egyesült Álla­mok légierőinek közös had­gyakorlata kezdődött meg kedden Iszikava tartomány térségében, a Japán-tenger mentén. A résztvevő vadászgé­pek a taktikai együttműködést gyakorolják. A két ország lé­gierőinek ez idén már a 11. közös hadgyakorlata Karamanlisz Bonnban Konsztantin Karamanlisz gö­rög köztársasági elnök, kedden Bonnban megbeszélést folyta­tott Hans-Dietrich Gonachar nyugatnémet külügyminiszter­rel. A tárgyalások homlokte­rében az európai közösség problémái, valamint Görögor­szágnak Törökországgal fenn­álló területi vitái álltak. B—52-es bombázó balesete Felrobbant és kiégett egy B—52-es típusú amerikai ha­dászati bombázó az Egyesült Államok légierejének Merced támaszpontján, Kalifornia ál­lamban. A bombázó hat tagú legénységének sikerült meg­menekülnie. A támaszpont vezérkarának szóvivője nem volt hajlandó sem megerősí­teni, sem megcáfolni azt, hogy a robbanás pillanatában volt-e nukleáris fegyver a repülőgép Januárban folytatódnak a genfi tárgyalások Genf (TASZSZ): Kedden Genfben teljes ülést tartott az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozá­sáról tárgyaló szovjet és ame­rikai küldöttség. Ezzel lezárult a megbeszélések jelenlegi sza­kasza. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a tárgyalásokat 1983. január 27-től ismét folytat­ják. Robbanás a Downing Streeten London, (MTI)­ Kedden dél­ben pokolgép robbant a lon­doni Downing Street 10. szám alatt, a brit miniszterelnökség épületében. A Scotland Yard közölte, hogy a robbanás egy embert megsebesített. A robbanás időpontjában Margaret Thatcher miniszter­­elnök az épületben tartózko­dott. Értesülttek szerint a rob­banószerkezet „levélbomba” 1982. december 9. Általános sztrájk Belgiumban Brüsszel, (MTI): Belgium felét megbénító általános sztrájkot tartottak kedden a szakszervezetek, hatékonyabb munkanélküliség-ellenes in­tézkedéseket követelve a mun­káltatóktól és a kormánytól. A szocialista (FGTB) és a ke­resztény (CSC) szakszervezeti szövetség összehangolt forgó­sztrájkja most Antwerpen, Brabant, Namur és Kelet- Flandria megyére terjedt ki, jövő héten a másik öt megye dolgozói lépnek sztrájkba. A közhivatalok , az egész or­szágban, zárva maradtak. Majdnem teljesen megbénult a légiközlekedés, s alig közle­kedtek a vonatok, autóbuszok. Leállt a postaforgalom, nem jelentek meg a flamand nyel­vű újságok, szünetelt a rádió és televízió flamand adása. A francia nyelvű sajtó a jövő héten függeszti fel a munkát A szakszervezetek a sztrájk­kal tiltakoznak a munkálta­tókkal és a kormánnyal foly­tatott gazdaságpolitikai egyez­tető tárgyalások kudarca mi­att. Az egyeztető tárgyalások azért szakadtak félbe, mert a munk­átatók kereken elutasí­tották a kormány javaslatát és a szakszervezetek követe­lését, hogy a bérek rendeleti­leg történt korlátozása fejé­ben és annak terhére 5 szá­zalékos munkaidőcsökkentés­sel és kötelező új felvételek­kel enyhítsék a félmilliós munkanélküliséget. Reagan Braziliába utazott Washington, (MTI): Reagan amerikai elnök, kedden latin­amerikai körútjának első ál­lomására, Brazíliába utazott. Az utazás további állomásai: Kolumbia, Costa Rica és Hon­duras. Reagan Guatemala és Salvador államfőjével is talál­kozik Közép-Amerikában. Reagan személyében húsz év óta először indul amerikai elnök nagyobb latin-amerikai utazásra. A látogatás hátterében wa­shingtoni elemzők szerint a Fehér Háznak az az óhaja áll, hogy megmutassa: az Egyesült Államoknak az argentin—brit háborúban tanúsított „hűtlen” magatartása ellenére jók a kapcsolatai a térségben. Villámvizit Kedden, hosszabb szünet után, ismét magasba emelke­dett az amerikai elnök kü­­löngépe. Utasait Közép- és Dél-Amerikába repítette. Ro­nald Reagan, Schultz külügy­miniszter és néhány katonai­gazdasági szakértő társasá­gában Brazíliába, Kolum­biába, Costa Ricába és Hon­­durasba indult, öt nap alatt négy ország­ban hat államfővel tárgyal az elnök. Mi tagadás, sűrű program. Okkal vonják két­ségbe Washingtonban a ta­nácskozások érdemi jellegét. Ilyen rövid idő aligha alkal­mas az Egyesült Államok és az érintett országok, vala­mint a térség valamennyi problémájának tüzetes átte­kintésére. Az elnöki villám­vizit legföljebb arra jó, hogy kifejezésre juttassa az USA érdekeltségét, alkalmat ad­jon az elnöknek a washing­toni törekvések kifejtésére. Félő viszont — vélik a tár­gyilagos elemzők —, hogy Reagan idejéből nem jutja majd az ellenérvek mérlege­lésére, a kétoldalú kapcsola­tokban jelentkező problémák orvoslására. Úgy tűnik, ez nem is célja az ötnapos körútnak. Sokkal inkább az amerikai értelme­zésű demokrácia terjesztése Közép- és Dél-Amerikában. Hogy miféle demokráciáról van szó, arra vonatkozóan nem lehetnek kétségeink. Washington ugyanis eleve szembefordul minden olyan folyamattal, amely a térség valamely országában az Amerika-barát katonai jun­tát veszélyezteti. Salvador­ban, Hondurasban, s egy sor más országban rendkívül el­néző az emberi jogok meg­sértésével szemben, viszont „a nemzetközi terrorizmus elleni harc” jegyében min­dent elkövet Nicaragua ha­ladó rendszerének megdön­ Valószínű, hogy éppen a Managua elleni fellépés ösz­­szehangolása és a Salvador a hazafiak elleni harcban az amerikai támogatás megsok­szorozása lesz a legfőbb téma Reagan és Magana salvado­­ri, illetve Rios Montt guate­­malai elnök tárgyalásán. Jel­lemző, hogy ezekre a meg­beszélésekre Costa Rica és Honduras fővárosában kerül sor, miután a salvadori, il­letve a guatemalai látogatás­ról biztonsági okokból lebe­szélték az elnököt. Kétségtelen, hogy az Egye­sült Államok „hátsóudvará­nak” tartott Közép-Ameri­­kával még szorosabb kapcso­latokra törekszik Washing­ton. Ebből a szempontból je­lentősnek számít Reagan San Jose-i eszmecseréje Costa Rica vezetőivel. Brazíliában valószínűleg a gazdasági kapcsolatok témája kap majd elsőbbséget a tárgyaláson, míg Kolumbiában aligha hagyja szó nélkül Reagan azt a politikai irányvonalat, amelyet Belisario Betancurt elnök folytat, megbékélést hirdetve a baloldali gerillák­kal szemben. Ami a rövid körút vala­mennyi állomásán bizonyára szóba kerül, az az Egye­sült Államok szerepe a falklandi válságban. Washington an­nak idején az angolszász szo­lidaritás jegyében London mellett állt ki, s a briteknek nyújtott erkölcsi és műszaki támogatás hatalmas vissza­tetszést keltett az Argentíná­val rokonszenvező kontinen­sen. Latin-Amerika aligha­nem máig sem fedezte ezt, ami azóta is beárnyékolja Washington és a térség­ban-Ronald Reagan útitervéből éppen ezért hiányzik Argen­tína. Buenos Aires egysze­­rűen nem hajlandó fátylat borítani a múltra.

Next