Zalai Hírlap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

2 Kádár János találkozott Gilberto Vieiraval Kádár János a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában találkozott a hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó Gilberto Vieiraval, a Kolum­biai Kommunista Párt főtitká­rával. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen tájékoztat­ták egymást pártjaik feladata­iról. Véleményt cseréltek a kommunista mozgalom, vala­mint a nemzetközi élet idősze­rű kérdéseiről, különös figye­lemet fordítva Közép- és La­­tin-Amerika helyzetére. A két párt vezetői aggoda­lommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérle­teiről a Karib térségben, ame­lyek veszélyeztetik a világbé­két. Támogatásukról biztosí­tották a népelnyomó diktatú­rák és támogatóik ellen, a sza­badságért, a társadalmi igaz­ságért küzdő salvadori, chilei és más latin-amerikai hazafias erőket. Kifejezték szolidaritá­sukat a kubai és nicaraguai néppel amelyek országaik füg­getlenségét és építő munkájuk eredményeit védelmezik. Ál­lást foglaltak amellett, hogy a latin-amerikai válsággócokat tárgyalásos úton számolják, fel, mert ez jól szolgálná az amerikai földrész, a nemzetkö­zi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés elmé­lyítésére és hangsúlyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép javát szolgáló sokoldalú kapcsolatok fejlesz­tését a Magyar Népköztársaság és a Kolumbiai Köztársaság között A találkozón jelen volt Vár­­konyi Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. (MTI) ZALAI am LAP Közlemény a KGST V.B. üléséről Moszkva (MTI): Június 28— 30-a között Moszkvában meg­tartotta 106. ülését a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok ál­landó KGST-képviselői, mi­niszterelnök-helyettesek vettek részt: bolgár részről Andrej Lukanov, csehszlovák részről Rudolf Rohlicek, kubai rész­ről Joel Domenech, lengyel részről Zbigniew Madej, ma­gyar részről Marjai József, mongol részről Mjatavin Peli­­zse, az NDK részéről Gerhard Weiss, román részről Ioan To­­tu, szovjet részről Nyikolaj Talizin, vietnami részről pedig Tran Quynh. A KGST és a jugoszláv kor­mány között létrejött megálla­podással összhangban a végre­hajtó bizottság munkájában részt vett Mito Pejovszki, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia KGST melletti állandó képvi­selője. Az ülésen részt vett Nyiko­laj Faggyejev, a KGST titká­ra. A végrehajtó bizottság ülé­sén Gerhard Weiss, az NDK állandó KGST-képviselője el­nökölt. A végrehajtó bizottság át­tekintette, hogyan szélesedik a KGST-tagországok együttmű­ködése a fűtő-, energetikai és nyersanyagok ésszerű haszno­sításában, valamint a lakos­ság élelmiszerellátásának ja­vításában. Határozatot hozott arról, hogy az együttműködés­nek ezekről a területeiről ké­szült írásos anyagokat a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának ülésszaka elé ter­jesztik. A KGST-nek a tanács XXXVI. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett munkájá­ról szóló beszámoló előkészí­tésével kapcsolatban a végre­hajtó bizottság ülése megálla­pította, hogy a tagállamok a kommunista és munkáspártok által megszabott jelenlegi öt­éves tervfeladatok teljesítése során tovább növelték nemze­ti jövedelmüket, ipari és me­zőgazdasági termelésüket. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta azoknak az együttmű­ködési témáknak a jegyzékét, amelyek sokoldalú alapon tör­ténő kidolgozására a követke­ző ötéves népgazdasági tervek koordinációja idején kerül sor. A tagállamok és a KGST szer­vei arra összpontosítják fi­gyelm­üket, hogy együttmű­ködjenek a legfontosabb gaz­dasági és tudományos-műszaki kérdések megoldásában töb­bek között a fűtő- és nyers­anyag termelő ágazatok, az elektroenergetika, a vas- és színesfémkohászat, a gépgyár­tás, az elektronikai és vegy­ipar, a szállítás fejlesztésében. Az ülésen megvizsgálták, hogyan halad az 1982-ben alá­írt, az ipari robotok kifejlesz­tésében, valamint szakosított és kooperációs gyártásuk meg­szervezésében folytatott sokol­dalú együttműködésről szóló általános egyezmény végrehaj­tása. Megállapították, hogy a KGST tagországaiban folyik a robotok népgazdasági alkal­mazására vonatkozó progra­mok végrehajtása. A KGST keretein belül meghatározták a robottechnika fejlesztésének egyeztetett koncepcióját és fo­­lyik az ipari robotok szerkeze­tének egységesítése. A végre­hajtó bizottság meghatározta azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével továbbra is bizto­sítható az általános egyezmény végrehajtása. A végrehajtó bizottság ülé­sén áttekintette az együttmű­ködés más kérdéseit is, s ezek­ről megfelelő határozatokat hozott A végrehajtó bizottság ülé­sét a barátság és a kölcsönös elvtársi megértés szellemében tartotta meg. ★­­ Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője, csütörtökön hazaérkezett Moszkvából. A moszkvai találkozó világvisszh­angjából Párizs, Tokió (MTI). A francia külügyminisztérium szóvivője csütörtökön kijelen­tette: az európai szocialista országok moszkvai nyiatkoza­­ta egyrészt a nemzetközi hely­zetet értékeli, másrészt több javaslatot terjeszt elő. A nemzetközi helyzet érté­kelésével kapcsolatban a szó­vivő arra hivatkozott, hogy Franciaország álláspontja ezekben a kérdésekben közis­mert Ami a nyilatkozat ja­vaslatait illeti, ezek,­­fejteget­te, lényegileg nem különböz­nek a már korábban előter­jesztett javaslatoktól, s azok­kal kapcsolatban Franciaor­szág már állást foglalt Tokió behatóan tanulmá­nyozza a VSZSZ moszkvai ta­nácskozásán elfogadott közös nyilatkozatot — hangoztatta csütörtökön a japán külügy­minisztérium szóvivője. Hoz­záfűzte: a külügyminisztérium jelenlegi megállapítása szerint a dokumentum minden vonat­kozásban megerősítette a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország eddigi politikáját s ily módon a korábbi béke­­offenzíva folytatásaként is felfogható. * Berlin (MTI): A moszkvai találkozón kiadott közös nyi­latkozat „válasz korunk kulcs­kérdésére” — állapítja meg csütörtöki vezércikkében a Neues Deutschland. A lap a legégetőbb feladatnak nevezi egy olyan megállapodás meg­kötését, amely kizárja az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai állomásoztatá­­sát és előirányozza a már meglevő közép-hatótávolságú fegyverek megfelelő csökken­tését, az egyensúly szavatolá­sát a fegyverzet minél ala­csonyabb szintjén. Teljes­ítés a bécsi haderőcsökkentési tárgyaláson Bécs (MTI): Csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 343. plenáris ülését. A nyugati országok nevében felszólalt Murray Si­mons brit nagykövet üdvözöl­te a szocialista államok elmúlt héten nyilvánosságra hozott, legújabb javaslatban foglalta­kat, amelyek — mint mondot­ta — hozzásegítenek több vi­tás kérdés tisztázásához. A brit diplomata közölte, hogy a NATO-országok gondos tanul­mányozásnak vetik alá a négy szocialista ország munkaok­mányát. A nyugati fél szóvivője a csütörtöki ülés utáni sajtóér­tekezleten újságírók kérdésére válaszolva kifejtette, hogy to­vábbra sincs változás a lét­számadatokkal kapcsolatos nyugati álláspontban és még mindig elégtelennek tartják a megkötendő egyezmény betar­tatását szavatoló ellenőrző intézkedéseket. A szocialista országok szó­vivője ugyanakkor emlékez­tetett arra, hogy a moszkvai találkozó résztvevői közlemé­nyükben — egyebek között — elégedetlenségüknek adtak hangot a bécsi tárgyalások menetével kapcsolatban is, mindenek előtt a NATO-or­szágok kompromisszumra való készségét hiányolták. A következő teljes ülést jö­vő csütörtökön tartják meg. Küldöttgyűlést tartott az áfészek megyei szövetsége (Folytatás az 1. oldalról.) sízette. Mint mondta, az ered­mények részesei a zalai szö­vetkezetek is, különösen az or­szágos átlagot jóval túlhaladó felvásárlásukkal, de az ex­portban is jeleskedtek. A jö­vedelmezőség javítására szólí­totta fel a jelenlevőket, mint mondta, a szövetkezetek az el­múlt évtizedekben alkalmaz­kodásból jelesre vizsgának, ezúttal is arra lesz szükség, hogy a maguk erejéből le­küzdjék nehézségeiket. A vitát Kádasi János foglal­ta össze, majd bejelentette a küldöttgyűlésnek, hogy közel a 62. évéhez, kéri elnöki tisztsé­géből va­ló felmentését és azzal együtt nyugdíjazását. Megkö­szönte közel­ három évtizedes zalai munkásságának segítését a megye vezető testületeinek, a Szövosz vezetésének, a küldöt­teknek, a munkatársaknak. A küldöttgyűlés a felmen­tést megadta Kádasi János­­­nak, akinek érdemeit jegyző­könyvben örökítették meg. Ezután ismét a Szövosz el­nöke emelkedett szólásra, mél­tató szavak kíséretében adta át Kádasi Jánosnak az Elnöki Tanács által adományozott Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést, gratu­lált és kívánt jó pihenést a nyugdíjas évekhez. A megüresedett Mészöv el­nöki tisztségre a jelölőbizott­ság dr. Panácz Gyulát aján­lotta, akit a küldöttek titkos szavazással egyhangúlag meg­választottak. A szövetség új elnöke megköszönte a bizalmat és minden érdekeltet kért munkájának segítésére. A választás után dr. Csoko­­na Sándor méltatta Kádasi Jánosnak a közel három évti­zedes zalai tevékenységét, gra­tulált a magas kitüntetéshez, majd Panácz Gyula munkás­ságát, emberi magatartását vá­zolva, gratulált a szövetség új elnökének. Új jugoszláv pártelnök Belgrád (MTI)­ A JKSZ KB Elnökségének csütörtökön Belgrádban megtartott ülésén a Szerb nemzetiségű Dragosz­­lav Markovicsot választották meg az elnökség elnökének egyéves megbízatási időre. Az elnökség elismerését és kö­szönetét fejezte ki Mitja Ri­­bicsicsnek, aki a szervezeti szabályzat előírásainak megfe­lelően szintén egy évig töltöt­te be az elnöki tisztséget Szojuz T—9: Felkészülés a munkára Moszkva (MTI): Az űrállo­más készleteinek számbavéte­lével, az űrhajójukon maguk­kal vitt műszerek, tudományos eszközök elhelyezésével töltöt­te első teljes munkanapját a Szaljut—7 űrállomáson Vla­gyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov. Otthonuk, az űrhajóból, a Szaljutsz-ből és a Kozmosz mesterséges holdból álló űr­komplexum jelenleg csaknem kör alakú pályán kering a Föld körül. A pályának a Föld felszínétől mért legtávo­labbi pontja 343 kilométerre, a legközelebbi pedig 328 kilo­méterre van, síkja pedig az egyenlítő síkjával 51,6 fokos szöget zár be. Az űrkomp­lexum 91,1 perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot Ljahov és Alekszandrov első napjai a kutatásokra való fel­készüléssel telnek el Egyik legsürgetőbb feladatuk, hogy a földről magukkal vitt felszere­lést áthordják az űrállomásba, s űrhajójukat a Szojuz T–9-et felkészítsék egy esetleges gyors távozásra. A szovjet űrhajózás történetében ugyan még egy­szer sem fordult elő, hogy a kozmonautáknak a tervezett időpont előtt hirtelen el kellett volna hagyniuk az űrállomást, d­e az űrhajósok minden út al­kalmával, előre nem látható körülményekkel számolva végrehajtják ezt az óvintézke­dést 1983. június 1. Sorompó a háború útjában Bekövetkezhet-e egyálta­lán olyan helyzet, hogy a nukleáris háború „véletle­nül” robban ki a világ vala­mely térségében, válsággó­cában? A meghökkentőnek tűnő kérdés feltevése ko­rántsem indokolatlan. El­méletileg és gyakorlatilag ugyanis nem lehet kizárni ilyen eshetőséget Sőt, a ka­tasztrófaveszély annál való­színűbb, minél inkább meg­nyílik az út a nukleáris fegyverek birtoklásához és elterjedéséhez. Az­­ emberiség egyetemes érdeke diktálta, hogy elejét vegyék ennek a folyamatnak és bezárják az „atomklub” ajtaját A „klubba” bizonyos időeltolódással belépett ha­talmak a következők: a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság. Az ötökön kívül azonban számos ország — egyebek között az NSZK, Kanada, Svédország, Japán, India, a Dél-afrikai Köztár­saság, Pakisztán, Izrael és még vagy két tucatnyi állam — műszaki-technikai bázi­sának fejlettségénél fogva képes lenne az atomfegyver önálló előállítására. Ez a fej­lődési tendencia már az 50- es évek végén, a 60-as évek elején előre látható volt szükségessé vált tehát meg­tenni a megfelelő korlátozó ellenintézkedéseket. A Szov­jetunió kezdeményezésére — mintegy első lépésként — húsz esztendővel ezelőtt 1963­. augusztus 5-én az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselőinek részvételével Moszkvában aláírták az atomcsend-egyez­­ményt amely betiltotta a légkörben, a víz alatt és a világűrben az atomfegyver­kísérleteket A szerződéshez eddig több mint 100 állam csatlakozott. Franciaország és Kína viszont mindmáig sem írta alá, mivel mindket­tő szabad kezet akart bizto­sítani magának nukleáris fegyvertárának bővítéséhez. A szovjet kormány abból a meggondolásból kiindulva, hogy hatékony nemzetközi garanciákkal megakadályoz­zák az „atomklub” nemkívá­natos kiszélesülését, a tö­megpusztító eszközök gyár­tási titkaihoz való hozzáfér­hetőséget tovább folytatta erőfeszítéseit. Ennek ered­ményeként — több évig tartó tárgyalások és előké­szítő munka, után — az ENSZ-közgyűlés 22. üléssza­ka 1968. június 12-én jóvá­hagyta az atomsorompó­­-szerződés végleges szövegét. Az erről szóló, nemzetközi érvényű dokumentumot ti­zenöt esztendővel ezelőtt 1968. július 1-én egyidejűleg írták alá Moszkvában, Was­hingtonban és Londonban. A hatályba lépés feltétele az volt hogy a három nagyha­talmon kívül még további 40 aláíró állam törvényhozá­sa is ratifikálja a szerződést. Ennek megtörténte után az atomstop 1970. március 5.­­étől emelkedett törvényerő­re. Ennek az aktusnak a je­lentőségét aligha lehetne túl­becsülni. A szerződés értel­mében az atomhatalmak szi­gorúan tartják magukat ah­hoz a vállalásukhoz, hogy­ sem közvetlenül, sem köz­vetve nem adnak át más or­szágoknak atomfegyvereket nem nyújtanak nekik segít­séget ilyen eszközök előállí­tásához vagy megszerzésé­hez. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok pedig arra kötelezik magukat, hogy nem gyártanak és máshon­nan sem szereznek be ilyen eszközöket továbbá nem kérnek és nem fogad­nak el külföldi támoga­tást saját nukleáris potenci­áljuk megteremtéséhez. Az atomstop ezzel szemben nem tiltja az aláíró feleknek a nukleáris energia békés cé­lú felhasználását és az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Így tehát nincs semmi alapja az olyanféle ellenvetéseknek, amelyek szerint a szerződés­ben való részvétel gátolná az ilyen irányú tudományos­­-technikai haladást A most tizenöt éves a­tóm­so­rompó-egyezménynek a mai feszült nemzetközi helyzet­ben, amikor a nukleáris há­ború fenyegetése megnöve­kedett, különös időszerűséget kölcsönöz az emberiség élet­bennmaradásáért, a nukle­áris katasztrófa elhárításáért vívott világméretű küzde­lem. Ma minden nép létfon­tosságú érdeke, hogy a nem­zetek közösségének egybefo­gott erőfeszítésével áthág­hatatlan sorompókat állítsa­nak az atomháború szerve­zőinek útjába. Serfőző László alezredes Izraeli „megelőző” Intézkedések Dél-Libanonban Bejrút (MTI): Az izraeli hadsereg legkevesebb öt évig Dél-Libanonban marad — je­lentette ki Iszmail Kabalan alezredes, a haszbaijai körzet katonai kormányzója, pozitív együttműködésre szólítva fel az ellenőrzése alatt álló tele­pülések „eligazításra” magá­hoz rendelt vezetőit. A továbbiakban ismertette azokat a „megelőző intézkedé­seket”, amelyeket azért vezet­tek be, hogy minimálisra csökkentsék a fegyveres ellen­állási akciók következtében elszenvedett izraeli vesztesé­geket. Este 7 órától reggel 6-ig szigorúan tilos mindenfajta közlekedés a fontosabb dél­libanoni útvonalakon. A me­zőgazdasági dolgozók csak reggel 8 órától este 6-ig tar­tózkodhatnak a földeken. A főútvonalakon tilos a gépko­csik leállítása, parkolása. Ha valaki 200 méternél közelebb megy egy izraeli álláshoz vagy laktanyához, arra azonnal tüz­­et nyitnak. Libanoni állam­polgárok a jövőben saját jár­műveikkel nem, csak az iz­raeli hadsereg autóbuszait igénybe véve utazhatnak Iz­raelbe. A kapcsolatok ápolása érdekében héber nyelviskolát nyitnak Haszbaijában. Más források szerint az iz­raeli megszálló hatóságok este 6 órától reggel 6 óráig tartó kijárási tilalmat rendeltek el valamennyi ellenőrzésük alatt álló körzetben. Azt tervezik továbbá, hogy Dél-Libanon­ban és a Bekaa-völgy nyugati részében kötelezően bevezetik az Izraellel együttműködő Szaad Haddad őrnagy milí­ciája által kibocsátott szemé­lyi igazolványok használatát. Tunisz (MTI, AP, Reuter): Az El-Fatahon belüli nézetel­téréseket, illetve a szervezet­nek Szíriához való viszonyát vitatja meg Tuniszban a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottságá­nak csütörtökön kezdődött, rendkívüli ülése. Hivatalos vizsgálatot indítanak a Carter-iratok ügyében Washington (MTI). Az ame­rikai képviselőház illetékes al­bizottsága hivatalos vizsgála­tot indít a Carter-iratok ügyé­ben. Ezek felhasználása által a Reagan tábor állítólag bizo­nyos előnyhöz jutott az 1980- as elnökválasztási kampány­ban. Donald Albosta michigani demokrata képviselő, aki a kormányzás etikai problé­máiért felelős albizottságot ve­zeti, közölte: ragaszkodik a külön törvényhozási vizsgálat­hoz.­­ Az albizottság megvizsgálja a Fehér Ház által rendelkezés­re bocsátott több száz oldalnyi iratot, amely a választási kampány idején ismeretlen­ utakon jutott a republikánus kampány-főhadiszállásra. Bár Reagan önként kiadta az igazságügy-minisztérium­nak a mai Fehér Házban fel­lelhető dokumentumokat, ked­di sajtóértekezletén azt is alá­húzta, hogy azok felhasználá-­­ sát nem tekinti törvénybe üt- t­köző dolognak. Carter volt elnök nyilatko-­­­zatban jelentette ki, hogy vé­­­­leménye szerint a szóban for­gó okmányok fontos informá­ciókat tartalmaztak. Jody Po­well, Carter volt sajtófőnöke az ABC televízióban közölte, hogy megítélése szerint a Fe­hér Ház iratainak eltulajdoní­tása minden körülmények kö­zött bűncselekmény. Patrick­­ Caddell pedig, aki Carter köz­véleménykutatója volt, azzal próbálta dramatizálni a hely­zetet, hogy kijelentette: nem vitás, hogy akik elfogadták a Fehér Házból érkezett vita­előkészítő anyagokat, más, ér­tékesebb információhoz is hoz­zájuthattak. A Papergate-ügy forrósodik és következményei egyelőre kiszámíthatatlanok. Waterga­­­­te-nagyságrendű botrányra je­­­­lenleg Washingtonban nem számítanak, arra azonban igen, hogy a Reagan-féle Fe­hér Háznak azok a tisztségvi­selői, akik elismerték a Fehér Házból származó anyagok fel-­­ használását, hetek alatt „baj-­­­ba kerülhetnek”. I

Next