Zalai Hírlap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

2 Losonczi Fál beszéde az EM­SZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) P ásztencia: a népek és kormá­nyok tevékeny együttműködé­se, kölcsönösen előnyös poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink állandó erősíté­se. Nekünk, az utóbbi­ egy­mástól évtizedben igen jó ta­pasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereink­nek sincs oka a csalódottságra. Ezután a hatvanas évek és a hetvenes évek első felének enyhülési folyamatáról, ha­zánk külpolitikai törekvései­ről beszélt, majd így folytatta: Örömmel látjuk, hogy a közgyűlés munkájának jelen­tős részét az egyre sürgetőbb leszerelési feladatok megoldá­sának kívánja szentelni. A Ma­gyar Népköztársaság az elmúlt években maga is több fontos leszerelési javaslatnak volt te­vékeny részese Ezek a ma is érvényes kezdeményezések azt a célt szolgálják, hogy a vi­lágbékét szavatoló stratégiai egyensúly a fegyverzetek le­hető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Sajnos javas­lataink az Észak-atlanti Szer­ződés Szervezete részéről mindmáig érdemi válasz nél­kül maradtak. A megoldatlan leszerelési problémák sokrétűek, s mind­egyikük önmagában is fontos. Ha mégis kiemelek közülük néhányat, azért teszem, mert jelentőségüket a mai feszült nemzetközi helyzetben különö­sen meghatározónak érzem. Ilyen a hagyományos fegyver­zetek korlátozása és csökken­tése, a vegyi és más tömeg­­pusztító fegyverek betiltása is. De a nemzetközi légkör gyö­keres megjavítása, a háborús veszély elhárítása érdekében ma a legsürgetőbb feladat: a nukleáris leszerelés. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért megkülönböztetett fon­tosságot tulajdonít a Szovjet­unió azon kötelezettségválla­lásának, hogy semmilyen kö­rülmények között nem vet be elsőként nukleáris fegyvert Bizonyos, ha a többi nukleá­ris hatalom szintén hajlandó lenne arra, hogy ilyen kötele­zettségeit vállaljon, azt a vi­lágközvélemény igen nagy megkönnyebbüléssel fogadná. Fontos kezdeti lépés lenne megítélésünk szerint a nukleá­ris leszereléshez vezető úton annak a javaslatnak a meg­valósítása, hogy az atomfegy­ver birtokában levő államok kölcsönösen fagyasszák be a nukleáris fegyverkészleteiket. Úgy véljük továbbá, hogy mi­előbb szerződést kellene kötni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról, s véget kellene vetni az újabb nukleáris fegyverfajták kifej­lesztésének, a meglevők kor­szerűsítésének. Az újabb, egyre bonyolul­tabb fegyverrendszerek meg­jelenése ugyanis azzal a ve­széllyel jár, hogy túlnőnek a meglevő megállapodások ha­táskörén,­­ egyre nehezebbé válik a korlátozásuk és ellen­őrzésük. A nukleáris leszerelési ten­nivalókkal kapcsolatban meg­állapította: Meggyőződésünk, hogy a leg­jobb megoldás Európa teljes atomfegyvermentesítése lenne, és erről a célról nem mon­dunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzetközi hely­zet alakulása lehetővé nem te­szi, a legelfogadhatóbb meg­oldást a középhatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében, és semmikép­pen sem növelésében látjuk. A következőkben a madridi találkozó eredményes befeje­zéséről, az el nem kötelezettek mozgalmának szerepéről, a közel-keleti válságról és más, feszültséget előidéző konflik­tusokról szólt, s megállapí­totta: A Magyar Népköztársaság kormánya és népe szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a társadalmi haladásért, az elnyomás és az újgyarmatosító törekvések el­len vívott küzdelmével.­ Tá­mogatjuk a földrész országai által a tárgyalásos rendezés, a térséget feszültségben tartó konfliktusok igazságos és bé­kés megoldása érdekében tett közös lépéseket. Hasonlóképpen nagyra érté­keli a Magyar Népköztársaság az indokínai országok erőfe­szítéseit a délkelet-ázsiai fe­szültség csökkentésére és tá­mogatja a külügyminisztereik áprilisi és júliusi tanácskozá­sán megfogalmazott javaslato­kat. A magyar kormány nagy je­len­tőséget tulajdonít a ciprusi probléma olyan békés rende­zésének, amely megfelel a szi­getország mindkét népközös­­sége érdekeinek, biztosítja a Ciprusi Köztársaság szuvere­nitását, el nem kötelezettsé­gét, s kizár minden külső be­avatkozást. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény fel­háborodását azon, hogy a faj­üldöző dél-afrikai rezsim apartheid politikája a széles körű nemzetközi elítélés elle­nére folytatódik. Namíbia esetében különösen szembetűnő, hogy a nemzet­közi feszültség növekedése kö­zepette aktivizálódnak az új­gyarmatosítás erői Hiába a rendezés elveit tartalmazó biz­­­­tonsági tanácsi és közgyűlési határozatok, a dél-afrikai re­zsim és külső támogatóinak stratégiai és gazdasági érdekei miatt Namíbia még mindig nem nyerhette el a független­ségét Egyesek önkényes, ENSZ-határozat által nem szentesített feltételeket szab­nak, igyekeznek háttérbe szo­rítani a SWAPO-t, a namíbiai nép egyedüli törvényes képvi­selőjét. A magyar kormány elítéli ezeket a törekvéseket és szorgalmazza, hogy — a pá­rizsi Namíbia-konferencia nyi­latkozatával összhangban — hajtsák végre az ENSZ rende­zési tervét. A nemzetközi kapcsolatok romlása, a világgazdaság el­húzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések fo­lyamatosan kedvezőtlen hatás­sal vannak a nemzetközi gaz­dasági, kereskedelmi, pénzügyi és műszaki—tudományos együttműködés szinte minden területére Ez megnehezíti a­­nemzetközi munkamegosztás­ban különösen érdekelt orszá­gok, köztük Magyarország helyzetét is. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés zavarainak megszün­tetése csak közös erőfeszítés­sel, a kölcsönös előnyökön ala­puló és megkülönböztetések­től mentes együttműködés bő­vítésével lehetséges. Mi a ma­gunk részéről minden erőnk­kel ezen kívánunk munkál­kodni. Ezt követelik nemzeti érdekeink, s csak ezen az ala­pon látjuk megvalósíthatónak az ENSZ tagállamainak túl­nyomó többsége által jogosan igényelt új, igazságosabb nem­zetközi gazdasági rend és kap­csolatrendszer kialakítását is. A továbbiakban kitért az emberi kapcsolatok és emberi jogok kérdésére, majd így fe­jezte be beszédét: Minél feszültebb a nem­zetközi helyzet, annál inkább nő minden egyes állam fele­lőssége a békéért A magyar kormány a felelősség ráeső ré­szét vállalva, mindenütt, ahol erre adottságainál fogva lehe­tősége van, a párbeszéd, a tár­gyalások alternatíváját állítja szembe a konfrontációs törek­vésekkel. Úgy véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgyalásos rendezésében, az ENSZ-nek jelentős szerepet kell betöltenie Ezért a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya határozottan kiáll az ENSZ — alapokmány szerinti — szerepének erősítése, haté­konyságának fokozása mellett. A Magyar Népköztársaság eddig is partnere volt és ez­után is partnere kíván lenni minden kormánynak a béke erősítését célzó nemzetközi együttműködésben. Meggyőző­désünk, hogy nincs az a vitás kérdés, amelyet ne lehetne bé­késen, tárgyalások útján ren­dezni. A leghatározottabban elvetjük azt a korunkban ön­gyilkos alternatívát, hogy a fegyverek mondják ki a végső szót. A Magyar Népköztársaság, amelynek külpolitikája egybe­esik az alapokmányban meg­­fogamazott nemes célokkal és elvekkel, kész arra, hogy ki­vegye részét a világszervezet béke-erőfeszítéseiből. New York, (MTI): Losonczi Pál, pénteken részt vett azon­­ az ebéden, amelyet Henryk J .Tablowski, a lengyel Államta­­­­nács elnöke adot­t. Délután pe­dig Szpirosz Kiprianuval, a­­ Ciprusi Köztársaság elnökével­­ találkozott. ••Szi Libanon Ki ellen­fizzi a tűzszünetet ? Bejrút. (MTI): A bejrúti re­pülőtér­­ közmegelégedést keltő megnyitása után pénteken a szintén hosszabb ideje lezárt közlekedési főútvonalak sza­baddá tételére összpontosította figyelmét a libanoni hadsereg, a jobboldali milíciák, az el­lenzéki Nemzeti Megmentési Front és az A­mai nevű síita szervezet katonai képviselőiből alalkult tűzszünetit felügyelő bi­zottság. A fegyvernyugvás sor­sát illetően nyugtalanító körül­mény, hogy még mindig nem gondoskodtak a tűzszünet meg­bízható nemzetközi ellenőrzé­séről. Salvador Párbeszéd a hazafiak és a kormány között Havanna, (MTI): Konkrét megállapodások nélkül, de a párbeszéd fenntartásának le­hetőségével értek véget a Sal­vadori hazafiak és a kormány képviselőinek első, hivatalos tárgyalásai . A tár­gya­lá­sokon a Salvadori hazafiak két szervezete, a Fa­­rabundo Marti Nemzeti Fel­­szabadítási Front és a Forra­dalmi Demokratikus Front (FMLN—FDR) ideiglenes kor­mány létrehozását javasolta. Ez a kormány, amely a Salva­dor­ társadalom minden réte­gének bevonásával tartott vi­tából­ születne, biztosíthatná a val­óban demokratikus válasz­tások megtartását az ország­ban. A salvadori kormány nevé­ben tárgyaló bizottság tagjai nem terjesztettek elő semmi­lyen új javaslatot. A kormány azt várja a hazafiaktól, hogy azok leteszik a fegyvert és in­dulnak a márciusra tervezett választásokon. Ezeket a válasz­tásokat azonban az FMLN— FDR elutasítja, mivel a jelen­legi helyzetben sem­mi nem biz­tosítja a szavazás eredményé­nek hitelességét A tárgyaló felek egyetértet­tek abban, hogy fenn kell tar­tani a párbeszédet. Az FMLN —FDR szorgalmazza, hogy a tárgyalások következő forduló­ját a Salvadori fővárosban, va­lamelyik — a Salvadori vál­ságban semleges — ország nagykövetségén tartsák. KAZAI ITILAT George Habbas sajtótájékoztatója Reorge Habbas, a Népi Front Palesztina Felszabadítá­sáért főtitkára, aki a Magyar Szolidaritási Bizottság meghí­vására küldöttség élén tartóz­kodik hazánkban, pénteken sajtótájékoztatót tartott Elöljáróban szólt arról, hogy első magyarországi látogatást, a tárgyalások hozzájárulnak a két szervezet közötti kapcso­latok elmélyítéséhez. A palesztin mozgalom belső helyzetét­ elemezve George Habbas elmondta, hogy a bej­rúti események hatására bizo­nyos nézeteltérések kerültek felszínre, amelyek gyengítet­ték a korábban kialakult egy­séget. A PFSZ Központi Ta­nácsa a közelm­út­ban bizott­ságot hívott életre, amelynek feladata, hogy feltárja a véle­ménykülönbségek okait, s megtalálja a megoldás felé ve­zető utat. Egy kérdés kapcsán a főtitkár kijelentette: a né­zeteltérések — mint ismeretes , az El Fatah-on belül rob­bantak ki, a­­ palesztin de­mokratikus körök e belső vál­ság tovaterjedésének megaka­dályozását saját, közvetlen ér­deküknek tekintették. (MTI) I­SS. Értéker V. Kína ünnepe ▼flágtArténelmi horderejű­­— a mindmáig ható — ese­mény volt a Kínai Népköz­­társaság kikiáltása. A több évtizedes, áldozatos nemzeti felszabadító harc és vele pár­huzamosan a társadalom szo­cialista átalakításáért vívott küzdelem, valamint a Szov­jetunió internacionalista se­gítsége tette lehetővé, hogy bolygónk legnépesebb orszá­gában 1949. október 1-én megkezdődhetett a szocialista építőmunka. A kínai nép győzelme mindemellett az akkor még gyarmati sorban sínylődő vagy éppen felsza­badult országok számára re­­ményt keltő példát jelentett. A fiatal köztársaság első évtizedének eredményei iga­zolták is a várakozásokat Szorgos népe áldozatos mun­kájával és a szocialista álla­mok tevékeny segítségével a népi Kína korszakos átalakí­tásokat hajtott végre. Pedig az­ évszázados elmaradottság és a háborús pusztítások örökségének terhei nagyok voltak, imperialista fenyege­tésnek is ki volt téve. Ebben a nehéz időszakban Kína ter­mészetes szövetségeseire, a szocialista országokra tá­maszkodhatott Sajnos, az ötvenes évek vé­gén a kínai vezetésben felül­kerekedő nacionalista-kispol­gári irányzat képviselői vo­luntarista módon más irányt szabtak az ország útjának. Bel- és külpolitikában egy­aránt torzulások következtek be. A „nagy ugrás”, a sze­mélyi kultusz, majd a „kul­turális forradalom” és a „há­rom világ” elmélete mérhe­tetlen károkat és szenvedése­ket okozott a kínai népnek. A súlyos torzulások kiigazí­tásához azonban 1976 után hozzáfogott az új vezetés. Bel­politikai síkok­ — a párt te­kintélyének helyreállításában, a szocialista termelési viszo­nyok korszerűsítésében, vala­mint az életszínvonal eme­lésében — születtek is figye­lemre méltó eredmények. Ám úgy látszik, hogy még mindig nem vonták le kellő mérték­­ben mindennek a külpolitikai következtetéseit. A szocialista közösség álla­mai — köztük hazánk is — a kölcsönösség jegyében válto­zatlanul készek a viszony normalizálására, sőt a kap­csolatok fejlesztésére. Az utóbbi egy-két évben e téren szerény előrelépés mutatko­zik is. Korlátokat szab azon­ban e pozitív folyamatnak, hogy rendezetlenek marad­tak Kína és több, vele szom­szédos szocialista ország kap­csolatai Abban a reményben azonban, hogy a meglevő el­lentétek előbb-utóbb meg­­­­szűnnek. nemzeti ünnepén őszintén kívánunk Kína né­pének további sikereket a szocialista építőmunkában. (KS) Üdvözlő távirat A Kínai Népköztársaság megalakulásának 34. évfordu­lója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszterta­­­nács elnöke táviratban k Mvö- s­zölte Li Hszien-mien államel­­­­nököt és Csao Ce-jang­ ot, az Államtanács elnökét (MTI) Ii kínai nagykövet fogadása Ma Lie, a Kínai Népköztár­saság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkal­mából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadá­son részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter, Rabi Béla ipari miniszté­riumi államtitkár, Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes, valamint gazdasági, társa­dalmi és kulturális életünk több más képviselője. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. (MTI) Halottak, töb száz sebe­★ Egy drúz fegy­veres teljes harci készült­ségben főzi az­ ebédet pihenő társainak. A kép jól jellem­zi az ingatag libanoni tűz­szünetet VILÁGTÜKÖR Budapesten ülésezett a Római Klub. Húsz ország száz képviselője tanácskozott a világ élelmiszer-ellátásának feltételeiről, lehetősé­geiről. Igen fontos feladat az ezredfordulóra hatmilliárdra szaporodó népesség élelmezé­sének megoldása, az éhínség megszüntetése, amely csak az eddiginél hatékonyabb együtt­működéssel érhető el Szép magyar siker született a 9. Nemzetközi Sajtófotó Pá­lyázaton. 37 ország 459 fotóriport­ere 2114 képet küldött be. Közülük Pólya Zoltán, az MTI fotóriportere sorozatáért bronzérmet, a portré kategóriában pedig ezüstérmet vehe­tett át. Bánkúti András, a Magyar Szemle fotósa a sportfotó kategóriában ezüst, az „Ember és munka” kategóriában bronzérmet kapott, valamint elnyerte a Nemzetközi Újság­író Szövetség „A sajtófotó nemzetközi mestere” címét. Ben­­kő Imre, az MTI munkatársa különdíjat kapott. Képünkön: Pólya Zoltán egyik­ felvétele a tragikus hatású sorozatából, amely a nemrégiben szerencsétlenül járt oroszlányi bányá­szok temetésén készült.­­ Hazánk legna­gyobb, napkol­lektorokkal üzemelő fűtő­rendszerét állí­tották üzembe Debrecenből. A 465 négyzet­­méter felületű napkollektor összesen két­ezer lakás fű­tését látja el A Nap által fel­melegített víz kapcsolódik a távfűtőrend­szerhez, így a borús időben is biztosított az egyenletes me­leg, sült, eltorlaszolt utcák, megvert választási hiva­talnokok — ez a mérlege a pa­kisztáni tiltako­zó megmozdu­lásoknak. Ké­pünkön a ka­­rachi egyetem hallgatói hord­ágyon viszik egyik éhség­sztrájkot folyta­tó társukat egy kormá­ny­ellene­s tüntetésen.

Next