Zalai Hírlap, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

iw.On. *MX 6%»Gs.ai: ihMCi’ iu ■4 habisgazd­álkodás új lehetőségei is egyik népszerű, a­­másik kevéske Zalaegerszegen november elsején 1304 lakásigényig t­artot­ták nyilván. Az igényták legalább fele jogosult lenne az úgynevezett „fiatal házasok” kategóriájában lakásra. Az új lehetőséggel — úgy gondoltuk sokan — több­száz kezdő család szorító gondja szűnik meg. Az első hónapok tapasztalatai azonban korántsem hozták a várt eredményt. Vajon miért? Erre kerestük a választ a városi tanács igazgatási osztályán. — E­ddig mindössze 87-en kérték lakásigényük ilyetén való kielégítését — mondta dr. Szlávecz Géza, az osztály helyettes vezetője. — Ennél többre számítottunk. Ugyanis a mielőbbi lakáshoz juttatás jlentős anyagi előnyt és vi­szonylag kedvező körülménye­ket kínál a fiatal házasoknak. Gondoltunk például a méreg­drága albérletben lakókra, ak­ik általában kezdő fizetéssel, a magas rezsi mellett alig-alig tudtak takarékoskodni, vagyis a majdani önálló lakásra gyűj­teni. Rossz lett volna az új lehe­tőség propagandája? Ezt azon­nal cáfolja, hogy az igénylé­sek benyújtásakor minden jo­gosultnak külön felajánlották, s tájékoztatták őket arról is, ha ezt a megoldást választják, előbb költözhetnek. — Amire mi alapozhattunk­­ — folytatta az osztályvezető­­helyettes — a rendelkezésre , álló félkomfortos, komfort nél­­­­küli lakások alacsony bére. Így­­ biztonságosan gyűjthetnének a­­ fiatalok ifjúsági takarékbeté­­t­­ét, amely hozzásegíti őket a­­ nagyobb, szebb lakáshoz. A­­ többség azonban azt megadta, [ inkább jelenlegi feltételei kö­­­­zött várja ki azt a két—három­­] évet, amíg végleges lakáshoz juthat Tény, hogy a rendelkezésre álló lakások régi épületekben vannak, szűkösek, hiányzik belőlük a komfort kényelme. Nem ilyenről álmodik egy fia­­tal házaspár. — A megállapodás a tanács kötelezettségét is rögzíti, vagy­is vállaljuk, hogy legkésőbb öt év elteltével — a család nagy­sága, jövedelme szerint — végleges lakást biztosítunk. Tájékoztattuk arról is a je­lentkezőket, hogy ez az idő lé­nyegesen lerövidülhet azzal, ha közben gyermekük, gyer­mekeik születnek. Nem túlzás, néhány családot szinte úgy kellett, rábeszélni: ebben a formában kérjenek lakást, mert számukra ez előnyösebb. Az idei évben egyszerűsö­dött az úgynevezett nem szo­ciális igényjogosultak lakás­cseréje is. Ezekkel a csereké­relmekkel most az Ingatlanke­zelő és Közvetítő Vállalat iro­dáját kereshetik fel az­ állam­polgárok. Az új lehetőség iránt érdek­lődőkkel lényegesen megnőtt a Pázmány Péter utcai közvetí­tőiroda ügyfélforgalma. A kez­deti tapasztalatok egyértel­műen bizonyítják: nagy szük­ség volt a lakáscserék ilyetén irányítására, koordinálására. — Az érdeklődök többsége sajnos nem tudja, hogy ebben a keretben csak a tanácsi bér­lakással rendelkezők csereké­relmével tudunk foglalkozni — mondta Seress Barnabás, az iroda vezetője. — Egyébként a polgárjogi csere szabályai sze­rint járunk el, vagy­is magán­félként tárgyalunk ügyfeleink­kel — Ez am­iatt jelent, hogy hatósági jogkörrel nem ren­delkeznek ? — Elsősorban azt jelenti, hogy a csereigénylők vagyoni, jövedelmi helyzetét nem vizs­gáljuk. Vegyünk egy példát: ismét divatossá vált a város­­központban lakni. Ha történe­tesen a csipkeházban megürül emi lakás, s az tanácsi­ kiuta­lással, vagy lépcsőzetes cse­rék során az iroda rendelkezé­si körébe kerül, mi annak ajánljuk fel, aki gazd­a­sá­gos­sá­gi­ szempontból a legjobb aján­latot teszi. — A két lakás közötti érték­különbözeten túl? — Egy-egy lakás értékét a ke­resleti kínálathoz alkalmaz­kodva szélesebb skálán hatá­rozhatjuk meg. Egyébként ko­rábban is cseréltek a bérlők állam­i lakást, azt­ azonban em­­más között intézték el, viszony­lag szűk körből, választva. — Mennyivel nyújt többet az iroda ? — Amennyivel tájékozottabb a kereslet—kínálat viszo­nai­­ban Minden hozzánk forduló leafentieppsebb adataival ren­delkezünk, az idémrt több tu­­catnyi másikkal tudjuk etrttez­­tetni. Általában minden létre­jött cserére iS érdeklődő tat, ami egyúttal azt is jelenti, vám válogatás. Lászti Már*» Legelőre alapozva — Gyepterületeink a Zala folyó völgyében helyezkednek el és a szarvasmarhák kijár­nak a legelőre — mondja Ká­mán Ferenc főmezőgazdász. — Amíg az idő engedte, legeltet­tünk. Az idén is tavasztól őszig volt elegendő zöldtakar­mány az állatoknak. Az is igaz, hogy másodszor nem sok rétet tudtunk lekaszálni. En­nek ellenére rendelkezünk elég téli takarmánnyal. Ha a ta­vasszal mégis gond lenne, a frissből silózunk hozzá kiegé­szítésként. Egyébként a takar­mánykészletünk minősége jó és találtunk rá módszert, hogy meg is óvjuk. Tavaly kezdtük meg a nagybálás szénabetaka­rítást és bizony első alkalom­mal alulról is felülről is fel­szedték a vizet a bálák, ami rontotta a minőséget. Mivel nincs elegendő pajtánk, nem tudjuk fedél alatt tárolni a bálákat, kitaláltuk miként le­het kazlazni. Alulról karókat helyeztünk el, így nem érint­kezik a takarmány a földdel, a tetejét pedig gyengébb minő­ségű szénával fedtük be. Számítógépes program A zalabéri gazdaságban so­kat adnak a takarmányozásra. Az ablakot egyedi termelés alapján mérik ki a­z állatok­nak, s a legeltetés mellett zöld takarmánnyal, szénával is Zalaegerszegen a Zrínyi út közel 4SI­ méteres szakaszán fektették le a szennyvízvezetéket, s még egy 38 méteres ré­szen kell befejezniük a munk­át a Délviép szakembereinek. Megkezdődött a lakások rákötése is a hálózatra (képünkön, majd­az útburkolat helyreállítása következik. a kapott tehea hirde­ti : Magyar—Szovjet Baráti Társaság nagykanizsai sörgyá­ri tagcsoportja Az itt folyó barátsági munkának jó híre van a megyehatáron túl is. A sörgyári kollektívát két éve kitüntették az MSZBT arany­­koszorús plakettjével, dr. Be­­leki József igazgató pedig még egy hónapja sincs, amikor az aranykoszorús jelvény birto­kosa lett. — Mozgalmi munka a mi­énk, ami egy szűkebb, 110— 120 tagú szűkebb aktívaháló­zat révén tudatosul, gyakran a gyárkapun kívül is — kezdi a beszélgetést Horváth László osztályvezető, az MSZBT or­szágos elnökségének tagja. — Ezek a jegyzetek — mutat az előtte heverő papírokra — ép­pen erről szólnak. December 2-án az Országház Vadászter­mében ül össze ismét országos elnökségünk, ehhez rendezge­tem gondolataimat, feljegyzé­seimet. Szíjártó József üzemszerve­ző, még alapszervezeti KISZ titkár korában ismerkedett meg az MSZBT fogalmával, céljaival. — Diákként Kujbisevbe le­veleztem. Egyrészt távoli tá­jakkal ismerkedtem a képes­lapok útján, nem utolsó sor­ban a levelezés orosz nyelvi tanulmányaimat segítette. Ez később, amikor repülőmérnöki iskolába kerültem külön hasz­nomra vált — eleveníti fel el­ső emlékeit. — ELŐBB MINT KISZ-ES, majd később mint párttag névre szóló feladatokat vállal­,­tam. Gyorsan észrevettem, hogy csak megnyerő, jól szer­vezett programokkal lehet előbbre vinni a mozgalmat. — Friss élmény 1983-ból? — Éppen az előbbi mondot­takhoz kapcsolódik. Egy ta­pasztalatcserét lehet irodák­ban szervezni, ahol egymás után felállnak a hozzászólók és verkli módjára megy min­den. Nem tartom jónak. De üzemlátogatással, ahol az ér­kezők közvetlenül a munkahe­lyeken válthatnak szót, majd délután egy rövid eszmecseré­vel zárva ... ez élvezetesebb, emberközelibb. Ilyen volt az egyik balatonfüredi látogatá­sunk, ahol a munkamódsze­rekkel a MALÉV tagcsoport­jának küldötteivel együtt is­merkedtünk. Szinte minden nagyobb Veszprém megyei üzem képviseltette magát. Az ismerkedés jól sikerült, így idén már Ferihegy volt a ta­pasztalatcsere színhelye, s mint hajdani repülésnek nagy élmény volt ismét ilyen kö­zegben mozogni. Tóth Nándor, az erjesztő üzem csoportvezetője KISZ megbízatásként vállalt először részt az MSZBT feladataiból.­­ Amikor 1973-ban a gyárba kerültem, gyorsan megismer­tettek mindennel, s ebben a politikai feladatok is benne voltak. Hatodik éve a gyári KISZ-bizottság titkára vagyok, négy éve az MSZBT tagcso­port ügyvezető elnökségének tagja. Akárcsak a többi fiatal, én is megtettem vállalásaimat. Ebben jobbára szervezési munkák voltak, ma is akad bőven. Itt volt a béke és ba­rátsági hónap, az ünnepségek egész sora. De említhetem a politikai oktatásokat, a vita­köröket is, ahol az MSZBT mozgalom mellett nem lehet elmenni. Ha olyan a téma, tő­lük kérünk előadókat, de nincs olyan kiállítás, vetélke­dő, ahol a Szovjetunióra vo­natkozó aktualitások ne szere­pelnének. — Az első féléviben a bútor­gyáriakkal közösen szerveztük a Távoli városok, közeli ba­rátok címmel hirdetett vetél­kedőt. Az külön öröm, hogy a megyei döntőbe a mi laboro­­saink csapata is beverekedte magát. Van állandó kiállítá­sunk a Szovjetunióról az ebéd­lőben is, ehhez az anyagot a­ budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házától kaptuk, ők egyébként egyéb kiállítá­sok, programok rendezésében ugyancsak segítenek. Jó a kapcsolat velük, ezt jelzi hogy legutóbb az örmény és­­ grúz napok megnyitóján is­­ képviseltethettük magunkat­­ több más városi tagcsoporttal­­ együtt. Persze azért kudarc is­­ akad. Volt egy jó ötletünk a­­ szovjet irodalommal való is­­t­enerkedésre. Mai írókra, köl­tőkre számítottunk, irodalom­történészeket, fodrtókat igye­keztünk megnyerni ehhez. Az első vendéget meg is nyertük az ügynek, de aztán . . . Szóval azt ötlet és a valóság nem mindig ugyanaz. Most újabb kapcsolatokat keresünk, talán a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza ebben is mellénk áll. — Milyen az érdeklődés e programok iránt? — EZ DÖNTŐEN a szerve­zésen múlik. Ha nem kell fut­ni a buszokra, ha érdekes a téma, nem unalmas az előadó az meghatározó. Egy jó ren­dezvény után könnyebb a óriá­sikat szervezni, de ez fordítva is áll. Ugyanez vonatkozik a faliújságjainkra. Egy figye­lemfelkeltő fotó láttán már az olvasásra is időt szentel az arra járó. A KISZ ezt vállalta, igyekszünk jól csinálni. Győri András A barátság aranykoszorúi s­t fi 1 dU KLA­­P Megáll a huss... és as éss ! Miért nincs téli gázolaj? A november közepén hirte­len beköszöntött fagyos idő­szakban állva maradt Volán­­-buszokkal kapcsolatban emlí­tették az illetékesek:­­baj volt a gázolaj minőségével, a nagy paraffin tartalom miatt meg­dermedt és eltömte az üzem­anyagvezetéket.­­ A Volán 16. számú Vállalat hiába próbált könnyített gáz­olajat szerezni a környéken, nem jutott hozzá. Az Áfor za­laegerszegi kirendeltségének vezetője, Vékász Ferenc meg­erősítette az információt: __ Mi csak általános célú gázolajat forgalmazunk, ez mínusz 5 fokig használható biztonsággal. Ennél nagyobb hidegben saját kocsijainkba is petróleumot, vagy speciális adalékanyagot keverünk. A finomítók egyébként a szab­vány szerint téliesítik a mo­torhajtó gázolajat. Különleges célokra a százhalombattai fi­nomító mélydermedésű gáz­olajat lehet használni, ezért az üzemanyagért azonban a kialakult gyakorlat szerint a felhasználók mennek el. Ha megbízást kapunk, mi is el­hozzuk- ilyen feladatot azon­ban nem jelzett a Volán. Tehát van téli gázolaj, de ez csak a kis hideget tűri. Lénye­gében a gépjárműveket üze­meltetők saját magukra van­nak hagyatkozva, hogy telente megfelelő minőségű üzemanya­got biztosítsanak a gépjármű­vezetőknek.­­ Egyébként háztartási tü­zelőolajként is ugyanazt a mi­nőséget árusítjuk, mint mo­torhajtó anyagként, csak az előbbibe mi már előre beke­verjük az adalékanyagot, hogy a kistételű vásárlókat ne ér­je bosszúság odahaza, s ne ne­kik kelljen pepecselni — fűz­te még hozzá az Áfor-kiren­­deltség vezetője. A zalaegerszegi kirendelt­ség által forgalmazott gázolaj döntő többségét a Zalai Kő­olajipari Vállalat gyártja. Elő­fordul azonban az, hogy érke­zik a lefejtőhelyre más fino­mítónál készített gázolaj is, vasúti tartálykocsikban. Kézenfekvő volt feltenni a kérdést a ZKV főtechnológu­sának, hogy ők milyen minő­ségű gázolajat állítanak elő? — Mi a bitumengyártás melléktermékeként foglalko­zunk csak gázolajjal. Évente mintegy 80 ezer tonna kelet­kezik ebből a termékből. Ez úgynevezett nyerstermék, hi­szen nincs lehetőségünk sem kéntelenítésre, sem paraffin­­talanításra, mert ezek az egy­ségek hiányoznak a mi desz­­­tillációs rendszerünkből. A tő­­l­­ünk kikerülő gázolaj általá- I nos célú, azaz üzemanyagként, illetve fűtési célokra is lehet használni — mondotta Helvet Ferenc.I . Hozzátette még, hogy a kézi- I könyvek szerint — ezek a­­ szabvány előírásait tartál- l mázzák —, azért az általános­­ célú gázolajban különbséget , tesznek téli és nyári minősé­­­­gű között az előbbi mínusz 10, s az utóbbi pedig nulla fokos­­ dermedéspontig használható . Tény, hogy más magyarországi­­ olajfinomítóknál készül ki­­a­mondottan téliesített gázolaj­­ a közlekedés számára, s ez a­­ szabvány szerint mínnusz 2­­­ fokig használható. A­­szovjet­­ szabványok ismerik még a mínusz 35 és a mínusz 45 fo­kon alkalmazható motorhajtó üzemanyagot, de ezekből ná­lunk nem gyártanak. Eddig a Jegyzőkönyv, aminek kivonatos lényege, hogy a Volán bajban volt, a zalaegerszegi Áfor nem for­galmaz, a ZKV pedig nem tolt gyártani téliesített gázolajat Csakhogy kit érdekelnek s mentegetőzések ? A cserben­hagyott, s az utakon rekedt­­ utasokat semmiképpen. Meg-­­­kérdőjelezendő, hogy adott­­ helyen ki-ki érti-e egyáltalán a szakmáját? Lelkiismerete­­­sen, becsülettel teszi-e a dol­­­­gát, amiért fizetést kap? Hosz­­­­szú évek gyakorlatából a Vo­lán műszakijainak tudniot­t kellene, hogy télen a hagyo­­­mányos gázolaj könnyen be­­t­­ermed. Időben intézkedni­­ kellett volna megfelelő minő­­­­ségű gázolaj beszerzéséről Különösen azt figyelembe vé­­ve, hogy saját töltőállomásu­kon tankolnak a gépjármű­vek! De mentes-e a kritikától aj Afor? Semmiképpen. Arra nem ér­­demes hivatkoznia, hogy neki kapott megbízást az ilyenkor egyértelműen jobb minőségi százhalombattai téli gázolaj „házhoz” szállítására. Mert egy kereskedőnek mi a dolga? Olyan árut kínálni, ami éppen keresett. S az télen Áforéknál mi más lenne, ha nem a hide­get is tűrő téliesített gázolaj? Magyarázatokkal nem telje­síthetők a fuvarfeladatok mert azok képtelenek megfor­gatni a motorokat. „Felpörge­tik” viszont az érintettek, pél­dául az utasok táborának han­­gulatát, akik közül többen fe­lelőtlenséget emlegetnek. Iga­zuk is van! — takáts — ­ Megtért Károly, a zalabéri termelőszövetkezet törzste­nyésztője leggyakrabban a te­henészetben fordul meg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy három falu között kell ingáz­nia Ugyanis a közel 400-as létszámú állatállomány a pa­­kodi, a batyki és a zalabéri is­­tállókban kapott helyet. Ebből is sejthető, hogy az állatok el­helyezése nem a legkorsze­rűbb. Éppen ezért rendkívül nagyra értékelhető a tejterme­lési eredményük: évek óta tartják a helyet az élvonalban. Az idei háromnegyedéves érté­kelés szerint­ az egy tehénre jutó 3682 literes hozammal ötödik a gazdaság a megyei rangsorban. Kámán Ferenc főmezőgazdász és Megtért Ká­roly törzstenyésztő biztosak benne, hogy év végére eléri az üzem az egy tehénre jutó 4800 literes hozamot, ami 300 literrel több, a tervezettnél. A múlt év végén 4441 literre ala­kult a tehenenkénti tejhozam, tehát számottevő előrelépés történt ebben az évben is. Ér­demes az eredmény mögé te­kinteni, hiszen az idén a szá­raz időjárás megviselte a lege­lőket, a takarmányokat és sok gazdaságban ez hátrányosan hatott a tejhozam alakulására, ellátják őket. Úgy tartják, a keresztezett, nagy termelőké­­pességű állatokat jól meg kell etetni ahhoz, hogy huzamosan bírják a teljesítményt. Mind­ezt azonban a gazdaságosság határain belül teszik. Egy liter tej előállításához 38—39 deka abrakot használnak fel. A szö­vetkezet állattenyésztő szak­­­­emberei tudományos alapokra helyezték a takarmányozást. Szálas- és tömegt­akarmányaik béltartalmát rendszeresen­­vizsgáltatják a keszthelyi ta­­­­karmányvizsgáló laborató­riumban, s mivel a tsz tagja a I Boscoop termelési rendszer­­­­nek, elkészítették — számító­géppel — a takarmányprogra­­­mot. Jó­ segítség a takarmá­­nyozásban. Rendkívül szigorúan veszik a tenyésztői munkát, ami a­­ kedvezőtlen elhelyezési körül­mények mellett nem kis fel­­­­adatot jelent. Az állatok gon­dozása, a vemhesítés, az elle­­­tés, a borjak, az üszők felhe­­­ vezése, a szelektálás nagy kö­rültekintéssel történik. — Ha tizenhat üszőt aka­runk utánpótlásnak beállítani, legalább húsz-huszonkettőt veszünk szemügyre — mondja Megtért Károly. — Nagyon odafigyelünk az állomány se­lejtezésére, s az üszők közül csak a legjobb egyedek kerül­nek a tehenészetbe. A megkezdett úton — Ehhez jó gondozógárdára van szükség. — Igen. Lelkiismeretes, ál­latszerető és értő dolgozók lát­ják el a szarvasmarhákat. És persze az ösztönzés is megvan. A tej mennyisége, a vemhesí­­tés, az elletés az alapja a bé­rezésnek. A terven felüli ho­zam pedig már célprémium­mal jár. A dolgozóknak meg­van a pénzük, hat-hétezer fo­rint körül keresnek havonta. A tehenészetben nemcsak a tejhozam kedvező, hanem a borjúszaporulat is, s emellett alacsony az elhullás. — Három éve dolgozom a termelőszövetkezetben — mondja a törzstenyésztő, — de a korábbi munkahelyemen, az állattenyésztési felügyelősé­gen ismertem a zalabéri ter­melőszövetkezet tehenészetét Itt mindig sokat adtak arra, hogy jól menjen a tenyésztési munka. Az alapot szolgáló ma­gyartarka állomány is rendkí­vül jó volt, s ezen az úton me­gyünk tovább. Bozsér Erzsébet Tartósait az élvonalban 4800 literes tejhozam a salukéra termelőszövetkezetben

Next