Zalai Hírlap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
X!902. december X. Több eternit hullámlemez A tavalyinál kétmilió négyzetméterrel több, 13 millió négyzetméter hullámlemezt készítenek az év végéig a nyergesújfalui eternitgyárban, s ebből 12 millió négyzetméternyit már el is szállítottak a megrendelőknek. Az elmúlt hónapokban váratlanul megnőtt az igény az ilyen termék iránt, korábban elsősorban az üzemek megrendelésére gyártották, újabban viszont a családi házak, az emeletes lakóépületek fedésére is tömegesen használják a hullámosított eternitlemezeket. A nyergesújfaluiak gyorsan igazodtak a megváltozott kereslethez: az egyik gépsort — amin eddig sík lemezt készítettek — felszerelték különféle kiegészítő berendezésekkel s így alkalmassá tették a hullámlemez gyártására is. Megkezdték a második gyártógépsor átalakítását, saját erőforrásból, csekély költséggel. (MTI) /.ALAI VIKLA. Többre, jobbra törekszünk Pártmegbízatás a termelés segítésére az egerszegi Alugépgyárban A pártmunka középpontjában a termelést, gazdálkodást segítő politikai munka áll a zalaegerszegi Alumíniumipari Gépgyár pártalap szervezeteinél. Ezt jelzi, hogy ebben az évben a pártvezetőség és az alapszervezetek hatvan esetben foglalkoztak ilyen témával. Új módszerek — A végzett munka értékelése, a feladatok meghatározása új módszerek alkalmazásával is párosult — mondja Hári Ferenc, a pártvezetőség titkára. — Az alapszervezeteknél a termelési felelős az adott gazdasági egység- és pártcsoportvezetővel közösen igyekszik megteremteni az optimális termelési feltételeket. Jelesül azt, hogy a folyamatos munkához legyen elegendő anyag, szerszám, ne álljon a gép. Ezen kívül minden pártcsoportban van olyan személy, aki összegzi és jelzi az észrevételeket, így gyorsan és eredményesen tudunk intézkedni. E módszer sikerét példázza, hogy az ötnapos munkahétre való áttérést követően, bár a létszám öt fővel kevesebb, az előző év első háromnegyedévéhez képest 13 százalékkal nőtt a termelés, 10 százalékkal az árbevétel, s minden mutatójuk kedvezően alakul. " — Amikor tudják az emberek, hogy mit miért csinálnak, s milyen eredménye lesz a munkájuknak, jobban dolgoznak. Mi a jó közhangulatot igyekszünk biztosítani, ami kihat a termelésre is — mondja Csomai Imre gépszerelő, a Tyereskova aranykoszorús szocialista brigád helyettes vezetője, aki pártmegbízatásként folytat politikai nevelő, mozgósító munkát három társával a brigádban. Könnyű a szótértés — A meggyőző szó és a példamutatás, amit elvárnak tőlünk, sokat nyom a latban. Természetesen meg kell találni mindenkihez azt a hangnemet, ami serkent. A brigád fiatalokból áll, így könnyen szót értünk — említi a 31 éves fiatal párttag. Jobbra és többre törekszünk. A termelő munkát nem lehet a végletekig fokozni, de újításokkal, ésszerűsítésekkel magunkon is könnyítve előbbre lehet jutni. S ez nem is hiányzik nálunk. A brigádban tevékenykedő párttagoktól származik az a kezdeményezés is, hogy havonta egyszer ügyeletet tartanak szabad szombaton, s ekkor vizsgálják át, javítják a nagyteljesítményű gépeket. Itt is a meggyőző szó, a példamutatás eredményezte, hogy ez a gyakorlat már természetes az üzemben. De az is, hogy ha a makás az egyes munkahelyen járva azt hallja, hogy valami nem stimmel a géppel, nyomban megnézi és kijavítja a kisebb hibát, megelőzi a nagyobbat. E munkájuk révén napjainkban kevesebb az állásidő, mint néhány éve. —A szállításnál dolgosok is követték a tmk-sok példáját, de ők vasárnap is ügyelnek — veszi át a szót a párttitkár. — Így elkerülhető a vagonállás. Csarnai Imre társadalmi megbízatásként a tmk-sok szakszervezeti főbizalmija is. Ily módon nemcsak termelést elősegítő megbízatást teljesít, hanem egyúttal képviseli is társait a különböző fórumokon. Meggyőződéssel — Az a lényeg — mondja —, hogy meggyőződéssel, szívvel-lélekkel végezze a munkáját az ember és a társadalmi megbízatásait teljesítse. Szívesen csinálom, amivel megbíznak, mert értelme és eredménye van. A társaimmal folytatott eszmecserék nyomán jó a hangulat nálunk, teljesülnek a célkitűzések, amihez nekünk a pártmunka eszközeivel is kötelességünk hozzájárulni. Takács János ARCÁRÓL sugárzik a jókedv, s az a benyomásom, nehéz lenne hozzá olyan kéréssel fordulni, amiben megtagadná a segítséget. Nekem ilyennek tűnt az első találkozáskor Farkas László, a Kögáz szociálpolitikai osztályának vezetője, aki már kilenc éve népi ellenőr. — Hogyan kezdődött ez a társadalmi megbizatása? — kérdem a 38 éves férfit, akit ízig-vérig mozgalmi embernek ismernek a vállalatnál. — Először is, amióta dolgozom, mindig végeztem valamilyen mozgalmi munkát. Tíz évig voltam például a vállalat KISZ-bizottságának titkára, s a funkciót nem függetlenítettként láttam el. Különben 1974 óta dolgozom a vállalat szociálpolitikai osztályán, melynek két éve vagyok a vezetője. Nos, sokat sürögtem, forogtam a városban, számtalan ismerősöm, barátom van. A kanizsai városi-járási népi ellenőrzési bizottság elnökét, Horváth Balázst pedig szinte gyermekkoromtól ismerem. Mindig érdekelt, izgatott az, amivel a népi ellenőrök foglalkoznak — mondja Farkas László. MÁR KÖZEL egy évtizede, hogy három népi ellenőr jelölését kérte a városi bizottság a Kögáztól. •— Azt mondta az igazgatóm, nem féltelek, biztos vagyok abban, hogy helyt állsz, s nem maradsz le a vállalati munkáddal sem. Nos, végzettségemnél, munkakörömnél, s mozgalmi tapasztalatomnál fogva mint népi ellenőr az ipari vállalatok gazdasági, szociális munkájával foglalkozom. Tehát azt csinálom, amihez értek. Konkrétan olyan vizsgálatokban veszek részt, hogy milyen mondjuk egy-egy vállalat lakásellátása, üzemi étkeztetése, vagy mondjuk a szolgáltató vállalatok hogyan látnak el egy-egy tevékenységi kört. — Milyen a fogadtatás? — Maximálisan jó. Udvariasak, készségesek velünk az ellenőrzöttek. Nem próbálnak mellébeszélni, tudják, hogy hozzáértők vagyunk, ezért elénk teszik az adatokat, s ők is tisztában vannak azzal, hogy a számok, a tények nem hazudnak, megszépíteni, befeketíteni nem lehet őket. Mit mondjak? Ők is kíváncsiak, milyen eredményt hozunk ki, milyen véleményre jutunk a vizsgálat befejezésekor. Közös az érdekünk — a jobbra törekvés. — És hogyan viselkednek a népi ellenőrrel szemben úgy általában az emberek? Elmosolyodik. — MINDENT el szeretnének mondani. Mindig felhívják a figyelmet valamire. Szidnak valakiket, biztosra mondják, hogy itt és itt nincs rendben valami. Tény, van amikor jogos az észrevétel, máskor meg teljesen alaptalan. Megint máskor úgy igaz, ahogy mondták, de mégsem történt szabálytalanság, vagy a negatív helyzetről nem tehetnek azok, akiknek az elmarasztalását kívánnák a bejelentők. — Azért maradjunk még a bejelentéseknél, illetve a vizsgálatok eredményénél. Mondana egy-két konkrétumot? — Szívesen, bár most nehéz előhalászni a kilenc év történéseiből a legjellemzőbbeket. De vegyük például a legutóbbi vizsgálatot. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban mértük fel az üzemi étkeztetés helyzetét. Mielőtt az adatokba tekintettünk volna, közvéleménykutatást végeztünk az üzemben az étkeztetéssel kapcsolatosan. Voltak akik teljesen lehúzták, mások az egekig magasztalták az étkeztetést. Mi volt az igazság? A nagy átlag reális véleménye, a gyárban korszerűen szervezett, közmegelégedésre működő üzemi étkeztetés folyik. Vagy jött a jelzés, hogy a Gelka nem ad cserekészüléket a hosszabb javítási időre bentfogott berendezések helyett. Nos ez így igaz is volt, de a tényhez tartozott az is, hogy egyszerűen nem volt annyi cserekészüléke a szerviznek, mint mondjuk amennyi televízió hosszabb idejű javításon volt náluk. De említhetek másik esetet is, történetesen a Malév üzletét. Bejelentés érkezett, hogy tisztességtelenül magas áron adnak el termékeket. Például egy gyár által leselejtezett és a Malév által ötezer forintért megvásárolt esztergagépet huszonötezer forintért adtak tovább. Ez ötszáz százalékos haszonkulcsot jelent. Bármenynyire furcsa, de nem történt szabálytalanság, ugyanis a forgalmazásnál egytől nyolcszáz százalékos haszonkulcsot használhat fel az üzlet. Mindenesetre mi azt jeleztük, hogy társadalmilag nem kívánatos az ilyen nagy haszonkulcs. — És általában van eredménye az észrevételeiknek? — NO HISZEN ez az. Mi népi ellenőrök a munkánk gyenge pontjának a visszajelzés hiányát tartjuk. Azt, hogy sokszor nem tudjuk, milyen intézkedések születtek egy-egy vizsgálatunk nyomán. Ezen változtatni kellene, mert nekünk is sikerélményt jelentene, ha tudnánk, ez és ez történt a fáradozásunk nyomán. Remélem a következő években erre is nagyobb gondot fordítanak. Mert tudja, ezt a munkát én addig végzem, amíg elfogadnak, illetve amíg értelmét látom. Vagyis, mint ahogy most történik, társadalmi szinten komolyan veszik a szervezet észrevételeit, jelzéseit — válaszolja búcsúzóul Farkas László, Győrffy István Közös az érdekünk — a jobbra törekvés Egy kanizsai népi ellenőr portréja Hazai Interferon A finn Carl Cantell biológus kísérletei alapján Budapesten is megkezdődhet az Interferon gyógyszer gyártása. Három cég közös társulásából alakított laboratóriumban teljesen steril körülmények között, évente hat millió dollár értékben — egyelőre — klinikai kísérlet céljaira exportálják az Interferont. A vérfeldolgozás folyamán keletkező melléktermékekből — az élő fehér vérsejtekből — nyerik majd a bonyolult laboratóriumi úton az alfa-interferonokat amelyek bizonyos betegségek ellen hatékonyan alkalmazhatók. A képen: Az előkészítő részlegben. A gazdaságos energiahasznosításért Gőzt is termel a November 7. Erőmű A villamosenergia termelés mellett megkezdte a gőzszolgáltatást is az Inotai November 7. Erőmű. A most elkészült hat kilométer hosszú távvezeték rendszeren át Várpalota háromezer lakásának fűtéséről gondoskodnak, és gőzt szállítanak a Veszprémi Szénbányák brikett üzeméhez is. A gőz előállítása miatt 5— 10 százalékkal csökken az erőmű villamosenergia termelése, ez a veszteség azonban gazdagon megtérül a hőszolgáltatás révén. Várpalota lakásait ugyanis eddig részint a már elavult, gazdaságtalan városi kis erőmű, részint pedig gázolajkazánok fűtötték. A November 7. Erőmű gőz termelésével, amellett, hogy egyenletessé, biztonságossá teszik a lakások fűtését, évente kétezer tonna olajat takarítanak meg. A megnövekedett gőzmenynyisége lehetőséget teremt arra is, hogy a szénbányák megkétszerezze brikett gyártását. Az energia-racionalizálást szolgáló beruházás 1980-ban kezdődött; költsége több mint 300 millió forint, amiből 150 millió forint a Magyar Villamosművek Tröszt hozzájárulása, 88 millió forintot a szénbánya, 66 millió forintot pedig a városi tanács adott. Az energiarendszer egyébként tovább bővíthető, s a tervek szerint 2000-re már megkétszerezik a jelenleg fűtött lakások számát (MTI) » Munkahelyi közérzet italán járva bekopogtam ■* régi ismerősömhöz. Borozgatás közben csak úgy mellékesen közölte, most már nem a Szabadság Termelőszövetkezetben dolgozik, hanem az Új Életbe kérte a felvételét. „Oda megy az ember, ahol többet keres!” — mondtam én szintén csak úgy mellékesen, de azért kissé rácsodálkozva, mert úgy tudtam, hogy a Szabadság a legjobb közös gazdaságok egyike a környéken. „Vagy inkább oda, ahol jobban érzi magát!” — válaszolta a gazda az előbbi megjegyzésemre. Elpanaszolta aztán, hogy tavaly fiatal mezőgazdász került a szövetkezetbe. Nem a kora miatt van rá panasz, hanem a modora miatt. Mogorva. Csak foghegyről, imraehámmal köszön az embereknek. Amikor ezt szóvátették, azt válaszolta kemény hangon: „Nem azért vagyok én itt, hogy mindenkinek köszöngessek, hanem azért, hogy minél többet termeljek!.. .** „Erre mi hárman, idősebb gazdák, elhatároztuk, hogy átiratkozunk a másik termelőszövetkezetbe. Igaz, hogy az rosszabb földön gazdálkodik, meg távolabb is vannak a földjei, de ha annak meglát az elnöke, már messziről köszön, sosem tudom megelőzni így az én ismerősöm, akinek esetén azóta is gyakran elgondolkodom. Tűnődöm: igaza volt? Azt hiszem, igen. Inkább a munka nehezebbikét választotta, a munka roszszabb körülményeit, de a derűsebb, otthonosabb légkört. Elképedtem, hányan vannak ma az országban, nemcsak termelőszövetkezetekben, de ipari üzemekben is, vállalatoknál, sőt hivatalokban, akiket hasonló gondok gyötörnek, de nem találnak megoldást. Nem köszön az igazgató, nem törődik a dolgozókkal az osztályvezető, vagy fagyos arccal jár-kel a csoportvezető, a műhelyfőnök az esztergapadók között, az iroda folyosóán pedig a főmérnök morcoskodik, s ettől megfagy, szinte megdermed a légkör is az üzemben, az irodában. Pedig a jó légkör mindennél fontosabb, gyakran még a prémiumnál is. Hiszen prémium csak egyszer-kétszer van egy esztendőben, de a vezető fagyos mosolya, a rossz hangulat minden áldott nap ott gubbaszt a dolgozó mei- 1 lett, beleszólva a termelésbe, s féltezve a munkát és megkeserítve az életet. „Milyen nálatok a légkör?” — Mindig ezzel kezdik az érdeklődést, ha munkahelyről van szó. Csak ezután kíváncsiak a kereseti lehetőségekre. A jó munkahelyi légkör kialakítása nem igényel nagy beruházást, nem is kell hozzá pénz. Valami más: emberséges bánásmód. Vezetői tudás. Egy kicsivel több figyelem, megértés és nagyon sok emberismeret. Ez pedig vezetői rátermettséget igényel elsősorban, olyan tulajdonságot, amit nem az egyetemeken, főiskolákon tanulnak meg. Ezt az életben kell elsajátítani. Vannak üzemek, ahol gyakran végeznek felmérést. Az egyik megye középüzemében kiosztott véleménykutató ívek a következők voltak: Elégedett-e a munkájával? Van-e valami kívánsága? Mi a véleménye az üzem vezetőiről? Másnap összeszedték a kérdőlapokat és harmadnapra már a vezérigazgató asztalán állt a munkások hangulatáról készült felmérés „megfellebbezhetetlenül”, de természetesen hamis képet mutatva. Mert persze, az emberek a kérdőlapok szerint elégedettek voltak a munkájukkal, jó volt a munkahelyi közérzetük és a legjobb véleménnyel voltak az üzem vezetőiről. Nyilván, hogy ez az utóbbi érdekelte a vezérigazgatót. Az ilyen hamis kérdés-felelet játék sosem ad valós képet a hangulatról. Régen rossz, ha már így kell megállapítania egy üzem vezetőinek, hogy milyen a rájuk bízott emberek hangulata. Mert nem csak a termelést bízták az üzem vezetőire, s nemcsak a gazdálkodásról kell számot adniok, hanem az emberekről, munkájukról, hangulatukról is. Ha egy igazgató csak ilyen kérdésű feleletek után vár választ arra, hogy milyen ütemében a hangulat, akkor ez a válasz nem lehet más, mint: rossz. Elégtelen. Mert a vezetés is elégtelen. Egy ilyen helyére nem való igazgatóval próbáltam egyszer szót váltani, de azzal torkolt le, hogy neki elsősorban a fegyelmezés a feladata. Az emberekkel erős kézzel kell bánni — vélte —, mert csak így tudja a rábízott tervfeladatot teljesíteni. A munkahelyi légkör kialakítása nem fegyelem kérdése, hanem emberségé. A kettő azonban nem zárja ki egymást. A fegyelem mellett elfér az emberség és a jó munkahelyi légkör sosem nélkülözi a fegyelmezett munkát. Sőt, elősegíti! Ne csak beszéljünk ezekről a gondokról, tegyünk is megoldásukért valamit. Az első, a leglényegesebb, hogy a vezetők kiválasztásánál ne csak a végzettségét nézzék a jelöltnek, hogy milyen tudása van egyetemi fokon, hanem azt is, milyen az emberismerete elemi fokon. Ígyezt ez az utóbbi teszi, teheti alkalmassá arra, hogy igazi vezető váljék belőle és az általa irányított üzemben igazi munkahelyi légkör alakuljon ki. Fülés Sírin